Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-05 / 18. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM. TRENTON, N. J„ 1955. MÁJUS 5. 'Ten Cents per Copy—$2.00 per Year MÁJUS 8, VASÁRNAP: ÉDESANYÁK NAPJA Anyák Napján... Szeretném a szivemben léve mély érzéseket úgy kifejezni hogy aki olvassa ezt a pár sort az megérezzen valamit az édes­anyai szeretetből. De azt kérde­zem, lehet-e a tenger mélységéi megmérni, vagy a kék ég ma- Másságát, vagy az egész világor lévő végtelen dolgokat, melyek­nek sem kezdetét, sem végét nen ismerjük ... ki tudná ember: gyarló mérő eszközökkel kört« fontra tenni és megmérni? Valahogy úgy vagyunk az é­­desanyai szeretettel is, hogy ot1 volt bölcsőnk felett, amikor még semmit sem tudtunk magunkról ott volt gyermekkorunktól kezd­ve el egészen a mai napig, vagy amig szerető szive dobogotl mindig velünk volt. Ha mi el­hagytuk volna, ha mi elfeled­keztünk volna is róla, ő soha e’ nem feledkezett az ő véréből va­ló vér és csontjából való csont: drága gyermekéről. Édesanyám. Tőle tanultam a2 első szavakat, tőle tanultam az első kis imádságot, tőle tanul­ta mszeretni és becsülni az em­bereket; ő volt az öröm, boldog­ság és napsugár az én és a te életedben, ő virraszttot beteg­ágyadnál, ő volt, aki megpróbál­tatás és baj esetén türelmével ég kiapadhatatlan segíteni készsé­gével átvitt minden próbán. Óh, ha él még az édesanyád, ne légy fukar hanem köszönd meg a sze­­retetét, ha nem élne, borulj le imádságban az Ur színe előtt és adj hálát az ő áldott tanításáért és mindazért, amit te éretted cselekedett. Vajha lennének ma is olyan szigorú, de szerető szivü anyák, akik nevelnék gyermekeiket Is­tenfélelemben és emberszeretet­­ben. Nem lennének akkor fiatal­korú bűnözők, nem lennének ak­kor gyermek rablók, gyilkosok és börtöntöltelékek. Magyar vé­reim, Amerikának ma legin­kább erre van szüksége: derék, tisztes és becsületes édesanyák­ra. Olyan nőkre, olyan asszo­nyokra van szükség, akiknek a kezéből felnövő ifjak az anya­­szentegyház alapjait, a Szent­­irást tisztelő és becsül őemberek HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se biztosítva legyen. lesznek. A legnagyobb baj a nagy anyagi jólétben itt az E- gyesült Államok területén, hogy a családi otthon, a szeretet, ami összetrtotta a rokonokat és fe­lebarátokat, lassan kezd “ki­menni a divatból.” A pénz mini sátáni elem, elfoglalja az embe­rek szivét, az édesanya dolgozó nővé lesz, a kis gyermekeket a szomszéd kislányok őrzik és az utca neveli, s nincs aki a leg­szükségesebb dolgokra a legfo­gékonyabb korban megtanítsa őket. Ezért van az, hogy 17 mil­lió fiú és leány nő ma fel Ame­rika területén, akik nem hallot­tak sem Istenről sem Bibliáról, sem semmi más hasonló nemes dolgokról. Ezért van, hogy a bűn krónikák szerint a mai bűnözők 85 százaléka fiatal 25 éven alóli ifjú bűnöző. Ezért van, hogy 1855-ben Amerika az egész vilá­gon, mint a legtisztességesebb, legtörvényszeretőbb országok e­­gyike büzskélkedett. Ezért van, hogy ma éppen Amerikában van a legtöbb bűn és törvénytelen­ség, válás, széttépett családi ott­honok, rablás és gyilkosság. Isten Igéje tanítja, hogy a szülők tiszte, hogy gyermekei­ket neveljék és tanítsák. Sok szülő bűnös mulasztást követ el, amikor a kis gyermeket felülteti egy képzeletbeli trónra, és a mi­haszna kis csemetéje előtt haj­bókol. Mindent megenged a gyermeknek, s amit kellene, a tisztes fegyelmezés és Istenféle­lemben való oktatást pedig kö­vetkezetesen elmulasztja. Cso­dálkozunk akkor, ha a vége nyo­morúság, katasztrófa és teljes kiábrándulás lesz? Nem, mert a­­mit vet az ember azt aratja is. Amerikai édesanyák, térjetek vissza az Istenhez, tanítsátok gyermekeiteket, és az Ur nem távozik el mi tőlünk, hanem to­vábbra is áldás lesz ez az ország. Adja Isten, hogy úgy legyen. ÁBRAHÁM DEZSŐ Rá jár a rúd a felfor­gató idegenekre is A washingtoni bevándorlási hatóságok szerint 228 felforgató idegen bujkál és agitál Ameri­kában. Ezeket ezideig nem si­került deportálni. 134 orosz, 27 lengyel, 15 litván,- 7 osztrák, 7 magyar, 6 román, 6 jugoszláv, 6 görög és 5 kanadai van közöttük. A nemkívánatos elemek javaré­sze állandó megfigyelés alatt áll. Válasszuk vissza a régi bevált városi vezetőséget! SIDO L. RIDOLFI Commissioner DUCH J. ANDRÁS Commissioner DÓNÁL J. CONNOLLY polgármester GEORGE W. RIEKER Commissioner WARREN W. ORPEN Commissioner Május 10-én polgármestert és commissionereket választ Tren­ton polgársága. A trentoni ame­rikai magyarságnak nagy sze­repe van a választások során — ismét alkalmunk van megmu­tatni, hogy megbecsüljük igazi barátainkat a városházán. Kétségtelen, hogy Dónál J. Connolly polgármester és Ridol­­fi, Duch, Reiker és Orpen com­­missionerek vezetése alatt sokat fejlődött a város — és Trenton városának kormányzata jó ke­zekbe van letéve. A jelenlegi commissionerek egy jól bevált rendszert képviselnek, harmo­nikusan együtt dolgoznak a vá­ros fejlesztése érdekében, isme­rik Trenton városának problé­máit úgy, hogy bizalommal vá­laszthatjuk őket vissza — hűsé­gesen és becsületesen szolgálták a város érdekeit. Á szavazó listán Sido L. Ri­­dolfi a 2-ik helyen áll. Mr. Ri­­dolfi gyakorlati politikus, aki mint a Director a város pénzü­gyeit vezeti sok hozzáértéssel — úgy, hogy úgy a polgárság, mint a szakemberek legteljesebb meg­elégedését kiérdemelte. A ma­gyarság régi ismerőse — aki is­meri a bevándorolt nemzetisé­gek problémáit. Andrew J. Duch régen szol­gálja Trenton fejlődését. A ma­gyarság joggal lehet büszke Duch commissioner működésé­re, aki mint a rendőrség és a tűzoltóság vezetője feladatának magaslatán áll. Mr. Duch már volt polgármesterünk is — és ebben a magas méltóságban is remekül megállotta a helyét. Természetes tehát, hogy a sza­vazólistán megkeressük a 3-ik helyet, ami Mr. Duch megvá­lasztását jelenti. Dónál J. Connolly Trenton város végtelenül népszerű pol­gármestere a trentoni magyar­ság legőszintébb barátja és tisz­telője. Számtalan magyar össze­jövetelen jelent meg — renge­teg magyar barátja van — és mindenkor a legnagyobb előzé­kenységgel áll a szavazópolgár­ság rendelkezésére. Mint a köz­munkák vezetője rengeteget dol­gozott Trenton fejlődéséért, — megválasztása mindnyájunk ér­deke. Connolly polgármester a hstán a 7-ik pozíciót foglalja el. Közvetlenül Connplly polgár­­mester után következik a listán George W. Rieker jól bevált commissioner, aki mint a Par­kok és Playgroundok igazgatója sok újítást vezetett be — és mindig a polgárság javát tartja szemei előtt: Mr. Rieker iá jó ismerőse a trentoni magyarság­nak, amikor szavazunk, ne fe­lejtsük el, hogy ő a 8-ik helyen áll. Végül bezárja a sort Warren W. Orpen népszerű városi com­missioner, aki mint Director of Public affairs — szintén kivette a részét abból a kitűnő munká­ból, amely a jelenlegi adminiszt­rációt jellemzi. Mr. Orpen a szavazó lista 9-ik helyén áll. A trentoni magyarság jól ismeri az ő szolgálatát a város érdeké­ben. Május 10-én tehát ne felejt­sük el, hogy a jól bevált vezető­ink a szavazó lista 2-ik, 3-ik, 7-ik, 8-ik és 9-ik helyen állnak. Válasszuk őket ismét meg, hogy biztosítsuk Trenton további fej­lődését. Bankett Duch J. András városi tanácsos tiszteletére május 8-án, Anyák Napján AMERIKA NEM NÉZHETI TÉTLENÜL A SZABAD NÉPEK LEIGÁZÁSÁT Duch J. András városi taná­csos tiszteletére a Független Re formátus Egyház tagsága nagy­szabású bankettet rendez május 8-án Anyák Napján délben IS órakor. Duch J. András a Refor­mátus Egyháznak csaknem ne­gyed százada tiszteletbeli gond­noka, aki nemcsak az egyház tagjai előtt, hanem az egész trentoni magyarság előtt köz­­tiszteletben és megbecsülésbe! áll. A magyarság sorai közü’ még nem igen volt más, aki olyan magas hivatalokat ért vol­na el mint Duch J. András. Éve­kig volt rendőrbiró, megyei ü­­gyész, polgármester, városi ta­nácsos stb. Származását soha­sem szégyelte és magas állásbar minden tőle telhetőt megtetl bárkinek, aki hozzá fordult. Ép­­pen(azért, ha valaki, akkor Duch J. András megérdemli, hogy el­ismerésünket és tiszteletünkéi fejezzük ki neki és tiszteletére rendezendő banketten kivétei nélkül ott legyünk. Mayor Connolly polgármestei lesz a bankett szónoka. A bankett délben 12 órakoi lesz a református iskola díszter­mében. A banketten az egyház nőtagjai kitűnő banketti ebédel készítenek. Csiga levest, töltött káposztát, rántott csirkét és sü­teményt fognak felszolgálni. A bankett rendező bizottság a kö­vetkező: Ft. Béky Zoltán főes­peres, Péntek Miklós gondnok, ifj. Soltész^ András algondnok, Borcsik Gyula pénztárnok, id. Adorján Kálmán ellenőr, Tiszt. Adorján Kálmán jegyző, Vágott István és Nagy Sándor trusteek, Molnár József, Túri István, .Túri András, Iván János, Papp Miklós, Ács Vince, Csentery Miklós, Titka András, Nemes Károly, Nyíri Sándor, Szűcs Mi­hály, Jeney József. Női rendező bizottság tagjai: Mészáros Antalné, Tóth József­­né, Lénárth Ferencné, Péntek Miklósné, Koscsó Pálné, Nagy Istvánné, Beke Istvánné, Ivái Jánosné, Borcsik Istvánné, Tit ka Andrásné, Kedves Józsefné id. Kish Jánosné, Pásztor 1st vánné, Komlóssy Istvánné, Ta más Dánielné, Szepessy István né, Didrencz Gusztávné, Timk< Györgyné, Harapkó Lászlóné Kiss Lászlóné, Estók Mihályné Varga Pál Andrásné, Túri 1st vánné, Tóth S. Jánosné, Bonicz ky Józsefné, Beke Antalné, Túr Andrásné, Soltész Andrásné Erő Andrásné, Molnár Józsefné Papp Miklósné, Nagy Sándorné Beverage Lujza, Iván Piroska Jeney Olga, Nagy Bözsi, Csany Etel, Varga Margit. Egely Dolo rés, Tóth Charlotte, Vágoti Goldy. A nagyszabású bankettrí Trenton és környéke magyarsá gát előre is meghívja a RENDEZŐSÉG “AZ EMBER DOLGO­ZOTT MINT EGY ÁLLAT . . Ezt egy fiatal menékütl pesti munkás, egykori DISZ-tag, mondta ausztriai munkatár­sunknak nemrég, igy vázolván az otthoni életszínvonalat: “Az árak a fizetésekhez viszonyítva nagyon magasak. Főleg ruháza­ti téren igen rossz a helyzet, mert azok még hitvány kivite­lűek is, s ami a legbosszantóbb, alig viseli az ember, máris széj­jelmennek, akár cipő, akár ing, akár öltöny is legyen az. 850 fo­rint átlag fizetésem volt havon­ta, de munkahelyemről elbocsá­tottak, mert az ősszel nem akar­tam egy havi keresetemnek megfelelő összeget jegyezni az állami kényszerkölcsönre, s he­lyemre mást vettek fel.” A menekült munkás szerint az ország legnépszerűbb embere a rab hercegprímás, Mindszenty bíboros. A legnépszerütleneb­­bek: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Piros László belügyminiszter. Rákóczi delegá­tusok értekezlete A Rákóczi Segélyző Egyesülel júniusban tartandó nagyfontos­­ságu konvenciójának New Jer­­sey-i delegátusai értekezletei tartottak április 24-én New Brunswickon, a Somerset utcai refromátus egyház termében Az értekezleten felolvasták a Verhovay Segély Egylettel valc egyesülés előzetes egyezségét, illetve tervezetét s azt tárgyalási alapul elfogadva élénken megvi­tatták a leendő egyesülés, előnye­it. A feladott kérdésekre Kör­­möndy József és Moldoványi Sándor igazgatók adtak felelete­ket és felvilágosítást a delegátu­soknak. Az értekezleten részt­­vett Farkas János N. J.-i kerü­leti szervező is. Értesülésünk szerint az érte­kezlet résztvevői szinte egyönte­tűen a két egylet egyesülése mel­lett foglaltak állást s a konvenci­ón aszerint fognak szavazni. Az értekezleten Nagy Béla el­nökölt, Vértes Vincze töltötte be az alelnöki tisztet, Búzás Károly (Perth Amboy) pedig az érte­kezlet jegyzője volt. 6 dollár lesz az ára a polio szérumnak A Parke, Davis & Co., detroiti vegyészeti gyár jelentése szerint a Salk-szérum három adaga cse­kély $6-ba fog kerülni, ha annak gyártását kerekedelmileg kezdik meg. Ehhez jön aztán az orvosi dij, az oltásért. Örömmel adjuk tovább e ked­vező hirt, mert a borzalmas be­tegségnek megakadályozásáért minden szülő szívesen költ el ennyit, ha tudja, hogy gyermeke nem eshet az oltás után áldoza­tául a poliónak. VALAMENNYIÜNK közös intézménye az Amerikai Ma­gyar Szövetség. Támogassuk szóval, cselekedetei! Az Egyesült Államok törvény­­hozásának hatalmas washingto­ni palotájában, a Capitol ülés­termében Irving McNeil Ives new yorki szenátor a következő egyhangú felsőházi határozató! olvasta fel abból az alkalomból, hogy most 10 éve került az utol­só magyarországi falu is orosz megszállás alá: „Rendkívül időszerű, hogy valamennyi magyar származású amerikai testvérünkkel együtt megemlékezzünk annak tizedik évfordulójáról, hogy Magyaror­szág egész területe a szovjet in­vázió dicstelen uralma alá ke­rült. A szabad világ sohasem fog belenyugodni abba, hogy ennek a vitéz népnek a könyörtelen le­igázása megtorlás nélkül marad­jon. Szabadsághoz való jogát már Kossuth Lajos, az Ameri­kában is nagynevű államférfiu korában régen kiérdemelte a magyar nép. A szabadságért leg­utóbb folytatott hősi küzdelmé­ben a mártír Mindszenty József adott uj reménységet mindazok­nak, akik a kommunista elnyo­matás alatt szenvednek. Az Egyesült Államok és Ma­gyarország népe közötti baráti kötelékeket több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos alapozta meg, népmilliókat felrázó kőr­útjával. Ez a barátság Amerika és a magyarság között nem csu­pán fennáll, hanem erősebb és tartósabb, mint valaha. Szivvel-lélekkel együtt va­gyunk a magyar neppel az isten­telen kommunizmus imperializ­musával vívott harcában. Vala­mennyi amerikai imájához csat­lakozunk itt a Szenátusban a de­rék magyar nemzet mielőbbi fel­szabadítása érdekében.” Az országos tekintélynek ör­vendő íves szenátor beszéde a “Congressional Record” cimü hivatalos lapban nyomtatásban is megjelent.* New York ma­gyarsága tüntttő felvonulást rendezett a Park Avenuen levő szovjetpalota előtt. Cleveland­­ban és egyebütt pedig műsoros ünnepség keretében emlékeztek meg a szomorú évfordulóról. “KULÁK”-ÜLDÖZÉS Nehéz helyzetben van a ma­gyar kisgazda. Börtön és jószá­gainak, terményeinek elkobzása kiséri munkáját. A budapesti Kossuth-rádió büszkén adta le az alábbi hirt: “ . . . A békés­megyei Révész Sándor kulákra rossz idők jártak. Tartozása volt az állammal szemben, ezért le­foglalták három lovát, két tehe­nét, üszőjét, két bikáját, két anyakocáját húsz malaccal, négy ötvenkilós süldőjét és 22 birkáját, valamint nagyszámú baromfiját, tehát minden álla­tát” ... A Kossuth-rádió ripor­tere egyet azonban elfelejtett: ha a kisgazdára rossz idők jár­nak, a népre is. Ha a kisgazdá­nak nincs állata és terménye, a nép is éhezik! ZILAHY SÁNDOR javára nemrégiben Clevelandban tar­tottak sikerült szinelőadást jó­­lelkü magyarok. A darab cime “Mégis szép az élet” volt, ami­vel kapcsolatban a “Szabadság” c. napilap ezt irta: “Elhisszük, hogy szép az élet, amikor ilyen testvérsegitéssel, ilyen együtt­érzéssel találkozunk azok között, akik a magyar kultúrát szolgál­ják.” A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csUtörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhivásra 240 SOMÉRSET STREET New Brunswick, N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom