Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-20 / 20. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. MÁJUS 20. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Nem oly jó ma, nagy ember­nek lenni Ha valamikor is azt mond­hattuk, hogy nem kell irigyel­ni a nagy embereket, ezekben az időkben, amikben most é­­lünk, ez a megállapítás való­ban helyesnek látszik. Termé­szetesen nagy emberek alatt olyanokat értünk, kiknek ke­zébe országok sorsa' van le­téve. Vizsgálgassuk például az Egyesült Államok elnökének, vagy külügyminiszterének a helyzetét. A szabad világ de­mokráciái e két embernek sza­vát úgy lesik, mintha tényleg ők tartanák a kezükben az em­beriség bajaira orvoslást nyújtó csodaszert. Azonban semmiféle csodaszer nem áll az ő rendelkezésükre, mert sajnos — a világ bajaira nin­csen orvoslás, kivéve talán egy igen kockázatos operációt, mint amilyenhez az orvosok is csak az esetben folyamodnak, ha máskülönben már semmi remény nincsen a beteg fel­­gyógyulásához. Legújabban Genfben pró­bálkoznak a világ bajaira or­voslást találni. Ez a próbálko­zás valószínűleg ép oly siker­telen lesz, mint amennyire hi­ábavalónak bizonyult a máso­dik háború befejezése óta majdnem minden eddigi dip­lomáciai tárgyalás a két rész­re szakadt világ képviselői kö­zött. Mióta mi a kommuniz­mus terjedését próbáljuk megállítani Ázsiában, azóta az oroszok annál erősebben igyekeznek ennek ellenkezőjét megvalósítani. Molotov a múlt héten ismét elsütötte a propaganda háború egyik nagy ágyúját, mikor Genfben azt mondta, hogy a kapitalista országok továbbra is gyarma­ti rabságban szeretnék tar­tani a dél-ázsiai népeket, el­lenben a kommunisták ezek­nek a felszabadulásáért küz­denek. Propagandával bár-ki elbolonditható Nem is kell különös nagy tudomány ahhoz, hogy a dél­ázsiai népeket az oroszok el­­bolonditsák. Ugyanis ha azt kérdezik az egyszerűbb embe­rektől, hogy akartok-e szaba­dok lenni, vagy továbbra is rabszolgák maradni ? — a vá­lasz természetesen mindig az lesz, hogy — szabadok aka­runk lenni. Kövessetek minket, — mondja erre a kommunista propaganda, — és akkor mi felszabadítunk benneteket. Az ázsiai népek természete­sen nem tudják, hogy mit je­lent az oroszok segítségével felszabadulni. A magyarok szomorúan tapasztalhatták ezt, s velük együtt vagy 120 millió csatlós népnek az óri­ási többsége^ mert csak azok örülnek a kommunizmusnak, akik annak haj csárai lettek. Aminthogy minden diktatúrá­ban csak a hajcsárok az urak, de a nagy többség az elenyé­szően csekély kisebbségnek a rabszolgája. Ez minden diktatúrában igy van, azért minden népnek óvakodni kell attól, hogy “fel­szabadítás” címén diktátorok karmai közzé essenek. Ha a genfi tanácskozáso­kon a kommunisták oldaláról elhangzott beszédeket elemez­getjük, szinte elszörnyiilköd­­hetünk azon az elbizakodott és semmiféle e n g edményeket nem nyújtó magatartáson, ami annyira jellegzetes sa­játossága az ő diplomáciai taktikájuknak. Ez a maga­tartás az indo-kinai francia erőd, Dien Bien Phu eleste ó­­ta még fokozottabb formá­ban nyilvánul meg. A mai feszült világhelyzetben még az Egyesült Államok elnöke sem lehet következetes Ilyen körülmények között igen helyes lépés volt Eisen­­howernek e napokban tett a­­zon kijelentése, hogy Indo- Kinát nem szabad mint vesz­teséget leírni a szabad világ demokráciáinak a lisztájáról. Ez az ország Dél-Ázsia védel­mének szempontjából igen fontosnak tekintendő, — mondta az Elnök. Ezzel Eisenhower bizonyos fokig ellentmondott két héttel ezelőtti kijelentésének, hogy ha Indo-Kina kiesik a dél­ázsiai védelem stratégiai gyű­rűjéből, akkor annak szom­szédos államai ép úgy el fog­nak dűlni, mint ahogyan az egymás mellé élével állított domino kockák dűlnek el az első kockának az eldültével. Ez az ilyen rövid időn belül elhangzott egymásnak ellent­mondó kijelentés is alátá­masztja azon fentebbi megál­lapításunkat, hogy mennél magasabb és igy következete­sen mennél felelősségteljesebb állásban van valaki, annál ke­­vésbbé lehet irigyelni helyze­tét. Ugyanis az Elnök a fran­ciák megnyugtatására volt kénytelen ezt a legujabbi kije­lentését megtenni, mert Dul­les külügyminiszter néhány nappal Dien Bien Phuh eleste után azt mondta, hogy bár­mennyire is fontosnak látszik Indo-Kina megvédése, de a­­zért mégsem jelenti azt, hogy nélküle lehetetlen lenne Dél- Ázsiát megvédeni. A francia belpolitikai válsá­got izgalommal figyelik a sza­bad világ diplomatái A franciák erre annyira nyugtalanok lettek, hogy Jo­seph Laniel ■ miniszterelnök kénytelen volt Franciaország külpolitikai álláspontját az indo-kinai krízissel kapcso­latban jóváhagyás végett a képviselőház elé vinni. Csak két szavazat többséggel, 289- el 287 ellenében, kapott a kor­mány bizalmat, melynek hiá­nyában a képviselőház felosz­latása és uj választások elren­delése elkerülhetetlenné vált volna. Ennek az esetnek be­következése kiszámíthatatlan veszélyt jelenthet a szabad vi­lág demokráciáira nézve, a­­zért a franciák diplomáciái tárgyalásokba bocsátkoztak Washingtonban, hogy az E- gyesült Államok állásfoglalá­sát tisztázzák abban az eset­ben, ha az indo-kinai helyzet­ben további rosszabbodás áll­na be? Amit a franciák válaszul kaptak, de tulajdonképen mást nem is kaphattak, — az volt, hogy a jelenlegi helyzet Indo-Kinában, az Egyesült Államok kormányának véle­“LEGKISEBBIK HORVÁTH LÁNY” Szombaton, május 22-én este a Magyar Házban EŐRY PAUK MARGIT (Bözsi, a legkisebbik Horváth lány) BORS GYULA (az alispán fia) Horváthné, Küvthy Zsuzsa (Esztike, Horváth lány) KEREKES ^JÁNOS (Rezeda hajóskapitány) A Magyar Otthon Igazgatósá­ga és Női Osztálya égisze alatt május 22-én, szombaton este 8 órai kezdettel nagyszerű szinelő­­adás lesz a Magyar Otthon dísz­termében. A New Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub műkedvelő színjátszó gárdája bemutatja a Brunswickon nem­rég nagy sikerrel előadott “Leg­kisebbik Horváth Lány” cimü 3 felvonásos, gyönyörű dalos-tán­cos vidám operettet, amelyről kritikánkat és beszámolónkat trentoni lapunkban is már meg­írtuk. ménye szerint — nem teszi szükségessé ennek ez ország­nak fegyveres beavatkozását. Ez egy olyan tipikus diplomá­ciai válasz volt, mi hasonló ahhoz az esethez, mikor valaki az ajtót nem zárja ugyan be, — de ki sem nyitja. Természe­tesen nem lehet tudni, hogy mit fognak szólni a franciák ehhez a válaszhoz, mert a je­lenlegi kormánynak utolsó re­ménye az volt, hogy a mi se­gítségünkkel lehetséges csak az indo-kinai helyzetben ked­vező változást elérni. Ha ezt a reményt egyszer fel kell ad­niuk, akkor a francia belpoli­tikában olyan zavarokat lehet várni, miknek a szabad világ demokráciáinak ügyére is kedvezőtlen kihatású követ­kezményei lehetnek. Jelenleg ez a legérzéke­nyebb pontja a különben is túlságosan összekuszált világ­­helyzetnek. Azért ellentétben az átlagos újságolvasónak kö­­zönbösségével, mely más or­szágok belpolitikai híreivel szemben szokásszerüen meg­nyilvánul, mi azt hisszük, hogy a franciaországi esemé­nyekről szóló hírek a közel jö­vőben az egész világon izgal­mas olvasmányul fognak szol­gálni. A főszerepet és címszerepet Eőry Pauk Margitka alakítja, a­­kinek művészetét jól ismeri a trentoni magyarság is. A többi szereplők javarészt ujamerikás, tehetséges, lelkes fiatalok, akik megérdemlik a magyarság párt­fogását. Jegyek elővételben $1.10-ért (10c. adó) beszerezhetők a Ma­gyar Házban és a Női Osztály tagjainál. (A helyek nem lesz­nek számozva.) RÁBATÓTFALU vasmegyei, határmenti faluban óriási tűz­vész pusztított, amely a község javarészben szalmatetejü házai­nak nagyrészét megsemmisítet­te. Az alig néhány száz mér­földre fekvő Jennersdorf oszt­rák kerületi székhelyről és még vagy négy másik községből ha­talmas tűzoltó felkészültség sie­tett a lángban álló falu segítsé­gére, de a szentgotthárdi kom­munista katonai parancsnokság rendeletére ezeket nem enged­ték át a határon s az amúgy is dühöngő szélviharban a tűz óri­ási pusztítást végzett a falun . . . Az anyagi kár igen jelentéke­nyen sajtja a kis vend-magyar falu népét, amelynek számos hozzátartozója él itt Ameriká­ban. Arról, hogy emberéletben esett-e kár, még nem érkezett hir. “Istennel, a hazáért és szabadságért.. 250 esztendeje annak, hogy II. Rákóczi Ferenc “Kiújultak a magyar nemzet sebei” kezdetű kiáltványát Nyugat-Európa va­lamennyi nagy városának temp­lomkapuira kifüggesztették. A Vezérlő Fejedelem segítségért kiáltásának minden szava saj­nos ma is az időszerűség eleven erejével hat. Az Amerikai Magyar Szövet­ség országos intézőbizottsága éppen ezért akként határozott, hogy a “Recrudescunt vulnera” néven minden valamirevaló tör­ténelemkönyvben megemlített Rákóczi proklamáció kibocsátá­sának 250-ik évfordulóját ünne­pi külsőséggel tárja ismét a vi­lág elé. E célból a Szövetség ez­­évi karácsonyi bélyegét II. Rá­kóczi Ferenc képmása fogja dí­szíteni és a bélyeg felirata kife­jezésre fogja juttatni az össz­­magyarság világnézeti felfogá­sát: “Cum Deo pro patria et libertate!” Ezidén már koraősszel forga­lomba kerül a Szövetség Rákó­­czi-bélyege úgyhogy jóval a ka­rácsonyi üdvözletek kiküldése előtt mindenki megkaphassa. Az Intézőbizottság egyhangú hatá­rozata szerint a fennmaradt ta­valyi bélyegeket különösen a Kováts Mihály ezredes emlékére ors^gszerte rendezendő ünnep­ségeken fogja értesíteni a Szö­vetség, hiszen azok oly gyönyö­rűen fejezik ki az amerikai sza­badságért hősi halált halt első magyar huszár vértanuságát. Amerikai magyar szabadság-hősünk Fabricy Kováts Mihály jász-kun huszár-óbesternek a Bethlehem Hotel csarnokában látható képmásáról készült a fenti másolat. Ugyanis a Penn­sylvania állambeli Bethlehem városában kapta a Kováts-ké­­pezte Pulaski Légió a zászlaját és csata előtt az ottani morva templomban imádkoztak Kováts lovasai. Május 11-ikén múlt 175 esz­tendeje, hogy Kováts ezredes a­­merikai csapatok élén elesett Charleston város védelmében. A fenti olajfestmény Raskó Aurél művészi alkotása és Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület országos főtitkára dolgozószobá­­j ának egyik értékes kincse a wa­shingtoni Kossuth Házban. SZÁZ ÉV ELŐTTI, AMERIKÁBAN NYOMOTT KOSSUTH-BANKÓK Több oldalról jött érdeklődésre itt közöljük azoknak a Kossuth-bankóknak a képét, amelyeket egy évszá­zaddal ezelőtt itt nyomtak Amerikában, Kossuth Apánk megrendelésére. Ha nem tévedünk, az érdeklődőket leg­inkább a középső rajz fogja érdekelni ... a magyar kisciiper . . . 15 államból érkeznek vendégek N. Y.-ba A Verhovay Testvériségi Na­pok newyorki bizottságához ér­kezett jelentésekből megállapít­ható, hogy ebben az esztendőben 15 államból érkeznek Verhovay tagok és azok barátai május 29- re New Yorkba, hogy résztve­­gyenke a legnagyobb amerikai magyar testvérsegitő intézmény 1954 évi nagy eseményén. A kuglizó csapatokkal oly sok kisérő jön, mint még soha, ami érthető, mert a vasutak egész vasúti kocsik foglalása esetén ötven százalékig is menő ked­vezményt adnak, vagyis egy ut költségén lehet megtenni az utat oda-vissza és igy nagyon sokan mennek messze vidékekről is New Yorkba olyanok, akik még soha sem jártak ott. Columbusból kuglizók olyan szép számmal jönnek, hogy ők maguk is megtöltenek egy vas­úti kocsit. A felejthetetlen 1952 Verhovay Testvériségi Napok városából ebben az évben nem kevesebb mint tizenöt kuglizó csapatot küld az ottani tevékeny Verhovay. fiók és jönnek velük szép számmal kísérők is. Alliance, ez a kis ohioi város, ahol roppant lelkes Verhovay tábor él, 7 csapattal és szintén sok kísérővel rukkol ki ebben az évben. Youngstown, Ohio öt csapat­tal vonul fel, kísérők is »lesznek szép számmal. Detroit, Mich. Verhovay tár­sadalma is öt csapatot küld, in­nen is sokan készülnek kísérők is New Yorkba. Chicago Verhovay fiókjaiból négy csapat érkezik, kísérőkkel. Toledo, ahol 1953-ban volt a nagy esemény és az ottani fiók kuglizói mindjárt szép dijakat is nyertek, 3 csapatot küld ab­ban a reményben, hogy ezidén is szép dijakat visznek majd haza. Johnstown is három csapattal jön, az egyik elsőizben női csa­pat lesz. Springdale, Beaver Falls, a vendéglátó New York, New Brunswick három-három csapa­tot állítottak ki és Johnstownból is, Springdaleről is, Beaver Fallsról és New Brunswickról is lesz sok kisérő is. Két-két csapattal vesznek részt ebben az évben a verseny­ben : Cleveland, South Bend, Ind., Trenton, N. J., Northamp­ton, Pa. és Beckley, W. Va., a­­honnan a múlt évben volt először csapat, az idén már kettő jön: az egyik férfi, a másik női és a jelentés szerint innen is nagyon sok kisérő jön vleük a déli szén­mezők magyarjai közül. Elsőizben jönnek kuglizók a keményszén bányavidékről, a fáradhatatlan Petrovitz Vendel régi Verhovay harcos jelentése szerint onnan is lesz egy csapat New Yorkban. A csapatok szombaton és va­sárnap mérkőznek majd az első­ségért és a többi helyekért, mert természetesen minden csapat azzal indul el otthonról, hogy győzni akar a versenyben . . . Szombaton és vasárnap, má­jus 29-30-án mérkőznek a csapa­tok, de szombaton este a kugli­zók is ott lesznek a Commodore szálloda nagytermében a ban­­keten és az utána következő mű­soros táncmulatságon, merthi­­szen ők is szórakozni, mulatni is akarnak kedvük szerint és erre meg is lesz minden alkalmuk! A “Bridgeporti Szövetség” jelentése A tavaszi igazgatósági gyűlés kezdetére befejezést nyertek a­­zok a nagyszabású átalakítási és modernizálási tervek, melyeket a tisztikar és igazgatóság előze­tesen elhatározott, a 1412 State Street alatti székházban levő központi iroda kibővítése céljá­ból. A gyűlésen résztvett az e­­gyesület teljes igazgatósága, úgymint: Suta Péter elnök, Sze­­gedy L. István titkár, Grega De­zső pénztárnok, Chopey Jenő számvevő, Katziáner Zsigmond (Philadelphia, Pa.) igazgatósági elnök, Antal Ferenc (Garfield, N. J.) igazgatósági alelnök, Nagy József (Detroit, Mich.), Janik Lajos (Cleveland, O.) Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Chánti Mihály al­elnök (Roebling, N. J., Paulo­­vics János (Bridgeport, Conn.) igazgatók, valamint az intéz­mény főorvosa, jogtanácsosa és actuary-ja. Az igazgatóság tagjai nagy megelégedésüknek adtak kifeje­zést az átalakítási munkálatok körül, amelyeknek révén most háromszor annyi hely áll az American Life Insurance Asso­ciation néven működő “Bridge­porti Szövetség” rendelkezésére, hogy a központ állandóan növek­vő munkálkodását elvégezhesse. Az uj helyiségekbe való költöz­ködéssel kapcsolatban az igaz­gatóság folyamatba tette azokat a terjeszkedésre vonatkozó ter­veket is, amelyeknek következ­tében az egylet üzleti fejlődésé­ben még az eddiginél is sokkal nagyobb haladásra számítanak. A biztosítás terén tovább foly­tatódik a legnépszerűbb biztosí­tási formáknak a kibocsájtása, hogy az amerikai családok a mo­dern idők kívánalmainak megfe­lelő kötvényeket vehessék ki. U-gyancsak megszavazta az igaz­­gatóság-immár tizedik éve — a szokásos osztalékok fizetését mindazon tagok részére, akik­nek a kötvénye legalább két évig volt érvényben az év zárlatával. Az osztalékok fizetése vonatko­zik úgy az életbiztosításra, mint a “Bridgeporti Szövetség” által az amerikai magj^rság részére először bevezetett kórházi bizto­sításra is. Az évvégi számadásokról szó­ló jelentésekből az igazgatóság nagy örömmel értesült a további növekvésről és gyarapodásról, a­­mely úgy a vagyon, mint a tag­létszám és a biztosított összeg te­rén egyaránt nyilvánvaló volt. A szervezési munkálkodás kétség­telenül nagy lendületet fog nyer­ni, különösen az általános ameri­kai vonatkozású biztosítás terén, amelynek intézésére egy köz­ponti szervezési igazgató lett be­állítva. SZEGEDI-MASZÁK ALA­DÁR, Magyarország volt wa­shingtoni követe, — aki Nagy Ferenc miniszterelnök menekü­lése után lemondott állásáról és az Egyesült Államoktól kért me­nedéket, — a közelmúltban le­tette az amerikai honpolgári es­küt. Köszöntjük uj polgártár­sunkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom