Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-12-27 / 52. szám
American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű imagyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. «Ä*20 TRENTON, N. J., 1956. DECEMBER 27. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year AZ EGÉSZ VILÁG SZIVE KINYÍLT A MAGYARSÁG FELÉ... A magyarországi események az egész világ lelkiismeretét felrázták. Mindenütt a világon ruhanemüeket, élelmiszereket, orvosságokat és pénzt gyűjtenek a magyarok javára. Kormányok, egyesületek, cégek és magánosok egyaránt adakoznak. Adnak a vállalkozók és adnak a munkásszervezetek, bármilyen- legyen is a politikai meggyőződésük. Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Délamerika népe egyszerre mozdult meg, hogy segítsen a szenvedő magyarokon . . . Gyűléseket és összejöveteleket szerveznek, hogy minél több segítséget nyújthassanak. Több mint egy tucat országos amerikai szervezet már több mint 3 millió dollár értékű élelmiszert, orvosságot, ruhát és ágyneműt ajándékozott a magyaroknak. Eisenhower elnök szerint: “Kevés esemény váltotta ki annyira az egész világ részvétét, mint a hős magyar nép tragikus kísérlete, hogy szabadságot vívjon ki magának és a jövő nemzedéknek. E törekvés brutális elnyomására az egész világ sokáig fog felháborodva emlékezni. Nemcsak azok, akiket közvetlenül érint, hanem mindenki, aki az emberi méltóságot valamire is becsüli.” Ezeket a szavakat használta az elnök, amikor utasította a külügyminisztériumot, hogy rendkívüli erőfeszítéseket tegyen, hogy az Ausztriába menekült magyarok közül 5000-nek A jó hírnév oka... Annak, hogy valakinek, vagy valaminek jó hírneve van, oka kell legyen. Egy üzletnek pedig akkor van jó hírneve, ha nemcsak a kiszolgálás előzékeny és barátságos, hanem az áru is olyan, amit a vevő szeret ... És ezt a vevő elmondja másoknak is . '. .' A Varga Meát Market-nek, Varga József és fia 426 Beatty St. alatti hentes és mészáros*üzletnek azért van jóhirneve, mert mindezekkelaz adottságokkal rendelkezik ... Az a barátságos atmoszféra, közvetlen, kedves modor, ahogyan a vevőket ott kiszolgálják, párosul a kitűnő, igazán magyaros, jó óhazai izü készítmények minőségével: olyan jó magyar kolbászt, császárhust, hurkát, füstölt húsokat kevés helyen lehet kapni, mint amilyen Vargháknál van! Jól teszi, aki oda megy akár az ünnepre, akár mikorra beszerezni a húsárukat, mert pénzéért azt kapja, amit szeretne! Naponta friss húsok, baromfi, fűszeráruk, minden van ott, ami a gondos jó háziasszony konyhájába kell. De hogy mondanivalónkat leegyszerűsítsük, tömören ezzel fejezzük ki mindezt: “A Varga kolbász jó kolbász !” Nixon alelnök Becsbe repül Richard Nixon, az Egyesült Államok alelnöke, Eisenhower elnök utasítására Ausztriába, Bécsbe repül, hogy a legrövidebb időn belől személyes tapasztalatok alapján adhasson jelentést a menekültek helyzetéről és általában á “magyar ügyről.” J adjon azonnali letelepedési lehetőséget az Egyesült Államokban. November 21-én, tehát a nyilatkoztat után 13 nappal már meg is érkezett az első repülőgép a new jerseyi ideiglenes telepre, Camp Kilmer-re, magyar menekültekkel. (Időközben a beengendők szamát 21,500-ra emelte fel az elnök.) Az ország minden részéből érkeznek állás-, lakás- és pénzbeli segítségre szóló ajánlatok. Három egyetem: a Columbia, a Yale és a chicagói, ösztöndíjakat szavazott meg a részükre. Oly általános és szívből jövő az amerikai nép válasza, hogy bizonyos, hogy valamennyi ideménekült magyart el tudunk végül is jól helyezni. Amikor Amerika a jelenlegi magyar szabadságharc hőseinek menedéket nyújt,' csak azt teszi, ami hagyományainak megfelel. 107 évvel ezelőtt az Egyesült Államok az 1848-9.-Í szabadságharc bujdosóinak is menedékül szolgált a Habsburgok üldözései elől. Mielőtt a szovjet a magyar forradalom virágait csalárd módon eltaposta volna, az Egyesült Államok a Nagy Imre kormánynak 20 millió dollár értékű élelmiszert és gyógyszert ajánlott fej és egyg millió dollár készpénzt az Egygesült Nemzetek utján. Valószínű, hogy e segítség egy része a nyugatra menekültekhez fog eljutni mihamarább. De Amerika nem áll egyedül, amikor felháborodik a' szovjet brutalitásának leplezetlen bizonyságain. A világ népei bőkezűen adakoztak, valahányszor földrengés, árvíz, vagy más szerencsétlenség pusztított a föld valamely távoli részén. A legnagyobb felháborodás és düh azonban az emberi kegyetlenségek láttára fogja el a jóérzésü nemzeteket. Külföldi rokonaink és barátaink bizonyára tudni szeretnék, hogyan gondolkozik és mit cselekszik Amerika a szörnyűségek hallatára. Közölhetjük velük, hogy Amerika csodálattal adózik a magyarság hősiességének és bizonyosnak tartja, hogy a szabadság csirái előbb-utóbb a legsivárabb helyen is kivirágoznak . . . ! Magyar városokban lehet telepedni Joseph Swing nyugalmazott tábornok, az Immigration and Naturalization Service országos igazgatója nagyjelentőségű elvi kijelentést tett a magyar menekültek elhelyezése tárgyában. Eszerint amint a State Department hatásköréből a bevándorlási hatóság hatáskörébe megy át a bevándorlók ügyének intézése, az eddiginél is nagyobb megértéssel fogják kezelni ügyeiket. General Swing akként nyilatkozott, hogy egyegtlen menekültet sem küldenek olyan városba, avagy olyan munkára, amihez nincs kedve. Ily módon alkalom nyílik arra, hogy magyarlakta gócpontok magyarsága gondoskodjék az újonnan érkezettek magyar környezetben leendő elhelyezéséről. Ugyancsak könynyebben lesz igy megvalósítható, hogy baráti csoportok egymáshoz közel kezdhessenek uj életet. FIATAL “UJ-AMERIKÁSOK” A MEGÉRKEZÉS PERCÉBEN DÜHÖNG A VÖRÖS TERROR MAGYARORSZÁGON... A Nemes-család apróságai az autóbusz ablakából az ismeretlen (de nem bizonytalan) amerikai jövőjüket kémlelik. Nemesek, a mama és gyermekei Clevelandba mentek, ahol a boldog édesapa, Nemes Mihály várta őket. (A képet a Monitor szívességéből közölhetjük.) AHOL A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG VAN A SEGÍTSÉGÜNKRE... Levél érkezett Bécsből, melynek írója az International Rescue Committee ausztriai irodájának önkéntes munkatársa. Heber Pál, aki New York város Department of Correction hivatalának psychologusa, aki fizetés nélküli szabadságot kért, hogy segitségére lehessen odaát a magyar menekülőknek. A levél az ausztriai helyzet hü leírása és úgy érezzük, minden amerikai magyarnak ismernie kell a tartalmát: “. . . Nem tudom, hol kezdjem, mert tragikus mü írásához nincs elég talentumom. Az a borzalom pedig, ami itt van, máskép nem rajzolható le. “Reggel 9-kor, amikor az irodába érek, már százával vannak emberek sorszámra, némelyik egész nap vár, mert úgy sincs hová mejini, hogy enni kapjon és egy fillér sincs a zsebükben. Az ingyen konyha csak 1,000 jegyet adhat ki naponta és azt pár óra alatt elkapkodják az emberek. így aztán, mikor már egész nap hiába vártak (mi este 10 óráig dolgozunk minden nap egyfolytában), sokaknak még másnap is kell újból kezdeni és várni. Majdnem kivétel nélkül a kivándorlási ügyük elintézése mellett még azért is jönnek az emberek, mert hallották, hogy nálunk esetleg lehet 50 schillinget kapni ($2.00). Még talán valami alsónemüt, amit már több mint egy hete, néha két hete nem váltottak és nem is fürödhettek. Pedig ezek a népek nincsenek hozzászokva, hogy ne tisztálkodjanak. Sok közöttük az iró-ember, orvos, kereskedő, ügyvéd, iparos, tisztviselő; olyan emberek, mint ti, vagy én. Ezek az emberek most szalmán alusznak és ezek a szerencsések és hálásak, hogy nem kell egész éjszaka az esőben sétálniok. Mert van sok olyan is, akinek sajnos kell. Ezekért, bizony, az embei le .ycl egy par könynyet. Amikor előtted áll egy ötvenen felüli ember, aki egész életében becsületesen megdolgozott szükségleteiért és aki a felesége és gyermekei előtt könnyekkel a szemében bocsánatot kér és kérdi, hogy lenne-e a számára egy-két schilling és talán a feleségének egy szoknya, mert ami volt, az eltépődött a mocsárban, amikor átszöktek. És erre azt kell felelni, hogy . . . végtelenül sajnálom, de nincs! . . . Mert nincs! Sőt, már az utolsó tucat ember számára előtte sem volt és már a magaméból sincs. Akkor ezeket a könynyeket már lenyelni sem lehet! “Ez a rengeteg rászoruló annyi pénzbe kerül naponta , — és hála Istennek annyian tudnak jönni naponta-még most is — hogy a tízezrek, vagy százezrek, amit gyűjtöttek erre a célra, nem tartanak sokáig. “Gyüjtsetek és kérjétek meg barátaitokat, hogy ők is gyűjtsenek. Nem kell szégyelni kérni, mert ennél igazabb és nagyobb szükséget elképzelni sem lehet! Küldjétek, amit tudtok és amit csak lehet, gyorsan, nagyon gyorsan, ehhez az irodához, ha segíteni akartok!” Ez a kivonat abból a levélből, amelynek eredetije rendelkezésre áll és amelynek Írója Meggyorsíthatjuk menekült rokonaink kihozatalát A washingtoni külügyminisztérium menekültügyi osztálya különleges kedvezményben részesíti mindazoknak a Magyar- Amerikába vándorlását, akiknek rokonuk él az Egyesült Államok területen. Eszerint kábeltáviraton értesítendő a bécsi amerikai követség, ámint az illető rokon hollétéről hir érkezik. A távirat szövege ez lehet: NLT—American Embassy — Vienna, Austria Just have word from my escaped relative (még jobb megnevezni a. rokoni kapcsolatot: brother, sister, nephew, niece, uncle, aunt, stb.) that he (vagy she) is temporarily' at ............... (tábor avagy postacím ............) Stop. I amwilling to be responsible for him- (her) and American Hungarian Federation is Acting as sponsor. a második világháború amerikai veteránja, aki' már rosszul beszél magyarul, de aki elsőnek jelentkezett, amikor segíteni kellett volt honfitársain. Azok, akik felekezet szerint kezdték osztályozni a nyomort, akiknél a széthúzás ördöge még most sem nyugszik, gondolkozzanak egy kicsit s ban, mert mind magyarok és mind egy szálig azért van ott, mert elegük volt a kommunistákból ! MAGYAR TESTVÉR! SIESS! ADJ! SEGÍTS! rá fognak jönni arra, — ha van eszük és szivük! — hogy ma magyar és magyar között különbség nem lehet: együtt kell dolgoznunk és segítenünk, nem szabad néznünk, ki áll ott a fázok, éhezők között a sor-LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Boldog Bj Évet kívánunk! Moszkva a “kemény ököl” politikájával szeretne végetvetni a magyar ellenállásnak, melynek világhatása szörnyen kellemetlen számára. A bábkormány nevében ágáló Kádár János december 8-án elnöki tanácsi “törvényrendeletet” bocsáttatott ki a Rákosi-Gerő rezsim ismert bábjával, Dobi István elnökkel, amely ostromállapotot és statáriális büntető eljárást rendelt el minden ellenállóval szemben december 12-től. Sok veszteni valójuk nincs az ellenállóknak, hiszen eddig is a legkíméletlenebbül jártak el velük szemben. Az “R” gárda (Rendgárda) néven szereplő fegyveres karhatalom lényegében a szétszórt ÁVH újjáéledése, kibővítve a “tiszti századokkal,” vagyis a néphadsereg ama gyorstalpaló tanfolyamokon kiképzett tisztjeivel, kik pár év előtt még ipari munkások, napszámosok voltak, de mint hétpróbás kommunisták a rendszer hü támaszai '•'aradihib »h^y.jh'k hirt.ól§i. £ Iesul^paránylag^ ‘jólétüket köszönhetik. Ezek nagy részének nem akarózik visszamenni amunkapadok mögé, “tiszturak” óhajtanak n\aradni, noha sem alapműveltségük, sem katonai szaktudásuk voltaképpen nem megfelelő. De politikai fogdmegeknek alkalmasak. Ez az “R-gárda” fogdossa össze hetek óta a nemzeti ellenállásban gyanúsnak talált elemeket, újabban a bátor munkástanácsok vezetőit és tagjait is. Utóbbiak tömeges letartóztatása miatt a budapesti munkástanács 48 órás sztrájkot hirdetett, erre volt a bábkormány felelete a feloszlatás és a statárium. Akinél fegyvert találnak, statáriálisan kivégzik. A kisebbfajta ellenállást a Szovjetbe való deportálással torolják meg. Szeröv rendőrgenerális még Budapesten van és a deportálandók számát csak a közlekedési nehézségek, vasúti kocsi és teherautó hiány korlátozzák. December 8-án véres összeütközések voltak tüntető vagy sztrájkoló munkások és az egyesült szovjetorosz-ÁVH-R-gárda karhatlom közt Salgótarjánban, Tatabányán, Békéscsabán és Pécs környékén. Több halott és sok sebesült van. A bábkormány elvégta a Nyugat felé a telefoni és amugyis minimális vasúti összeköttetést, hogy háborítatlanul végezhesse gazságait és a külföldet befejezett tények elé állítsa. A nagybudapesti munkástanács felhívásában a világ munkásságához appellált segítségért. A nemzetközi munkásszolidaritás valóban még segíthetne is, ha idejében törétnnék. Az UN-től csak szavakat és a terror elitélését lehet várni, komoly cselekvést aligha. De a világszervezet morális megbélyegzése is mindenesetre roppant árt a világkommunizmus és igy a Szovjetunió ügyének, megtépázott preszti-Eisenhower elnöknek a ko- * zépkeletre kiküldött személyes megbízottja, Eric Johnson, viszsza térvén a Vasfüggöny mögötti körútjáról, a United Press december 9.-i jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy “a magyar forradalom az orosz birodalom végének kezdete.” Szerinte Keletnémetországban is bármely pillanatban kitörhet a forradalom, mert ez az ország is ma egy “gyufaskatulya.” Valóban, a magyar nemzeti forradalom hullámai igen meszsze gyűrűznek s annak történelmi jelentőségét majd csak évek múltán lesz lehetséges lemérni. Ma Nyugaton, főleg az USA- ban, Magyarország áll az érdeklődés központjában, a magyar a legnépszervbb nemzet. December 10-én, az “emberi jogok napján,” az Egyesült Államok templomainak harangjai az elesett magyar hősök tiszteletére szólnak . . . ‘Meg nem érdemelt előnyök elveszthetők’ Európában tartózkodik Ludwell Denny, a nagy Scrips- Howard ujságlánc közismert külpolitikai szakértője, aki egy cikkben méri le a magyar szabadságharc hatását a nemzetközi kommunizmusra. “A magyar szabadságharcosok — Írja — súlyos csapást mértek a nemzetközi kommunizmusra, mert véráldozatukkal aláásták a pommunista pártokat egész Európában.” — Ez — mondja Denny a szabad világ meg nem érdemelt osztaléka a magyar szabadságharcból, amelyhez szavakon kívül semmivel sem járult hozzá. Az előnyök igaziak és nagyon fontosak. A nemzetközi kommunizmus, amely a második világháború óta állandóan támadásban volt, most védekezésre szorul. Elvesztette vonzerejét a tömegek részére és saját soraiban súlyos a meghasadás. De — figyelmeztet Denny — a nyugat talán túlozza az előnyt, amely csak átmeneti lehet, mert a megnem érdemelt előnyök könnyen elveszthetők. A szovjet még nem merítette ki trükkjei fegyvertárát. A nyugat széthúzása és a gazdasági bizonytalanság visszaállíthat valamennyit a nemzetközi kommunizmus tekintélyéből. De egyelőre a nyugat a következő előnyöket élvezi a magyar szabadságharcból: A szovjeten kívül — és talán belül is — a kommunisták meg vannak zavarodva. Titoisták és sztálinisták egymás ellen küzdenek. Külföldön tömegesen vesztik el tagjaikat és az úgynevezett intelligencia közrl a legértékesebb elemek hagyják el soraikat. A veszedelmes “népfront” eszméje teljesen halott Senki többé a kommunistákkal nem hajlandó koalíciós kormányt alkotni. Olaszországban és Franciaországban a kommunisták elvesztik vasfogásukat a szakszervezeteken. Az orosz komunizmus magyarországi vérengzése — folytatja Denny — a kommunistákat annyira elszigetelte a politikai életben, mint ha leprások lennének. Egyes országokban a kommunista vezetők komolyan gondolkoznak azon, hogy a pártot feloszlassák és “más csomar golásban próbálják mérgükéi árusítani.” Ázsiában a kommunizmus megszűnt a követendő minta lenni, és a Kremlint éri csapás igazán a következő hónapokban fog kibontakozni. “BÍZONFI” magyar-ango kötet egybekötve $4.75. Megrei angol-magyar szótár, — a k lelhető lapunk utján. In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J.
