Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-23 / 25. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM. TRENTON, N. J„ 1955. JUNIUS 23. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Millió aláírást Magyarország felszabadításáért! Knowland szenátor és Magyarország A szenátus külügyi bizottsá­gában már volt egy parázs vita és még több várható. Az óvatos Dulles külügyminiszter ezúttal újra a heves vérmérsékletű Knowland szenátortól kapott néhány kemény megjegyzést. Kownland azzal vádolta Dullest, hogy az utóbbi túl készségesen és könnyedén veszi tudomásul a Magyarországgal és Romániá­val kapcsolatos szovjet trükköt. Nevezetesen azt, hogy a Szovjet most “közös katonai. védelem” címén akarja tovább is meg­szállva tartani Magyarországot. Nem örülhetünk túlságosan annak, hogy Dulles és a külügyi bizottság közt nézeteltérés van ebben a minket, amerikai ma­gyarokat oly közelről érintő ügyben. El kell ismernünk azt is, ^ogy Dulles külpolitikája eredményes, nagyvonalú, a Szovjet nem győzi kapkodni a fejét és az erőtől duzzadó szabad világgal szemben Moszkva urai kénytelenek voltak meghátrálni. Most azonban Knowland szená­tor mellett állunk, testestől-lel­­kestől. Elsősorban azért, mert Magyarországról is szó van a legközelebbi játszmában, illetve szó lehet. De ezen kívül mélysé­ges a hitünk, hogy a Szovjetet még visszább lehet nyomni és legkönnyebben éppen Magyar­­országot adná fel, a jelenleg u­­ralma alatt tartott területek kö­zül. / Abban is igazat adunk Know­land szenátornak, hogy ma már nem avult receptek szerint kell tárgyalni a Szovjettel, hanem — az erő bitrokában — rámenő­sen, minden óvatosság félrete­­vésével. A Szovjet most bajban van, ez szokatlan diplomáciai húzásain meglátszik. Jó volna, ha a magyarok mi­nél több táviratot küldenének Knowland szenátornak, további bátor kiállásra biztatva. Nem gondolunk arra, hogy julius 18- án a Szovjet belemegy Magyar­­ország kiürítésébe, de talán megteszi a második, vagy har­madik konferencián. Hinnünk kell ebben. Egyelőre már annak is őrölnünk kell, hogy Magyar­­ország ügyét feszegetik és ez az elkövetkezendő nagyhatalmi párbajok egyik fontos tényezője lehet. Genf, julius 18 A csendes svájci városban, a­­hol már csak az emlékekből él­nek az emberek, még egyszer felcsillannak a szemek. S joggal, mert korunk egyik legnagyobb fontosságú, történelmi esemé­nyének ezt a( helyet választották a nagyhatalmak. A Négy Nagy alig négynapos tárgyalásán el­válik az, hogy érdemes-e a Szov­jet képviselőjével egy asztalhoz ülni, vagy sem. Az az érzésünk, hogy a Szov­jet komoly engedményekre is hajlandó lesz, ha a nyugati ha­talmak jól állják a sarat. Saj­nos, Dulles francia partnere e­­rősen veszélyezteti azt, hogy a nyugati hatalmakban a Szovjet megláthassa a hajthatatlansá­­got, az eltökéltséget. A Négy Nagy konferenciáját megelőző itteni külügyminiszteri ta­nácskozás elé bizonyos aggoda­lommal tekinthetünk, mert vol­taképpen ezen fordul meg min­den. A franciáknak már is idegei­re mentek a legújabb esemé­nyek. Fáj nekik, hogy Adenauer kancellár meghívást kapott Moszkvába. Ijesztőnek találják, hogy a Nyugatnémetország mi­lyen óriási iramban tör felfelé, hogy a világ egyik legszámotte­vőbb nagyhatalma legyen. ♦ Hatalmasat dobbant az ame­rikai magyarság testvérszerető szive. New Yorkból indult ki a gondolat, mely rövid pár hét le­forgása alatt -széltében-hosszá­­ban, hólabdaszerűen bejárta, át­hatotta az Egyesült Államok magyarlakta gócpontjait. “Ha már nem vehetünk részt, nem képviselhetjük magunkat a gen­fi négyhatalmi konferencián — legalább hallassuk a hangun­kat.” Mindenütt népszerű az a terv, hogy úgy a magyar érzésű bevándorlók, mint amerikai is­merőseik legalább nevük aláírá­sával követelhessék a Duna-Ti-Adenauer amerikai útja Már pedig ezen nincs mit töp­rengeni. A németek végrehaj­tották azt, amit ezelőtt tiz évvel még senki sem álmodott. Wa­shingtonban olyan ünnepélyes­séggel fogadták a német kancel­lárt, amilyennel csak a legna­gyobbakat szokás. Adenauer kezébep óriási ütő­kártyák vannak s ezekkel tud is játszani. Hasonló nagyvonalú játékosa a németeknek talán nem is volt soha. Valljuk be, so­kat kívánhatna és sokat kaphat­na. De Adenauer sokkal oko­sabb, semhogy ma még túlsókat kívánjon. Lassan, de biztosan halad a maga utján s ma a né­meteket nem érhetné nagyobb katasztrófa, mintha ez a majd­­neíh nyolcvan éves politikus meghalna. Ma az a helyzet, hogy a néme­tek nélkül már el sem képzelhető Nyugateurópa védelme. Viszont a Szovjet szinte hisztérikus ide­gességgel szemléli a, bevonulni készülő német újoncokat. Olyan két adottság ez, amelyet ki lehet használni. S Adenauer ki is tudja. Játszmájának az a lénye­ge, hogy nem alkuszik a Szov­jettel, de a Nyugattól messze­menő biztosítékot kér, hogy az európai térségben Németország megkérdezése és beleegyezése nélkül nem történik komoly sakkhuzás. Egymillió aláírás Mi, amerikai magyarok sem nézhetjük tétlenül az eseménye­ket. Ennek értelmében az Ame­rikai Magyar Szövetség már a nápokban meginditj a országos kampányát, egymillió aláirás gyűjtésére. Az egymillió aláiró azt kéri az Egyesült Államok kormányától, hogy mindent kö­vessen el a magyar békeszerző­dés végrehajtására és hivatalo­san ne vegye tudomásul azt a szovjet trükköt, amelyikkel a Vörös Hadsereg időtlen időkig megszállva tarthatná Magyar­­országot. A SZÖVETSÉG A MIÉNK — ne nézzük tétlenül, hogy állan­dóan anyagi gondokkal kell küz­­ködnie. Egyleti, egyéni meg­ajánlásainkat küldjük -közvet­lenül e címre: American Hun­garian Federation, 527 Mills Building, N. W., Washington, 6, D. C. A BÉCSI rádió május 27-én jelentette, hogy két 17-éves ma­gyar ifjúnak sikerült átmene­külnie osztrák területre, de az egyiket egy felrobbant akna sú­lyosan megsebesítette.. A bécsi kórházban ápolják és már biz­tonságban vannak. sza táján béklyóra vert lakosság nemzeti önállóságának vissza­állítását. Az Amerikai Magyar Szövet­ség Keleti Kerülete által oly pél­dás lelkesedéssel szorgalmazott gondolatot teljes mértékben ma­gáévá tette az AMSz központja. E sorok megjelenésével egyide­jűleg ezer meg ezer aláiróivet visz a posta szerteszét New Jer­seytől Californiáig. Az aláíró ivek homlokzatán a következő szöveg olvasható, persze ango­lul: “Párisban 1947-ben béke­­szerződést Írtak alá a győz­tes nagyhatalmak. Eszerint Oroszország kötelezte ma­gát arra, hogy Ausztria ki­ürítésével egyidejűleg Ma­gyarország területéről is ki­vonja csapatait. A Szovjet azonban azóta erőszakos eszközökkel kommunista bábkormányt ültetett a ma­gyar nép nyakára és külön­böző csalásokkal igyekszik kijátszani az ország kiüríté­sére vonatkozó kötelezvé­nyét. Alulirottak, mint az Egye­sült Államok szabad polgá­rai tiltakozunk a magyar nép további bilincsre kár­­hoztatása ellen. Tiltakozunk már azért is, mert a Ma­gyarországot hatalmukban tartó vörös terroristák arcát­lanul Amerika-ellenesek és egyúttal állandóan veszé­lyeztetik, a magyarság el­nyomásával is, a világbékét.” A Szövetség washingtoni köz­pontja valamennyi vidéki osztá­lyának, nemkülönben az egyhá­zaknak, egyleteknek küld az alá­írások gyűjtésére készíttetett ivekből. Aki a közeljövőben nem kapott volna, de hajlandó alá­írások gyűjtésével a közvéle­mény érdeklődését állandóan éb­ren tartani óhazai véreink fel­szabadítása érdekében, kérjen aláiró iveket haladéktalanul. Cim: American Hungarian Federation Mills Building, Northwest Washington 6, D. C. Tegyük meg valamennyien elgemelibb kötelességünket! Hívjuk fel barátaink, isme­rőseink figyelmét a magyar ügyre! — Szerezzünk szö­vetségeseket az amerikai közvélemény felvillanyozá­­sára! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL 680 FORINT EGY PÁR FÉRFI-FÉLCIPŐ Az Esti Budapest május 13-ki száma élesen támadja Kárpáti István cipészt, amiért “bedol­­^oztatókat” is foglalkoztat, kik­­lek egy pád cipő elkészítéséért 30-100 forint munkadijat fizet, /iszont az igy “feketén” készült iipőt üzletében 680 forintért á­­rusitja. A riport Kárpátit “kis­­parosnak álcázott tőkésnek” ne­vezi. MŰEMLÉKVÉDELEM A GYAKORLATBAN A nyíregyházi megyei könyv­táros írja a Müveit Népnek: “A megyeszerte ismert szabolcsi Földvár omladozik. A vajai kas­tély állapota is igen siralmas. Nem az a baj, hogy iskolát és napközit telepítettek az évszá­zados történelmi levegőt sugár­zó falak közé. De az már baj, hogy a gyerekek a XVII. század­beli barokk-faragásu csigalép­csőt összefaricskálj ák, a föld­szinti lépcsőhomlokzaton ülő oroszlánnak'a farkát letörik. A Zsigmond királyt ábrázoló fres­kót bioskával behasitják. A kas­tély 12 holdas parkjának növény és állatvilága kiveszőiéiben, a fáit nagyrészt kiirtották. A ku­ruc vitéz Vay Ádám sírját be­nőtte a muhar, emlékművét megcsonkították. A kastély e­­gyik sötét zugában találtam meg a volt könyvtár maradványát, amin az egerek már évek óta rágódnak. Többek közt, találtam egy szép Schiller sorozatot, ide­­gennyelvü, multszázadbeli mun­kákat, kéziratos latin és ma­gyarnyelvű okiratokat, földrajzi könyveket. A Megyei Könyvtár dohos, földes raktárban talál­tunk egy megsemnlisültnek ne­vezhető könyvhalmot. A legna­gyobb szerencsétlenség az, hogy éppen a legértékesebb XVII­­XVIII századi pergamen és bőr­kötésű latin nyelvű kézírásos könyvek váltak használhatat­lanná. Lakást szereztek a néger kapitánynak Iowa államban, egy Wawerly nevű városka lakói, gyors elha­tározással vetettek véget a faji elfogultság csúnya kötőrésének. Átnyújtották egy lakás kulcsát egy néger repülőtisztnek, akinek a házba való beköltözését a faj­védők kifogásolták. Virgil A. Danielst, aki néger létére kapitányi rangot szerzett a koreai háborúban, a wawerly-i radar telepre helyezték át, ahol ahol a kormány által finanszíro­zott házcsoportban lakást vett ki magának, nejének és három gyermekének. A telep gondnoka jóváhagyta a bérleti szerződést és a beköltözködést néhány hét­tel későbbre tervezték. Másnap azonban a gondnok közölte Da­­nielssel, hogy beköltözhetik u­­gyan, ha kívánja, de nem a­­jánlja, hogy ezt megtegye. Né­gyen is kifogásolták, hogy né­gernek adott ki lakást, sőt töb­ben azzal fenyegetőztek, hogy kiköltözködnek, ha a néger be­teszi a lábát a házba ... Két felvilágosodott lakó erre gyűlésre hívta össze a ház lakó­it, akiknek lelkére beszéltek. Vé­gül is egyhangúlag elhatároz­ták, hogy Daniels kapitánynak ünnepélyesen átadják a lakás kulcsait, egy nyilatkozattal e­­gyütt, amely valamennyi lakó a­­láirásával felkéri a kapitányt a beköltözésre. Ez a dicséretes akció a hagyo­mányos amerikai egyenlőségi és igazságérzet nevében történt. Egészséges demokrácia az, a­­mely gyorsan és határozottan el­ítéli az elfogultságot és igazság­talan megkülönböztetést . Az oroszok kivonulását sürgeti a kormány és a törvényhozás A San Franciscóban junius 20-ikán megkezdődő külügymi­niszteri tanácskozást nagyará­nyú előkészületek előzték meg Washingtonban. A State De­partment osztályvezetői és szak­­tanácsadói minden eshetőségre gondosan előkésztiett tervekkel állanak azoknak az amerikai diplomatáknak a rendelkezésé­re, akik San Franciscóban kép­viselik az Egyesült Államokat. Számos beadvány érkezett ez­zel kapcsolatban a Fehér Házba és a külügyminisztériumba, mely az orosz megszálló csapa­tok Magyarországról kivonásá­hoz kérte az Egyesült Államok világhatalmi súlyának érvényre juttatását. Detroit és Washing­ton magyarjai értékes történel­mi adatokat foglaltak írásba és j uttattak illetékesekhez memo­randumok formájában. Az Amerikai Magyar Szövet­ség Keleti Kerülete New York­ban tartott gyűlési határozata alapján $300 hozzájárulással si­etett a központ kiadásainak fe­dezéséhez és egy millió aláirás országszerte összegyűjtését sür­gette. Az Amerikai Magyar Szövet­ség washingtoni irodája az ed­diginél is lázasabb tevékenysé­get fejtett ki a közelmúlt hetek során. Mindenütt hivatkozott arra, hogyha magyar népek már az 1947-ben Párisban kötött úgynevezett béke szerződésbe sem volt beleszólása, még kevés­bé hallathatta hangját a közel­múlt varsói katonai egyezség megkötésével szemben. Az utób­bival szeretné most kijátszani Moszkva azt az Egyesült Álla­mok által is aláirt kötelezvényét, hogy Ausztria önállóságának visszaáliltása után a szovjetcsa­patok kivonja Magyarország területéről. A kérdés olyannyira előtérbe került és az amerikai kormány annak olyan fontossá­got tulajdonit, hogy John Fos­ter Dulles külügyminiszter sze­mélyesen tanulmányozta végig a Magyarország felszabadítása érdekében az oroszokkal szem­ben felhasználandó érveket. William Fife Knowland cali­­forniai szenátor pedig a tör­vényhozás külügyi bizottságá­nak ülésén hangsúlyozta legnyo­matékosabban a szovjet Ma­gyarországról kiszorításának szükségességét. Dulles külügy­miniszter Ígéretet is tett, hogy minden rendelkezésére álló esz­közzel szorgalmazza úgy San Franciscóban, mint júliusban Genfben a magyar kérdés ked­vező megoldását. Hozzátette vi­szont az amerikai külpolitika vezetője, hogy nem az Egyesült Államok igyekezetén és jóhisze­műségén, hanem a szovjet két­színűségén fog múlni, vájjon visszaszoritható-e most a Kár­pátok hegyláncára a világot ket­téosztó Vasfüggöny. Senator Knowland, a felső­ház kormánypártjának vezetője junius 23-ikán részletesen ki fog térni egyrészt a kommunista vi­lágveszedelem, másrészt Ma­gyarország felszabadításának kérdéseire. Az országszerte nagy tekintélynek örvendő, a kis n e m z e tek felszabadításának fontosságát tántorithatatlanul hirdető Knowland beszédének szövegét a Szövetség központja már junius 20-ikán szét fogja küldeni az amerikai magyar sajtónak. AMERIKA NEM NÉZHETI TÉTLENÜL A SZABAD NÉPEK LEIGÁZÁSÁT Az Egyesült Államok törvény­­hozásának hatalmas washingto­ni palotájában, a Oapitol ülés­termében Irving McNeil Ives new yorki szenátor a következő egyhangú felsőházi határozatot olvasta fel abból az alkalomból, hogy most 10 éve került az utol­só magyarországi falu is orosz megszállás alá: „Rendkívül időszerű, hogy valamennyi magyar származású amerikai testvérünkkel együtt megemlékezzünk annak tizedik évfordulójáról, hogy Magyaror­szág egész területe a szovjet in­vázió dicstelen uralma alá ke­rült. A szabad világ sohasem fog belenyugodni abba, hogy ennek a vitéz népnek a könyörtelen le-Hungarian Hours RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. igázása megtorlás nélkül marad­jon. Szabadsághoz való jogát már Kossuth Lajos, az Ameri­kában is nagynevű államférfiu korában régerj kiérdemelte a magyar nép. A szabadságért leg­utóbb folytatott hősi küzdelmé­ben a mártír Mindszenty József adott uj reménységet mindazok­nak, akik a kommunista elnyo­matás alatt szenvednek. Az Egyesült Államok és Ma­gyarország népe közötti baráti kötelékeket több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos alapozta meg, népmilliókat felrázó kőr­útjával. Ez a barátság Amerika és a magyarság között nem csu­pán fennáll, hanem erősebb és tartósabb, mint valaha. Szivvel-lélekkel együtt va­gyunk a magyar néppel az isten­telen kommunizmus imperializ­musával vívott harcában. Vala­mennyi amerikai imájához csat­lakozunk itt a Szenátusban a de­rék magyar nemzet mielőbbi fel­szabadítása érdekében.” Az országos tekintélynek ör­vendő íves szenátor beszéde a “Congréssional Record” cimü hivatalos lapban nyomtatásban is megjelent. New York ma­gyarsága tüntttő felvonulást rendezett a Park Avenuen levő szovjetpalota előtt. Cleveland­­ban és egyebütt pedig műsoros ünnepség keretében emlékeztek meg a szomorú évfordulóról. VASáKOLJÜN azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­nekünk is javunkra lesz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom