Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-10 / 6. szám
American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. TRENTON, N. J„ 1955. FEBRUÁR 10. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A Szovjet kavarja . .. Sajnos, ez a kínai ügy hosszú lesz és ha puskaport nem is, papirost és energiát igényel. És van benne veszély is elég. A veszély nem az, hogy esetleg világháborút idézhetne elő, .mert ezt nem tartjuk valószínűnek. De a Szovjet olyan büdösre kavarja ezt az ügyet, amilyenre csak lehet. Kavarja az Egyesült Nemzeteknél és minden országban, ahol a kommunizmusnak megvannak a maga propagandaeszközei. Ilyen eszközei pedig — sajnos! — sok országban vannak. Megpróbálja elhitetni a világgal, hogy az Egyesült Államok kihívó viselkedése háborúhoz vezethet s ha ez mégsem történik meg, csak azért van, mert ők ott Moszkvában szakadatlanul a békéért dolgoznak. A Szovjet szemforgató viselkedése nevetséges, de sok jóhiszemű ember “bedől,” mert a látszat szerint a kommunistáknak sok igazuk van. Elvégre Formóza szigete, — napjaink puskaporos hordója — Kina egyik része. A történelem folyamán — kisebb megszakításokkal — Kínához tartozott. Nincs tehát két Kina — egy Vörös Kina és egy Nemzeti Kina — s ha igy van, akkor vita sem lehet Formoza sorsáról. És figyeljük csak, ahogy a szovjet propaganda teret nyer. Vörös Kínát már is meghívták az Egyesült Nemzetekhez, hogy a kínai szigetek körül folyó csatározás ügyében hallhassa szavát. Ott lesz, persze, Nemzeti Kina képviselője is. Legalább is egyelőre. Egyelőre, mert könynyen lehet, hogy a népek nagytanácsából végül is kigolyózzák Csáng-káj Sek-et, Amerika barátját . . . Persze, addig még sok viz folyik le az East River-en. De a kommunisták és a kommunistabarátok célja nem kétséges. Egyszer majd Formóza generalisszimójának el kell hagynia a szigetet, a visszatérés reménye nélkül. Wu, egy Amerikában élő kínai szakértő szerint a pekingi vörös kormány lassú, szívós munkával meg fogja magának szerezni Formózát. Az egész csak idő kérdése. Nem kell ehhez háború. Minek is? A vörös stratégák értik a mesterségüket. Formóza sorsa mostmár az East River partján emelkedő new yorki palotában dől el . . . Mr. Wu bizonyosan bölcs ember, mert hiszen minden második kínaira ezt szokták mondani. Lehet, hogy igaza lesz neki. De megeshetik az is, hogy nem. Van erre is remény. Az utóbbi időben a vörösek alul maradtak. A hidegháború jónéhány fontos csatáját elvesztették. Talán ezt is levesztik., Ha mégis megnyernék, az Egyesült Államoknak aligha maradna egyetlen barátja is Ázsiában. Tehát nemcsak Formózáról van szó. A játékban Formóza csak a látható tét. A láthatatlan százszorta nagyobb. Egy kérdés kétféle felelet Ezeken a hasábokon nemrégiben azt a halk véleményt kockáztattuk meg, hogy az amerikai hadsereg létszámának csökkentése veszélyes. Ezt csak azért emlegetjük fel, mert Ridgway tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke most ugyanezt mondta a washingtoni hadügyi bizottságban, mégpedig az összes adatok birtokában. Azt mondta, hogy Amerika biztonsága forog veszélyben a hadsereg létszámának csökkentésével. Igaz, hogy Stevens államtitkár pont az ellenkezőjét állította, de mi Ridgway tábornoknak inkább hiszünk. Stevens valószínűleg jóhiszemű ember és gyárvállalatának a vezetéséhez ért is, mert hiszen ezt csinálta egész életében. De a tábornok kemény katona, sőt a legkeményebb fajtából való. A koreai háború idején hányszor láttuk a fényképét, amint övében kézigránátokkal járta a terepet, rendszerint az első vonalakban. A vezénylő tábornoknak talán nem az első vonalban a helye, — de hát ez más kérdés. A tény az, hogy Ridgway tábornok ismeri a modern hadviselés minden csinját-binját és ennek csak kis részét tanulta könyvekből. A tapasztalatot ott gyű jötte a harcmezőkön, ahol meg kellett tanulni, hogy a gép csak akkor végez jó munkát, ha mögötte ember van. Hősies és jól képzett ember. Katona, aki a legválságosabb pillanatban is feltalálja magát és irányítja a gépet. Igen, mi inkább hiszünk Ridgway tábornoknak. Bárcsak a hadügyi bizottságban is neki hinnének. Egészségügyi gondozás Abban reménykedünk, hogy a kongresszus elfogadja Eisenhower elnöknek az amerikai nép egészségügyi gondozására vonatkozó tervét. Európában azt szokták mondani az Amerikába készülőnek: “Amerika elsőrangú ország, de beteg ne légy . . . ! Ha beteg leszel, orvosra, patikára költöd még az évek hosszú során megtakarított pénzedet is . . .” Valljuk be, hogy ebben nagyon sok igazság van. Nem akarunk az orvosok és a patikák ellen beszélni, mert ebben egy orvos, vagy egy patika nem hibás. Az egész rendszer nem jó. Példa? Egyenesen felháborító, hogy ugyanaz az orvosság, ha orvos írja föl, háromszor annyiba kerül, mint különben .. . Vannak szegény, gazdaságilag nyomorult európai országok, — mint például Ausztria, — ahol az orvosi kezelés, gyógyszer úgyszólván fillérekbe kerül. Nincs osztrák, akinek, akár évekig tartó kórházi kezelésre is, rá kellene áldoznia élete megtakarított pénzét ... De hiszen ez ma már természetes a modern országokban. Amerika modern ország, egyéb vonatkozásban talán a legmodernebb, de ezen a téren ijesztően visszamaradt. Nem kétséges, hogy egy nagy lépéssel előre kell menni, ez most az elnök terve. Nagy baj volna, ha a kongresszust újra végzetesen befolyásolná az orvosok szövetsége és a gyógyszeripari tröszt. ESTÉLYI RUHA TESZI A DOLGOZÓT? HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL MAGYARNYELVŰ MŰSOR AZ UNGVÁRI RÁDIÓN A budapesti Uj Világ cimü lap egy Ungvárról irt levelet ismertet. Megírja a levél, hogyg a városban rádióállomást építettek, mely a délkárpátaljai magyar lakosság részére magyarnyelvű kommunista műsort is sugároz. Több érdekes hirt is tartalmaz a városról, mely ezidőszerint egészen el van vágva a világtól. így uj sportstadiont is építettek. A város felett húzódó radvánci dombokon teaeherjék meghonosításával kisérleteznke. Ungvár, a levél szerint, két neves sportolót adott a Szovjetnek, Háger József tenniszező megnyerte Ukrajna tenniszbajnokságát, Mihalina Mihály pedig a szovjet B. válogatott footballcsapatának balfedezete. coknak feltüntetett gazdaköröket. November közepe óta folyamatosan közli a bolsevista sajtó a tudósításokat a gazdakörök “ünnepélyes megnyitásáról.” Van élet a Marson! “OMLIK A KULTUROTTHON” Minden megjegyzés nélkül közöljük a Népszava egyik legutóbbi cikkéből az alábbiakat: “Már többször szó esett az oroszlányi építkezések hibáiról. Most aztán egészen furcsa dolog történt. Október 31-én kis művészegyüttes szerepelt Oroszlányban Latabár Kálmánnal az élén. Már az első előadás alatt potyogni kezdett a nézőtér feletti vakolat. A második előadáson folytatódott a recsegés-ropogás. Egy leszakadt nagyobb vakolatdarab majdnem magával rántotta a csillárt is. Alig csitult el a nézőtéren keletkezett zürzalatszott és a színészek egyszerűen eltűntek a porfelhőben . . . Természetesen az előadás félbeszakadt.” A budapesti rádió azon sopánkodik, hogy a közönség munkaruhában látogatja a hangversenyeket és színházi előadásokat. “Az ilyen magatartás” — mondja a rádió — “nem tükrözi a korszellemet és durva tapintatlanságot jelent külföldi vendégeink irányában, akik termeészetesen frakkban és estélyi ruhában jelennek meg. Tartozunk nekik és magunknak is azzal, hogy az estéhez méltó módon jelenjünk meg.” VISSZA A “GAZDAKÖRÖKBE”! 1945 előtt az ország majd minden falujában működő gazdakörök központjai votak a fausi gazdák társadalmi és kulturális életének. A bolsevisták feloszlatták a gazdaköröket mint a “népidemokrácia ellen összeesküvő kulákok gyülekező helyeit.” Pótlásukra minden faluban — rendszerint egy elkobzott kastélyban, vagy egyházközségi épületben — felállították a kommunista kulturházat. Most, hogy a mezőgazdasági válsággal küzdő rendszer a “Hazafias Népfront”-on keresztül igyekszik magához édesgetni a parasztságot, helyre állítják országszrte az eddig kiátkozott gazdaköröket. Azt remélik, hogy a kulturházak propaganda előadásaitól, könyveitől és rádióadásaitól utálkodó paraszt szívesen látogatja majd a “politika-mentes,” sőt “ellenzéki” góA National Geographie Society jelenti, hogy a Lowell Observatory teleszkópja segítségével minden kétséget kizáróan megállapították, hogy élet van a Mars bolygón. Expedíció ment Dél-Amerikába, ahol hónapokon át folytattak megfigyeléseket és fényképezték a vörös bolygót, amikor most közelebb került a földhöz, összesen 20,000 felvétel készült, melyek tisztán mutatják a kékzöld rétegeket, melyeket szélvészek kavarnak fel a különös égitesten. Nemcsak az évszakok változása látható, de értelmes élőlények müve is, amelyet már régóta sejtettek, mióta a Mars csatornáit felfedezték. Ha a földi emberhez hasonló élőlények vannak a Marsban, feltételezhető^ hogy azok intelligenciája és kultúrája jóval magasabb a miénknél, mert a Mars sok-sok évmillióval “öregebb” a mi Földünknél . . . Hivatalos amerikai beszámoló .az óhaza átkommunizásáról A washingtoni törvényhozás felhaatlmazása alapján működő Committee on Communist Aggression (Kersten Bizottság) 28-oldalas füzetben szűrte le az elmúlt tiz év tanulságait magyarországi viszonylatban. Dr. Kerekes Tibor egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Szövetség hosszú éveken át volt központi titkára irányításával szakértők egész sora munkálkodott közre, hogy valamennyi Vasfüggönyön túli nép rabsorsáról hü képet kaphassanak az Egyesült Államok mértékadó körei. A “Communist'Takeover and Occupation of Hungary” cimü füzet a Special Report No. 10 számot kapta a sorozatban és valóban méltó arra, hogy magunk is elolvassuk és minél több magyar származású amerikai és népünkkel rokonszenvező más ismerőseink figyelmébe ajánljuk. A rendkívül időszerű füzetet teljesen díjtalanul küldik meg, ha Írunk az alábbi címre: Committee on Communist Aggression, Georgetown University, Ryan Bldg., Washington, D. C. Brack Miklós visszatért Zürichből, vám-ügyben folytatott tárgyalásairól Megírtuk, hogy Brack Miklós, a U. S. Relief Parcel Service igazgatója már hónapokkal ezelőtt a fontonkénti 1 dolláros vámj egyek árának leszállítását kérelmezte a magyar hatóságoktól és ennek a megbeszélésére Budapestről két megbízottat küldtek Zürichbe, hogy Brack-al tárgyaljanak. Brack Miklós, aki az amerikai hatóságok előzetes tudomásával és jóváhagyásával repült át tárgyalni a magyar kiküldöttekkel, már visszaérkezett Zürich-ből és kérdéseinkre válaszát az alantiakban közöljük. Zürich-ben a Seefeld Strasse 33 alatt van a magyar kereskedelmi attache irodája és itt voltak a tárgyalások. Mindkét kiküldött a magyar kereskedelmi minisztérium kebelébe tartozó IKKA állami vállalat igazgatója. A tárgyalások január 13-án, csütörtökön kezdődtek és három napon keresztül folytatódtak, majd a hatodik napon ismét egy többórás tanácskozás folyt. Végül január 20-án, kétórás megbeszélés után befejeződtek a tárgyalások. Legtöbb időt vettek igénybe az Amerikában dollárban fizethető vámnak, illetve a vámjegyek árának leszállítására vonatkozó tárgyalások. Ebben az ügyben számos vita hangzott el, mig végre is sikerült Brack Miklósnak érvei jogosságát a delegátusokkal megértetni. A vámj egyek árának leszállításánál szóba került a címzettek által Magyarországon forintban fizetendő vám összegének a leszállítása is, amelyet Brack Miklós már hónapok óta. szintén számtalanszor kérelmezett az illetékes magyar hatóságoktól. Erre vonatkozólag az IKKA igazgatói kijelentették, hogy a Forint-vám leszállítása időközben már megtörtént. Ennek alapján Brack Miklós kérte, hogy a leszállított forint-vámhoz arányitva a Dollár-vámot is csökkentsék úgy, hogy a fontonkénti 1 dolláros vám helyett csak legfeljebb 60 centbe kerüljön egy fontnak a vámja. Részletes tárgyalás folyt le az IKKA csomagok uj összeállítása, ára és más cikkek bevonása érdekében is. Brack Miklós kifogásolta, hogy csaknem minden csomagban ital van, amely súlyos ellenszenvet vált ki a megrendelőkből. Ajánlotta, hogy vezessenek be uj cikkeket és pedig: gyapjufonalat, tüzelőanyagot, (Folyt, a 3-ik oldalon) 4 ‘Gyorstalpalásu’ ’ milliomos A távoli nyugaton, nem messze Maob városától, sziklaszirt tetején, magánosán, vadonatúj kis tündérlak áll. Körülötte mindenütt örökzöld növényzet. Modern, lapos teteje alatt a falak üvegből vannak. És bármerre néz az ember, mesebeli a kilátás. Az egyik oldalon a Colorádo festői völgye, a másikon a La Sal, a vidék negnagyobb hegyorma. Szemben pedig hatalmas, vörös és narancs szinü boltivek hosszú sora; nem ember építette őket, hanem a viz és a szél mi/2g évezredekkel ezelőtt. Csodálatos panoráma. “Itt csak milliomos lakhat,” ez az ember első gondolata. S igy már meg is lepődik-azon, hogy a szirten álló üvegfalú kis ház tulajdonosa Mr. Steen, valóban a milliomosok közé tartozik. Pedig a dologban mégis van valami meglepő, még pedig az, hogy Mr. Steen ezelőtt két évvel még szegény ember volt, jóval szegényebb, mint az átlag amerikai. Szinte szószerint, márólholnapra lett belőle milliomos. Hogyan csinálta? Mr. Steen Texasban született és senki se mondta volna róla, hogy egyszer még nagy anyagi karriert csinál. Kereken kikopaszodó homloka, sokdioptriás szemüvege s kiss Vágyámoltalan modora már messziről elárulta, hogy inkább könyvmoly, mint bankár. Egész életében — most 40 körül jár — jobban érdekelték a könyvek, térképek, kőzetek s ásványok, mint a pénzkeresés. Mert Mr. Steen geológus volt. Egy szép napon azonban azt mondta a feleségének: — Áttelepszünk Colorádóba. —Colorádoba? — döbbent me gaz asszony, mert ő is texasi volt s a texasiák a legnagyobb lokálpatrióták egész Amerikában — és miért? — Urániumot keresni. — És miért pont Colorádoban? — kérdezte Mrs. Steen. — Csak — válaszolta Mr. Steen kurtán, mint aki tudja, hogy mit csinál. Ez még 1950-ben történt. Mindössze néhány bőrönddel érkeztek meg a Colorádo fensikon fekvő Moab városkába. Olyan szegények voltak, hogy gyermekeiknek még elég tejet sem tudtak venni. Ilyen körülmények között honnan lett volna pénzük drága fúrógépekre és a Geiger-órára, amely úgy jelzi az uránium jelenlé-Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Diénes László ügyv. igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Kovács Csaba munkatárs tét, mint a barométer a közelgő vihart? De Mr. Steen amilyen gyámoltalan, olyan makacs ember is volt. Mindenfelé próbálkozott kölcsön szerzéssel és nem kervetlenitette el, hogy kudarc kudarc után érte. Amerikában ugyanis egy edő óta sokan vették fejükbe, hogy urániumot találnak, de akik megszokták, hogy szoros kétszerettőben gondolkoznak — és a banknak ez a természete — gyanakodva kezelik az ilyen üzletfeleket. Mégis egyre több a Geiger-óra tulajdonos az Egyesült Államokban. Elhagyott helyeken sokszor látni turistákat, amint Geigerrel a kezükben óvatosan lépegetnek. Olyan is akad, aki még az autójára is felszereli, hátha valahol rádióaktiv sugárzásba botlik, ami az uránium legbiztosabb jele. De Mr. Steen nem ezek közé az amatőr szerencsevadászok közé tartozott, ő tudta, mit akar. — Áttanulmányoztam Amerika geológiai térképét — szokta mondogatni —s meg van a magam elmélete, hogy hol kell urániumnak lennie. Azért jöttem ide. Végül annyira már vitte, hogy vett egy Geiger-órát, 900 dollárért bérelt egy fúrógépet s nekilátott a munkának. Egy év sem telt bele s gépe ötméter vastag s meglehetősen kiterjedt réteget talált, mely elsőrendű urániumot tartalmazott. Mr. Steen győzött. Mert a többi már technikai kérdés volt csupán. Két évvel ezelőtt november végén rakták teherautóra az első uránium rakományt. S az első évben két és félmillió dollárnyi értékű érc került ki az uj bányából. Ma az átlagos havi termés 10 ezer tonna és a kormány fix áron tonnánként 52 dollárért mindent átvesz, így Mr. Steennek nincs más dolga, mint annyit termelni, amennyit csak tud. Bányáját óvatos becslés szerint is 150 millió dollárra értékelik s alig múlik el hét, hogy ne kapna vételi ajánlatokat. — Lehet, hogy bolond vagyok, hogy most nem adom el. De mit kezdjek azzal a kosár pénzzel, amit adnának érte? Engem sokkal jobban érdekel ez a munka itt — igy szokott elmélkedni barátai körében Amerika első uránium milliomosa, Mr. Steen ,a geológus. S ahelyett, hogy eladná a bányáját, ajándék-részvényeket osztogat egykori tanárai és barátai között. Személyes ambíciója csak egy volt. Elégtételt vett azon a bankon, mely néhány évvel ezelőtt egy 250 dolláros kölcsönt megtagadott tőle: összevette a bank részvényeit. Magyar Piarista Bál A Magyar Piarista Öregdiákok Szövetsége New Yorkban, az Ambassador Hotel-ben február 18-án este bált rendez a magyar piarista-iskola és bentlakás építési-alapja javára. Az óhazai elit-bálokra emlékeztető ezen jótékonycélu bálon két zenekar fog muzsikálni és éjféltájban rövid műsor is lesz. Részvételi dij, vacsorával együtt $7.00.