Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-17 / 24. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM TRENTON, N. J.. 1954. JUNIUS 17 Ten Cents per Copy—$2.00 per lear HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL Az uj Trenton-i telefonszámok A francia kormányválság ki­hatással van a világdemokrá­ciának a külpolitikájára A francit parlamentben La­­niel kormányának a mult hé­ten bizalmatlanságot szavaz­tak. öt héten belül ez már a harmadik próba volt, aminek a parlament a kormányt alá­vetette és mig két alkalommal alig néhány szavazat több­séggel sikerült Laniel kormá­nyának magát felszínen tar­tani, most harmadszor bekö­vetkezett az az előre várható kellemetlen esemény, hogy e­­zekben a. végtelen kritikus időkben Franciaországnak kormányválságon kell keresz­tül menni. A bizalmatlansági szava­zatnak a francia parlamenti szokás szerint az a következ­ménye, hogy ily esetben a mi­­v niszterelnök a kormánnyal e­­gyütt beadja lemondását. Franciaország jelenlegi hely­zetében ez nem olyan könnyű dolog. Ugyanis a bizalmatlan­­sági szavazat megejtése után Laniel miniszterelnök annak rendje és módja szerint azon­nal be is nyújtotta lemondá­sát Rene Coty-nak, a francia köztársaság jelenlegi elnöké­nek, azonban Coty nem fogad­ta le a lemondást addig, amig megfelelő egyént nem talál Laniel helyébe. Normális viszonyok között a francia belpolitikai válság nem okozna semmi nyugta­lanságot külpolitikai vonatko­zásban. Azonban a francia parlamentnek bizalmatlansá­ga saját kormányával szem­ben, bizalmatlanságot jelent azzal a külpolitikával szem­ben is, mit Franciaország je­lenleg követ. Ugyanis ez a bi­zalmatlansági szavazat kelle­metlen hatást gyakorolt a szabad világ demokráciáira is, mert ezek azért tömörül­tek, Franciaországot is bele­értve, egy nagy táborba, hogy együttesen védekezzenek az orosz imperalista kommuniz­mus erőszakos térfoglalása el­len. E védekezés hatályossá­gára a francia belpolitikai válság feltétlenül káros béfo­­lyást gyakorol. A genfi tárgyalások való­színűleg rövidesen véget érnek Ennek első nyomát mindjárt a genfi konfereciával kapcso­latban is meg lehet állapítani. Ugyanis mihelyt nyilvános­ságra jutott, hogy a francia parlament 306 szavazattal 293 ellenében bizalmatlansá­gát nyilvánította Laniel kor­mányával szemben, Genfben az Egyesült Államok képvise­letében Bedell Smith helyettes külügyminiszter Anthony E- den angol külügymnniszterrel megállapodott abban, hogy a már hét hét óta folyó és sem­mi eredményre nem vezető nemzetközi tárgyalások ab­bahagyását a jövő héten aján­lani fogják. Erről már külön­ben is szó volt. mert a kom­munisták olyan kevés hajlan­dóságot mutattak a békés megegyezés lehetőségére, hogy a legkisebb zavaró mo­mentum is elég jogcímnek lát­szott ahhoz, hogy további i­­dőt és energiát ne pocsékol­janak a hiábavaló tanácsko­zásokra. A genfi tanácskozá­sok abbahagyásával a hideg háborúnak.ez a legújabb feje­zete lezárul, s pedig — saj­nos —■ nem egészen a mi kí­vánságainknak a legmegfele­lőbb módon. Ugyanis a fran­cia parlamenti válság a sza­bad demokráciák egységének gyengítésével egyidejűleg a­­karatlanul is erősiti a kommu­nisták ügyét. Franciaország belső válságát külpolitikai okok idézték elő A francia parlamenti vál­ságot, ellentétben a régi szo­kásokkal, mikor belpolitikai egyenetlenkedések okozták a kormányok bukását, ez alka­lommal két külpolitikai kér­désben felmerült ellentétek i­­dékték elő. Az egyik az indo­kínai háborúban szenvedett kudarcok voltak, amiket meg­lehetett volna akadályozni, ha a háborút kezdettől fogva ko­molyabban és erősebben veze­tik. Ez elgondolás mellett leg­erősebben De Gaulle tábornok pártjához tartozó képviselők kardoskodtak, kik más kérdé­sekben Laniel kormányát rendszerint támogatni szok­ták. Nagyrészt nekik tulajdo­nítható a kormány bukása, mert más partok képviselői­vel együttesen képesek voltak megakadályozni, hogy a bizal­matlansági kérdés felvetésé­vel kapcsolatban a bizalom megnyeréséhez Laniel a szük­séges 313 szvazatot megkap­hassa. A másik külpolitikai kér­dés, mi a francia népet mód­felett és állandóan izgatja az, hogy Franciaország milyen mértékben és milyen formá­ban vehet részt — ha ugyan egyáltalában részt venne, — egy szövetséges európai had­seregben? E szövetséges had­sereg felállításának a célja az orosz terjeszkedés elleni véde­kezés. Hogy mennyire és mennyiben érzik át a franciák e közös veszedelem elleni vé­dekezés szükségességét, mely­nek első feltétele egy egyesült szövetséges hadsereg felállí­tása lenne — ez az ő szemük­ben másodrendű kérdésnek látszik. Ami őket legjobban izgatja az, hogy ez által Né­metország nyugati részét fel ^kellene fegyverezni, s ezt az izgalmat még az sem csökken­tené, hogy maguk a franciák is végre együtt és nem egymás ellen harcolnának a németek­kel és nem kellene félniök az annyira rettegett német mili­­tarizmus uj életre kelésétől. NAGY HALADÁS: MÁR BŐRCSIZMÁKAT IS GYÁRTANAK Kiss Árpád könnyűipari mi­niszter pártkongresszusi beszé­déből derült ki, amit a rendszer idáig gondosan titkolt, hogy a bőrcsizmák gyártását 1953 má­sodik felében kezdték csak meg. 1954-ben Kiss szerint már 153,- 000 pár bőrcsizmát gyártanak. (A földművelésből élő lakosság száma 4.5 millió fölött van.) Ugyanő elismerte, hogy “1953 közepén közel 2000 községben nem működött bognár, kovács, cipész, borbély és szabó.” (Az életszínvonal emelkedés na­gyobb dicsőségére!) NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT! “MÉG EBBEN AZ ÉVBEN TÖRTÉNNIE KELL VALAMINEK” Ezt mondogatják mostanában a budapestiek egy március vé­gén nyugatra menekült ipari munkás szerint, miután felo­csúdtak a berlini konferencia e­­redménytelensége által előidé­zett letörtségből. “Mindenki a háborút várja. Ha az ember azt a nagy katonai készülődést lát­ja, ami most az oroszok által megszállt Magyarországon fo­lyik, nehezen hiheti, hogy egy­szer háború nélkül vissza lehes­sen szorítani a ruszkit, ahonnan jött. Repülőterek, laktanyák é­­pülnek, a gyárak hadicélra ter­melnek, női rendőrök, kalauzok, lőgyakorlatok és egyenruha mindenfelé. Mindezek ellenére nem tartják az orosz erőt le­­győzhetetlennek, mert általános nézet szerint az egész hadsere­get terrorral tartják össze. Nem jelenthet komoly erőt a meg­szállva tartott népek hadserege sem — legalább is egy pár mos­tani katonaismerősöm csak ar­ról beszél, miképen adhatja Vasárnap,- junius 6-án délu­tán 4 órakor megkondultak a Perth Amboy-i Független Ma­gyar Református Egyház Kirk­land Place-i templomának ha­rangjai s az uj lelkész, Nt. Ábra­hám Dezső ünnepélyes beiktatá­sára és fogadalomtételére hívo­gatták a híveket ... A templom megtelt ünneplő gyülekezettel, az ünnepélyes alkalomból, ami­kor hivatalosan átvette a szó­széket az uj lelkész . . . azt a szó­széket, ahol néhai nagy elődjei: Ft. Dr. Vincze Károly és Nt. Dr. Nánássy Lajos hirdették az Ur igéjét . . . A beiktatási szertartást az egyház uj főesperese, Ft. Béky Zoltán végezte, a Független Egyház számos lelkészének je­lenlétében és részvételével. Fe­lejthetetlen szép jelenet volt az uj lelkész eskütétele és gyönyörű volt áz egész beiktatási isten­­tisztelet. Igazi pünkösti lélek­­ünnep volt... Este 6 órakor már telistele volt a Kirkland-Place-i nagyte­rem vendégekkel, akiket Kurpé Zoltán főgondnok köszöntött az egyház nevében. Felszolgálták a finom csirkevacsorát s a him­nusz eléneklése és az asztali ál­dás után megkezdődött a ban­majd meg magát ügyesen a nyu­gatiaknak egy háború esetén.” BOLSEVIZÁLÁS A SZOV­JET HADSEREG SEGÍTSÉGÉVEL Rákosi Mátyás a pártkong­resszuson elmondott beszámoló­jában beismerte, hogy a szovjet hadsereg jelenléte segítette ha­talomhoz a kommunistákat Ma­gyarországon. Szószerint idéz­zük idevonatkozó szavait: “A szovjet hadsereg puszta jelenléte megvédte a munkás­­osztályt, a dolgozó parasztságot, a népet a kapitalista restauráci­ótól ; megakadályozta, hogy a belső ellenforradálmi és az ide­gen imperialista prők véres pol­gárháborúba döntsék az orszá­got.” (Most az egyszer igazat adunk Rákosinak, valóban csak az orosz szuronyokra támaszkodva tudták elfojtani | az országban a demokratikus pártokat, csak puccsal tudták átvenni a hatal­mat, hiszen az I)947-es “kékcé­­dulás” választások során a való­ságban 7%-nál kevesebben sza­vaztak a kommunistákra.) kett. Az áldomásmcstcri tisztet Nt. Béky Zoltán( főesperes töl­tötte be. Beszédet mondottak a következők: Nt. Urbán József, Nt. Daró­­czy Sándor, a Református Egye­sület alelnöke, Nt. Ladányi Zsig­­mond, Séllyei F. Lajos biró, James J. Flynn polgármester, Gilányi Imre roeblingi gondnok, Nt. Dr. Benkő István, Petro El­za a N. Y. 11-ik utcai egyház nő­egyletének elnöke, Péntek Mik­lós trentoni gondnok, Nemes János a Cartert-i egyház gond­noka és községi tanácsos, Id. Bi­ró Pál lindeni gondnok, Iván Piroska, a trentoni egyház ifjú­sági egyletének elnöke, Vörös János a bethlehemi egyház gondnoka, Mészáros Antalné, a trentoni egyház nőegyletének el­nöke és Diénes László, lapunk szerkesztőj-e. (Az egyházak és testületeik kiküldöttjei ado­­mányboritékokat ny uj tottak át.) Ifj. Dudics Péterné a fiatal asszonyok köre nevében nyúj­tott át adományt a lelkészpár­nak. Tósztmester bemutatta a következőket: Dr. Lang Józse­fet és nejét, Dr. Frederick Fri­gyest, Dr. Szafir Pált és nejét, Csipő Lajost és nejét, Papp Ist­vánt és nejét, Ifj. Eger Sándort, Ady Endre szobra Clevelandban Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület Kátay Mihály szobrászművésszel elkészíttette Ady Endrének, a nagy magyar költőnek mellszobrát s azt ünne­pélyes keretek között leplezték le május 22-én Clevelandban, a Magyar Kulturkertben. A leleplezési ünnepélyen Nt. Dr. Ujlaky Ferenc, a Reformá­tus Egyesület elnöke adta át a szobrot a városnak, amit a pol­gármester szép alkalmi beszéd keretében vett át. A szobor-le­leplezési aktust fényes alkalmi bankett előzte meg, amelyen az állam kormányzója is részt vett. A banketten Nt. Borshy Kere­kes György, az egyesület főtit­kára, valamint Dr. Reményi Jó­zsef, a Western Reserve Univer­sity professzora és Nt. Dr. Sza­bó István lelkész mondottak nagyhatású beszédet. Harmnicöt évvel a nagy költő halála után az amerikai ma­gyarság, — amelyet oly nagyra tartott és versben énekelt meg — méltó emléket állított Ady Endrének, a modern magyar költészet megteremtőjének. (Amint értesültünk, a cleve­landi Kulturkert következő ma­gyar szobra Pulitzer Józsefé lesz, amit Gombos Zoltán, a Sza­badság és Népszava tulajdonosa fog 1-2 éven belől feállitani.) Ifj. Papp Jánost, Mitruska Já­nost és nejét és Szentmiklóssy Pált, a Református Egyesület kerületi szervezőjét. Az alkalom műsor-részét a következők nyújtották: Kátay Mihály, az ismert szobrászmű­vész gyönyörű hangon elénekelt' néhány ősrégi magyar dalt, Arányi Kornél zeneszerző kísé­retével. Szabó Piroska magyar és angol dalokat énekelt, sok tapsot aratva. Verő Erzsi két ér­dekes monológot adott elő nagy művészettel. Havassy Mimi szí­nésznő szép operett áiákat éne­kelt. Végül Özv. Cseresznye Ist­vánná saját verses-köszöntőjét mondotta el. A záróbeszédet maga az uj lelkész, Nt. Ábrahám Dezső mondotta angolul és magyarul, keresetlen szavakkal. Méltó be­fejezése volt az ő beszéde ennek a szép estélynek . .. Adja a jó Isten, hogy sok-sok éven át sok szép, sikeres banke­­ten, ünnepélyen örvendezhes­sünk együtt az uj lelkésszel és szeretett híveivel magyar éle­tünk lelki és szellemi munkálása fölött... Amint a New Jersey Bell Te­lephone Co. hetek óta hirdeti már lapunkban, junius 20-tól kezdve az összes trentoni tele­fonszámok megváltoznak, illetve “uj nevet” kapnak. A különböző “exchange” számok előtt ezide­­ig “Trenton” állt és ha valaki más városból telefonált Trenton­­ba, úgy mondta be, vagy tárcsáz­ta, hogy TRenton 2, vagy 3, vagy 4 (és más kulcs számokkal). Ju­nius 20 után az eddigi Trenton 2 helyett EXport 2, a TR. 3 he­lyett EXport 3, a TR. 4 helyett EXport 4, a TR. 5 helyett OWen 5, a TR. 6 helyett EXport 6 és a TR. 9 helyett pedig LYric 9 lesz a kezdő név, illetve kucs­­szám. (Kivéve a Mercerville- Hamilton Township területén levő telefon-előfizetőket, akik­nek a kulcsszáma JUniper 7 lesz). Junius 20 után a következő­­képen tárcsázzuk majd a tele­“Ennek az országnak szent kötelessége jóvátenni azokat az igazságtalanságokat, amiket a yaltai egyezményben véghezvitt, — mondta Ferguson, michigani szenátor, abból az alkalomból, hogy nemrég volt kilencedik év­fordulója a három nagyhatalom (Anglia, Egyesült Államok és a Szovjet) konferenciájának a Krim félszigeten. A szenátor nem mondta azt, hogy mondja ki az Egyesült Ál­­lmaok a yaltai egyezmény ér­vénytelenségét, hanem felhivta a szövetségi kormányt, hogy is­merje be annak igazságtalansá­gait s álljon a sarkára, hogy a­­zok jóvá tétessenek. Az egyik legnagyobb igazság­talanság, amit Yaltában Frank-MIT LÁTOTT EGY KÜL­FÖLDI BUDAPESTEN? Április végén hagyta el az or­szágot egy délamerikai sport­ember, aki huzamosabb időt töl­tött az országban és módja volt vidéken is többször megfordul­ni. A következőket mondotta: “Budapesten a deportáltak visszaengedése óta feltűnően el­szaporodott a koldusok száma. Az emberek segítik őket, lehet látni, hogy a nagy szegénység­hez képest tudják, kikről és mi­ről van szó és ezért igyekeznek annyit adni nekik, hogy éhen ne haljanak. Nehezebb kérdés a la­kás. Nemcsak drága, de a depor­táltak nagy része nem is kapott letelepedési engedélyt. Ugylát­­szik, hogy nappal koldulnak, es­te pedig valahol pestkörnyékén alusznak “Aki azelőtt nem ismerte Bu­dapestet, azt hinné, hogy min­denki gyászol valakit. Mosoly a­­lig jön az emberek arcára. Rit­kán lehet látni nevető embert. Ha az ember kocsijával megállt egy utcasarkon és előnyben ré­szesítette a járókelőt (ami a kommunista soffőröknél alig fordul elő), az emberek olyan hálás tekintettel néztek vissza, mintha valami nagy ajándékot adtak volna nekik. Igaz, a ma­gyar embernek ma már ez is nagy ajándék: a figyeleim. “Érdekes, hogy az emberek szegények, rosszul táplálkoznak, szomorúak, de ha sikerült velük beszélnem éreztem, hogy őszin­tén nyilatkoznak meg. Senki so­ha nem panaszkodott a szegény­ségről, csak egy után vágynak és ez a szabadság.” font: ha például a mostani TRenton 5-6087 számot akarja valaki felhívni, OWen 5-öt kell először tárcsázni, vagyis előbb az “o” betűt (nem a nullást, ha­nem o-t) aztán a “W”-t, aztán az 5-t, azután pedig 6-0-8-7 számo­kat egymásután. Fontos ezt jóelőre megjegyez­ni, hogy a trentoni számok hívá­sánál junius 20-a után ne essünk tévedésbe. Ha az első szám 2, vagy 3, vagy 4, akkor az EXport lesz, ha az első szám 5, az OWen lesz, a 9-essel kezdődő számok előtt pedig LYric-et kell majd tárcsázni. (Mercerville-Hamil­­ton ‘Townshipben pedig a 9-es előtt JUniper-t. Ennyi az egész. — Ha ezt megtanuljuk és megjegyezzük magunknak már most, akkor nem lesz soha tévedésünk a trentoni telefonközponthoz tar­tozó számok hívásánál! lin D. Roosevelt elnök és Wins­ton Churchill angol miniszterel­nök elkövettek, — mondta Fer­guson szenátor, — Lengyelor­szággal szemben történt. A leg­nagyobb meggondolatlanság és hiba volt, amikor egy régi bará­tunkat és szövetségünket, Len­gyelországot feláldozták Szov­­jetoroszország megnyerése vé­gett, ami teljesen hiábavaló volt. Ennek volt a következménye, hogy a mi lengyel barátainkra mérhetetlen szenvedés követke­zett s a kommunista rabszolga­ság s mindaz a szerencsétlenség és szörnyűség, amit a yaltai e­­gyezmény hozott, a lengyelek el­árulásának következménye volt. Lengyelország volt az első, mely ellenállt Hitler támadásá­val szemben. Tény az, hogy Len­gyelország szabadságának meg­védése volt az oka annak, hogy Anglia és Franciaország hábo­rút üzent Názi-Németországnak. S annak dacára, hogy Len­gyelország óriási áldozatokat ho­zott a szabadságért a második világháborúban, Lengyelország ügyét Yaltában elárulták. Nekünk mindent meg kell ten­nünk, ami csak módunkban áll, hogy a lengyel nép szenvedéseit mielőbb megszüntessük a yaltai egyezmény igazságtalanságai­nak jóvátételével s a lengyel nép­nek a kommunista zsarnokság alól való felszabadításáért. A keleteurópai népek szenve­dése — a magyarok, románok, bolgárok, csehek, szlovákok, osztrákok és keletnémetországi németek — tragikus emlékezte­tők a yaltai egyezményre, — mondta Ferguson szenátor. A yaltai egyezmény évfordulója kell, hogy emlékeztesse a szená­tust arra, hogy ennek a háborús egyezménynek létrejötte Roose­velt elnöki hatalmának túllépé­se volt. Mert az egyezményhez nem kapott Roosevelt elnök sem a szenátustól, sem az amerikai néptől szentesítést, — mondta Ferguson szenátor, — velük ar­ról soha nem beszéltek, tanács­koztak és sem a szenátusnak, sem a népnek nem volt soha al­kalma, hogy arról véleményüket nyilvánítsák, vagy tiltakozzanak ellene. A yaltai egyezményt a szenátus és az amerikai nép megkérdezése nélkül kötötték! Mindennek dacára az Egye­sült Államoknak kell a yaltai egyezmény igazságtalanságait jóvátenni s a szovjetet a jóváté­telre rászorítani. A Perth Amboy-i Független Ref. Egyház uj lelkészének beiktatása Főt. Béky Zoltán, a Független Magyar Református Egyház főesperes a junius 6-án dél­után tartott beiktatási Istentiszteleten az eskü szövegét olvassa, Nt. Ábrahám Dezső, a Perth Amboy-i gyülekezet uj pásztora pedig leteszi az esküt azon a helyen, ahol mindkettőjük nagy elődje, néhai Dr. Vincze Károly egy negyedszázadon át osztotta az Úrvacsorát . . . Sokan vettek részt Nt. Áhrahám Dezső beiktatásán “Az Egyesült Államok tegye jóvá a yaltai egyezmény tévedéseit!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom