Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-08 / 14. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. ÁPRILIS 8. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Csillagok hullása... “Ha megnyitnák csak 24 órára a határt, Magyarország egy nap alatt kiürülne” Leszállították a fényüzési adókat A Kongresszus a múlt hé­ten jóformán minden különö­sebb vita nélkül megszavazta az úgynevezett fényüzési a­­dóknak csökkentését. Valójá­­talán nem is lehetne fényűzés­nek tekinteni minden olyan tárgyat vagy szolgálatot, mik szorosan hozzátartoznak az a­­merikai é 1 e t s z invonalhoz, mint amilyenek például a mo­dern villany házikészülékek, villanylámpák, vagy a vasút és telefon használata. Ez u­­tóbbira különösen magas volt az adó, ha a telefont városon kívüli beszélgetésre használ­ták, mely ez esetben a beszél­getés dijának 25%-át tette ki. Pedig az ilyen beszélgetést, akár üzleti célokból, akár ma­gán érdekből történik a hívás, nem lehet fényűzésnek tekin­teni, mert fontosabb okok nél­kül senki sem fogja igénybe venni a költséges hosszutávu telefon beszélgetést. Az alábbi táblázatban be­mutatjuk a régi és uj törvény szerinti fényüzési adók közöt­ti különbséget. A vásárlás alkalmával a ve­vő által fizetendő 20%-os adót a következő árukra vonatko­zólag szállították le 10.%-ra; szőrmék, ékszerek, bőrönd és bőráruk és pipere tárgyak. A gyári árakhoz mindjárt a gyárban hozzászámított fény­üzési adókat a következőké­pen csökkentettek; 20%-ról 10%-ra szállították le a fény­képező gépek és filmek, s a villany körték adóját. 15%­­ról 10%-ra; a sport áruk, töl­tő tollak, öngyújtók után fize­tendő adót. Villany házi ké­szülékek, jégszekrények, mo­sógépek 10%-os adóját 5 szá­zalékra, s a lőfegyverek, re­volverek 117c-os adóját 10 százalékra szállították le. Beléptidijak után eddig 20 százalékot kellett fizetni. Most az 50 centes vagy azon aluli beléptidij és az iskolai sportversenyek beléptidijai után teljesen eltörülték a fényüzési adót, az 50 centen felüli beléptidijak után az a­­dót 10^c-ra csökkentették. A- zonban továbbra is fenntar­tották a lóverseny és kutya­versenyek beléptidijai után fi­zetendő 20%-ot és hasonlóké­pen az éjjeli mulatóhelyeken elköltött összegek után fize­tendő 20% -os fényüzési adót. A hosszutávu telefonhívá­sok 25%-os, a helyi hívások 15%-os, valamint a belföldi táviratok és vasúti, hajó- és repülőjegyek után fizetendő 15%-os adókat mind 10 száza­lékra szállították le. A fényüzési adóknak ilyké­­peni csökkentése közel egy bil­lió dollár veszteséget jelent az országnak, de mivel nagyrészt a gazdagabb vásárlóknak nyújt némi megtakarítást, a nagyközönség és az általános üzleti élet szempontjából ezen adóknak leszállítása előnyö­sebben észlelhető változást nem fog előidézni. Ezen meg­állapításunk annál is inkább helytállónak látszik, mert o­­lyan általánosan használt dol­gokon, mint a cigaretta,' bor, sör, pálinka, gazolin és az au­tomobilok után fizetendő fényüzési adók továbbra is változatlanul megmaradnak. Az első komolyabb lépések az atom és hydrogén bombák használatának eltiltása felé A világ bármelyik legna­gyobb városának az elpusztí­tásához egyetlen ilyen hydro­gén bomba elegendő lenne. Ezek után most már igazán elérkezett az idő, hogy a világ államférfiai és diplomatái ko­molyan foglalkozzanak azzal a gondolattal, hogy mivel egy újabb világháború az emberi­ség nagy részének az elpusztu­lását jelentené, módot találja­nak egy állandó és tartós béke megteremtésére. Ennek első jele már megnyilvánult ab­ban, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország képviselői az Egyesült Nemze­tek 12 ország képviselőiből álló Leszerelési Bizottságát a hydrogén bombák nyomán felmerült problémák megbe­szélésére kérték fel. Ez a Leszerelési Bizottság már két év óta nem ülésezett és a fenti három ország képvi­selőinek külön-külön, de azo­nos szövegű kérelme, mely a General Assembly-nek egy ré­gebben hozott azon határoza­tára hivatkozva, hogy a Bi­zottság szorgalmazza kitűzött céljának megvalósítását, — az egész világra veszedelmet jelentő hydrogén bombák tö­kéletesítése következtében é­­getően sürgős probléma lett. Mikor Sir Pierson Dixon, Anglia delegátusa, a Leszere­lési Bizottsághoz terjesztett kívánságról magánbeszélgetés közben informálta Vishins­­kyt, ez utóbbi állítólag helyes­nek találta a gondolatot. Ter­mészetesen más kérdés az, hogy mikor tényleg rákerül a sor arra, hogy az atom és hyd­rogén bombák használatát tiltsák el egyszer és minden­korra, e tilalom keresztül vite­lét biztositó feltételeknek alá fogják-e magukat az oroszok is vetni? Mi már akkor is a­­jánlottuk e bombák használa­tának kiküszöbölését és e cél­­bóli megfelelő garanciák nyújtását, mikor az orbszok­­nak még nem volt atom- és hydrogén bombájuk, azonban ők vonakodtak minden olyan feltétel elfogadásától, mely feljogosított volna egy nem­zetközi bizottságot arra, hogy annak tagjai Oroszországban személyesen győződjenek meg az előirt feltételek szigorú be­tartásáról. Olcsóbb lett a vaj A fényüzési adók nagyré­szének leszállításával egyide­jűleg a kormány a tej készít­mények, vaj, sajt, stb. árai­nak fenntartása érdekében nyújtott támogatást is nagy­részt lecsökkentette, aminek következtében a vaj ára egy­szerre nagyot esett. Ugyanis a vajban oly nagy volt a tul­­produkció, hogy a kormány támogatása nélkül, amely ab­ban állt, hogy a fölösleges vajmennyiséget a kormány a rendes piaci árnál magasabb összegért az állami raktárak­ban halmozta fel, a vaj árát a kereslet és kínálat közötti arány határozta volna meg. A kormány igy sok száz millió font vajat vont ki a forgalom­ból, s a fennmaradó mennyisé­get a farmerek magasabb áron adhatták el. Magyar Kulturális, tudomá­nyos és vallási életünk fénylő csillagainak száma megszámlál­­htaatlan. Kelet és Nyugat között Isten végtelen mlamában őrlődő, Kárpátokkal koszoruzott, Duna- Tisza által megtermékenyített és hősök piros vérétől öntözött drága magyar földünk sok fé­nyes csillaga ragyog a nemzeti és nemzetközi politikai, gazda­sági és irodalmi élet egén, a vi­lág minden részén. Az utóbbi azonbanszinte meg­magyarázhatatlan és számunkra alig érthető fatális módon, mind­­annyiónkat megdöbbentő hirte­lenséggel tűnnek el Amerikai és otthoni magyar életünk egéről csillagok hullásához hasonlóan Számosán. A lánglelkü és prófétai tűzzel lelkesedő Dr. Soós Gézát, akit az óceán mindkét partján magyar­ságáért életét is feláldozni kész hü harcosnak ismert mindenki, döbbenetes hirtelenséggel bekö­­vtekezett halálában követte Dr. Vincze Károly, a Független Ref. Egyház Főesperese, majd Rácz Győző az Ev. & Ref. Church Ma­gyar Egyházkerületének volt el­nöke. fc Az amerikai magyar sajtó, világi lapjaink és a különféle de­­nominációk hivatalos lapjai mind-mind méltán siratták ma­gyarságunk elvesztett vezéreit. Megkésve hozta Magyaror­szágból a kósza szél azt a hirt, hogy a múlt ősszel, a sárguló fa­levelekkel geyütt Pógyor István a Keresztyén ifjúsági Egyesüle­tek Nemzeti Szövetségének or­szágos titkára, a világháború u­­táni magyar fijusági mozgalmak egyik vezércsillaga, élete delén, 50 éves korában 1953 november 7-én “szivszélhüdés” következ­tében, a jelenlegi kormány által, 12 éves börtönbüntetésre Ítéltet­ve, visszaadta lelkét teremtőjé­nek. Nagyon mélyen érinti ez a hir mindazokat, akik ismerik a YMCA nevet, ezt a világra szóló óriási nagy ifjúsági szervezetet, melynek alakulatait minden a­­merikai városban megtalálhat­juk, dé ott vannak otthonai Á- zsia, Afrika és a földrész min­den kontinensének számottevő országában is. Az Amerikai YMCA, vagy magyarul Keresztyén Ifjúsági Egyegsület röviden KIÉ, küldte Szibériába az első világháború után azokat a munkásokat, akik­nek segítségével ezrével sikerült a magyar hadifoglyokat hazá­jukba visszatelepitetni Az an­golszász mintára Magyarorszá­gon .meghonosított KIÉ egyesi­tette magában fajra-felekezetre való tekintet nélkül a munkás if­jakat. Szellemi és erkölcsi hatal­mára jellemző volt, hogy Hitler ezt tartotta a Cserkészettel e­­gyütt első kötelességének szét­rombolni. Magyarországon, hála Istennek, a rövid náci és nyilas uralom alatt ez nem sikerült. A KIÉ volt egyik erőssége a ma­gyar elelnállási mozgalomnak, a­­hol elnyomottak, üldözöttek me­nedéket találtak. Lengyel föl­dönfutók és zsidó csillaggal meg­jelöltek és akik csak nehéz aka­dályokkal küzdöttek, mind me­nedéket találtak falain belül. Nos, ami Hitlernek és bribékjei­­nek nem sikerült, sikerült a muszkáknál is aljasabb magyar kommunistáknak: megszüntet­ték, szétverték, vagyonából ki­fosztották az YMCA-KIE moz­galmat, vezetőit elüldözték s a­­kit tehettek bebörtöztek és lemé­szároltak. Nem találok gyarló emberi szavakat, hogy méltóképpen fe­jezzem ki életének egyenes, tör­hetetlen vonalvezetésű kereszt­hordozását és prófétai márti­­romságát. Pógyor Pista a legna­gyobbakhoz hasonlítható, az ó­­testamentumi prófétákhoz, már­tír apostolokhoz, hitvalló első keresztyénekhez, aki vállalta sorsát és be is végezte azt. Hogy a Magyarországi KIÉ mozgalom a kezdeti egyletesdi keretből az ország egyik legha­talmasabb ifjúsági szervezetévé nőtte ki magát, az az alapítókon, Megyercsy Bélán, Szilassy Ala­dáron, Töltéssy Zoltánon és a többieken kívül nem kis mérték-1 ben Pógyor Pista érdeme volt. Budapesten előbb a Horánszky utca 26 szám alatt volt székháza, majd a budai Pehérváry utón volt tanonc-ottln na és 1943-ban készült el az amerikai mintára épült 8-emeletes, pompás KIÉ palota a Rákóczi ut és Vas utca sarkán. Kevesen tudják, s ezért jó megemlíteni itt messze távol szülőhazánktól, hogy a magyar cserkészet bölcsője is a budapes­ti KIE-ben ringott; itt alakult meg az első magyar cserkész csa­pat. Hol van ma már a Cserké­szet, a Keresztyén Ifjúsági E- gyesület? Hová lettek a nehéz munkával megszerzett birtokai, központi épületei, pompás palo­tája, nyári táborai és főként if­júsága? Elkobozták, vagyonát kisajátították (szép szavak a lo­pás-rablásra, ugye?) ifjúságát szétkergették s vezéreit, — ime a példa — börtönbe vetve kivé­gezték. Pógyor Pista és a szám­talan ártatlan keresztyén már­tír vére azonban az égre kiált. Igen, igy lettünk mi magyarok ismét szegényebbek, amikor le­hullt a magyar égről egy fényes csillag. Tudósok, irók, papok és közkatonák egymás után csillag­­hullásként tűnnek el a magyar élet egéről. Mi, akik jövőbe néző szemmel/ tekintünk előre, bizonyságot te­szünk arról, hogy a magyar if­júság, a magyar lélek, a magyar gondolat nem halt meg, se el nem veszett, mert addig amig lesznek Szeretet-csomag küldők figyelmébe! Csak ócska ruhákat kell fertőtleníteni Egyes postahivatalokban nem vesznek fel továbbításra tenge­rentúli szeretetcsomagokat, a­­melyekben csak uj ruhanemüek voltak. Azt állították a hivatal­nokok, hogy minden ruhaneműt fertőtleníteni kell, akár uj, akár használt. Hivatkoztak a hivata­los értesítőjükre, melyben az áll, hogy “Ruhadarabokat fertőtle­níteni kell.” Sok lótás-futás, bosszúság volt ennek a következménye. Legjobban azok jártak, akik szó nélkül elmentek a legközelebbi postahivatalba, ahol olyan hiva­talnok kezeli a csomagokat, aki nemcsak a hivatalos értesítőt, hanem az eszét is használja. És nem is csalódtak: sokszor már az első kísérlet is sikerre veze­tett: a postahivatalnok minden további nélkül elfogadta az uj ruhadarabokat tartalmazó cso­magot fertőtlenítést bizonylat nélkül! Több fielyről panasz ment a washingtoni Post Office Depart­­ment-hez ez ügyben, ahonnan most az a felvilágosítás érke­zett, hogy természetesen csak használt ruhaneműre vonatkozik a fertőtlenitési követelmény. Erről az összes postahivatalokat értesítették, úgy, hogy ezentúl senkit se fognak ilyesmivel zak­latni. egy ügynek mártírjai, eszmé­kért életüket is áldozni kész ve­zérei, azoknak a mártíroknak a vére magvetés és előbb vagy u­­tóbb az az Isten, aki az égben van és uralkodik elhozza a maga igazságát. Ne vegye senki rossz néven, ha Pógyor Istvánt Mindszenti bíborossal, Ordass Lajos börtön­behurcolt és megszenvedett ^ e­­vangélikus püspökkel, vagy Ra­vasz László tisztéről erőszakkal lemondatott református püspök­kel egyszerre említem. Hiszen, ha azok nagyobb közösséget képviseltek, de éppenugy szen­vedtek, vagy még most is szen­vednek börtönük rettentő bünte­tése alatt, életüknél azonban töb­bet egyik sem tud felajánlani, mint amit Pógyor Pista Isten­ben hivő lélekkel adott hazájá­ért, hitéért és a YMCA (Young Mens Christian Association) vi­lágszervezet m a g y a rországi mozgalmáért. Pógyor István ismeretlen sír­jára tegyük le a késői kegyelet koszorúját, akinek a neve ott lesz azok között, akik sorsukat vállalva igaz szent evangéliumi meggyőződéssel a legszentebbet áldozták a kiontott piros vér ö­­rökkévaló misztériumában. Pó­gyor Pista, Isten Veled! Az egész világsajtót bejárta a hir, hogy az elmúlt napokban tiz magyar — három fiatal házas­pár, két tízéves fiú és egy ötéves leányka — két kommunista ÁVH határőr lelövése után, hó­ban, fagyban, sárban megtett keserves menekülés után a “vas­függönyt” képező szegesdróton és aknamezőn keresztül ki tu­dott jutni szabad nyugati földre. A menekültek nyugaton minde­nek előtt azt kérték, hogy kilé­tüket tartsák titokban, nehogy rokonságukon álljanak bosszút a kommunisták. Megrendítő kép bontakozik ki a hősi lelkületű magyarok elbeszéléséből: “Nyissák meg csak 24 órára a határt és Magyarország egy nap alatt kiürülne,” —• mondot­ták annak jellemzésére, hogy az ország szerencsétlen népe mily rettenetesen gyűlöli mai rabsá­gát. Szerintük a lakosság 98 szá­zaléka ellensége a kommunista rezsimnek, még a kommunista párttagok nagy része is. Csak a párt vezetői hűek a rendszerhez, a többi mind ki van ábrándulva. A terror, a szuronyok ereje és a retorzióktól való félelem tartják csupán a népet és a párt többsé­gét is a “vonal” mellett. A menekültek egybehangzóan kijelentették, hogy bármely\ or­szágba szívesen elmennek, csak Rekord sikerrel járt a Vörös Kereszt ak­ció Hamilton Town­­ship-ben Az 1954-es esztendő rekord sikert jelentett a Hamilton Township-i Vörös Kereszt gyűj­tés számára. Az 1954-es kvóta $1,250 dollár volt. A tavalyi gyűjtés mindösz­­sze 800 dollárt hozott. Ebben az évben Mr. Andrew T. Gazsi volt az elnöke a Hamil­ton Township-i Red Cross gyűj­tésnek. Mr. Gazsi nagy körül­tekintéssel látott munkához. Kö­zel 130 derék férfi és nő vett részt a Hamilton Township-i gyűjtésben, amely rekord siker­rel ért végett. Amikor március végén a munka befejezést nyert, a gyűjtés eredménye 1,701 dol­lárt tett ki. Több mint kétszer felülmúlták a tavalyi kvótát, — és $450 dol­lárral tetőzték az idei előirány­zatot. Mr. Gazsi ezúton fejezi ki köszönetét a munkásoknak és Hamilton Township polgárságá­nak. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és neKünk if javunkra lesz! hagyják őket dolgozni, kenyeret keresni és gyermekeiket nevelni. Nem értik, hogy lehet valaki a szabad nyugaton kommunista. “Csak egy hétre küldjék el a nyugati kommunistákat Ma­gyarországra dolgozni és tudom, nem lennének többé kommunis­ták,” — mondotta az egyik bol­dog magyar menekült. (F.E.P.) Megtalálták Kováts hősi halálának színhelyét Washington György, az Egye­sült Államok megalapítójának egyik legbátrabb fővezére a ma­gyar Kováts Mihály 175 éve a­­lussza örök álmát South Caroli­na állam Charston városában, Nt. Vasváry Ödön, az Amerikai Magyar Református Egyesület tudós történetbuvára évtizede­­deket töltött a legelső független amerikai lovasezrede­ket kiképző jász-kun óbester éle­tének felderítésére. A hosszú, gondos munka gyümölcse nem­sokára nyomtatásban is napvi­lágot lát, hogy valamennyien o­­kulhassunk, épülhessünk belőle. Legutóbb Burnet R. Maybank demokrata szenátor, South Ca­rolina volt kormányzója is ér­deklődni kezdett Kováts Mihály szerepe iránt és felkérte az a­­merikai történelmi társaságot, hogy vegye ki részét a kutató munkából. Utóbbi alapján ma már kétségkívül beigazolódott, hogy Kováts ezredes a Pulaski huszárlégió élén a Huger és King uccák sarkán fordult le lo­váról, miután a túlerőben levő angolok halálosan megsebesítet­ték. Egykorú feljegyzések értel­mében ugyanott földelték el, te­hát csontjai bizonyára ma is ott pihennek. South Carolina kormánya, Charlseton város vezetőségé és a különböző amerikai helyi társa­dalmi szervezetek komoly érdek­lődést tanúsítanak a Kováts ó­­bester emlékére rendezendő ke­­gyeletes ünnepély iránt. Az A- merikai Magyar Szövetség kül­döttséget vezet Charlestonba, hogy megkoszorúzza annak a vi­téz jász-kun huszárnak a nyug­vóhelyét, aki aranybetükkel irta be a magyar nevet az amerikai történelembe. A Washington-Charleston kö zötti 540 mérföldes autóut oda­­vissza költsége megfelelő számú jelentkező esetén mindössze $20. Érdeklődők közelebbi részlete­kért forduljanak az Amerikai Magyar Szövetséghez, Mills Building, Washington 6, D. C. Helyreigazítás Múlt heti lapszámunkban hirt adtunk Tekermán József né hir­telen elhunytáról, melyet sziv­szélhüdés okozott. A híradásba az a sajnálatos tévedés csúszott be, hogy Tekermán József né fiá­nál, Balogh Gerzsonnál lakott. Ezzel szemben, a tényállás az hogy nem fiánál, hanem férjével Tekermán Józseffel, 253 Ed­mond St. alatti saját otthonuk­ban laktak. A sajnálatos téve­dést ezúton igazitj uk nelyre. Te­kermán Józsefnét nagy gyászoló sereg kisérte utolsó útjára a Független Református Egyház templomából, ahol a temetési szertartást Ft. Béky Zoltán fő­esperes és Nt. Ábrahám Dezső roeblingi lelkészek végezték. ÁBRAHÁM DEZSŐ > * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159

Next

/
Oldalképek
Tartalom