Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-24 / 8. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. FEBRUÁR 24. * Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Úgy látszik, nem fontos Legalább is a nagy amerikai napilapok nem Írtak róla. Pél­dául : Pierre Mendes-France, a bukott francia miniszterelnök kinevezte Frédéric Joliot-Curie bevallottan kommunista atom­fizikust az európai atomközpont tanácsodójának. Ez azt jelenti, hogy Curie ré­­• vén a Szovjet mostmár könnyű szerrel hozzájut azokhoz az a­­tomtitkokhoz, amelyek nagyré­szét az Egyesült Államok bocsát­ja a nyugateurópai atomkutató­központ rendelkezésére. Ez a ki­nevezés hozzátartozik a bukott francia miniszterelnök arcképé­hez. Párisban azt mondják, hogy már jóval előbb el kellett volna kergetni, mert miközben nyil­­, tan az Egyesült Államok barát­jának vallotta magát, titokban sok olyasmit tett, amiből még nagy károk származnak. Hát ez a Curie-féle kinevezés egy a sok “olyasmi” közül. Más: Tito mostmár visszato­­loncolja Magyarországra, vagy Romániába a Jugoszláviába ér­kező menekülteket. Aki eddig nem hitte, hogy Tito Moszkva őszinte barátja, most elgondol­­kozhatik a legújabb gazembersé­gen. Úgyszólván a halálba küldi vissza ezeket a szerencsétlen menekülteket. Az a Titó teszi ezt, aki az angol királynővel ült egy asztalnál és akit Amerika ellátott minden elképzelhető föl­di jóval, a vajtól a legmodernebb fegyverekig. Egyelőre ez a két hir. Ami pedig keserű ebben, az áz, hogy a nagy amerikai lapokban min­denre van hely, de ezt a két hirt még meg sem említették. Pedig meg kellett volna. Az amerikai közönség tájékoztatásához ez is hozzátartozik. Legalább is a mi véleményünk szerint. A moszkvai színjáték még nem fejeződött be. A drá­mának csak az első felvonása pergett le. Az az érzésünk, hogy Molotov is megbukik és még sok minden történik, amig egy le­gény marad a csárdában. S hogy ez a legény Bulganin lesz-e, vagy Kruscsev, — jövő titka. Bulganin mögött van a hadsereg, Kruscsev mögött a kommunista párt. Pokoli küzde­lem várható. Ami Moszkvával! végbemegy, kétségtelenül a gyengeség jele. Ez az egyetlen biztató. Számunkra külön fájdalom, hogy az óhazában élő testvére­inkre újabb nehéz korszak sza­kad. Nehezebb, mint az eddigi. Most még inkább, mint valaha, az óhazai magyarság a szovjet hadigépezet tehetetlen páriája lesz. Még kevesebb élelmiszer, még kevesebb ruházat jut. Vi­szont több lesz a munka és na­gyobb a terror. Kétségbeejtő. Károly Gábor Az egyik nagy new yorki lap cikksorozatot közöl az európai menekültekről. Az újságíró egy magyart, Károly Gábort válasz­totta története szomorú hősének. Károly Gábor és családja a vasfüggöny szögesdrótjai, aknái közt menekült nyugatra. Min­den pillanatban kozkáztatta a maga életét. Aztán menekült-tá-DR. KŐHÁZI BÉLA orvost, aki vala­hol itt él New Jerseyben, családi ügyben keresik. Őt, vagy aki hol­létéről tud, kérjük, közölje, cimét Szerkesztőségünkkel. borba került. Vannak itt, az amerikai magyarság közt jó párezren, akik tudják, mi a me­nekült-tábor. Reménytelen éle­tet jelent. Illetve nem is remény­telen. Hiszen törvény készült az Egyesült Államokban a vasfüg­göny mögül menekültek befoga­dására. Csakhogy az a baj, hogy a törvény nem működik. A tör­vény -rossz, mert végrehajtani úgyszólván lehetetlen. Annyi megkötése van, hogy a szegény menekült egyszerűen nem tud átbújni rajta. Várni kell. Mindig csak várni. Ki tudja meddig? Az évek re­pülnek és — úgy látszik — hiá­ba volt a játék a halállal. Hiába remélte a menekült, hogy a szö­ges dróton innét Isten szabad napja süt reá. Ez a Károly Gáborok tragédi­ája. Washingtonban úgyszólván minden szenátor tudja, hogy a törvény rossz. Hogy meg kell változtatni egyes rendelkezése­it. Mégsem teszik. Vájjon miért ez a késlekedés? A szenátorok­nak sohasem kellett átbújni az aknával díszített szöges drót­akadályokon, a géppuska-tor­nyok árnyékában, ahol vörös ko­­mitácsik vérebekkel vadásznak Isten legszentebb teremtményé­re, az emberre. És ha az ember puskacső elé kerül, olyan köny­­nyedén lövik le, mint a mezei nyulat . . . Károly Gáboréknak várni kell. Várni, várni . . . Lazulnak az eresztékek A szabad világ képe nem biz­biztató. Úgy mondhatnék, hogy lazulnak az eresztékek. A 'múlt héten azt jósoltuk, hogy Formóza előbb-utóbb Vö­rös Kina kezére jut. Ez az érzé­sünk ma még erősebb. Az Egye­sült Államok magára marad a formózai ügyben. Ha háborúra kerülne a sor, Anglia nem segí­tene. Churchill kénytelen ezt a politikát vállalni, mert közeleg­nek a választások. Bezzeg ha Hong Kongról, az angol koronagyarmatról volna szó . . . Pedighát, biztos lehet Anglia, hogy Hong Kong is sor­ra kerül. Idő kérdése az egész. Az angolok magátólértetődőnek találják, hogyha Hong Kong ve­szélybe kerül, akkor az USA tel­jes fegyverzettel álljon ki. Aztán ott van a francia kor­mányválság és annak káros kö­vetkezményei. Az európai had­sereg ügye újra késedelmet szenved. Bizony, a legerősebb lánc is csak olyan erős, mint benne a leggyengébb láncszem. Márpe­dig a nyugati hatalmak erős lán­cában van egy nagyon gyenge láncszem: Franciaország. Legjobb volna kidobni, mi­előtt nem késő. Hosszas latolgatásra nincs idő, mert egyre komorabb lesz az égbolt. 9,750,000 MAGYAR­­ORSZÁG LAKOSSÁGA A “Szabad Nép” január 30-i közleménye szerint 1955 január elsején az ország lélekszáma el­érte a 9,750,000-et. Az 1954. évi emelkedés 116,000 volt. 1949. január 1-én Magyarországngak 9,205,000 lakosa volt. A lélek­­szám átlag szaporulata az utolsó 6 évben a fenti adatok szerint évi 90,833. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Szabó Bálint, Sokorópátka, Győr-megyéből 1906-ban érke­zett Amerikába, amikor még a­­lig volt 16 éves. Tele önbizalom­mal és szép tervekkel jött ide, a tej jel-mézzel folyó ígéret föld­jére, amelyről már otthon a fa­luban oly csodás dolgokat hal­lott. Az élet vihara őt is hulló fale­vél módjára sodorta egyik hely­ről a másikra. Első megállója New Brunswick volt, de innen hamarosan West Virginiába ment, ahol egy szénbányában dolgozott. Alig telt el 2 év, el­fogta a honvágy és hazament Sokorópátkára. Otthon azonban mindig arra gondolt, hogy itt Amerikában, a sokféle lehetősé­gek földjén, könnyebb lesz jövő­jét biztosítani. Nemsokára újra visszajött hát. Útja akkor Ohio államba vitte, ahol rövid ideig dolgozott s ment tovább a nyu­gatra, St. Louisba, aztán újra vissza West Virginiába . . . Szabó Bálint unokatestvére annak a sokorópátkai Szabó Ist­vánnak, akit az 1920-as években magyarhoni kisgazdák vezérük­ké választottak és akit a magyar nép az országház miniszteri bársonyszékébe ültetett. Szabó Bálint végül is vissza­jött New Brunswickba, ahol első munkája mészáros és hentes-üz­letben volt, később pedig egy fű­szer nagykereskedésben kapott alkalmazást. Agyában azt a ter­vet tartogatta, hogy egyszer ő is önálló lesz. A szorgalmas fiatal­ember nemcsak dogozni, de ta­karékoskodni is tudott. 1922-ben már meg volt a szaktudás, a ház, és az üzlet megnyitáshoz szüksé­ges pénz. Megnyílt az üzlet, amit hosszú éveken keresztül Szabó Bálint hozzáértéssel, üzletfelei­nek legnagyobb megelégedésére vezetett. Az üzleti vállalkozás nagyon jól sikerült! Fiatalon, 1912-ben nősült és a Vasmegye, Zsida községből ki­vándorolt Papp Ilonkát vezette az oltár elé. Házaséletükből két gyermekük származott. Szabó Lajos, aki apja iparágában fog­lalkozik és Szabó Ilonka, férje­zett Nt. Paál Gyuláné. Az Ilonka oldaláról van két leány-unoka is. Szabó Bálint 1929-ben lett igazgatósági tagja a Magyar Savings and Loannak. Azóta sok uj kamatozó betétet és kölcsön­­vevőt hozott a-Magyar Savings and Loannak és ő maga is tekin­télyes számú részvényt fizetett ennél a pénzintézetnél. Sokévi gyakorlata, üzleti előrelátása nagyban hozzájárul ennek a szi­lárd alapon álló Magyar Savings and Loan Association pénzinté­zetnek a fejlődéséhez. Vagyonállományunk csekély négy hónap alatt 1,200,000.00 dpllárról $2,000,000.00-ra emel­kedett, ami 66 és 2/3 százalékos emelkedésnek felel meg. 1954 évre a kamat 3%. Minden betét $10,000.00 erejéig biztosítva SZABÓ BÁLINT van a Federal Savings and Loan Insurance Corporation által. In­tézetünk tagja a Federal Home Banknak, a United Savings and Loan Ligának és a New Jersey Savings and Loan Ligának. Üz­leti könyveinket a Washington-i és a New Jersey Állam-i bank­felügyelőség ellenőrzi. , Irta: Kosa Imre 94 vaggon amerikai búza Magyar­­országnak December 29-én 94 vaggon tuza érkezett Budapestre az Egyesült Államokból. A szál­lítmány egy része az Eisenhow­er elnök által a magyaror­szági árvízkárosultak számára felajánlott élelem-segélynek és értéke 2.8 millió dollár. Magyar Piarista Bál A Magyar Piarista Öregdiákok Szövetsége New Yorkban, az Ambassador Hotel-ben február 18-án este bált rendez a magyar piarista-iskola és bentlakás épi­­tési-alapja javára. Az óhazai elit-bálokra emlé­keztető ezen jótékonycélu bálon két zenekar fog muzsikálni és éjféltájban rövid műsor is lesz. Részvételi dij, vacsorával együtt $7.00. SAJÁT, vagy gyermeke arcképét csi­náltassa meg bélyeg-nagyságban és bélyeg-alakban, szélén fogazással, hátul ragasztósán . . . Levélpapír­jára, üdvözlő-kártyáira ragaszthat­ja. Egy iv (100 drb..) $3.00. Meg­rendelhető; Foreign Book Shop, 240 Somerset St. (Hozza magával a kívánt fényképet, vagy nagtivot.) 1951 CHEVROLET, jó karban levő 14 tonnás Sedan Delivery truck ma­gánkézből eladó. Világos zöld szí­nű. $650.00. — Érdeklődők lapunk szerkesztőségéhez forduljanak. Bucsu valakitől.. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL IRTA : NADÁNYI ZOLTÁN* Nevedet se fogja tudni, akié , [leszel, pedig annyi szép neved van, [ezer és ezer. Mit tud arról más? Magad se [tudsz róla talán. Álnéven fogsz éldegélni hüs [férj oldalán . . . hüs férj oldalán . . . Hát a két szép szemedet majd hogy szólítja más? Alszik benne szólitatlan sok szép csillanás. Szép lesz a te szemed úgyis, egy hibája csak, hogy ezerszer szebb lehetne, ha nem volna vak . . . ha nem volna vak . . . Megvakulva fogsz te járni, némán, süketen és úgy fekszel ágyadon majd, mint a hült tétem, . mert az alvó testedet se szólítja nevén, szivedet se, lelkedet se senki más, csak én ... senki más, csak én .. . (*Nadányi Zoltán, az egykori főszerkesztő a napokban hunyt el Budapesten. Sok szép, hangu­latos költeményt hagyott re­ánk . . .) Nt. Dr. Csikesz liborek oromé Nt. Dr. Csikesz Tibor phoe­­nixvillei (Pa.) református lel­kész és felesége boldog szülei an­nak a fiúcskának, aki január 26-án született és akit édesszülei Gáborka Dani névre keresztel­tek. A kedves szülők örömhírét mosolygó kis kártya hozta szer­kesztőségünkbe, elmondva azt is, hogy a kisded 6 font 13 unci­át nyomott, amikor a világra jött... Nt. Csikesz Tibor a háború előtt jött Amerikába, lelkészi pályának kezdetén s itt a phoe­­nixvillei egyháznak lett a lelké­sze. Közvetlenül a háború kitö­rése előtt hazament Magyaror­szágra s ott vészelte át a szörnyű világégést. A háború után sike­rült neki is visszajönni, a Nagy­­tiszteletü asszonnyal együtt, a phoenixvillei gyülekezet pedig néhány évvel ezelőtt visszavá­lasztotta lelkészének. E helyről is szeretettel köszöntjük a bol­dog szülőket és kívánjuk, hogy álmaik, vágyaik bélelj esedését találják meg a kisdedben: egész­ség, öröm, boldogság kisérje mindnyáj ukat, egész életükön át! RÁDIÓVONATOKKAL ZAVARJÁK A BOLSEVIS­TÁK A NYUGATI ADÁSOKAT A szabad világ magyar nyelvű rádió-adásai mind jobban nyug­talanítják Magyarországon a hatalom urait. Egy idő óta a ma­gyarnyelvű nyugati adások za­varásának uj módszerével kísér­leteznek. Egyes vonatokra úgy­nevezett “mozgó rádióállomást” szerelnek, hogy ezek állandó já­ratásával hosszú zavaró hullám­sávot létesítsenek. A zavaró sá­vot úgy igyekeznek megszervez­ni, hogy főként Budapesten és a fővárostól keletre fekvő nagy vidéki központokban tegyék le­hetetlenné a nyugati adások hallgatását. A Balaton környé­kén járatják a különleges “za­varó” vasúti szerelvényt, amely egy Diesel-mozdonyból és hat vagonból áll. A zavaró különvo­nat állandó mozgásban van. Hir szerint Magyarországon hasonló mozgó rádió állomásokat készí­tenek a Vörös Kína számára is, amelyeket katonai vélokra hasz­nálnak. Az első, Kina számára készült mozgó rádióállomás már elhagyta Magyarországot. HAZAJÁRÓ SZELLEMEK A BOLSEVISTA KÖZÉLETBEN A Magyar Nemzet közlése szerint Balogh István kemencei plébánost Hamvas Endre Csa­nádi püspök az esztergomi fő­egyházmegye kormányzója, a Thököly-uti Rózsafüzér Király­nője templo mplébánosává ne­vezte ki. Balogh István egyik legkalandosabb alakja az 1945 utáni magyar politikai életnek. 1945 előtt Szeged-rókusi plébá­nos, majd a “Magyar Nemzet” napilap társtulajdonosa, ő az e­­gyetlen egyházi személyiség, aki a fordulat után “elzarándokol” Moszkvába s ezzel érdemeket szerez az oroszoknál. Mint mi­niszterelnökségi államtitkár, majd a Magyar Nemzet főszer­kesztője és az általa alapított Független Magyar Demokrata Párt vezére az “utitárs” politi­kának egyik jellegzetes és külö­nösen népszerűtlen képviselője volt. ő alapította a “papi béke­mozgalom” hírhedt álkatolikus folyóiratát, a “Kereszt”-et. Nép­szerűtlenségével a rendszernek már többet ártott, mint ameny­­nyit használt. Minden közéleti tevékenységével fel kellett hagy­nia s miután Hamvas Endre Csa­nádi püspök feloldotta a suspen­­sió alól, az eldugott nógrádme­­gyei Kemence falu plébániájára száműzték. A Thököly-uti plébánia Bu­dapest egyik legnagyobb lélek­számú egyházközsége. A temp­lom és a plébánia 1949-ig a fel­oszlatott domonkosrend gondo-RÁDIÓ Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) ffienraaiKH Kovács M. Balázs igazgató Diénes László ügyv. igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Kovács Csaba munkatárs zásában állott. Ebben a temp­lomban mondotta Mindszenty József bíboros 1948 októberében utolsó nyilvános szentbeszédét. Sokkal sötétebb mélységekből került elő Losonczy Géza, a kom­munista párt egyik ismert szel­lemi ‘ vezetőembere. A fordulat után a Szabad Nép szerkesztő­­bizottságának tagja, képviselő, majd a kultuszminisztérium ál­lamtitkára. 1951 tavaszán Kál­lai Gyulával s a párt több más úgynevezett “magyar naciona­lista exponensével együtt bör­tönbe, majd a hírhedt recski büntetőtáborba került. A likvi­dált Losonczy most ismét a Sza­bad NNép szerkesztőbizottsági tagjának fontos pozíciójában bukkant elő a börtön sötétjéből... BERÚGOTT OPERA­­ÉNEKESNŐ A SZÍN­PADON Kinos élményben volt részük azoknak, akik december elején Pécsett egy pesti művészek köz­reműködésével lezajlott opera­hangversenyre mentek el. “A kö­zönség nem élhetett együtt a Trubadúr tragikussorsu hősei­vel, mert Németh Anna, az é­­gyik vendégénekes, Azucena a­­lakitója olyannyira italos álla­potban lépett — vagy'tántorgott inkább? — színpadra, hogy a közönséget nem Luna gróf vagy a Trubadúr sorsa érdekelte és izgatta, hanem a za száraz tény, hogy a művésznő leesik-e a kö­zönség közé az első sorba, vagy sem.” Menjünk New Yorkba márc. 5-én Már jelentettük, hogy az Ame­rikai Magyar Szövetség keleti kerülete március 5-én, szomba­ton este rendezi meg a szokásos szabadság-ünnepélyt. A szín­hely a new yorki Hunter College (A Park Avenue és a 68. utca sarkán) 2500 személyt befogadó díszterme. A Szövetség vezetősége láza­san készülődik, hogy az ünne­pély minél impozánsabb legyen, mind külsőségekben, mind pe­dig belső tartalomban. Ennek érdekében a Szövetség felkérte az összes egyházakt és egylete­ket az együttműködésre. A new yorki egyházak és egyletek veze­tői teljes számban meg is jelen­tek a Szövetség gyűlésén és lel­kesen vállalták, hogy megadnak minden anyagi és erkölcsi támo­gatást, mert ennek az ünnepély­nek valóban impozánsnak kell lennie. Ismeretes, hogy a Szabad Európa Rádiója és Amerika Hangja a new yorki szabadság­ünnepélyt közvetíti a vasfüg­göny mögé, biztatást adva test­véreinknek, hogy a.z amerikai magyarság nem felejtette el ő­­ket és felszabadításuk érdeké­ben minden tőle telhetőt elkövet. Értesülésünk szerint az ünne­pély legmegrázóbb pillanata lesz, amikor az ünneplő tömeg átala­kul az amerikai magyarság köz­­közgyülésévé és határozati ja­vaslat formájában előterjesztett erőteljes deklarációban tesz hi­tet a magyar nép felszabadításá­nak szent eszméje mellett. Nézetünk szerint New Jersey egész magyarságának ki kellene vennie méltó részét a new yorki ünnepélyből. Magyar erőt kell mutatni, tehát legyünk ott mi is! Leghelyesebb volna, ha az egy­házak, egyletek társas-kirándu­lást szerveznének március 5-én estére New Yorkba. Ez magyar kötelesség volna s ezen kívül nagyszerű művészi élményben is részesülnénk. Hungarian Hours

Next

/
Oldalképek
Tartalom