Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-12-20 / 51. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in'Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 51. SZÁM. «^*20 TRENTON, N. J., 1956. DECEMBER 20. Ten Gen ts per Copy—$2.00 per Year Szomorú Karácsony A világtörténelem egyik legszomorubb karácsonya érkezett el nekünk, magyaroknak. Testvéreink szétszórva az idegen világ minden részébe, odahaza pedig elnyomva az ádáz orosz kényszertől szenvednek az igazságért és a régen óhajtott szabadságért . . . Az ily karácsony mindnyájunk szivében nem a békét, nem a megnyugvás ünnepét jelenti számunkra, hanem a nagy kérdést, hogy mikor lesz már vége a megpróbáltatások idejének s mikor jön már el az az igazi béke, mely kell, hogy a kisded Jézus születését számunkra és minden ember számára jelképezze. Igen, mikor jö el az idő, hogy beteljesedik az angyali ének, . . . hogy békesség a jóakaratu embernek? Természetesen ehez a békéhez szükséges az, hogy megértsük az angyali köszöntés első felét: “Adjuk meg a dicsőséget az Istennek!” Ismerjük el Istentől való függésünket, imádkozzunk tiszta szívvel s akkor, hisszük, hogy a betlehemi Jézuska meghozza számunkra, szegény magyarok és az egész világ számára az igazi szent és áldott békét! FT. BODY J. KAPISZTRÁN, O.F.M. MÉCSVILÁG A KÁLVÁRIÁK KARÁCSONYÁRA Irta: BÁCHKAI BÉLA az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára Remeg a kezünk, elcsuklik a szavunk, halk a hangunk, sajog a szivünk és vérzik a lelkünk. Harminchat' és alatt immár harmadizben olyan karácsonya van a magyarnak, hogy szomorúbb a Nagypénteknél is. Mintha a Mindenható akként határozott volna, hogy mégsem' bünhődte" meg már e nép a múltat, sőt, mintha: megtagadná tőle a jövendőt . . . Olyannyira kálváriás 1956 kálváriás 1956 karácsonya, hogy még azok is, akiknek eddig ritkán esett ki magyarbarát szó az ajkán, ritkán jelent meg rokonszenves cikk a lapjában — “hideg” amerikaiak egyszerre észrevették bennünk az embert, a testvért. Bizony, bizony az egész müveit világ kiváltságos, valóban választott népe lett a magyar: “These are a people who must be especially beloved of God”— mondotta égy ma is Budapesten működő diplomata. És ez csak egyetlen szemelvény a néha egész újságokat kitöltő magyardicséretből, amelyek millió és millió példányban forognak közkézen. így lett a földkerekség legárvább, legkevésbé meghallgatott nemzetéből a nemzektözi politika legfájóbb nyílt sebe és égigérő felkiáltójele. És bizonyára odahaza is, ahol ma nincs karácsonyfa, csak a szivek legmélyén pislákol még a kis Jézus születésnapjának fénye és melege, megérzik azt, hogy az egész szabad világ közvéleménye e 1 v á 1 aszthatatlan testvéri szövetséget vállalt a hős magyar szabadságharcosokkal és mindazokkal, akik segítik őket. Mert segíteni hazai vére216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. inket legelsőrendü felebaráti kötelességünk! Kizárólag ezt a nemes célt szolgálja az Amerikai Magyar Szövetség clevelandi konvencióján kezdeményezett és azóta a sok szétszórt gyűjtés egységesítésével megbízott Co-ordinated Hungarian Relief, mely egyre nagyobb aranyokban bontakozik ki és egyre hatásosabb támogatást igyekszik nyújtani az Óhazában nélkülözőknek és földönfutókká lett véreinknek egyaránt. 1956 kálváriás karácsonyához csak akkor lehetünk méltók, ha ezt a karácsonyi szellemet mindaddig serényen műveljük, ki-ki a maga erejéhez mérten, mig egyetlen sebesült és rokkant, egyetlen éhes ember szorul megértésünkre, szeretetünkre, adományunkra odahaza. Olyan mindent átfogó, olyan világot felrázó, olyannyira mélyre gyökerező együttérzést váltott ki a ma is folyó magyar szabadságharc, hogy ennek nyomán egy második, boldogabb magyar évezred fakadhat a történelem lapjain. És ha valamennyien megteszszük mindazt, ami tőlünk telik, a népünket 1918 karácsonya óta érő megannyi megaláztatás még ez életben örömteljes, büszke békességhez vezetheti azt a népet, amiről immár világhzerte, angol nyelven hirdetik: “Ez az a nemzet, amelyet a Mindenható különösen szerethet ...” KARÁCSONY-ESTE, december 24-én a Camp Khmerben, úgy a katolikus, mint a protestáns kápolnában istentisztelet lesz, amelyet a CBS televízió is közvetíteni fog. Nt. Bertalan Imre passaici református lelkész végzi a magyar istentiszteleti szolgálatot, a római katolikust Jpedig Msgr. Varga Béla és Father Forro Alippius. •— Karácsony napján hatalmas butorszállitó kocsik jönnek az ország minden részéből s hozzák a Camp-en levő menekülteknek a sok ajándékot. FÖRTÉNT VALAMI aminek hirét nyilvánosságú szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hírt és mi szívesen közreadjuk íapunkban A SZERETET ÜNNEPÉN gondoljunk azokra a testvéreinkre is, akiknek milliói szenvedik odaát, szülőhazánkban a kommunista zsarnokság és elnyomatás megannyi testi és lelki kínját és azokra a százezrekre, akik idegenben, hazátlanul bolyongnak a világban, mert nem voltak hajlandók tűrni tovább a vöröseit embertelen gazságait . . . Adja a jó Isten, hogy a következő Karácsony majd mindnyájunk számára a béke, szeretet és megelégedettség örömteljes, igaz magyar karácsonya legyen . . .! Magyarok Bethlehemben Jászol-trónusodnál, bájos égi Gyermek Bilincsbe vert, koldus magyarok térdelnek. Mária országa, árva magyar népe Zokogva borul le jászolod elébe. Megtört szivét hozzá ajándékul Neked. Sírva zeng az ajka üdvözlő éneket, Glóriás éneket . . . Dicsőség legyen a mennyben az Istennek! Zengi koldus, király, öreg, ifjú, gyermek. Emberek közt legyen, itt e földön, béke, Önző kapzsiságnak — ó add — legyen vége. Rablókezek azt ne marcagölják széjjel, Amit megszeretünk könnyel, jajjal, vérrel, Számtalan veszéllyel. Add, jiogy a szivünkbe balzsam cseppje hulljon. Mindenütt megértés, szeretet viruljon<. Bérces Kárpát ormán magyar ima csengjen, Erdélyben. Adrián magyar himnusz zengjen. Boldog béke jöjjön annyi tenger bajra. Mosolyogjál, kérünk, a szegény magyarra, Üldözött magyarra . . .! (Californiai Magyarság) “Magyar Szabadságharcosok Szövetsége” Még nem láttunk róla semmiféle Írást, de hallomásból tudjuk, hogy az uj magyar szabadságharcosok szervezik maguk között ezt a szövetséget. Az oroszok aljas megtorló gazságai elől nyugatra menekült magyarok sem az úgynevezett Nemzeti Bizottmány, sem más emigráns alakulat felé nem látszanak vonzódni, hanem megalakítják a maguk saját szervezetét. És igy van ez jól.. .! Az a világ, amelyből ők jöttek, a tiz éves kommunista rabság, a sok-sok tűrés, szenvedés, visszafojtott düh, a beléjük fojtott igaz magyar nemzeti érzés más emberekké tette őket, más magyarokká . . . megtisztultabbakká, mint mi vagyunk . . . akármelyikünk! Az ő szervezkedésüknek, az ő szervezetüknek a magyar szabadságharc folytatása a célja, ... a befejezése annak, amit október 23-án elkezdtek minden külső segítség és rábeszélés nélkül ... a folytatása és befejezése úgy, ahogy, ahol és amikor lehet . . .! Teljesen egyetértünk azokkal, akik a szervezést elkezdték: (Folyt, a 2-ik oldalon) LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, / HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! Fekete Karácsony... Irta: BÉKY ZOLTÁN fííesperes Csak néhány nap választ el bennünket a szent Karácsony estétől, amikor az egész keresztyén világ ünnepelni fogja a szeretet, békesség Fejedelmének a földre szállását. Már ide hallatszik az angyali seregek éneke .. . Már ide veti fényét a bethlehemi csillag ... s a mi lelkűnkben felujulnak gyermekkorunk drága, szépséges, felejthetetlen karácsony estéi. Valahol messze . . . Valaha régen . . .Egy kis falusi házban ... Óh milyen boldogan, szivrepesve vártuk a gyermek Jézust és az ő ajándékait ... a gyertyavilágos karácsonyfát, az aranyos diót és sko más szegényes kedvességet . . . Ott volt az anyánk, az apánk, testvéreink ... S mi boldög örömmel hallgattuk a gyönyörű történeteket a bethlehemi csillagról, az angyalok énekéről, pásztorokról, a kicsi Jézusról a bethlehemi jászolban. Úgy éreztük, hogy a gyermek Jézust soha semmi sem tudja a szivünkből kitépni. Úgy akartuk akkor, hogy akinek nem volt hely a vendégfogadó háznál a saját szivünkben adunk meleg szállást s valahányszor eljött a karácsony este boldog örömmel zendült meg ajkon az ének: “Dicsőség a magasságban az Istennek, a földön békesség és az amberekhez jó akarat.” Jaj, de azóta vihar zúgott el felettünk. Vészes, gomolygó felhők eltakarták a csillagot. Vész és jajkiáltás elnyomták az angyalok énekét. Tűz és vértenger borítja el a földet, annak különösen egy részét a régi haza földjét. Ártatlan milliók jaj szava, vész és segély kiáltása, könyörgése, imája és haláltusája ostromolja az eget. A régi haza szétrombolva, városai és falvai tűz és vértengerben . . . Ártatlan gyermekek, asszonyok öregek férfiak tiz-ezrei legyilkolva a történelem legszörnyübb, legkegyetlenebb zsarnoki hatalma által, — temetetlenül feküsznek a véres magyar földön. Tízezrek szeretteiktől elszakítva, vagonokhoz drótozva hurcoltatnak el naponta Szibéria halál táboraiba .. . Több, mint százezer —■ a kegyetlen télben, puszta életét mentve meg, otthagyva mindent, — menekült a biztos halál elől, hogy uj hont találjon túl a tengeren . . . S azok, akik talán még életben maradtak, akikkel hajdan együtt ültünk a karácsonyfa alatt, otthonaikból kiverve, füzesekben, erdők szélén, hontalanul, hazátlanul, agyongyötörve, éhezve, fázva vívják haláltusájukat és várják nem a szeretet békeáség boldog karácsonyát, hanem a biztos és szörnyű halált. Oh de borzalmas, fekete karácsonya lesz egy népnek, a fajtánknak, a véreinknek Duna és a Tisza táján. S mi szabad világ magyarjai tehetetlenül tépjük, marcangoljuk magunkat, kitáltunk, könyörgünk, tüntetünk kilincselünk a világ nagyjainál az Egyesült Neihzetek vezetőinél és nincs senki az Úristenen kívül, aki meghallgatna minket, aki segítséget küldene annak a sokat szenvedett népnek, aki megálltaná a vérontást. Engedik kiirtani ezt az ezer esztendő alatt a nyugati civilizációért és annyiszor mentette meg az istentelen keleti pogány hordáktól. S most senki sem segít rajta. Koreában megtudtuk állítani a háborút. FormosánáJ, Indo-Kinában, Egyiptomnál “megálljt” tudtunk kiáltani a Sátánnak ... A magyar nép teljes kiirtását tétlenül nézi a szabad világ . . . Sokszor szégyenlem, hogy a szabad világban élek és hogy keresztyéneknek mérjük nevezni magunkat . . . Sokszor a hitünk rendül meg, váresre tépjük a szivünket és nincs éjjelünk és nincs nappalunk . . . Egy zsidó menekült mondotta a napokban, akivel Camp Khmerben beszéltem: “voltam Buchenwaldban, Dachauban a német koncentrációs táborokban, de az, amit Magyarroszágon láttam, az a rettenetes vértenger, százezer ártatlan ember, gyermek, asszony állati legyilkolása az orosz kommunisták által minden idők barbárságát és kegyetlenségét felülmúlja.” Hát még mindig tűri ezt a rettentő gazságot a szabad világ? Hol van a szabad világ vezetőinek a lelkiismerete ? A becsülete ? Nem vádolja a szabad világ vezetőit a lelkiismeretük? Lehet-e nyugodt percük? Nem kiált-e vádként az égre az a tenger vér, amit kiontani engedünk? Nem fog-e megbüntetni minket á mindeneket megítélő Isten, hogy tétlenül nézzük ezt a szörnyű gonoszságot? Hogy akkor, amikor cselekednünk kéne, csak szép szavakat hangoztatunk. Hogyg egy gasztalnál ülünk a történelem legegyetlenebb gyilkosaival, tárgyalunk velük, megalkuszunk velük, elfelejtve azt, hogy az ég nem köthet szövetséget a pokollal, hogy amilyen állati kegyetlenséggel irtják ma a fajtánkat, olyan kegyetlenséggel késiek holnap bennünket, gyermekeinket lemészárolni, mint ahogy egyik istentelen vezetőjük mondotta a napokban: “we will burry you,” holnap titeket is eltemetünk. Évtizedek óta kiáltjuk, han-, goztatjuk, hogy a Sátánnal megalkudni nem lehet. Hogy az örök isteni princípiumokból engedni, azokat feladni, megtagadni vagy meggyalázni büntetlenül nem lehet. Hogyaki ezeket feladja és a Sátánnal szövetkezik, az magára vonja az Isten büntető haragját és maga is elvész. Mikor döbbennek már rá a világ vezetői, hogy addig amig a békesség Krisztusát száműzik a tárgyaló asztaloktól, amig a benne vetett hitet engedik kiirtani népek millióinak a szivéből, amig nélküli akarnak megoldani kérdéseket, amig olyanokkal tárgyalnak, akik benne nem hiszpek, akikaz ő szent eszméit meggyalázzák: addig nem lehet kérdéseket megoldani, addig nem lesz békesség, addig a végpusztulás felé sodorják az emberiséget. Mikor döbbenek rá már a világ vezetői,/ hogy szabadulás, váltság és idvesség egyedül az Ur Jézus Krisztusban van. A békesség, a szeretet fejedelmében. S amig nincs' hely számára a világban, mint ahogy nem volt a bethlehemi vendégfogadó háznál, addig nem lesz békesség a földön. Amig engedjük, hogy a modern Heródesék uralkodjanak es ártatlan gyermekek ezreit gyilkolják le addig Fekete karácsonya lesz nemcsak a magyar népnek, na nem mindazoknak, akiknek ebben a gyilkosságban részük van, mert ez elől (Folyt, a 2-ik oldalon)
