Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-13 / 19. szám

Vizsgáljátok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL

Hungarian iNews ot lrenton

1 iaziu Loan, uii van^ auui jvg 10 »wti *

PETŐFI

YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM.

Politikai viszálykodás komoly időkben káros jelenség

Az amerikai közvéleményt e héten nagyjában ugyanazok az események foglalkoztatják, mint amikről a múlt heti számunkban mi is irtunk. Sőt talán még némileC előre is vetettük az esemeny k “X kelésének árnyékát, amikor az U. S. Army és McCarthy szenátor közötti vitára vonatkozólag bizonyos kritikai megjegyzéseket tettünk. Ugyanis Eisenhower elnök az e heti sajtókonferenciáján nagyjából ugyanazokat mondta, mint azt mi már a múlt héten irtuk, hogy az Egyesült Államok tekintélyén nagy csorbát üt ez a semmi jóra nem vezető komolyan komolytalan és még politikai pártharcnak sem tekinthető szerencsétlen viszálykodás.

Mert mégha a demokraták veszekednének a republikánusokkal, akkor ezt meg lehetne érteni. Politikai pártok szüntelenül harcolnak egymás ellen, mert ez hozzátartozik a politika sajátosságához. De hogy egy párton belülieket, különösen ha az a párt véletlenül éppen uralmon van, ne legyen képes a vezetőség elhallgatni, mikor már nemcsak a belső egységnek a. rovására megy a harc, hanem az ország tekintélyét is veszélyezteti, akkor a közvéleményt irányitó orgánumoknak erősebben kellene követelni ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetését.

Azonban a szenzációkra mindig éhes amerikai közvélemény nem nagyon törődik azzal, hogy kinek mennyire árt a szenzáció, mert az a lényeges, hogy az mindig érdekes és izgalmas legyen. Ezt a két kelléket minden nap fokozottabb mértékben kapja meg a közönség a szenátusi albizottság üléseiről a televízión keresztül. Mindenesetre jól lehet mulatni azon a Don Quizsotszerü párviadalon, mit a vitában résztvevő felek vívnak, azonban a nép elfelejti azt, hogy a mulatság árát saját maga fizeti meg.

Genfi tárgyalások menete kedvezőtlen a szabad világ demokráciáira

De mig itt Amerikában ilyen jelentéktelen dolgokon rágódunk, ezalatt a világban igen komoly események előrevetítik sötét árnyékukat a rózsaszínűnek nem tekinthető jövő szomorú egére. Dulles külügyminiszterünk a múlt napokban érkezett haza Géniből, hogy személyesen számoljon be az Elnöknek és a Kongresszus mindkét pártja vezetőinek a minden valószínűség mellett meghiúsult béketárgyalások sikertelenségeiről. Ezért a sikertelenségért Dullest nem lehet okolni, mert minden gondolkodó és a világ eseményeit figyelemmel kisérő ember előre tudhatta, hogy minden erőlködésünk dacára is a genfi tárgyalások olyan béke szempontjából, mint amilyet a szabad világ demokráciái helyesnek és szükségesnek találnának, semmi eredménnyel nem fognak járni.

Azonban a pesszimisztikus hangulat dacára is, mit az események közvetlen hatása vált ki az emberekből, mégis csak azt mondhatjuk, hogy nincs olyan borús ég, mely után ne jönne napsugár. Ma a világ szabad demokráciáinak az a legnagyobb hátránya, hogy nem bízik saját erejében. A nyugat-európai demokráciák elvesztették önbizalmukat és mi nem nyújthatunk nekik elég bátorítást ahhoz, hogy ezt az önbizalmat visszanyerjék. Sokan visszaemlékeznek Churchill-nek 1948- ban tett azon kijelentésére, hogy a kommunisták erőszakos terjeszkedésének az útját az amerikaiak atombombái torlaszolják el. Ma már ezek az atombombák nincsenek az oroszok útjában, mert azt hiszik, hogy saját bombáikkal most már képesek lesznek maguknak uj utakat törni.

Saját erejüket illetőleg az oroszok már nem titkolóznak, mint régen, amikor még gyengeségüket a titok miszticizmusával próbálták leplezni. Mindenesetre nem okolhatjuk magunkat, hogy hagytuk őket erősödni, mert mi mindig és őszintén a béke reményében éltünk és csak mikor már tovább nem hunyhattunk szemet az ő erőszakoskodásaik felett, mikor Koreában nyílt összetűzésre került a sor a két világnézet között, kezdtünk csak hozzá preventív intézkedéseinkhez. Ha azokra a légi bázisokra gondolunk, amikkel a világ minden tája felől körülöveztük Oroszországot, akkor mégis remélni lehet, hogy a diktátorok kétszer is meggondolják, mielőtt velünk nyíltan ujjat húznának. Azért rendületlenül bíznunk kell abban, hogy a jelenlegi sötét felhők mögött résen áll az örökké mosolygó napsugár, s rendületlenül higyjünk azokban a reményt nyújtó költői szavakban, hogy: Lesz még tavasz, lesz még nyár, — lesz még kikelet.. .

A kommunisták elfoglalták Dien Bien Phu francia erődöt Indo-Kinában

De ha már költői idézetekkel foglalkozunk, akkor az utóbbi napok egyik igen sajnálatos eseménye, az indo-kinai dzsungelben épített francia erődítés “Dien Bien Phu” eleste, eszünkbe juttatja egy ismert magyar versnek ezt a sorát, hogy: “A francia gárda meghal, de magát meg nem adja.” A francia lobogónak nagyratartott régi fényét az utóbbi évtizedek tragikus eseményei alaposan elhalványították. A legújabb kor franciái a dicsőséges meghalásnál többre értékelték a dicstelen életet. Ez utóbbi hálátlan théma és azért a költők erről nem zengtek dicshimnuszokat.

Dien Bien Phu-ban azonban a gárda ismét meghalt, de magát meg nem adta. 56 szenvedésteli napon és éjjelen át küzdtek a francia erők a számbelileg ötszörösen túlsúlyban l^ő ellenséggel szemben, s a lAmzatosan összezsugorodó erőd minden talpalatnyi földjéért élet-halál harcot vívtak úgy a védők, mint a támadók. De mig az előbbieknek veszteségét uj emberekkel pó(Folyt. a 3-ik oldalon)

“TÖRTÉNELMI

HÍVÁS”

E szavakkal kezdődik az a meghívó, amit a Szabad Magyar Reformátusok Világszövetségének Intézőbizottsága bocsátott ki, hívogatva a szabad világ magyar reformátusait az első világszövetségi nagygyűlésre.

A meghívó, amelyet a kibocsátók “a szabad világ magyar református egyházaihoz, egyházi alakulataihoz és egyháztársadalmi szervezeteihez” intéznek, igy folytatódik:

“Alulírottak, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és a szabad világ többi részén szétszórtságban élő magyar református egyházak és egyházi szervezetek választott vezetői Isten kegyelme előtt mélységes alázattal és méltó hálával meghajolva kiáltunk fel a zsoltáriró szavával: Hatalmasat cselekedett velünk az Ur, azért örvendezünk.

Nemzedékek álma, hő imánk tárgya, jövőnk reménysége: a Szabad Magyar Reformátusok Világszövetsége sok-sok fáradozás és még több várakozás után végre hivatalosan és ténylegesen is megalakult és annak első nagygyűlésére az amerikai magyar ‘Debrecenbe,’ Cleveland, városába, 1954 év májusának 21, 22 és 23 napjaira, erőnk legnagyobb seregszemléj éré és ősi hitünk szülőhazán kívül élő katonáinak legdiadalmasabb felvonulására, a trombita bizonyos zengésével hívogatunk titeket.

A történelmi jellegű eseményre történelmi hívással hívjuk mindazokat, kik magyar református sorsunkat szivükön hordozzák: akik számára minden bizonnyal egy életre szóló élmény marad első nagygyűlésünk emléke.

Eszmék zűrzavarának korszakában szent hívással hívunk titeket, jöjjetek hitben testvérek, örökségben részestársak, örvendezzetek velünk a történelmi napokon hálát énekelve az Urnák és összefogásunk megkettőzött erejével építsük közösen és együttesen a nagy szétszórtságban boldogabb és áldottabb jövendőnket.”

A jelentkezési ivek már szétmentek minden amerikai és kanadai magyar református gyülekezetbe. A jelentkezési ivet Dr. Szabó Istvánhoz, 2856 East Boulevard, Cleveland 4, Ohio címre kell visszaküldeni. További jelentkezési iveket ugyanott lehet igényelni. Jelentkezéskpr a részvételi dij fele küldendő be előre, a csekket vagy money order-t Rev. John Botty nevére állítva ki.

A nagygyűlés költségei a kövétkezők: jelentkezési dij minden résztvevőtől $2.00. A május 21-i vacsora és a május 22-i ebéd dija egyenként $1.50, a május 22-i díszvacsora és a május 23-i Ady-bankett ára egyenként $2.50. Összesen tehát $10.00 a nagygyűlés költsége, elszállásoláson kívül. A rendezőség szállást készséggel biztosit a nagygyűlés színhelyéhez közel fekvő Tudor Arms szállodában, rendes szállodai árak mellett.

A MAGYAR GONDOLAT amerikaiak közötti népszerűsítését is lankadatlanul szolgálja az Amerikai Magyar Szövetség, melyet 47 éven át önzetlen áldozatkészséggel tartanak fenn régiamerikás véreink. Csatlakozzunk minél többen a Szövetséghez! Uj cinre: 614 Mills Bldg., NW, Washington 6, D. C. Részletes felvilágosítást bárkinek készséggel küldünk.

TRENTON, N. J.. 1954. MÁJUS 13.

“AZ AMERIKAI LEVELEK HETE”

Május 17 és 23 között tartják meg az országban az “Amerikai Levelek Hetét,’' a Common Council for American Unity rendezésében és sok hivatal és közéleti vezérférfi jóváhagyásával. A HÉT nemcsak arra emlékeztet, hogy leveleket Írjunk külföldi rokonainknak és barátainknak, hanem arra is, hogy roppant fontos, hogy jobb megértést teremtsünk az Egyesült Államok és más országok népei között!

“A pártoskodás olyan fényűzés, amit a szabad világ nem engedhet magának” — Írja Arnold Toynbee, a kiváló angol történet“LEGKISEBBIK HORVÁTHLÁNY”

Szombaton, május 22-én este a Magyar Házban

A Magyar Otthon Igazgatósága és Női Osztálya égisze alatt május 22-én, szombaton este 8 órai kezdettel nagyszerű szinelőadás lesz a Magyar Otthon dísztermében. A Nevr Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub műkedvelő színjátszó gárdája bemutatja a Brunswickon nemrég nagy sikerrel előadott “Legkisebbik Horváth lány” cimü 3 felvonásos, gyönyötíi dalos-táncos vidám operetiet, amelyről kritikánkat és beszámolónkat trentoni lapunkba;. 4» már megírtuk.

EŐRY PAUK MARGIT

A főszerepet és címszerepet Eőry Pauk Margitka alakítja, akinek művészetét jól ismeri a trentoni magyarság is. A többi szereplők javarészt ujamerikás, tehetséges, lelkes fiatalok, akik megérdemlik a magyarság pártfogását.

Jegyek elővételben $1.10-ért (10c. adó) beszerezhetők a Magyar Házban és a Női Osztály tagjainál. (A helyek nem lesznek számozva.)

iró, egyetértést sürgetve a szabad világ népei között.

Bár külső fegyveres támadástól kevésbbé kell tartanunk most, mint például egy évvel ezelőtt, a kommunizmus veszedelme nem képzelődés szülötte. Ha a szabad világ nemzetei között bizalmatlankodás üti fel a fejét, ez a kommunizmus előretörését segíti elő. Csak közös akarattal és cselekedetekkel tudunk gátat emelni a kommunizmus terjeszkedésével szemben.

Az egyenetlenség egyik főokozója az ellenszenv, amellyel Amerika iránt viseltetnek a külföldön. Ezt az ellenszenvet sok tényező táplálja, elsősorban azonban a mi saját hibáink.

Félremagyarázzák az amerikai külügyi politika céljait.

Gazdaságunkat és hatalmunkat irigyelik.

A kommunista propaganda kiélezi emberi hibáinkat.

Félreértik és félremagyarázzák az amerikai életfelfogást és életviszonyokat. Eisenhower elnökünk szavai szerint: “Az amerikait elbizakodott újgazdagnak tekintik, akit csak a pénz érdekel és sejtelme sincs arról, mit köszönhet a nyugati civilizáció más nemzeteknek.”

Az ellenszenvet nem lehet csak kormányakciókkal megszüntetni. Égetően szükségesek a nemes értelemben vett “egyéni akciók” is. Akik leveleket Írnak külföldre, egészen kivételes szolgálatotokat tehetnek Amerika ügyének. Leveleink eloszlathatják a téves képzeteket és megdönthetik az ellenséges rágalom-hadjárat sikerét. A baráti leveleknek nagyobb hitelük van minden más hirszólgálatnál. <

Nem lehet lekicsinyelni a levelek jelentőségét. Az “Amerikai Levelek Hetének idején emlékezzünk arra, hogy köznapi életünk folyásának ismertetései, — ha azokat millió példányszámban kapják meg a külföldiek, — jóhirünk megrontói ellen a leghatalmasabb fegyverek.

írjunk a Hét-en több levelet külföldre, már majdnem elfelejtett barátainknak is, hogy minél nagyobb sikqrt biztosítsunk!

Eisenhower elnök azt is mondta, hogy “végtelenül fontos, hogy a külföldi országok népei megértsék céljainkat és reményeinket. Minden eszközt igénybe kell vennünk, hogy a külföld közvéleménye elé a való tényeket vigyük el. Az egyetértésnek a félreértés az ellenfele és ez okozza a háborúkat is.”

Használjuk fel ügyesen a levélpapirost és a tollat, az igazság hirdetésére és az amerikai eszme diadalára!

HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

AZ ELFELEJTETT VÁROS

(FEP) Ezzel a címmel közöl helyszíni tudósítást a Magyar Nemzet Szombathelyről, a Dunántúl ősi, nemrég még virágzó kulturközpontj áról. A cikkből idézzük az alábbiakat:

“A hároméves és részben az ötéves terv arra való hivatkozással, hogy nem ‘súlyponti’ város, megfeledkezett Szombathelyről. Mindenekelőtt a lakáskérdés. Ez országos gond, de Szombathelyen különösen súlyosan jelentkezik. Baj van a vízellátással is. A csucsforgalmi időben a második emeleten levő lakásokban nincs nyomás, odáig nem jut fel a viz ... A városnak egyetlen fürdője van, az is több mint 200 éves már, elképzelhető, milyen

elavult ... A mostoha közlekedés a szombathelyiek súlyos problémája. Bár a város az elmúlt években Budapestről több villamoskocsit kapott, ez a helyzeten nem segített, mert egyvágányú kitérős villamos van, s igy a járatokat szaporítani nem lehetett . . . Ugyancsak sok gondot ad az üzlethálózat értelmetlenül túlzott központosítása. Egy példa: a város IX. kerületében nincs husüzlet és kocsma. Egyetlenegy sincs. Azért, mert például a Veder-féle kocsmát a cipőgyár raktárnak használja . . . Mozi egyetlenegy van az 54,000 lakosú városban. Kevés az iskola és tanterem.” És igy tovább. Egyébként azonban, amint a cikk megállapitj a, Szombathely “virágzó fejlődésnek örvend.”

Ten Cents per Copy—$2.00 per Year

Május VERHOVAY Május 29 1 ÜNNEPNAPOK 30

NAGY MAGYAR TALÁLKOZÓ NEW YORKBAN!

Hej de régen volt az, hogy elszakadtunk hazuról és ide telepedtünk, ebbe a gazdag, nagy országba! Milyen más élethez szoktunk mi ez alatt a hosszú idő alatt! Van benne jó is, rossz is, mint mindenütt a nap alatt, akárhova vigyen is bennünket a sors. Nem felejtettük el a régi hazát sem, annak is megvoltak a maga szépségei. Milyen más volt egy falusi lakodalom, mint a m imái mulatságaink! Ma már furcsának is látszik, hogy a menyasszony sirt, mikor kiadták a szülői házból: a násznagy olyan rikatós beszédet tudott mondani. Aztán puskalövések közt párokban vonultak föl a farsangi időszakban a keményre fagyott ropogós havon a falu templomába, ahol a papjuk összeeskette őket: “holtomiglan holtáiglan.” Egészen más lett a kedve, mire visszajöttek a lakodalmas házhoz, ahol a jó magyaros ízletes ételeket a vőfény borsosizü rigmusokban ajánlgatta a vendégeknek. Majd megindult a vigadozás, a cigány húzta a talpalá valókat. A legények tánc közben nagyokat kurjongattak.

Aztán az uj házasok gondoltak'egyet és el jöttek, Amerikába dollárokat rakosgatni össze, hogy azokból otthon felépíthessék házukat és földeket vegyenek. De jöttek a háborúk, az óhaza szerteszakadt, az amerikai magyar munkás hovatovább itthon kezdte érezni magát Amerikában is. Itt bizony nehéz a munka. Ugyancsak neki kell gyürkőzni és küzködni egész héten át idegen bószok vezetésével, idegen munkások között.

Kinek van olyan kőből a szive, hogy ne dobbanna meg, ha arról van szó, hogy a nehéz munkák után végre egyszer kirobbanhat belőle a jókedv. Végre egyszer, egy év nehézségei után találkozhatik magyar testvéreivel az ország minden részéből, akik az Országos Verhovay Napokra a világ leggazdagabb városában, New Yorkban összesereglettek. Elmondhatja nekik buját-baját, találhat régi ismerősöket és mutogathatja, hogy ő nem olyan utolsó, aki Amerikában egy fityinget se tudott félretenni a keresetéből. Mert ő évek nehéz munkájából megtollasodott és most meg is akarja azt mutatni. A gyárban a bósz és foreman-ek dirigálják. Most itt a Verhovay ünnepélyen a new yorki fényes szállóban ő az ur, akinek egy intésére szaladgálnak a fürge pincérlegények, aki megrendelheti a nótáját, ha kedve szottyan dalolni. De akármilyen széles legyen is a jókedve, nem felejti el azt sem, hogy hűséges életpárja milyen lassan takaritj a össze a garasokat, amiket férjemuram két kézzel szórna, ha nem volna mellette az aszszony.

A hangulat eleinte nehezen indul meg. Csak mikor aztán a zenekar táncra perditi az ifjúságot, robban ki lassan a jókedv, főleg ha egy kis itóka (ne legyen soha sok!) megkeni a csikorgó kerekeket.

Milyen szép a táncoló magyar fiatalság, k jövő reménye! A szebbnél-szebb lányok kicsatta7 nó piros ajka ugyan sokszor csak yankeesen selypíti a magyar nyelvet, de a szép magyar ingvállban, pruszlikban, szalagokkal és pártával a fejükön, ragyogó szempillantásuk mutatja, hogy magyar vér folyik az

ereikben. A jókedv átragad az öregekrt is néha, eszükbe jut a régi menyasszonyi tánc. A középkorú, de még mindig nyalka magyar ember rátartisan lép oda az öregedni nem tudó, még mindig szép asszony elé, vállára tesz ikezét, mielőtt belefogna a táncba. Lassú bus hallgató vezeti be a mulatságot, mert sírva vigad a magyar, századok keserve sir benne. De mikor megindul a gyorsa, kihúzza magát és módisan lejt a táncba. Ez a magyaros urias büszkeség, rátartiság az, amely nem engedi, hogy magyarjaink rabszolgai tanításokra hallgassanak, amelyek szerint az ember csak egy szám a csürhében.

Ami az amerikai testvéri öszszejöveteleket illeti, azok igazán testvériesek. Otthon a jogászok, orvosok és bankárok bálokat rendeztek a pesti Vigadóban, ahova magyar munkásember, vagy gazda, nem kapott meghívást. Itt legyen egy magyar akármilyen hires gazdag ember Amerikában, lehet orvos, egyetemi professzor, tudós vagy mérnök, ő maga vágyódik magyar munkástestvéreivel együtt lenni. Mi, itt Amerikában, jobb testvérek vagyunk, mint valaha otthon voltunk! Büszkék vavagyunk nyelvben és hagyományokban, ha Amerika polgárai is lettünk. Minden magyar megbecsüli józan, szorgalmas magyar bányász, vagy gyári munkás testvéreit és ők it tudják, hogy az irodában, rajzteremben, vagy kórházi laboratóriumban dolgozó magyar is hasznos munkát végez Amerika fellendítésére és a magyarság becsületére.

Május 29-én, szombaton és 30-án, vasárnap, Amerika minden részéből együtt lesznek New Yorkban a Verhovay tagok, ismerőseik, barátaik. Háromezer magyar ünnepel együtt ezen a két napon New Yorkban! ***

Adenauer Kancellár kapta meg a Blue Army ez évi első kitüntetését

Konrad Adenauer Nyugatnémetország kancellárja kapta meg a Blue Army of Our Lady of Fatima ez évi első kitüntetését a világbéke és a kommunizmus elleni harc érdekében kifejtett kiváló érdemei elismeréséül.

Father Harold V. Colgan a Blue Army megalapítója, aki különben a New Jerseyben levő plainfieldi St. Mary templom plébánosa személyesen repül át Európába, hogy a kancellárnak a németországi Bonnban a kitüntetést személyesen adja át.

A bonni átadási ceremónia négy nappal követi a Blue Army május 23-iki a new yorki Carnegie Hallban megtartandó Mária évi ünnepségét.

A Blue Army hét évvel ezelőtt alakult meg főleg a St. Mary templom kb. 700 tagjának egyesüléséből és kommunizmusnak vallásos eszközökkel való legyőzését tűzte ki feladatául. A hét év alatt az egyesülés hatalmas világszervezetté nőtte ki magát, tagjainak száma ma már meghaladja az öt milliót és képviseletei vannak nemcsak az Egyesült Államok minden részében hanem a földkerekség minden kontinensén is.