Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-02-23 / 8. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. FEBRUÁR 23. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Fábián Béla cikke nyomán a “Time” magazin egy rendkívül érdekes és szivünkhöz közel álló problémát fejteget. Azt mondja a “Time” szerkesztője — éppen a magyar nép sorsára vonatkoztatva, — hogy egyik nép testvére a másiknak. S minden nép vészit az önbecsüléséből, ha valamelyik testvérnép rabságban van. Azt is mondja az előkelő amerikai lap, hogy az angol kormánynak, vagy az amerikai kormánynak a politikai irányvonalát ne a pillanatnyi helyzet szabja meg. Ne aszerint cselekedjék ez a két nagyhatalom, ahogy Közel-, vagy Távol Keleten kisebb-nagyobb bajok keletkeznek. Bajok mindig lesznek, de ezek görbe útja nem szabhatja meg a két nagy angolszász hatalom politikai irányvonalát. A két népnek erkölcsi kötelezettséget kell vállalnia a rab testvérnépért. De ennek az erkölcsi kötelezettségnek nem szabad passzívnak lennie — folytatja a “Time,” — tehát olyannak, hogy fáj, nagyon fáj egy másik nép rabsága, de nem teszünk érte semmit. Tevőleges erkölcsi kötelezettségnek kell lennie, ami a szabad és a rab népek közt van. Az amerikai és az angol nép tegyen meg mindent, hogy a magyar nép szabad legyen. Haynau tábornokot, a bresciai hiénát ezelőtt több mint száz évvel félholtra verték az angol sörgyári munkások, amikor rangrejtve Londonba ment. Az angol munkások felismerték benne egy nép, a magyar nép hóhérát. Azt az embert, aki Aradon 13 hős tábornokot végeztetett ki. S mihelyt ez a felismerés megtörtént, az angol nép nem törődött már a következményekkel, hanem elpáholta a hóhért. És tett valamit az amerikai nép is, Szerte egész Amerikában komiték alakultak, 1849-ben, a magyar nép megsegitésére. És egy illinoisi fiatal politikus, — úgy hivták: Lincoln Ábrahám! — határozati javaslatban sürgette az amerikai kormánynál a magyar nép függetlenségének elismerését, mert “ez a nép rászolgált a szabadságra.” íme, ezeket tette az angol és amerikai nép több mint száz évvel ezelőtt a magyar népért. A távolság akkor sem számított. Ma még kevésbbé számit. Az Eisenhower-Eden nyilatkozat azt mutatja, hogy- a két kormány nem felejtkezett el a rab népekről. Megnyugtató, de csak részben. Nekünk jobban tetszik a “Time” sugalmazása. Az, hogy a két nagy angolszász nép tegyen is már valamit a rab népekért. A nyilatkozatok keveset jelentenek. A magyar nép lelke felőrlődik a reménytelennek látszó rabságban. Számára a reménysugár csak innét, nyugatról jöhet. Ha az amerikai és angol nép milliói tényleg átérzik, hogy nekik tenniök kell valamit a rab népekért. Számuelly-mauzóleum A szegény magyar népnek sok nindent meg kellett érnie. Többek közt azt is, hogy Számuelly ribort, sokszáz magyar paraszt lóhérát, a gátlás nélküli vörös pribéket “eszményképpé” magasztositsák. Az 1919-es magyarországi kommün véres eseményei úgyszólván mind-mind Számuelly nevéhez fűződnek. A magyar paraszt akkor is, mint ma, elutasította a vörös uralmat s ezeket az egyszerű, becsületes magyarokat Számuelly a legelső fára köttette. A kommün bukása után nyugat felé szökött Számuelly. Nem kelet felé, Moszkvába. Csodálatos, hogy a magyarországi kommün főemberei úgyszólván kivétel nélkül a nyugati világot választották további tevékenységük szinteréül. Tehát Számuelly is nyugat felé szökött. Menekülése nem volt könnyű, akadályozta a sok arany és más összeharácsolt érték, amit elfogatása pillanatában nála találtak. Nyugatmagyarországon, a mostani Burgerland területén fogták el. A- mikor látta, hogy minden elveszett, egy zsebkendőbe rejtett pisztollyal mellbelőtte magát. Most Szamuellyt kíhantolták és Budapestre szállították. Mauzóleumot, díszes síremléket kap. A magyar nép éhezik, de ha a véréből.sajtolják, akkor is állnia kell a Szamuelly-mauzóleumnak. A vörös bitangok leghirdettebbjének. Ml ÚJSÁG PASSAICON? A “KERESZTÉNY Napilap Mozgalom” Passaicon működő helyi bizottsága február 11-én, szombaton, a Szent István r. k. egyházközség kistermében igen népesen látogatott gyűlést tartott. Az úgyszólván teljes számban megjelent itteni részvényesek egyhangú határozattal kimondották, hogy a Hungarian Publishing Co. igazgatóságának azt a határozatát, amellyel napilap helyett,egy újabb keresztény hetilapnak a kiadását vette tervbe, a leghatározottabban elitéli. A terv keresztülvitelének esetén az összes részvényesek befizetett rész vénytőkéjüket visszakövetelik. Ezen álláspontnak a részvényesek képviseletében leendő előadásával a résztvevők Samay Edvin elnököt bizták meg és a március 3-ára New Yorkba összehívott közgyűlésen nevezett fog teljhatalmú megbízottként a részvényesek nevében is szavazni. MAGYAR FOGADALOM A MAGYARSÁG századok óta a halál mesgyéjén élő nemzet. Legnagyobb fiait, akiknek értelme a lét mélységeit kutatja és a sors törvényeit fürkészi, szüntelenül a nemzethalál látomása gyötri. Folyton azt érzik, hogy mi éppen csak élünk. Másoknak, a nagyon erőseknek kiszolgáltatott sors ez a mienk, és úgy tetszik: senkinek sem érdeke, hogy mi legyünk. ANNÁL NAGYOBB CSODA, tiszta történelmi valószínűtlenség, hogy mégis vagyunk és népemésztő hadak utján, a Duna völgyében nemzeti létünket és kultúránkat mindeddig meg tudtuk őrizni. Mi századok óta nem annyira az ellenségekkel vagy az árulókkal, de magával a halállal folytatj uk a bajvivást. . '1 ; AZÉRT IS NINCS TALÁN még egy nég, amely annyira átélné, hogy sorsa a titokzatos, legfőbb Akarat tetszésétől függ és minden csapás, minden összeomlás vétkeinkért járó büntetés. Ma ismét rongyokban, éhezve Vezekel a mi szegény, megpróbált népünk otthon, — a kivándoroltak legjobbjai pedig az imádság zarándokutján engesztelve keresik Annak pártfogását, Aki eddig megtartott. MOST, AMIKOR NEMZETHALÁLLAL vívjuk legnagyobb küzdelmünket, tartozunk magunknak és történelmünknek egy ünnepélyes fogadalommal: nem leszünk hűtlenek ősi, szép magyarságunkhoz és nem törjük össze utolsó vagyonúnkat, öntudatos hitünket akkor, amikor úgyis a népek koldusa lettünk. Nem játszuk el Anriak jóindulatát, akit mi élő Istennek nevezünk. Arról a szövetségről, amelyet a keresztségben kötöttünk Vele, le nem mondhatunk és ezt a legfőbb magyar hüségesküt meg nem törjük semmi áron! EZ AZ ÍGÉRET a mi lelkiismeretünk kemény parancsa. Mindenre, ami krisztusi elvekkel ellenkezik magán és társadalmi életünkben, csak azt felelhetjük: nem fogadjuk el! Nekünk is jogunk van az élethez és joggal félünk, hogy meghal a magyarság, ha nem lesznek elveikben, gondolkodásmódjukban krisztus; magyar emberek. (“A Szív” — Montreal, Canada) Nyújtsunk anyagi és erkölcsi támogatást az AMSz-nek Az Amerikai Magyar Szövetség most februárban ünnepli fennállása ötvenedik jubileumát. Az alapítási jegyzőkönyvek szerint “a szövetség célja a magyar-származású amerikaiak tömörítése az amerikai demokrácia ideáljai és a magyar ügy felkarolása érdekében.” Az elmúlt félévszázad alatt a világ képe nem egyszer döntően megváltozott, de a Szövetség ma is büszkén vallja, hogy eredeti célkitűzésétől nem tért el. A félévszázad ünneplése során a Szövetség nem nagy szavakat vár tőlünk, hanem támogatást. Helyi fiókok, egyházak és magánosok önkéntes támogatása biztosítaná nagy egyleteink segítsége mellett a Szövetség fennmaradását és eredményes küzdelmét az elnémitett magyar nemzet jogaiért. Nekünk, amerikai magyaroknak nincs egyetlen olyan szervünk sem, amely érdekeinket védné és szót emelne Magyarország mellett, csak a Szövetség. Mig más nemzetek hasonló csúcsszervei százezres költségvetésekkel dolgoznak, a mi Szövetségünk csak nehezen tartja fenn magát a legszükösebb körülmények között. Ideje lenne, ha újból ráébrednénk a Szövetség fontosságára és tényleg tennénk érte valamit. Milyen szép lenne, ha innen, vidékünkről is egy mozgalmat indíthatnánk el annak érdekében, hogy a jubileumra minden magyar család küldjön legalább egy dollárt a Szövetségnek. Cim: American Hungarian Federation, 614 Mills Bldg., Washington, D. C. Befagyott a Balaton A Szabad Nép február 2-1 közlése szerint “Tegnap megérkezett hazánkba is az igazi, csikorgó hideg. A múlt héten még 13-14 fok volt a hőmérséklet, tegnap mínusz 16 fokot, az éjjel pedig 21-22 fokot mértek az országban. Befagyott a Balaton és a Dunán is zajlik a jég.” Kemény USA jegyzék, fennhéjázó budapesti válasz Az Associated Press és a budapesti USA követség több munkatársának elitélése miatt az USA kormánya retorzióval élt: eltiltotta polgárainak a Magyarországra való utazást s egyben korlátozta Szarka Károly washingtoni kommunista követ mozgási szabadságát, miután a budapesti USA követ sem mozoghat szabadon Magyarországon. A budapesti Kossuth-rádió február 6.-i adásában közölte a budapesti külügyminisztérium fennhéjázó hangú, arcátlan stilusu kommünikéjét, mely szerint Szarka követ a magyar népre és kormányra rágalmazó és sértő állításokat tartalmazó USA jegyzéket nem is tövábbitotta Budapestre, hanem visszaküldte a State Departmentnek. (Reszkess USA!) 80.000 orosz katona eszi a kenyeret Magyaroszágon (FEP) A Bécsben megjelenő Die Presse c. lap 1956 január 24-i cikke szerint jelenleg 80,- 000 orosz katona állomásozik Magyarországon. Köztük vannak a múlt év közepén Ausztriából átvonult csapatok: egy automatikus fegyverekkel felszerelt motorizált hadosztály. E három hadosztály létzsáma legalább 35.000 fő. Kívülük négy másik orosz hadosztály tanyázik az országban Szombathely, Székesfehérvár, Pápa és Lillafüred parancsnoksági székhelyekkel. A szovjetcsapatok zöme a Dunántúl nyugati felében állomásozik. A Hatvan melletti nagy katonai építkezésekből arra lehet következtetni, hogy a központi főparancsnokság Hatvanban lesz, a MVD főparancsnoka máris ott székel. A magyar fegyveres erők létszámát a bécsi lap 300,000-re becsüli. PISZKOSAK A FÜRDŐK Budapest valóban fürdőváros és számtalan fürdői egykor ragyogtak a tisztaságtól. A budapesti Népszava ma igy ir a Lukács és Császár fürdőben uralkodó állapotokról: “. . . Takaritatlan folyosók és fürdőhelyiségek. Elhanyagolt berendezés. A lepedők, amelyeket a vendégek törülközésre kapnak, tarkáinak a nagy piszokfoltoktól ... A folyosókon a vakolat hullik, repedezettek, mocskosak a falak (kitűnő búvóhely a férgeknek.” jr Hungarian Hours — RADIO Magyar órák Minden vasárnap d. u. i órától 2-ig a trentoni wtnj állomáson, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. SZERDA, FEBRUAR 22 GEORGE WASHINGTON a “Nemzet Atyja” születésnapja Hegyet-völgyet igér világszerte a külföldi piacokra nagyon éhes bolsi imperializmus IRTA: RÉT HY LAJOS Az amerikai adófizető milliárdokat költ világszerte a nyomorgó ázsiai és afrikai népek támogatására. Ezt ellenslyozandó indult meg a szovjet kereskedelmi offenziva, amelynek célja a nyugati piacok átvétele és a piacaitól megfosztott nyugati demokráciák anyagi csődbe való kergetése. Ennek az ambiciózus tervnek a kivitelével Mikoyán szovjet külkereskedelmi miniszter van megbízva. Mig az ipari kémkedést minden országban az ottani kommunista pártok végzik; az igy elorozott szabadalmak vörös utánzatát Mikoyán ügynökei árusítják világszerte. A szovjet kereskedelmi offenziva látszólag sikeresnek mutatkozik. Azért mondom, hogy látszólag, mert e cikk célja lesz az érem másik oldalát megmutatni. A nyugati országok csak oly cikkeket visznek a világpiacra, amelyekre a belső fogyasztás nem talál piacot. Tehát csak a termelés feleslege lesz exportálva. A szovjet és csatlós országókban nincsen termelési felesleg. Hogy exportálhassanak, a nép szájából kell kilopni a falatot. Az egész Szovjet Unióban kevesebb, mint egy millió televíziós készülék van. De Latin Amerikában televíziókat árulnak a szovjet ügynökök. A szovjet nép a kormányuk hivatalos statisztikája szerint átlag 46 négyszög lábnyi lakás ban lakik. (Az amerikai börtönökben hatvan négyszögláb jut minden fogolyra.) És ahelyett, hogy a belső lakásínséget próbálnák enyhíteni, Indiának hatalmas acéltelep építését Ígérte Kruscsev és Bulganin. A szovjet polgár rongyokban jár, de Mikoyán ügynökei textil árukkal házalnak Ázsiában. A csapnivaló vasúti szolgálat javítása helyett vasútépítést ígérnek Szíriának. Az orosz munkás tényleges bére 37 százalékkal esett az utóbbi 30 évben. Egy font hús árát megkeresni az amerikai munkás 28 percet, az olasz 118 percet, az orosz muzsik pedig 182 percet kell, hogy dolgozzon. És a Szovjet Unió husszállitó szerződésekkel házal világszerte. A szovjet lapokban egy betű sem jelenik meg arról, hogy a belpiacra oly égetően szükséges élelmiszerek és ruházat külföldre lesz szállítva. Meddig bírja az orosz munkás türelemmel? Meddig bírja a szovjetek pénzügye az előállítási áron alul külpiacra kerülő árucikkek financirozását? És meddig bírja türelemmel a külföldi vásárló, amikor a beígért szovjet áru egyre késik, ha jgyan egyáltalán odaér? Ezek izok a kérdések, amelyek csak átszólagossá teszik a pillanatnyi vörös sikereket a világpiacon. A fenti kérdésre éppen most jött felelet a távoli vörös rtomániából. Marshal Csuh-Teh, a kínai vörös hadsereg főparancsnoka képviselte Kínát a román kommunisták évi kongresszusán. A kínai Napoleon a sárga földig lehordta a román vörösöket és azzal vádolta őket, hogy nem teljesitik a kínaiakkal kötött szerződéseket. Egy hosszú listát olvasott fel és kimutatta, hogy a Kínának járó áruk nem lettek leszállítva, hanem ahelyett az uj balekek, például Egyiptom és Szíria kapták meg a Kínának ígért árukat. Emlékszünk-e arra a közmoniásbeli cigányra, aki egyetlen kehes lovát (amit egyébként a másik faluban lopott), három atyafinak is eladta? Móré ugyancsak bájba került, mikor a három atyafi rájött a turpisságra. Mikoyán is bajosan ússza meg ezt a világarányu szédelgést. (Californiai Magyarság) PEST KÖRNYÉKI TELKEK ÉS GYÜMÖLCSÖSÖK ÁRA Erdőaljai utón 300 öles bekerített gyümölcsös 40.000 ft., Jablonkai utón 460 öles saroktelek 60.000ft., Tárogató utón 250 öles gyümölcsös 75,000 ft., Balatoni müutnál 1836 öles telek 100.000 ft., Budafokon’ 270 51 8500 ft., Remetén vizvezetékes utcában szép fekvésű öles telek, gyümölcsössel 35.000 ft., Kőbányán összközmüves telkek 12.000 ft-tól, Zuglóban már 8.000 ft.-tól, Visegrádi utcában 138 öl 19.000 ft., Fáy utcában 88 öl 15.000 ft., mig a Jász utcában 300 öl 30.000 ft.
