Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-13 / 2. szám

YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM. Kétezer éves történet Azt susogják a lombtalan fák, Eisenhower elnök májusban hajlandó lesz leülni Malenkov­­val, hogy ketten megvitassák a világhelyzetet. Az ilyen hírekre mindig összeszorul egy kicsit a szivünk, de meg is nyugszunk, mert újra és újra biztosítékot kapunk az amerikai kormány valamelyik szóvivőjétől, hogy az a föld, ahol apáin éltek-haltak alku tárgya nem lehet. Alig remélhető különben, hogy a “nagyok” konferenciájá­ból valami egészséges megoldás születik. Malenkov sem lesz az a jókedvű adakozó a tárgyalóasz­talnál. Dehát akkor minek töl­teni az időt? Hiszen a Szovjet számtalanszor bebizonyította, hogy tárgyalófélnek alkalmat­lan. Ezt legjobban éppen Wash­ingtonban tudják. Dehát akkor? Az amerikai közcéleményt kelle­ne megnyugtatni, hogyhát mi mindent megteszünk? Még a le­hetetlent is . . . Éppen tavaly ilyenkor a ber­lini nagyhatalmi konferencián Molotov beszélt. Pontosan azt mondta el, ami már évekkel ez­előtt is elmondott: nyet, nyet, nyet ... Vele szmeben az asztal mellett Dulles külügyminiszter csendesen faragta a ceruzáját s amikor a szovjet kollégája befe­jezte, beszélni kezdett. Kétezer évvel ezelőtt a görög mithológiának volt egy tragikus alaja—mondta ábrándosán Dul­les külügyminiszte, — s ezt Si­­syphusnak hívták. Sisyphus fel­adata az volt, hogy a hegy aljá­ból a csúcsra gurítson egy hatal­mas szikladarabot. Vért izzadva, rettenetes kínok közt hajtotta Sisyphus a szikladarabot a csúcs felé, de amikor már-már elérte, valami sötét elemek újra visszalökték a sziklát a mélybe. A jó Sisyphus kezdhette a mun­kát elölről. Ha valami nagy, lé­lekölő munkáról van szó, azt ma is sziszifuszi munkának neve­zik . . . Dulles külügyminiszter élesen szovjet kollégája szemébe né­zett, amikor a “sötét elemek” ki­fejezést használta, majd igy folytatta: “Az elkövetkezendő 2,000 év alatt Sisyphust elfelej­tik az egymást követő nemzedé­kek, mert az apák elmondják a fiáknak az ausztriai békeszerző­dés tragikus történetét. Már jó­­néhányszor úgy látszott, hogy megkötjük zet a szerződést, de aztán valami sötét elemek visz­­szadobták . . .” Molotovot nem hatotta meg a kétezer éves történet. Az osztrák békeszerződést újra elutasította. A Szovjet nem akar kivonulni Ausztriából, mert akkor ki kel­lene vonulnia Magyarországból is. Ha igaz lesz a májusi konfe­renciáról szóló szóbeszéd, az ausztrai békeszerződés ügye va­lószínűleg a sok egyéb közt szin­tén szerepel majd. Jó volna, ha Eisenhower elnök megtanulná külügyminiszterétől Sisyphus történetét. Bizonyára alkalma lesz elmondani. Tito és Nehru Tito, a vörös diktátor bizonyo­san sajnálja, hogy nem olvas­hatja eredetiben a többi kommu­nista állam — és kormányfőktől — Budapesttől Pekingig — szerbiai palotájába özönlő gra­tuláló, rendszerint tulnyájas táviratokat. Hja, nem olyan egyszerű a do­log, minden élvezet nem lehet egyszerre. Miután a nyugati ha­talmakat a délszláv diktátor megfőzte, most keleten kéj utaz­gat és mellesleg India urát, Neh­­rut oktatja kommunista elvekre. Dehát nem kell azt nagyon ok­tatni. Nehru, ha nem is az elvek­be, de a diktatúrákba nagyon szerelmes. Megcsodálja százszor is Tito sajátgyártmányu kitün­tetéseit és a jólétben gyors hí­zásnak indult Tito rikító marsali egyenruháját. Félünk, hogy Nehru túlságosan megszereti a Tito féle demokráciáa. A számok beszélnek Az Amerikai Egyesült Álla­mokban évenként 3,909,000 uj polgár jön a világra. Átlagban 68.4 évig tartó életre számíthat­nak, 17 évvel többre, mint 40 év­vel ezelőtt. Ez az első és legjel­lemzőbb adat az idei Statisztikai Zsebkönyvben. Sorban haladva tovább az adatokon, kiderül, hogy az uj polgárok kilencven százaléka kórházban születik, tehát ez az általános szabály, szemben a húsz év előtti hely­ezettel, amikor ez az arányszám mindössze 36.9% volt. Ezidősze­­rint 32,796,000 amerikai fiú és leány jár iskolába, három millió­val több, mint három évvel eze­lőtt. 1,566,793 házasságot kötöt­tek Amerika-szerte az elmúlt év­ben, de a válások száma sem volt jelentéktelen, mert 388,000 élet­­közösség bomlott fel. A vőlegé­nyek átlagos életkora 23.8 esz­tendő volt, a menyasszonyoké illendő módon kevesebb: 21:4. Az Egyesült Államokban 1,- 777,681-el több nő él mint férfi. Hetvenöt évvel ezelőtt éppen fordítva volt, a régi pioneer­­időkben pedig még sokkal na­gyobb volt az aránytalanság. A népesség 59 százaléka városiak. Hetvenöt évvel ezelőtt még 72 százalék élt falvakon és tanyá­kon, ma csak 41 százalék. Az E- gyegsült Államok alkalmazás­ban álló munkaereje 62,242,000 ember, ebből 6,970,000 dolgozik a mezőgazdaságban. Hetvenöt évvel ezelőtt a teljes munkáslétszám 17 millió volt, fele ipari fele mezőgazdasági munkás. A munkásnők száma 19,353,000, tehát az egész mun­káslétszám 31 százalékát teszik ki. A halálozások összege 1,519,- 000 s a halál leggyakoribb oka még mindig a szívbaj, amely 545,675 embert vitt sírba az el­múlt esztendőben. Sorban ezu­tán a rák következik, 215,525 halálesettel. A csecsemő-halan­dóság 2.84 százalék, az 1940-es évi 4.7 és az 1915. évi 9.9 száza­lékkal szemben. Az átlagos ame­rikai polgár egy év alatt 305 da­rab postai küldeményt kap. meg­eszik 397 tojást és 73 kilogram húst. Az átlagjövedelem 1639 dollár, az átlagos családi jövede­lem 4070 dollár, ami jelentős haladás, mert 1949-ben ez csak 3270 dollár volt. Ennek ellensú­lyozásául azonban a nemzeti adósságból egy-egy amerikai polgárt 1666.10 dollár terhel. A mentrendszerü légi járatok egy év alatt majd harmncezer millió kilométert, a menetrend­szerű vonatok majd 55,000 mil­lió kilométert tesznek meg. A személyautók száma 46,289,000 mig a világ többi részében össze­sen sincs húsz millió. Ezek a személykocsik az elmúlt évben majdnem egy milliárd, tehát milliószor millió kilométer utat (Folyt, a 2-ik oldalon) TRENTON, N. J., 1955. JANUÁR 13. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A MAGYAR SZÍV ÜNNEPE LESZ SZOMBATON ESTE NEW BRUNSWICKON A SZENT LÁSZLÓ HALL BAN! KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT ÓRIÁSI AZ ÉRDEKLŐDÉS A ZILAHY SEGÉLY-ESTÉLY IRÁNT ! Habár már sokszor megálla­pítottuk, hogy a magyarságnak helyén van a szive, amikor egy­­egy érdemes ügyről van szó, mégsem mertük azt remélni, hogy a Zilahy Sándor javára rendezett míisoros-estély iránt ilyen óriási érdeklődés nyilvá­nul meg és a magyar testvéri, felebaráti érzésnek, szeretet­nek és a bajban levő segítésére sietésnek ilyen demonstrálóan nagyarányú méretei fognak mutatkozni. New Yorktól Cali­­forniáig a magyarság minde­nütt meghallotta a kiáltást, hogy egy régi amerikai magyar színművészünk nagybeteg és bajban van, segítsetek! És a magyar újságok cikkeket ír­nak erről, a magyarság itt is, ott is összefogott, tea-estélye­ket, kártya-partykat rendez­nek Zilahy Sándor javára és már jönnek a pénzküldemé­nyek, jönnek a sokatmondó üzenetek. Zilahy Sándort nem hagyja magára nehéz helyze­tében az amerikai magyarság. * * * A most szombati estély irán­ti érdeklődés, a nagyarányú pártfogá igenis: egyesegyedül Zilahy Sándornak szól, aki egy emberöltőn át dolgozott és küzdött azért, hogy a magyar szó és magyar érzés nemcsak bennünk maradjon meg, akik Magyarországon születtünk hanem a második, sőt, a harma­dik generációban is, akiknél* szivébe az ő szinjátékai is se­gítettek beleoltani a fajtánkul szerető érzést, a magyar szó magyar tánc, magyar nóta irán­ti szeretetet. Ez pedig nem voll könnyű munka; sokszor érte Ő1 is csalódás, sikertelenség, de mindez nem akadályozta mej abban, hogy nehéz küzdelmei mellett is folytassa értékei munkálkodását. Azt a munkát amit most betegsége miati kénytelen bizonytalan ideij abbahagyni. Reméljük azon ban, hogy ez a nagysikerűnél ígérkező estély és a magyarság segítő készségének sokféle megnyilatkozásai hozzá fog nak járulni ahhoz, hogy Zilahj Sándort előre segítsék a gyó gyulás utján ugyanúgy, mini ahogy erőt adott neki az a lí vérátömlesztés, amit már eddig kapott a kórházban. ❖ * * A Szent László Teremben New Brunswickon, most szom­baton, január 15-én este tar tandó műsoros estély program­­tervezete a következő: (Hajmássy Ilona eljövete­le és fellépte, közbejött aka­dályok miatt bizonytalanná vált s ezért az ő nevét nem sorolhatjuk fel itt a műsor­ban.—Szerk.) Amint a felsorolt gazdag mű­sorból látható, ilyen szenzációs estély és előadás itt még soha nem volt és talán nem is lesz többé, amelyen ilyen sok nagy­nevű szereplő lép fel és adta ösz­­sze tudását, művészetét . . . mind-mind teljesen díjtalanul és önzetlen segítő készséggel . . . Igazán minden elismerést és di­cséretet megérdemelnek! A belépti dij $1.50 személyen­ként, de mert számozott ülőhe­lyek nem lesznek, tanácsos minél előbb jönni és ajánlatos a jegyet előre megváltani, mert csak any­­nyi jegyet lehet eladni, ahány személynek ülő, vagy állóhelyet adhatunk a Szent László terem­ben! Erre a nagyszerű estélyre, az általános belépti jegy csak $1.50 és előre Válthatók a következő helyeken és egyéneknél: A Szent László egyháznál, Rév. Kosa Andrásnál, Rév. Bá­lint Lajosnál, Rév. Bell Lajos­nál, Rév. Dunda Ernőnél, a Ma­gyar Hírnök irodájában, Bird Péter irodájában, Kovács Imre ruha-üzletében, Polánszky Béla hentes-üzletében, Pauk János City Market üzletében, Farkas Ferenc órás üzletében, Szabó Menyhért héntes-üzletében, Jeli­nek Ferenc hentes-üzletében, Egressy János Budapest ven­déglőjében, Urbán Gyula bor­bély-üzletében, Kulcsár Mihály borbély-üzletében, Döme étter­mében, Horváth Vilmosnál, Eőry Istvánnál, Horváth József­­né (“Vikinél”), Horváth Ven­­delnénél, Kára Péternénél, Mer­­bach Pálnénál, Sütő Ferencné­­nél, Bodnár Istvánnénál, Vára­­dy Zoltánnénál, Hegedűs Mi­­hálynénál, Chrinko Ferencné­­nél, Horváth Sándornál, Lengyel József nénál, Szászi Lászlónál, New Brunswickon, — valamint, Bonhamtownban Harsányi Jó­zsef üzletében és Perth Amboy­­ban: Cséve Imrénél, Csizmár Rózánál és Horváth Józsefnél. A RENDEZŐ SZÁZAS BIZOTTSÁG Könyvbarátok! Figyelem! Magyar könyvek nagy és egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon: zéktinket! — Foreign Book Shop, 134 French St., New CHarter 9-3791. Varga Tamás, Mezővár, Be­­reg-megyéből, a csendes Tisza partjáról, 20 évnél fiatalabb korban indult más hazát keres­ni .. . Az élet hullámverése át­sodorta őt is a nagy vizen . . . Közvetlen a New York-i hajóki­kötő közelében, Kreischerville, Staten Islandon volt az első lak­helye az uj hazában. Gyorsan meglátta, hogy a kis falu nem nyújthat sok lehetőséget egy ambícióval telt fiatalembernek. Nemsokára New Brunswickra telepedett át, ahol első munkája a Johnson-gyárban volt. Mind­járt beállt az Első Magyar Re­formátus Egyház tagjai közé, a­­hol bő alkalom nyílt tevékeny­kedni. Tervezöképessége és tör­hetetlen akaratereje mindjárt vezető szerephez vezette, miáltal magára vonta e városban és kör­nyékén lakó magyarság figyel­mét. Egyike az Első Magyar Re­formátus női és férfi dalárda a­­lapitóinak, amelynek egyik ki­magasló erőssége volt. Fiatal korában szép sikerek­kel vett részt a műkedvelő-elő­adásokban. A “Gyimesi Vadvi­rág” cimü népszínművel — melynek főszereplője volt, — körútra mentek és a környékbeli magyarlakta városokban bemu­tatkoztak, miáltal Varga Tamás neve széles körzetben előnyösen ismert lett. Mintaképe a szorgalmas, be­csületes magyaroknak, akit megbecsül és ismer New Bruns­wick és vidéke magyar és angol társadalma. Mint minden bevándorló, ő is átment mindazon megpróbálta­tásokon, amelyekkel — kevés ki­vétellel — minden uj-amerikás­­nak meg kell küzdeni. Szívós ki­tartással, vasakarattal, minden akadályt leküzdve, sokoldalú, si­keres üzletemberré lett. Varga Tamás azok közé a sze­rencsések közé tartozik, akiknek szorgalma, kitartása meghozta fáradozásainak gyümölcsét. A második világháború alatt elnöke volt a Védelmi Bizottság­nak. Kezdeményezője és elnöke volt a Magyar Adófizetők Egye­sületének is. Varga Tamás, mint épitő-vál­­lalkozó, több épülettel szépítet­te, gazdagította New Bruns­­wickot. 1923-ban ő építette a French Streeten az egyik leg­szebb téglaépületet. Ugyancsak ő építette az A&P élelmiszer üz­letnek a 121 French Streeten az első “Self Service” üzlethelyisé­get. Mint ingatlan forgalmi iro­da tulajdonos (Real Estate Broker) közel 20 éve jóhirnév­­nek örvend. Varga Tamás 1943 elején lett a Magyar Savings and Loan Igazgató Tanácsába beválaszt-1. Kára Péterné, a Bizottság elnöke megnyitó és üdvözlő beszéde 2. Diénes László szerkesztő rövid ismertető beszéde. 3. Nt. Bálint Lajos rövid felvilágosító beszéde. 4. Heltay Miklós színművész konferálja a műsort. 5. A Magyar Amerikai Atléta Klub Dalárdájának énekszámai 6. Kondor Mariska művésznő énekszámai. 7. Kovács József hegedűművész szóló-j átéka. 8. Szalontay Irén énekszámai. 9. Földessy Lilla monológja és táncszáma. 10. A “Narancs” c. egyfelvonásos színdarab, a következő szerep lökkel: Billentő János ....................... Varga kPeppy Gyula Juli, a felesége ................................... Kedves Ilonka Rozi, a leányuk ........................................ Leskó Jolán Sárgáné, .................................................... Tóth Mária Laci, a fia ............................................... Bors Gyula 1- ső vőfély ....................................... Horváth Vilmos 2- ik vőfély ....................................... Horváth Sándor — 15 perces szünet — 11. Horváth Zsuzsa egy költeményt szaval 12. Emődy Margit művésznő énekel 13. Csonka Pista énekszáma 14. Dajka Dezső hegedű-szólója 15. Balogh Gábor és Horváth Angela ének- és tánc-duettje 16. Havassy Mimi művésznő énekszáma 17. Pataky Vilma művésznő monológja és énekszáma 18. A “SARZSI” egyfelvonásos színdarab, a következő szerep lökkel: Berger Tivadar .................................. Bodnár József Flóra, a felesége .................................... Iván Juliska Gonda Jenő cipőpaszta ügynök ........... Reskó Pista Julis cseléd ............................................ Pauk Margit Galagonya Jancsi ...................................Farkas Tóni A zongoránál Gödry Julia művésznő ül. Súgók: Chrlnkó Ferencné és Evans Jánosné. Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TREN TONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs VARGA TAMÁS va, hol gyakorlati tudásával a Magyar Savings and Loannak elismerésre méltó munkát végez. Jelenleg egyike az ingatlan ér­tékmegállapító bizottságnak. A Magyar Savings and Loan, amint már előbb is bejelentet­tük, 1954 lezárt esztendőre is 3 c/o kamatot fizet a kamatozó betétekre. Minden betétre a ka­mat már rá van Írva és az az év első napjától kezdve a tőkével együtt kamatozik. Magyar jezsuita­­atya megdöbbentő adatai Father Tóth Fd.ej.io jezsuita ayta, aki 1948-ban menekült el Magyarországról és jelenleg Brooklynban egyházi képezdei tanár, a National Catholic Wel­fare Conference jelentése sze­rint 65 oldalból álló hatalmas a­­datgyüjteményt juttatott el a washingtoni képviselőháznak, a rabországi kommunista erősza­kot kivizsgáló (Kersten) bizott­sághoz. A memorandum 50 magyar jezsuita atyának írásbeli vallo­másán alapszik, akik elmenekül­tek Magyarországról. Megdöb­bentő adatokat közöl a kommu­nista rendőrhatóságok förtel­mes kegyetlen vallatási módsze­reiről. Még tavaly júniusban is letartóztattak egy jezsuita atyát ismeretlen vádak alapján. A new yorki rádió­barátok vacsorája Koréh Ferenc, a new yorki Magyar Amerika Hangja rádió­műsor vezetője, vasárnap, jan. 16-án d. u. 4 órakor műsorral egybekötött vacsorát ad bará­tainak, a 11. utcai magyar te­remben (206 East 11). Koréh Ferenc, akinek a nevét jól ismerik nemcsak New York­ban, hanem a környező államok­ban is, amerre magyarok élnek, szeretettel hiv mindenkit erre a vacsorára. Vacsora után cigány­zenére táncolni lehet. MARCH OF DIMES JANUARY 3-31 American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom