Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-24 / 25. szám
YEAR 41. ÉVFOLYAM NO. 25. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. JUNIUS 24. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Anglia igyekszik az Egyesült Államokkal a barátságot továbbra is fenntartani Az utóbbi hónapokban sokat írtak az újságok arról, hogy az Egyesült Államok és Anglia között nincs meg az a régi nagy barátság, mely az (unoka) testvéri nemzetként ismert két nagy országot az utóbbi száz év alatt annyira egybefüzte. Mióta az északamerikai angol gyarmatokból észak-amerikai Egyesült Államok lett, azóta ennek az egy nyelvet beszélő két nemzetnek az érdekei többé-kevésbbé ugyanazok lettek. A “többé” természetesen az angolokra vonatkozik, mig az amerikai érdekek a “kevésvé” kategóriába sorozhatok. Mi az utóbbi negyven év alatt állandóan támogattuk az angolokat és szinte elképzelhetetlennek látszott, hogy a támogatás dacára is a meleg baráti viszony elhidegülhessen. Tulajdonképen ezen nem is kellene nagyon csodálkoznunk, mert miként az emberek között is a hitelezői és adósi viszony feszült helyzetet idéz elő ha a tartozás visszafizetésére kerül a sor, különösen ha az adós nem képes a kötelezettségének eleget tenni, úgy az országok közötti barátságot is befolyásolják az ilyen pénzügyi transakciók. De ha már ettől el is tekintenénk, inert ha jól tudjuk, Anglia még az első világháborúból kifolyólag tartozik nekünk egy pár milliárd dollárral, mit még meg sem próbáltak visszafizetni és máris újabb kölcsönöket kaptak, a váratlan elhidegülésnek tulajdonképen nem ez volt az oka. Anglia mindig önző külpolitikát folytatott és ettől a szokásától nehezen tud megválni. Az alaposan lecsökkent és erősen megrendült angol világbirodalom i g y e k s zik menteni, amit még lehet. Eltekintve attól, hogy Ázsiában még mindig van érdekeltsége, a sok száz milliónyi ázsiai néppel nagyszerű üzleteket tudna kötni, ha politikai ellentétek annak utján nem állanák. Ezért igyekezett az angol diplomácia oly gyorsan elismerni a kínai kommunista uralmat, de viszont e nagy igyekezetében az Egyesült Államok külpolitikai álláspontjával került éles ellentétbe. Winston Churchill és Anthony Eden e héten Washingtonba jönnek Ez az indító oka annak, hogy a minden idők legnagyob angol diplomatája, Sir Churchill miniszterelnök és Anthony Eden külügyminiszter junius 25-én, néhány napi látogatásra Washingtonba érkeznek. A már 79-ik évében járó Churchill részéről ez a látogatás olyan nagy áldozat, amit csak rendkívüli esetben lehet megtenni. Ugyanis Churchill csak nem régiben lábalt ki már másodszor egy kisebb mértékű szélütésből, ami az ő korában levő embereknél legtöbb esetben végzetes szokott lenni. A két angol államférfi a Fehér Háznak lesz a vendége. Eisenhower elnök a múlt heti sajtókonferencián az újságírók kérdéseire kijelentette, hogy egyelőre nem ismeri azokat a kérdéseket, amik e vendégeskedés alatt tárgyalás alá kerülnek, de annyit beismert, hogy aligha van jelenleg olyan fontosabb külpolitikai kérdés felszínen, amiről ne esnék majd szó. Mindenesetre a tanácskozásokat közvetlenül John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és Anthony Eden fogják végezni. Churchill személye inkább csak külső disz gyanánt szolgál, mert ha korához képest szellemileg elég frissnek is látszik, valójában öreg ember ő már. A francia belpolitikai válság időlegesen (?) megoldódott A francia belpolitikai válságban az izgalmak egyelőre lecsillapodtak, amennyiben Pierre Mendes-France meglepetészerüen 419 szavazattal 47 ellenében Franciaország uj miniszterelnöke lett. Hogy meddig? Erre a franciáknál gyakran megismétlődő kérdésre maga Mendes-France adta meg a részleges választ. Ugyanis kijelentette, hogy ha julius 20-ig nem képes Indo- Kinában békét teremteni és ugyanazon ideig a létesítendő európai szövetséges hadsereg zátonyra került ügyében nem fog a többi szabad demokráciával megegyezésre jutni, akkor azonnal beadja lemondását. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, különösen rövid határidőn belüli események bekövetkezését illetőleg, de igen valószínűnek tartjuk, hogyha a fenti két problémának megoldásától teszi függővé Pierre Mendes-France az ő igen nehéz közhivatalának viselését, akkor a franciák már ma gondolkodni kezdhetnek azon, hogy julius 20-ka után ki lesz a miniszterelnökük. Mendes-France még aránylag fiatal ember, mert csak 47 éves és talán ez a magyarázata az ő optimizmusának. Mindenesetre a francia parlament sok különböző pártjának bizalmát sikerült neki elnyernie, mert a 95 kommunista képviselő szavazata nélkül is 324 szavazatot kapott, vagyis 10-zel többet, mint amennyire szüksége volt az abszolút többség megszerzéséhez. Különben előre kijelentette, hogy semmi körülmények között nem fogadja el a miniszterelnökséget, ha abszolút többséget a kommunista képviselők támogatása nélkül is meg nem kapja. Mindazonáltal a kommunista képviselők mégis csak rászavaztak, mert az indo-kinai béke mielőbbi megkötését sürgetni az ő részükre jó propagandának látszik. Porhintés a hiszékeny emberek szemébe az oroszok békeszeretete Azonban ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy a kommunisták sokat hangoztatott béke szeretete csak porhintés a hiszékeny emberek szemébe, mert ha az orosz kommunista fővezérek őszintén akarnának békét Koreában, Indo-Kinában, vagy bárhol a világon, akkor ezt az a(Folyt. a 3-Ik oldalon) Uj rendelkezések az óhazába küldött csomagok dolgában John C. Allen, az amerikai postafőigazgató helyettese junius 9-iki keleteti az alábbi levelet intézte az Amevkai Magyar Szövetség washingtoni központjához: “Érdeklődésére megerősítem azt a csomagküldési könnyítést, miszerint ezentúl NEM szükséges a Magyarországba irányított használt ruhaneműt fertőtleníteni és az utóbbit igazoló Írást a szeretetcsomagokban mellékelni. Erről valamennyi amerikai postahivatalt értesítettük.” Ugyanakkor a Szövetségen keresztül hozza az amerikai postafőigazgatóság a magyarság tudomására, hogy ezentúl egy-egy Magyarországba küldött szeretetcsomag súlya az eddigi 22 font helyett 44 font lehet. Évente ugyanarra a címre mindössze két ilyen 44 fontos szeretetcsomagot engednek be Magyarországba, az évi maximum tehát összesen 88 font marad. (Bővebb felvilágosítást a csomagok tartalmára vonatkozólag bárkinek szívesen küld a Szövetség: 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C.) Révész Gy. aláírással a magyar postaügyi miniszter nevében junius elsejei kelettel értesítették az amerikai postafőigazgatóságot, hogy az Egyesült Államokból Magyarországba küldött szeretetcsomagot nem vámolják el ezentúl olyan könyörtelen szigorral, mint azt eddig tették. Részleteket erre vonatkozólag azonban nem hoztak nyilvánosságra. Egyidejűleg előírják, hogy a csomagba annak tartalmáról pontos jegyzéket kell helyezni az óhazai vámhivatal részére. Ezzel szemben az amerikai posta mindössze a csomag tartalmának általános leírását kívánja a burokra ragasztandó zöld cédulán ( Customs Declaration), mely bármely postahivatalban díjtalanul kapható. Az Egyesült Államok külkereskedelmi hivatala a fentiekkel egyidejűleg megkönnyítette az ajándékként Magyarországba és a szomszédállamokba irányított gyógyszerküldést. Eszerint a gátlás nélkül hozzáférhető orvosságokból mindenféle export “license” nélkül $50 értékű csomagot is lehet küldeni ; a még mindig megszigorítás alá tartozó “csoda” orvosságokból (antibiotics: penicillin, aureomycin, terramycin, sulfa és quinine készítmények, malária és lázcsillapítók) viszont $25 értékben adhí unk szeretetcsomag gyanánt külön kiviteli engedély nélkül postára. Amerikai rendelkezések értelmében <gy-egy ilyen gyógyszer-szá litmány akár hetenként is küldhető ugyan arra a címre. Viszont a magyarországi korlátozások 48- ik pontja értelmében mind-ZÖLDSÉGÁRAK BUDAPESTEN (FEP) Az Esti Budapest 1954 junius 1-i tudósítása szerint a budapesti nagycsarnokban uj termésű zöldségfélék árai a következők: karfiol kilója 19 forint, kelkáposzta 5 forint, zöldborsó 15 forint, uborka 13 forint, sárgarépa csomója 1 forint. A május 29. szám szerint a kalarábé kilója 3.60 forint, egy darab saláta 60 fillér. A Kossuth Rádió junius 3-i híradása szerint a zöld borsó kilója 5-6 forintra csökkent, a cseresznye 10 forint, az ujburgonya 9 forint kilója. Az ipari munkás havi átlagos keresete 800 forint. össze “orvosilag elfogadható mennyiségben” engedik be az orvosságfélét, azt is havonta egyszer. Valamennyi szeretetcsomag burkolatán feltüntetend.ő annak ajándék jellege: “GIFT” — AJÁNDÉK. NEW JERSEY KORMÁNYZÓJA A UNITED DEFENSE FUND ELNÖKÉVEL William A. Hughes, a New Jersey Telephone Company elnöke (balfelöl) átveszi Robert B. Meyner kormányzótól a kinevezést az államunkban lefolytatandó ezévi nagy United Defense Fund gyüjtokampány elnökségere szóló kinevezését. A United Defense Fund a katonai szolgálatban levők segítésére alakult olyan szervezeteknek, mint a USO — Tábori Előadások, a United Community Defense Services, az American Social Hygenie Assn., a National Recreation Assn, és a United Seemen's Service számára juttatja el a begyűjtött adományokat. Jelenleg mintegy 3 millió amerikai van katonai szolgálatban, amelyből 120 ezer New Jerseyből van. “Amit teszünk s amit jószivüen adakozunk a katonai szolgálatban levők életének kellemesebbé tételéért, az a mi elismerésünk és megbecsülésünk kifejezése azzal a nagyszerű munkává lszemben, amit a mi haderőnk végez!“ — mondotta a Telefon-társaság elnöke a kampány vezetésének átvételekor. Több városban a UDF a helyi Community Chest alapból részesül, tehát a vörös-tollas gyűjtőkampányra adakozással is segíthetjük ezt a célt. Elindulunk egyszer . . . IRTA: SZEGEDY LÁSZLÓ A Kassai Dómban: herfadt virág, pálma, kínosabb most benne hős Rákóczi álma. Jaj, mert szörnyű lehet rabsirban az álom s iszonyú fölötte a cseh-muszka járom. Mennyit szenvedhetnek a megszentelt hamvak, vérező gyötrődésén a sok rab-magyarnak. Jaj, hány gyilok érte Rákóczi hős lelkét, mikor a magyar hont újra széjjel szedték. Felpattan-e végre a sorsiakat zárja? Rabsirban e percet Rákóczi rég várja. Mit fog majd érezni, — Isten a tudója, ha Kassán dübörög az ő indulója. Elindulunk egyszer, — mindenki meglássa, tiprott magyar földön uj honfoglalásra. Táltos lován vágtat a Sereg vezére s újra magyar lesz a rabföld szívverése. Nem látni még arcát, ki a magyar táltos; mégis felujong a tanya, falu, város, ... Vágtat, — egyre vágtat a vezér táltosa; szent himnuszunk hangját a szél elkapdossa. Felfigyel Kolozsvár . . . Sóhajtoz már Zágon; várják az uj vezért túl a Királyhágón. Nagyvárad, Udvarhely sírva felénk tekint; nem vártok hiába: összeforrunk megint! Trianon után jött a “Párisi Béke,” minek vörös járom lett a szörnyű vége. Nemcsak csonka lett az ezeréves ország; mostmár hitét, nyelvét, szintén elkobozzák. Vörös lobogó leng a királyi váron s felsír fájdalmában minden régi vár-rom. Ami történt rémes . . . romlással határos; csupa gyász, fájdalom minden magyar város. Gyászban minden falu; hős kurucz sasfészek; fölöttük tombolnak a pusztító vészek. S hol először lángolt a szabadság lelke; vörös most Rákóczi szülőháza, — telke. (Californiai Magyarság) Koszta Márton kiszabadítása a “Coronet” magazinban Több mit kétszázezer amerikai folyóirat-árusnál kapható 25 cent ellenében a havonta közel három millió példányban, Chicagóban megjelenő Coronet magazin júniusi száma. Ez a folyóirat rövid, élvezetes, tanulságos cikkek ezreivel gazdagítja, bővíti az amerikai olvasóközönség látókörét, immár hosszú évek óta. A júniusi Coronet magyar szempontból rendkívül fontos, az amerikai magyarság és egyáltalában a bevándoroltak polgárjogai dolgában sarkalatos, lényegbevágó írást tartalmaz. A 109-ik és az utána következő oldalakon ugyanis dióhéjban tárul szemünk elé Koszta Márton, Kossuth egyik hívének kiszabadítása osztrák fogságból. Ez v^ilt az első eset az Egyesült Államok történelme során, hogy polgárrá még nem avatott, de arra Írásban igényét bejelentő ujamerikás teljes jogi, sőt katonai, , illetve haditengerészeti védelemben részesült. A Coronet “Daring Diplomacy” fejléc alatt megjelenő cikke mesteri fogalmazásban tárja elénk a Koszta ügy pontosan 102 esztendővel ezelőtt, Smyrna kikötő j ében lej átszódott drámai mozzanatait. Sokan fognak a Coronet cikke után visszaemlékezni arra a nagyhatású televíziós adásra, amit egész Amerika szerte élvezhettünk ugyancsak Koszta Márton kalandjáról ez év elején. az Egyesült Államok és az osztrák császárság között. Iowa (ejtsd Á-jóva) államban van egy falu, melyben a magyar, ha arra vetődik, otthonérezheti magát. Nincsenek akáclombos utcáskái, nem hallatszik ki cigányzene a nagyvendéglőből, muskátli sem virít az ablakok alatt és aligha akad a lakosok közt olyan, aki többet tudna Magyarország felől annál, hogy létezik valahol, ahol a madár se jár. Hogyan is tudnának róla többet, mint amennyit, teszem fel, Hernádvécsén tudnak Iowa államról? És mégis: egy kicsit magyar az a falu . . . Az a neve, hogy — Koszta. Koszta, Iowa, United States of America. Emeltek-e valaha szebb emlékművet idegenben egy szegény magyar vándornak? A “Koszta Márton Esete” magyar nyelven könyvformá-' ban, az Amerikai Magyar Református Egyesület “Hungarica Americana” sorozatának második kötete gyanánt jelent meg. Tagjai részére ingyenes ajándékként küldi meg a közel 100 oldalas, regénynél is érdekfeszitőbb munkát az Amerikai Magyar Szövetség: 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C. Ingyeri kölcsönözhető mozifilm Úgy a Coronet cikkének, mint a televíziós Koszta-müsornak as avatott szerzője Dr. Andor C. Klay (Sziklay Andor) aki magyar nyelven is legjelesebb pen-, naforgatóink közé tartozik. És még a szive is úgy dobog, hogy élvezettel hallgathatjuk a muzsikáját, mint például a “Koszta Márton Esete” cimü tanulmányának grand fináléjában, melyből szó szerint idézünk: “Volt magyar, mint bevezetőnkben említettük, akiből szerecsen király lett. Volt olyan is aki a francia marsall-botoi nyerte el. Volt, akiből a lengyelek legnagyobb uralkodója vált és volt, aki Madagaszkárt kormányozta. Volt, akinek tetteit ma is világszerte déli harangszóval idézik vissza; olyan is akadt, aki angol királyok ősé lett és volt, aki vezéri kardot suhogtatott az amerikai függetlenség csataterein az Ujhaza védelmében. Volt magyar, akiből hajszál híján római pápa lett; egy másik, akinek hősi alakja, mint a protestantizmus v i 1 á graszóló bajnokáé, a genfi reformációs emlékművön magaslik; és volt olyan is, akinek álmaiból uj ország született Mózes népe számára. Volt olyan, akinek tudós agya minden idők jövendő anyáit végzetes kórtól mentette meg; volt, aki amerikai meghatalmazott miniszteri rangot kapott és koporsója fölött Argentina államfője mondott gyászbeszédet. Magyar alapította a legnagyobb délamerikai katonai akadémiát, egy másik pedig a legnagyobb amerikai irodalmi dijat; magyar volt az első keresztény vértanú Kínában a tizenkilencedik században — és szinte végnélkül folytathatnánk a sort. De álljunk meg most ott, hogy: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar legény, aki — mint öreg Kuné urambátyám feljegyezte, — majdnem háborút idézett fel Egy 8 perc alatt leforgatható mozifilm, amelyen Gábor Éva, Leslie Caron, Pier Angeli és Ricardo Montalban is szerepelnek, ingyen kölcsönözhető klubok, egyletek, egyházak, iskolák és más szervezetek részére. A 16 miliméters filmet, amelynek cime “The Million- Dollar Nickel,” az M-G-M hollywoodi filmgyár állította elő és azt mutatja, hogy külföldre irt leveleink mennyire mozdítják elő a nemzetek közötti jobb megértést. A filmet a Common Council for American Unity-től lehet kölcsön kérni, közölve az időpontot, amikorra az előadást tervezik. Cim: 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. NEMCSAK ERDŐ MELLETT, DE SZÁLLODÁBAN SEM Jó LAKNI ... Ennek megfelelően kell a népdalt átalakítani a bolsevista Magyarországon. A Magyar Nemzetben hosszú panaszos iratot olvashatunk ezzel a címmel: Kulturáltabb szállodaipart ! Szállodaiparunk nem felel meg a korszerű követelményeknek. . . . Hivatalok költöztek be a legtöbb fővárosi és vidéki szállóba. így Debrecennek öt hires szállodája volt. A megmaradt egyetlen Arany Bika nem tudja ellátni a forgalmat. De más természetű hibák is vannak: nem elég kulturált a vendéglátás. Az ágyak kényelmetlenek, rosszak, a szobák gondozatlanok. Ágynemű, türülköző gyakran nem tiszta. A vendégnek sokszor “elfelejtenek” törülközőt adni. Sokszor szünetel vagy akadozik a melegvízellátás. Fölényesen, türelmetlenül beszélnek a vendégekkel. A szobák jelzőcsengőit általában leszerelték — valami megalázó “kapitalista csökevénynek” tartják. A szálló vendég félórákig keresgélhet, amig megtalálja a szobalányt.”
