Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-24 / 25. szám

YEAR 41. ÉVFOLYAM NO. 25. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. JUNIUS 24. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Anglia igyekszik az Egyesült Államokkal a barátságot to­vábbra is fenntartani Az utóbbi hónapokban so­kat írtak az újságok arról, hogy az Egyesült Államok és Anglia között nincs meg az a régi nagy barátság, mely az (unoka) testvéri nemzetként ismert két nagy országot az u­­tóbbi száz év alatt annyira egybefüzte. Mióta az észak­amerikai angol gyarmatokból észak-amerikai Egyesült Álla­mok lett, azóta ennek az egy nyelvet beszélő két nemzetnek az érdekei többé-kevésbbé u­­gyanazok lettek. A “többé” természetesen az angolokra vonatkozik, mig az amerikai érdekek a “kevésvé” kategó­riába sorozhatok. Mi az utób­bi negyven év alatt állandóan támogattuk az angolokat és szinte elképzelhetetlennek lát­szott, hogy a támogatás da­cára is a meleg baráti viszony elhidegülhessen. Tulajdonképen ezen nem is kellene nagyon csodálkoz­nunk, mert miként az embe­rek között is a hitelezői és a­­dósi viszony feszült helyzetet idéz elő ha a tartozás vissza­fizetésére kerül a sor, különö­sen ha az adós nem képes a kötelezettségének eleget ten­ni, úgy az országok közötti barátságot is befolyásolják az ilyen pénzügyi transakciók. De ha már ettől el is tekinte­nénk, inert ha jól tudjuk, Anglia még az első világhábo­rúból kifolyólag tartozik ne­künk egy pár milliárd dollár­ral, mit még meg sem próbál­tak visszafizetni és máris újabb kölcsönöket kaptak, a váratlan elhidegülésnek tu­lajdonképen nem ez volt az oka. Anglia mindig önző külpo­litikát folytatott és ettől a szokásától nehezen tud meg­válni. Az alaposan lecsökkent és erősen megrendült angol világbirodalom i g y e k s zik menteni, amit még lehet. El­tekintve attól, hogy Ázsiában még mindig van érdekeltsége, a sok száz milliónyi ázsiai néppel nagyszerű üzleteket tudna kötni, ha politikai el­lentétek annak utján nem ál­lanák. Ezért igyekezett az an­gol diplomácia oly gyorsan el­ismerni a kínai kommunista uralmat, de viszont e nagy igyekezetében az Egyesült Ál­lamok külpolitikai álláspont­jával került éles ellentétbe. Winston Churchill és An­thony Eden e héten Washingtonba jönnek Ez az indító oka annak, hogy a minden idők legna­­gyob angol diplomatája, Sir Churchill miniszterelnök és Anthony Eden külügyminisz­ter junius 25-én, néhány napi látogatásra Washingtonba ér­keznek. A már 79-ik évében járó Churchill részéről ez a látogatás olyan nagy áldozat, amit csak rendkívüli esetben lehet megtenni. Ugyanis Churchill csak nem régiben lábalt ki már másodszor egy kisebb mértékű szélütésből, ami az ő korában levő embe­reknél legtöbb esetben végze­tes szokott lenni. A két angol államférfi a Fehér Háznak lesz a vendége. Eisenhower elnök a múlt heti sajtókonferencián az újság­írók kérdéseire kijelentette, hogy egyelőre nem ismeri a­­zokat a kérdéseket, amik e vendégeskedés alatt tárgyalás alá kerülnek, de annyit beis­mert, hogy aligha van jelen­leg olyan fontosabb külpoliti­kai kérdés felszínen, amiről ne esnék majd szó. Minden­esetre a tanácskozásokat köz­vetlenül John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és Anthony Eden fogják végez­ni. Churchill személye inkább csak külső disz gyanánt szol­gál, mert ha korához képest szellemileg elég frissnek is látszik, valójában öreg ember ő már. A francia belpolitikai válság időlegesen (?) megoldódott A francia belpolitikai vál­ságban az izgalmak egyelőre lecsillapodtak, amennyiben Pierre Mendes-France megle­­petészerüen 419 szavazattal 47 ellenében Franciaország uj miniszterelnöke lett. Hogy meddig? Erre a franciáknál gyakran megismétlődő kér­désre maga Mendes-France adta meg a részleges választ. Ugyanis kijelentette, hogy ha julius 20-ig nem képes Indo- Kinában békét teremteni és ugyanazon ideig a létesítendő európai szövetséges hadsereg zátonyra került ügyében nem fog a többi szabad demokrá­ciával megegyezésre jutni, ak­kor azonnal beadja lemondá­sát. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, különösen rövid határidőn belüli események bekövetkezését illetőleg, de igen valószínűnek tartjuk, hogyha a fenti két problémá­nak megoldásától teszi függő­vé Pierre Mendes-France az ő igen nehéz közhivatalának viselését, akkor a franciák már ma gondolkodni kezdhet­nek azon, hogy julius 20-ka u­­tán ki lesz a miniszterelnö­kük. Mendes-France még a­­ránylag fiatal ember, mert csak 47 éves és talán ez a ma­gyarázata az ő optimizmusá­nak. Mindenesetre a francia parlament sok különböző pártjának bizalmát sikerült neki elnyernie, mert a 95 kommunista képviselő szava­zata nélkül is 324 szavazatot kapott, vagyis 10-zel többet, mint amennyire szüksége volt az abszolút többség megszer­zéséhez. Különben előre kije­lentette, hogy semmi körül­mények között nem fogadja el a miniszterelnökséget, ha ab­szolút többséget a kommunis­ta képviselők támogatása nél­kül is meg nem kapja. Mind­azonáltal a kommunista kép­viselők mégis csak rászavaz­tak, mert az indo-kinai béke mielőbbi megkötését sürgetni az ő részükre jó propagandá­nak látszik. Porhintés a hiszékeny embe­rek szemébe az oroszok békeszeretete Azonban ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy a kommunisták sokat hangoz­tatott béke szeretete csak por­hintés a hiszékeny emberek szemébe, mert ha az orosz kommunista fővezérek őszin­tén akarnának békét Koreá­ban, Indo-Kinában, vagy bár­hol a világon, akkor ezt az a­­(Folyt. a 3-Ik oldalon) Uj rendelkezések az óhazába küldött csomagok dolgában John C. Allen, az ameri­kai postafőigazgató helyet­tese junius 9-iki keleteti az alábbi levelet intézte az Amevkai Magyar Szövetség washingtoni központjához: “Érdeklődésére megerősí­tem azt a csomagküldési könnyítést, miszerint ezentúl NEM szükséges a Magyar­­országba irányított használt ruhaneműt fertőtleníteni és az utóbbit igazoló Írást a szeretetcsomagokban mellé­kelni. Erről valamennyi ame­rikai postahivatalt értesítet­tük.” Ugyanakkor a Szövetsé­gen keresztül hozza az ame­rikai postafőigazgatóság a magyarság tudomására, hogy ezentúl egy-egy Ma­gyarországba küldött szere­­tetcsomag súlya az eddigi 22 font helyett 44 font lehet. Évente ugyanarra a címre mindössze két ilyen 44 fontos szeretetcsomagot engednek be Magyarországba, az évi maximum tehát összesen 88 font marad. (Bővebb felvilá­gosítást a csomagok tartal­mára vonatkozólag bárkinek szívesen küld a Szövetség: 614 Mills Building, NW, Wa­shington 6, D. C.) Révész Gy. aláírással a magyar postaügyi miniszter nevében junius elsejei kelet­tel értesítették az amerikai postafőigazgatóságot, hogy az Egyesült Államokból Ma­gyarországba küldött szere­tetcsomagot nem vámolják el ezentúl olyan könyörtelen szigorral, mint azt eddig tet­ték. Részleteket erre vonat­kozólag azonban nem hoztak nyilvánosságra. Egyidejűleg előírják, hogy a csomagba annak tartalmáról pontos jegyzéket kell helyezni az óhazai vámhivatal részére. Ezzel szemben az amerikai posta mindössze a csomag tartalmának általános leírá­sát kívánja a burokra ra­gasztandó zöld cédulán ( Customs Declaration), mely bármely postahivatal­ban díjtalanul kapható. Az Egyesült Államok kül­kereskedelmi hivatala a fen­tiekkel egyidejűleg meg­könnyítette az ajándékként Magyarországba és a szom­szédállamokba irányított gyógyszerküldést. Eszerint a gátlás nélkül hozzáférhető orvosságokból mindenféle export “license” nélkül $50 értékű csomagot is lehet kül­deni ; a még mindig megszi­gorítás alá tartozó “csoda” orvosságokból (antibiotics: penicillin, aureomycin, ter­­ramycin, sulfa és quinine ké­szítmények, malária és láz­csillapítók) viszont $25 ér­tékben adhí unk szeretet­­csomag gyanánt külön kivi­teli engedély nélkül postára. Amerikai rendelkezések értelmében <gy-egy ilyen gyógyszer-szá litmány akár hetenként is küldhető ugyan arra a címre. Viszont a ma­gyarországi korlátozások 48- ik pontja értelmében mind-ZÖLDSÉGÁRAK BUDA­PESTEN (FEP) Az Esti Budapest 1954 junius 1-i tudósítása sze­rint a budapesti nagycsarnok­ban uj termésű zöldségfélék árai a következők: karfiol ki­lója 19 forint, kelkáposzta 5 forint, zöldborsó 15 forint, uborka 13 forint, sárgarépa csomója 1 forint. A május 29. szám szerint a kalarábé kilója 3.60 forint, egy darab saláta 60 fillér. A Kossuth Rádió ju­nius 3-i híradása szerint a zöld borsó kilója 5-6 forintra csök­kent, a cseresznye 10 forint, az ujburgonya 9 forint kilója. Az ipari munkás havi átlagos ke­resete 800 forint. össze “orvosilag elfogadha­tó mennyiségben” engedik be az orvosságfélét, azt is ha­vonta egyszer. Valamennyi szeretetcsomag burkolatán feltüntetend.ő annak aján­dék jellege: “GIFT” — AJÁNDÉK. NEW JERSEY KORMÁNYZÓJA A UNITED DEFENSE FUND ELNÖKÉVEL William A. Hughes, a New Jersey Telephone Company elnöke (balfelöl) átveszi Robert B. Meyner kormányzótól a kinevezést az államunkban lefolytatandó ezévi nagy United Defense Fund gyüjto­­kampány elnökségere szóló kinevezését. A United Defense Fund a katonai szolgálatban levők segítésére alakult olyan szervezeteknek, mint a USO — Tábori Előadások, a United Community Defense Services, az American Social Hygenie Assn., a National Recreation Assn, és a United Seemen's Service szá­mára juttatja el a begyűjtött adományokat. Jelenleg mintegy 3 millió amerikai van katonai szolgálatban, amelyből 120 ezer New Jerseyből van. “Amit teszünk s amit jószivüen adakozunk a katonai szolgálatban levők életének kellemesebbé tételéért, az a mi elismerésünk és meg­becsülésünk kifejezése azzal a nagyszerű munkává lszemben, amit a mi haderőnk végez!“ — mondotta a Telefon-társaság elnöke a kam­pány vezetésének átvételekor. Több városban a UDF a helyi Com­munity Chest alapból részesül, tehát a vörös-tollas gyűjtőkampányra adakozással is segíthetjük ezt a célt. Elindulunk egyszer . . . IRTA: SZEGEDY LÁSZLÓ A Kassai Dómban: herfadt virág, pálma, kínosabb most benne hős Rákóczi álma. Jaj, mert szörnyű lehet rabsirban az álom s iszonyú fölötte a cseh-muszka járom. Mennyit szenvedhetnek a megszentelt hamvak, vérező gyötrődésén a sok rab-magyarnak. Jaj, hány gyilok érte Rákóczi hős lelkét, mikor a magyar hont újra széjjel szedték. Felpattan-e végre a sorsiakat zárja? Rabsirban e percet Rákóczi rég várja. Mit fog majd érezni, — Isten a tudója, ha Kassán dübörög az ő indulója. Elindulunk egyszer, — mindenki meglássa, tiprott magyar földön uj honfoglalásra. Táltos lován vágtat a Sereg vezére s újra magyar lesz a rabföld szívverése. Nem látni még arcát, ki a magyar táltos; mégis felujong a tanya, falu, város, ... Vágtat, — egyre vágtat a vezér táltosa; szent himnuszunk hangját a szél elkapdossa. Felfigyel Kolozsvár . . . Sóhajtoz már Zágon; várják az uj vezért túl a Királyhágón. Nagyvárad, Udvarhely sírva felénk tekint; nem vártok hiába: összeforrunk megint! Trianon után jött a “Párisi Béke,” minek vörös járom lett a szörnyű vége. Nemcsak csonka lett az ezeréves ország; mostmár hitét, nyelvét, szintén elkobozzák. Vörös lobogó leng a királyi váron s felsír fájdalmában minden régi vár-rom. Ami történt rémes . . . romlással határos; csupa gyász, fájdalom minden magyar város. Gyászban minden falu; hős kurucz sasfészek; fölöttük tombolnak a pusztító vészek. S hol először lángolt a szabadság lelke; vörös most Rákóczi szülőháza, — telke. (Californiai Magyarság) Koszta Márton kiszabadítása a “Coronet” magazinban Több mit kétszázezer ameri­kai folyóirat-árusnál kapható 25 cent ellenében a havonta közel három millió példányban, Chi­cagóban megjelenő Coronet ma­gazin júniusi száma. Ez a folyó­irat rövid, élvezetes, tanulságos cikkek ezreivel gazdagítja, bő­víti az amerikai olvasóközönség látókörét, immár hosszú évek óta. A júniusi Coronet magyar szempontból rendkívül fontos, az amerikai magyarság és egy­általában a bevándoroltak pol­gárjogai dolgában sarkalatos, lényegbevágó írást tartalmaz. A 109-ik és az utána következő ol­dalakon ugyanis dióhéjban tá­rul szemünk elé Koszta Márton, Kossuth egyik hívének kiszaba­dítása osztrák fogságból. Ez v^ilt az első eset az Egyesült Ál­lamok történelme során, hogy polgárrá még nem avatott, de arra Írásban igényét bejelentő ujamerikás teljes jogi, sőt kato­nai, , illetve haditengerészeti vé­delemben részesült. A Coronet “Daring Diploma­cy” fejléc alatt megjelenő cikke mesteri fogalmazásban tárja e­­lénk a Koszta ügy pontosan 102 esztendővel ezelőtt, Smyrna ki­kötő j ében lej átszódott drámai mozzanatait. Sokan fognak a Coronet cikke után visszaemlé­kezni arra a nagyhatású televí­ziós adásra, amit egész Amerika szerte élvezhettünk ugyancsak Koszta Márton kalandjáról ez év elején. az Egyesült Államok és az oszt­rák császárság között. Iowa (ejtsd Á-jóva) állam­ban van egy falu, melyben a magyar, ha arra vetődik, ott­­honérezheti magát. Nincsenek akáclombos utcáskái, nem hal­latszik ki cigányzene a nagy­vendéglőből, muskátli sem virít az ablakok alatt és aligha akad a lakosok közt olyan, aki többet tudna Magyarország felől annál, hogy létezik vala­hol, ahol a madár se jár. Ho­gyan is tudnának róla többet, mint amennyit, teszem fel, Her­­nádvécsén tudnak Iowa állam­ról? És mégis: egy kicsit ma­gyar az a falu . . . Az a neve, hogy — Koszta. Koszta, Iowa, United States of America. Emeltek-e valaha szebb em­lékművet idegenben egy sze­gény magyar vándornak? A “Koszta Márton Esete” magyar nyelven könyvformá-' ban, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület “Hungari­­ca Americana” sorozatának második kötete gyanánt jelent meg. Tagjai részére ingyenes ajándékként küldi meg a közel 100 oldalas, regénynél is érdek­­feszitőbb munkát az Amerikai Magyar Szövetség: 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C. Ingyeri kölcsönöz­hető mozifilm Úgy a Coronet cikkének, mint a televíziós Koszta-müsornak as avatott szerzője Dr. Andor C. Klay (Sziklay Andor) aki ma­gyar nyelven is legjelesebb pen-, naforgatóink közé tartozik. És még a szive is úgy dobog, hogy élvezettel hallgathatjuk a mu­zsikáját, mint például a “Koszta Márton Esete” cimü tanulmá­nyának grand fináléjában, melyből szó szerint idézünk: “Volt magyar, mint beveze­tőnkben említettük, akiből sze­­recsen király lett. Volt olyan is aki a francia marsall-botoi nyerte el. Volt, akiből a lengye­lek legnagyobb uralkodója vált és volt, aki Madagaszkárt kor­mányozta. Volt, akinek tetteit ma is világszerte déli harang­szóval idézik vissza; olyan is a­­kadt, aki angol királyok ősé lett és volt, aki vezéri kardot suhog­tatott az amerikai függetlenség csataterein az Ujhaza védelmé­ben. Volt magyar, akiből hajszál híján római pápa lett; egy má­sik, akinek hősi alakja, mint a protestantizmus v i 1 á graszóló bajnokáé, a genfi reformációs emlékművön magaslik; és volt olyan is, akinek álmaiból uj or­szág született Mózes népe szá­mára. Volt olyan, akinek tudós agya minden idők jövendő anyá­it végzetes kórtól mentette meg; volt, aki amerikai meghatal­mazott miniszteri rangot ka­pott és koporsója fölött Argen­tina államfője mondott gyász­beszédet. Magyar alapította a legnagyobb délamerikai kato­nai akadémiát, egy másik pe­dig a legnagyobb amerikai iro­dalmi dijat; magyar volt az el­ső keresztény vértanú Kínában a tizenkilencedik században — és szinte végnélkül folytat­hatnánk a sort. De álljunk meg most ott, hogy: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar le­gény, aki — mint öreg Kuné urambátyám feljegyezte, — majdnem háborút idézett fel Egy 8 perc alatt leforgatha­tó mozifilm, amelyen Gábor Éva, Leslie Caron, Pier Ange­­li és Ricardo Montalban is sze­repelnek, ingyen kölcsönözhető klubok, egyletek, egyházak, iskolák és más szervezetek ré­szére. A 16 miliméters filmet, amelynek cime “The Million- Dollar Nickel,” az M-G-M hollywoodi filmgyár állította elő és azt mutatja, hogy kül­földre irt leveleink mennyire mozdítják elő a nemzetek kö­zötti jobb megértést. A filmet a Common Council for American Unity-től lehet kölcsön kérni, közölve az időpontot, amikorra az előadást tervezik. Cim: 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. NEMCSAK ERDŐ MEL­LETT, DE SZÁLLODÁ­BAN SEM Jó LAKNI ... Ennek megfelelően kell a népdalt átalakítani a bolsevista Magyarországon. A Magyar Nemzetben hosszú panaszos iratot olvashatunk ezzel a címmel: Kulturáltabb szálloda­­ipart ! Szállodaiparunk nem fe­lel meg a korszerű követelmé­nyeknek. . . . Hivatalok költöz­tek be a legtöbb fővárosi és vi­déki szállóba. így Debrecennek öt hires szállodája volt. A meg­maradt egyetlen Arany Bika nem tudja ellátni a forgalmat. De más természetű hibák is vannak: nem elég kulturált a vendéglátás. Az ágyak kényel­metlenek, rosszak, a szobák gondozatlanok. Ágynemű, tü­­rülköző gyakran nem tiszta. A vendégnek sokszor “elfelejte­nek” törülközőt adni. Sokszor szünetel vagy akadozik a me­legvízellátás. Fölényesen, tü­relmetlenül beszélnek a vendé­gekkel. A szobák jelzőcsengő­it általában leszerelték — va­lami megalázó “kapitalista csökevénynek” tartják. A szálló vendég félórákig keresgélhet, amig megtalálja a szobalányt.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom