Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-09 / 23. szám
YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. JUNIUS 9. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A belgrádi találkozó után Tito megkapta élete legnagyobb elégtételét. Akik — nem is olyan régen — kiközösítették, eborultak előtte és bocsánatáért esedeztek. Az áruló Titóból újra Tito elvtárs, sőt nagyrabecsült Tito elvtárs lett. A kommunista világban nincs párja ennek a jelenetnek. Mostanáig az árulónak csak egy vége lehetett. A halál. Csakhogy Tito legalább annyi hájjal var megkenve, mint a moszkvai nagy mogulok. Elvégre ugyanazt az iskolát járta. Bizonyára hívogatták is a belgrádi vörös marsallt Moszkvába, elvégre ez sokkal alkalmasabb hely a kedves megbeszélésre s azon kivüi a kommunizmus Mekkája is, ds Tito mester nem állt kötélnek, Megértjük, nagyon is megértjük. Nem akart koporsóban térni haza. Hruscsevnek és Bulganyinnak nem sikerült Titót visszaédesgetni a közös karámba. A délszlávok diktátora azt mondta, hogy ő továbbra is jó kommunista marad, hajlandó kereskedelmi és “kulturális” kapcsolatokra is, de hagyják csak békén. Hagyják csak a kerítésen kívül. Nagy baj, nagy baj. Nem L tudjuk, hogy magyarázzák meg ezt majd Hruscsevék a kommunista párt embereinek. Hát kétféle kommunizmus van? Lehetséges? — hörögnek a vörös atyafiak Pekingtől Budapestig Idáig Moszkva csalhatatlan volt. Most pedig? Idáig Tito áruló volt s mini ilyent naponként hevesen gyűlölni kellett. Titóista magatartás miatt kivégeztek jópárezei embert a leigázott országokban Magyarországon is jó párszázat, az élen Rajk Lászlóval Most ezeket nehéz lesz feltámasztani. Van aztán még egy csórni kérdés, nem is lehet felsoroln itt, ezeken a hasábokon. Dehái minek is? Tény az, hogy a szov jet ideológia vasfala megrepedi s ennek majd még lesznek kö vetkezményei. Hiszen azt jelen ti, hogy a kommunista világbar is lehet büntetlenül lázadni, s hí ez a gondolat megérlelődik í népmilliókban, — noshát akkoi Moszkvának még nehezebb les; a helyzete. Mert nehéz most is. A belsc bajok még nagyobbak,- mint í külsők. Próbálják titkolni, de it is, ott, is kilátszik valaini a taka ró alól. Ezeken a bajokon, befeíi is, kifelé is, “rugalmas politiká val” igyekeznek segíteni, de e: a manőver nem mindig jár a ki vánt eredménnyel, mint mos Tito esetében is. Tito kétségte lenül nyert ebből a belgrádi látó gatásbój. Talán a szabad viláj nyerhet, ha azt a bizonyos ideo lógiai repedést ügyesen kihasz nálja. Az angol választások Gsak örülhetünk annak', hogy Edén ,, angol miniszterelnök a nyeregben maradt. Félős volt, hogy a munkáspárt győzelme esetén Anglia többet kacsintgat Moszkva felé, mint amennyi feltétlenül egészséges volna. így most nem kell “újra átértékelni” a szbaad világ közös politiká j át a Szovjettel szemben. Nagy hiba lehetett volna, ha most az Egyesült Államokat Bevan és társai arra kényszeritett.ék volna, hogy legyen engedékenyebb Moszkvával szemben. A határozott, kemény politikára soha nagyobb szükség nem volt. Az az érzésünk, hogy most bizonyos fokú visszatáncolásra lehet kényszeriteni a moszkvai vöröseket. Két magyar bajnok Az angliai sportheteken két magyar futó — Tábori és Iharos — is résztvett és teljesítményükkel ámulatba ejtették nemcsak az angolokat, hanem az egész világot. A két magyar a vasfüggöny mögül jött, de azért fenntartás nélkül örvendezhetünk. Nem a kommunisták tették világhírűvé a magyar sportot. - Világhírű volt az már előbb is. A kommunisták mindössze csak kihasználják ezeket az adottságokat. Valahányszor magyar sportgyőzelemről kapunk hirt, gondoljunk arra, hogy a magyar népben megvan még a régi életerő. Ezt az életerőt még-a kommunisták sem tudták élpusztitani. A ligonieri árvák Philadelphiában A Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthon 22 árvája magas-szinvonalu műsoros, magyár Árva-Estélyt rendez Nt. Kécskeméthy József igazgató vezetésével szombaton, junius 11-én este fél 8 órai kezdettel Philadelphiában, az Első Magyar Református Egyház nagytermében. Az estélyen a gyermek-énekkar zenés-nótás programot nyújt, magyar tánccsoport közreműködésével. Belépti dijat néni szednek, de önkéntes adományokat jó szívvel elfogadnak az árvaház javára. A hangulatosnak Ígérkező ünnepségre úgy a ligonieri árvaház, mint a philai ref. egyház veztősége e sorok utján is szeretettel meghívja Philadelphia, Trenton és a közelvidék magyarságát. Másnap, junius 12-én árvaházi vasárnap lesz, amikor a philai ref. templomban mindkét istentiszteleten ,NL Kecskeméthy i József, a Bethlen Otthon igazgatója fogja az igét hirdetni. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amel.vek lapunkban 'hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz’ nekik is szent tulajdonaik kell legyenek. Nekünk nem szabad elfeledkeznünk a régi munkácsi és eperjesi egyházmegyékről, mert ezekből származunk mindnyájan. Ezekből alakult ugyanis a hajdudorogi egyházmegye és a miskolci Apostoli Kormányzóság, ahonnan a jelenlegi amerikai magyar görögkatolikusok valamennyien szárma znak. Büszkék kell legyünk múltúnkra s hagyományainkat odaadó lélekkel kell őriznünk, amint azt Anyaszentegyházunk kivánja és az amerikai Alkotmány engedi. Azonban értsünk meg egyet jól! Amikor mi a nemzeti hagyományok tiszteletéről és ápolásáról beszélünk, ezalatt nem azt értjük, hogy mi itt, Amerika földjén, egy uj ország felépítéséről álmodozzunk, hanem, hogy népi hagyományaink ápolásával erősítsük uj hazánkat, Amerikát. Nekünk Amerika fejlesztésén kell dolgoznunk, mert most már ez a mi hazánk! De magyaros becsületességgel és munkaszeretettel kell ezt tennünk! Itt, ezért az országért sok görög katolikus ifjú adta életét az elmúlt két világháború alatt. Az ő vérük által is meg van szentelve Amerika, földje s nekünk ezt nem szabad sohasem elfelejtenünk! Mint Főpásztor, különös módon kívánok fordulni az értelmiségi görög katolikusokhoz: az orvosok, ügyvédek, tanítók, ápolónők stb. csoportjához. A közeljövőben ezekhez külön programmal fogok fordulni, mert ezeknek lesz a hivatása, hogy a lelkipásztorkodó papságot segítve, mint világi vezetők, dolgozzanak Isten országa kiépítésén és Keleti Rítusunk megszerettetésén. Az értelmiségnek igen fontos szerepe van az Anyaszentegyházban. Tisserant Jenő bibornok szerint a Keleti Ritus megismertetése elsősorban az értelmiség kötelessége, mert ők a világiak vezetői és irányítói. A mi hü és jó ifjúságunkhoz is van néhány szavunk! Keleti Rítusunk jövőjének ők a biztosítéka. Az ismert mondás szerint “akié az ifjúság, azé a jövő." Mi a legnagyobb atyai szeretettel kérjük a görögkatolikus ifjúságot, hogy apostoli munkánkban segítségünkre legyen. Az if juság hivatása az idősebbek által megkezdett munkát folytatni és tovább-fejleszteni. A görögkatolikus sajtó, újság és folyóiratok megszervezése és kibővítése mind az ifjúság segitsé(Folyt, a 2-ik oldalon) Hungarian Hours RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs Rt. Rev. Elko Miklós görög katolikus püspök felszentelése alkalmából kiadott pásztorlevele magyar nyelven, a magyar egyházközségek papjaihoz és tagságához Szerkesztői Üzenet TÖBBEKNEK, akiket érdekel. — Az a newarki szörnyalak már 1953 nyarán, a Catskill-hegyek egyik magyar nyaralójában, ma is élő tanuk előtt tál gyalt velünk lapja tulajdonjogának eladásáról, de igénye komolytalanul magas volt. Amikoi később, a télen ágynak esett és súlyos beteg volt, — tudva azt hogy ha meghal, lapja egészen a kommunisták kezébe kerül, — irtunk neki egy szép levelet, amelyben kértük, hogy ha eladásra határozná magát, velünk tárgyaljon először. Ezzel a levélle' próbál már másodízben félrevezetőleg ellenünk “bizonyítani’ azok előtt, akik a dolgok hátterét nem ismerik. Holott, értelmes ember ha elolvassa azt, látja belőle nyiltszavu őszinteségünket és kendőzetlen, tiszta szándékunkat. (A lapnak, — amelynek tényleges előfizetőjí nincs is, csak olvasója, akiktől időnként kikönyörög, kikoldul a nagy “szerkesztő” néhány szánalom-dollárt és amely az előállítás költségét is jóformán alig fizeti ki, — ennek a “lapnak’ mi csak a tulajdonjogát vettül volna meg, hogy semmiképper se kerülhessen a kommunistái kezébe. “Üzletet,” anyagi hasznot számunkra nem jelenteti volna már csak azért sem, meri eredeti ajánlatunk szerint a “szerkesztő” m e g é lhetéséhe; szükséges jövedelmet szerződésileg biztosítottuk volna!) 1954 tavaszán, — barátságos hangú levelünk után néhány hó napra (miután levelünkre előbt nyájas szavakkal és biztatólag válaszolt!) — minden előzménj nélkül egy minősíthetetlen han gu, durva, hazug és mindenké pen buta cikket irt ellenünl “lapjában” ez a megbomloti agyú szörnyalak, amire persz< más válaszunk nem lehetett mint amit akkor — és azóta is— adtunk neki. Anélkül, hogy m bántottuk volna, alattomos mó dón nekünk rontott, de nem e gyedül, hanem a kommunistí nyomda másik termékével, a ki mondottan kommunisták álta fenntartott és azoknak iródot szenny-lappal együtt! Most u több pedig azt hazudja szélté ben-hosszában, hogy mi kezd tűk, mi támadtuk ki őt, mer nem sikerült “megkaparinta nunk” a lapját.. .! Ilyen szélhá most még aligha hordott a há tán a föld! Csavarintó, gyaláza tos észjárását mi sem bizonytjí jobban, mint az, hogy még ez u tán a ronda cikkezés után is í tavaly nyáron, 1954 nyarán (amikor igen nagy pénzzavarba került) az iránt kezdett puhatolózni nálunk, hogy nem vennénk-e át lapját, amelynél ő megmaradna helyi szerkesztőnek, stb. Megüzentük neki kereken, hogy semmi áron és semmi szin alatt nem érdekel minket többé az a szenny-lap! Azóta teljesen a kommunisták kiszolgálásának adta magát lapjával ez a testileg-lelkileg eltorzult figura, ez a társadalom elesettje, aki ma már csak könyöradományokból és szánalomkeresésből tartj a fenn magát. . . annyira elzüllött . . . Legújabban arról értesüljünk, hogy az úgynevezett “Bizottmánnyal” próbálta megvásároltatni a “lapot” — egy kommunista nyomda mellék-termékét! — ez a magát nagyeszűnek tartó, de a valóságban önmagával kibabráló félszeg alak. (Nincs kizárva, hogy eredetileg is erre ment az egész játék; hogy nagynak, jelentősnek igyekezzék feltüntetni “harcos” cikkeivel azt a féle-lapot, amit mi olyan nagyon szerettünk volna “megkaparintani” . . . amelyért, lám, mi minden áldozatra és ravasz fondorlatra készek voltunk . . . Talán ezzel, ilyen beállítással próbálta másnak elsütni jó áron világlapját ez a hires nagy szerkesztő . . .?) Ám, amint halljuk, a Bizottmány — amelynek márciusi ünnepélyére valaki még egy fizetett hirdetést is becsempészett a vörösek által gyártott eme fura-összetételű kiadványba, — nemhogy nem vásárolta meg a lapot (vagy annak tulajdonjogát), hiszen mit is kezdett volna vele? — de még a “közvetítő” uraságot is kidobta ott viselt állásából . . . Püff neki! (Hátha még tudnának bizottmányéknál arról, hogy a Munkás Otthonban, ahol az ő uraik mostanában “népszerűségi” beszédeket tartanak, valamikor hat évvel ezelőtt a Magyar Szó szerkesztő-gárdájával együtt ünnepelt, szónokolt ez az alak is, aki most a kommunista nyomda termékét majdnem a nyakunkba sózta . . . ! Azt a lapot, amelyik jó pénzért most közölte a budapesti vörös kormány amnesztia-rendeletét s amelyikben néhány héttel ezelőtt olyan értelmű felhívás volt, hogy aki az abban felsorolt névsorból bárkiről tud, jelentse a budapesti kormányhivatalban. Azt a lapot, amelyikben egy levél-for(Folyt, a 4-ik oldalon) A Függ. Ref. Egyház évi kirándulása junius 19-én a Vosler’s Grove-ban Nagyban folynak az előkészü letek arra a nagyszabású ki rándulásra, melyet a Függetler Magyar Református Egyhás tagsága rendez e hó 19-én vasárnap a Vosler’s Groveban. A Reformátusok pikniké minder évben nevezetes szokott lenni s valóban nemcsak Trenton, hanem a környékbeli magyarság is nagy számmal szokott összejönni és egymásnak találkozót adni, Ebben az évben is elkövet a rendezőség mindent, hogy ez a kirándulás jól sikerüljön, a közönség jól érezze magát és hogy valóban a környékbeli magyaroknak ez a nap találkozója legyen. A rendezőség kitűnő zenét szerződtetett le Fityere István és hires rádió zenekarában. A nagyszerű zenekar nemcsak a 21” TELEVÍZIÓ, jó állapotban, $75 ért eladó. Érdeklődni: 200 Geneset St. Tel. EX 6-0159. fiatalok, hanem az idősek számára is egymásután fogja húzni a magyar és amerikai darabokat. Kitűnő ellátásról is gondoskodik a rendezőség. Lesz lacipecsenye, töltött káposzta, gulyásleves, virstli, kolbász, ice cream és hüsitŐ italok. Akik vasárnap ebédjüket már kint akarják elkölteni, azok már fél 1 órától kaphatnak finom enni és inni valókat. Rendezze ügy dolgát, hogy délben már kirjt ebédeljen az árnyas fák alatt. A piknikhelyhez könnyű eljutni. A Liberty Streeten az Olden Avenuig. Ott balra pár blokkra táblák mutatják a rendes irányt. Trenton és környékbeli magyarságot ez utón is meghívja a rendezőség. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság RT. REV. ELKO MIKLÓS, püspök “Nem a tömegben van a Te erőd, Uram, sem a lovak erejében a Te hatalmad; a kevélyek meg kezdettől fogva nem tetszenek Neked, hanem az alázatosak és szelídek könyörgése volt kedves Előtted mindenkoron.” (Judit könyve 10, 16-17.) A Szentirás eme szavaival köszöntelek benneteket, kedves Magyar Testvéreim, püspöki működésem kezdetén. Á Min? lenható Isten kegyes Gondviseéséből és dicsőségesen uralkodó XII. Piusz, római Pápa, atyai 'óvoltából én lettem kiválasztva irra, hogy nektek is püspökötök is atyátok legyek. Püspökké való szentelésemet íz örök Városban, Rómában, zyertem el. A bíboros testület ceje, TISSERANT JENŐ bíbortok ur, aki egyben a Keleti Szent Kongregáció vezetője is, őszentsége után az első egyházi néltóság, volt az, aki engem a Szent Péter bazilikában 1955 nárcius hó 6-án püspökké széniéit. Kedves Magyar TestvéreimJ Éti sohasem tagadtam, hogy szüleim a kedves és vádregényei Kárpátok vidékéről, a szép Károátaljáról valók. Onnan, ahonnan magyár híveim közül is sokan jöttek. S életem utolsó pilanatáig állandóan imádkozni uyurv Uj UUlVLUyö U>yuö íogy hathatós közbenjárásával segítse és védje az óhazában maradt összes görögkatolikusokat, ikiket ma az istentelenek egész hadserege készül szétszórni és teljesen tönkretenni. — Az óiazai görögkatolikusok történélne a sok nehézség és szenvedés mellett mutat nekünk néhány szellemi és vallási virágzástól telt oldalt is, mellekből mi lelkesedést és erőt meríthetünk lelkes munkásságunk továbbfolytatására itt az ujhaza, Amerika, földjén. Mi tudatában vagyunk annak hogy az ujhaza, Amerika, mindnyájunkra kötelességeket ró. nekünk védenünk kell ennek c boldog országnak az Alkotmányát, a Constituciót; dolgoznunk kell ennek az országnak myagi és lelki fejlődésén és előmenetelén, mert hiszen ez most x mi hazánk. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról az országról sem, ahonnan elődeink vagy mi magunk is jöttünk Meg kell mutatnunk, hogy a mi aj hazánk nz istenáldotta Amerika, nekik is segítőjük és barátjuk; hogy amikor Amerika küzd az (;j$hcr istenadta jogaiért, a szabadságért és az ember, személy tiszteltbentartásáért ezt teszi azért is, mert tudja hogy ezek a jogok a mi óhazai testvéreinknek is kijárnak s
