Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-25 / 12. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. MÁRCIUS 25. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az elnöki jog kiterjesztése az ország megtámadása esetén Manapság már kevés ember hiszi, hogy az Egyesült Államok elnökének lenni könnyű feladat. A nagy megtiszteltetés mellett, mellyel az elnöki méltóság jár, határtalanul nagy a feleősség is. Ugyanis az uj atomfegyverek és a legújabb hydrogén bombák feltalálása óta a hadviselés módszere olyan változásokon fog keresztül menni, hogy háború kitörése, esetén órák kérdése döntő jelentőségű lehet. Bár Eisenhower elnöknek eddig az volt az álláspontja, hogy hadüzenet küldése, mint kiszámíthatatlan következmények- I kel járó ténykedés, a Kongresszus hatáskörébe tartozzék, most mégis azt hiszi, hogy megtámadtatás esetén perceken belüli megtorló intézkedések elrendelésére az elnöknek joga legyen. Eisenhower a múlt héten tartót sajtó értekezletén kijelentette, hogy az az elnök, ki késlekedne a megtorló harc azonnali megindításával, az megérdemelné, hogy felakaszszák.A mai pusztító fegyverek alkalmazásával nincs idő arra, hogy a véletlenül épp nem ülésező Kongresszus intézkedésére várni lehessen, bár az elnöki intézkedés jóváhagyása végeredményben a Kongresszus hatáskörébe tartozik. A sajtó értekezleten az Elnök az ország biztonsága szempontjából igen fontos két tényezővel foglalkozott. Az egyik az azonnali és teljes erejü megtorlás, a másik a védelmi programunknak uj formája. Eisenhower azt az előbbi álláspontját, hogy az elnök ne rendelkezhessék még megtámadtatás esetén sem a megtör ló lépések megtételével, mig a Kongresszus erre felhatalmazást nem ad, Dulles-nek egy nappal azélőtt ismertetett véleménye következtében változtatta meg. Dulles szerint ugyanis a North Atlantic E- gyezmény és a Rio de Janeiro Egyezmény alapján, miután mindkettőt a Kongresszus jóváhagyta, az Elnöknek joga van a Kongresszus megkérdezése nélkül azonnal elrendelni a megtorló lépések megtételét, ha akár az Egyesült Államokat, akár ez országnak európai szövetségeseit, akár a szövetséges dél-amerikai államok bármelyikét ellenséges támadás érné. Dulles véleményével, mint bár az elnök is magáévá tett, a probléma csak egyoldalúan és ideiglenesen oldódott meg. A nagy kérdés az, hogy miképen értelmezi a Kongresszus a fenti két Egyezményt, s miképen értelmezné, ha például a jövő évi uj Kongresszuson a republikánusoknak nem lenne abszolút többségük? Bár nem valószínű, hogy az ország biztonságát fenyegető veszély esetén törvényhozóinkat pártpolitikai szempontok a legcsekélyebb mértékben is befolyásolnák, — most azonban amikor közvetlen veszélyről szó sincsen, nem olyan biztos, ! hogy az elnöki hatalom körvonalozásának kérdésében elfogadja-e a Kongresszus Dulles és Eisenhower álláspontját? A hírek szerint, a szenátus külügyi bizottságának a többsége azon a véleményen van, hogy például Franciaország, vagy Hollandia megtámadása esetén az Elnök azonnali megtorló lépéseket a Kongresszus j óváhagyása nélkül nem rendelhetné el, azonban abban az esetben, hogy ha az Egyesült Államokat érne váratlan támadás, akkor egész biztos, hogy az elnöki intézkedés jóváhagyására nem lenne szükség. New York államban leszavazták a a kötelező automobil baleset elleni biztosítást Törvényhozók nem mindig szavazzák meg a többségben levő adminisztráció által előterjesztett törvényjavaslatokat, még ha ezek látszat szerint valóban szükségesek lennének is. New York állam törvényhozásának s z e n á tusa, melyben a republikánusok vannak többségben, leszavazta Dewey kormányzó adminisztrációjának az automobil kötelező baleset elleni biztosítás iránti javaslatát. A javaslet mellett 19-en szavaztak, mind republikánusok, mig ellene 26-an, kik közül 17 republikánus és 9 demokrata szenátor volt. A szavazásban 9 demokrata szenátor nem vett részt. A szavazás megejtése után Dewey kormányzó igen éleshangú nyilatkozatot adott ki, melyben többek között kijelentette, hogy ez alkalommal a a szenátorok csúnya politikát játszottak az emberi nyomorúság rovására. Ugyanis New York államban egy év alatt legalább 100 ember pusztul el olyan automobil balesetek következtében, mikben a szerencsétlen áldozatok hozzátartozóinak még a legcsekélyebb kárpótlás sem jut, mert a balesetek előidézőinek semmiféle biztosításuk nem volt. Ezrek sérülnek meg évente ilyen balesetekben, miket biztosítással nem rendelkező hajtok okoznak, s mégis, — a törvényhozók nem találták szükségesnek a szerencsétlen áldozatok védelmére biztosítékot nyújtani. í Az adók leszállításával kapcsolatos problémák Az átlag-ember, vagyis a legtöbb ember, nem nagyon törődik azzal, hogy a Kongresszusban mivel töltik el az idejüket a törvényhozók. Különösen érdektelennek tartják az adók körüli vitákat, pedig ez a kérdés manapság még a legszegényebb embert is közvetlenül érinti. Igaz, hogy 15- 20 évvel ezelőtt az úgynevezett szegény emberek nem nagyon fizettek adót, mert nagyon sokáig $2500.-on aluli jövedelemmel rendelkező házaspárnak az amerikai március 15-ke, az előző évi adóbevallás határidejének utolsó napja, semmit sem jelentett. Ma azonban már mindenkinek kell adót fizetni, akinek legalább évi $600.— jövedelme van, Ez a minimum, ami személyenként adómentességet jelent. Ha ezt a minimumot feljebb emelik, a kis jövedelmű embereknek ez már számításba vehető könnyebbséget (Folyt, a 4-ik oldalon) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL RÖVIDEN A munkásság “sarokba szoritotta” a rendszert (FEP) Nagy Imre emlékezetes julius 4-i beszédében, többek között, ígéretet tett a munkásság életnívójának emelésére. Egy héttel később ezt Rákosi is megerősítette, sőt különböző formákban kb. 60-szor említette az életszínvonal szükséges emelését. Ebben az időben hangzott el a nagy Ígéret is -a parasztság felé, hogy ki lehet lépni a kolhoszból. A parasztság hirtelen cselekvése nemcsak a rendszert lepte meg, hanem jelentős előnyöket harcolt ki magának, ezzel a — ma már leírhatjuk — történelmi megmozdulásával. E- lemi erővel ragadta meg földjét. A munkásság sem maradt tétlen. Harcba indult az ígéretek teljesítéséért. Amig a parasztság földjét vette, vagy követelte vissza termelőeszközeivel együtt, addig a munkásság a maga módján a munkábér frontján indult általános rohamra. Az üzemi bizottságok, gyáriigazgatók és minisztériumok nem tudták visszatartani a rohamot és különböző jogcímeken, mint pl. normaváltozás, pótidő engedélyezése stb. annyi munkabért fizettek ki, hogy sok helyen elfogyott a munkabéralap, sőt azt hatalmas 'mértékben túllépték. A rendszer hónapok múlva jött rá, hogy nincsenek arányban a munkabérek a termelési eredménnyel. Röviden: többet fogyasztottak, mint termeltek. Ennek pedig még a kommunizban is csőd a vége. Ennek megakadályozására a Szabad Nép február 25-ki száma riadót fújt és többek között ezeket Írja: “Felháborító, hogy 1953 utolsó negyedében volt olyan hónap, amikor a kohó- és gépipari minisztérium valamennyi igazgatósága túllépte a béralapját. . . nem lehet tűrni, hogy az üzemek vezetői sorra teljesitik a jogtalan követeléseket ... a Láng gépgyárban 106 percet engedélyeztek egy' olyan munkára, aminek a normája 27 perc , . . Kemény kézzel véget kell vetni a lazaságoknak, a pazarlásnak, a nemtörődömségnek. A bérlazitókkal a törvény teljes szigorával kell eljárni, legyen az magasállásu állami funkcionárius, gyárigazgató, vagy művezető.” Mindehhez csupán két megjegyzést füzünk: az egyik az, hogyha a művezetőtől fel a magasállásu funkcionáriusig mindenki felelős és mindenki lazította a normát, akkor maga a rendszer tette ezt, mivel az említettek jelentik magát a rendszert; másodszor, ha a munkásság nem növelte a termelést a kissé jobb fizetések idején, akkor vájjon miként: fog dolgozni, ha a régi fizetésének színvonalára visszaszorítják? A parasztság nem akar adót fizetni Az adóprés a bolsevista Magyarországon legkíméletlenebbül a 'parasztokat .zsákmányolta ki. A kegyetlen adóbehajtás egyik főoka volt a parasztság ellenállásának a rendszerrel szemben. Most azonbata a rendszer rászorul a parasztság támogatására s különbözq “kedvezményekkel1” igyekszik az agrárnépességet magához édesgetni. Eddig azonban ez a törekvés tökéletes kudarcot vallott. A Szabad Népben Polonyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter helyettese, keservesen panaszkodik, hogy a parasztság nem ^hajlandó adót fizetni. fA községekben az adófizetés nem halad kellő ütemben. Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó par szt világosan lássa, aki nem fizeti rendesen adóját, az fékezi a kormányprogram megvalósulását.” A miniszternek valóban igaza van, a parasztság valóban nem óhajtja azt, hogy zsarnokainak programja megvalósuljon s ezért amennyire teheti, szabotálja az adófizetést. AZOK A MAGYAROK, akik amerikai egyetemi tanulmányaik befejeztével doktori értekezésük tárgyául “k e 1 e t - k özép-európai” kérdést választanak, a doktori értekezés elkészítéséhez — bizonyos feltételek esetén — anyagi segítséget kaphatnak. A Magyar Nemzeti Bizottmány vallás- és Közoktatásügyi Bizottságának elnöke felkéri a pályázókat, hogy címüket és adataikat sürgősen közöljék vele a következő címen: István Barankovics, 110 East 84th St. Apt. 2-D, New York 28, A munkás csak szerszám a bolseviki paradicsomban Ismeretes, hogy Magyarországon minisztertanácsi engedély kell a munkahely elhagyásához. Bizonyos iparágakban, a nemszakmunkások, amennyiben A MAGYAR futbalisták novemberi londoni győzelmét a kommunisták szerették volna a mai vörös rendszer javára elkönyvelni. A valóság azonban az, hogy a kiküldött diadalmasan győzte^ magyar csapat játékosai, három kivételével, mind régi, háború-előtti kitűnő futbalosokból volt összeválogatva. (Ezt az angol lapok is megírták, sőt azt is, hogy Jimmy Hogan, a hires angol futbal-tréner már vagy 30 évvel ezelőtt járt Magyarországon s “úgy megtanította a magyarokat a labdarúgásra, hogy végül is most ők vertek meg minket.”) “Ma jobban együttérez a magyar néppel Amerika, mint 1848-ban” - Eisenhower XII. PIUS PÁPA nemrégiben uj püspököket nevezett ki Amerikában. Köztük van egy magyar-születésü püspök is: Annabring József is, a wisconsini Superior püspöke, aki 1900- ban született Magyarországon Szapárligeten. Iskoláit Amerikában végezte. azelőtt kolhoztagok voltak, ha őket a termelőszövetkezeti igazgató kikéri s ők is el akarnak menni, úgy el kell őket engedni. , Ez az intézkedés lényegében beismeri, hogy a munkásság oly mértékben van helyéhez kötve, hqgy minisztertanácsi határozat szükséges az elenkedéshez. De még ebben az esetben sem a munkás a kezdeményező, hanem annak a szervezetnek a vezető• je, amely őt kikéri. Úgy kezelik, mint egy szerszámot, egyszer az iparba vezénylik őt, felbontva otthonát és családi életét, majd később a termelő szövetkezeti igazgató “kéri ki” és ismét viszszamehet. Dwight D. Eisenhower, az amerikai Egyesült Államok elnöke március 10-iki kelettel az alábbi szövegű, sajátkezű aláírásával ellátott levelet intézte az AMSz országos elnökéhez, Szántay Dániel chicagói gyártulajdonoshoz : “Örömmel értesültem arról, hogy az Amerikai Magyar Szövetségben tömörült egyházak és egyletek országszerte megünneplik március 15-ikét, a magyar szabadságharc évfordulóját. Az a tény, hogy magyarszármazású amerikai polgárok ezévben is összefognak, hogy 1848 március 15-ikének lelkesítő eseményeit újból emlékezetükbe idézzék, bizonyítéka nem csupán a magyar nép hagyománytiszteletének, hanem egyúttal szabadság szer étetének is. Akárcsak 1848-ban, mkior a magyarországi események meleg együttérzést váltottak ki az Egyesült Államok népében, éppenugy igaz megértés nyilvánul meg ma Amerikaszerte a magyar nép iránt, annak jelenlegi szorongatott helyzetében. Amidőn 1848-ŐGm Budapesten nyilvánosságra hozták a magyar szabadság Tizenkét * Pontját, Zachary Taylor, az Egyesült Átnő ke a következő nyilatkozatot lamoh újonnan megválasztott eltette a Congress együttes ülésén : “Amerika közvéleménye igen határozottan áll ki a magyar ügy mellett. . . csodálattal adózva a magyar népnek, amely ilyen hősies áldozatokra képes felszabadulása érdekében . . .” Több mint egy évszázaddal az után, Magyarország népe ismét idegen járomban sínylődik. Mindezek dacára bízom benne, hogy a magyar származású amerikai polgárok márciusi ünnepségeinek szabadság melletti tüntetése egyúttal kifejezi a magyar szülőföld népének felszabadulás iránti vágyát is — bármilyen gátlásokkal kell is jelenleg megküzdeniök! Ugyancsak biztos vagyok abban, hogy ma még nagyobb együttérzéssel sorakozik fel a magyar ügy mellett Amerika népe, mint tette akár 1848-ban. És ezekben a szabadságeszmékben, valamint az általuk messzi világrészeken gerjesztett baráti érzésekben találhatjuk meg egy boldogabb jövendő zálogát. őszinte üdvözlettel, DWIGHT D. EISENHOWER s.k.” Bereczky Albert túlteljesíti a normát . . . Az óhaza református hetilap, “Az Ut” október 18-24. száma beszámol az október 14-én lezajlott zsinatról. Bereczky Albert püspök beszédében, többek között, ezeket mondotta: “Vannak idők, amikor az eseménytelenség miatt szinte mocsaras állóvíznek látszik az egyház élete — s ilyenkor évtizedek múlhatnak el úgy, hogy kevesebb tartalmuk van, mint máskor egy esztendőnek. De amikor az ige hirdetése és gyümölcsöző meghallása eseménnyé lesz az egyházban, — ez rendszerint együtt jár a történelem kerekének gyorsbab forgásával, — az idő becsessé és tartalmassá válik. Ilyenkor elmondhatjuk, hogy sűrített időt élünk. Ilyenkor valósággá lesz az egyházra nézve a mindig érvényes ige: ‘íme, itt a kellemetes idő, ime, itt az üdvösség napja.’ (II. Kor. 6:2).” A kommunista rendszer által megteremtett rabszolgaidőszakot “az üdvösség napjá”-nak nevezni, olyan normatultelj esités, ameddig még Rákosi sem ment el. EG YHÁZMEGYEI-GY ÜLÉS A Független Magyar Református Egyház Keleti Egyházmegyéje 1954 március 21-én, vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését a Bethlehem, Pa.-i egyházban. Béky Zoltán esperes elnökletével a közgyűlés alkotó tagjai majdnem kivétel nélkül, továbbá nagy számú vendégek és érdeklődők töltötték meg a templomot" “Megindultan és lelkem mélyéig meghatva kezdem jelentésemet — mondotta Béky Zoltán esperes — ezen az egyházmegyei gyűlésen, mellet csak néhány hét választ el attól a mindannyiónkat porig sulytó csapástól és veszteségtől, mely Egyházkerületünk Főesperesének Ft. Dr. Vincze Károlynak, hirtelen és váratlan halálával egész közösségünket érte. Ma még oly friss a sir, ott a perth amboyi temetőben, oly fájó a seb és a nagy gyász, hogy szinte dermedten állunk és mérlegelni is nehezen tudjuk a veszteség súlyát, mely hirtelen halálával egész közösségünkre nehezedik.” Majd igy folytatta beszédét az esperes: “Egyházmegyénk népe áldott®-emlékét kegyelettel zárja szivébe és azzal fogja megőrizni, hogy ahhoz az ügyhöz, melyért ő az életét áldozta, ahhoz az egyházhoz, melynek haláláig oly tántoríthatatlan harcosa volt: Mi is hűségesek leszünk és azt megtartjuk és tovább építjük." Arra a kérdésre, hogy megtalálja-e a Független Egyház a nagy vezr utódját? aki azzal az égő szeretettel, fanatikus elszántsággal, megingathatatlan hűséggel fogja végezni munkáját, szeretni népünket, építeni közösségünket, tovább-vinni ügyünknek zászlaját és lobogtatni oly diadalmasan mint ő tette? #azt mondja az esperesi jelentés: “Én bízok a mi népünk hűségében, eme drága örökséghez való törhetetlen ragaszkodásában, és bízok az isteni kegyelemben, hogy ezeken a megpróbáló időkön, át fog vezetni, meg fog tartani minket abban a szent közösségben, amelynek tagjaiul ő hivott és ő választott el minket.” A szavazat bontó bizottság e hó 29-én fogja a szavazatokat felbontani és az uj főesperes nevét nyilvánosságra hozni. Az egyházmegyei ügyek vizsgálata során esperes örömmel állapította meg, hogy Isten hatalmasan vitte leőre a Független Egyház dolgát. Amikor ő átvette az egyházmegye vezetését csak 7 egyház tartozott a Keleti Egyházmegye kebelébe, most összesen 16, melyek közül az utóbbi időben szerveződött a Linden, N. J.-ben, Torrington, Conn., Albany-Schenectady N. Y.-ban lévő egyházak. “Ki kell itt emelnem — mondja Béky esperes — azt az emberfeletti munkát, melyet a Hudson mentén Csordás Gábor lelkész végez évek óta. Kérem az egyházmegyei közgyűlést fejezze ki elismeréséi; Nt. Csordás Gábornak azért a hősies, apostoli lelkülettel végzett munkájáért, melyet a szétszórt magyar református testvéreink között esztendők óta oly sok áldozattal, önzetlenül végez.” Az egyházmegye gyülekezeteiben az elmúlt évben szép és példás rend uralkodott. Az összesített kimutatás beszámol arról, hogy az 1953. évben lelkiekben és anyagiakban egyaránt gyarapodás mutatkozott 5042 lélekszámról tesz említést a jelentés. Évi bevétel $188,175,-54, kiadás volt $132.535.15. Az egyházak, ingatlan vagyona és kötvényekben, bankokban lévő pénzállománya kitesz $1,237,350.00 dollárt. Adósság néhány egyháznál csupán $56,000.00. Egyházmegyénkbe tartozik 9 rendes lelkész és 3 státusbeli lelkipásztor. A különböző bizottságok értékes javaslatokat, tárgyalásokat és határozatokat hoztak. Az uj tisztviselőket a következőkben választotta meg a közgyűlés: Jegyzők: Ábrahám Dezső és Baka Ferenc lelkészi és világi részről, pénztárnok: Molnár József, Tanács bírák: Nt. Urbán József, Csordás Gábor, Hunyady László és Ladányi Zsigmond, valamint Varga István, Vörös János, Amaczi János és Balogh Sándor lelkészi és világi részről; Kerületi képviselők lettek: Nt. Daróczy Sándor, Bertalan Imre és Czók István és Péntek Miklós, Egyházmegyei ügyész: Duch J. András. Esperes Béky Zoltán és egyházmegyei kurátor Balogh Sándor tiszte 3 évre szól és még nem járt le. Az egyházmegyei gyűlést a bethlehemi egyház által adott bankett zárta be. RÖVIDEN NEW BRUNSW$ICKON is megalakult az “MHBK” röviditett-nevü, volt magyar katonákból álló szervezet csoportja. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége központja Németországban van, de a világ csaknem minden részében vannak szervezett csoportjai. (Mint külföldi szervezet, Amerikában természetesen be van lajstromozva az Igazságügyminisztériumnál, a “Foreign Agents Registration” "örvény alapján.) PEDLOW kapitány, — aki az első világháború után a Vörös Kereszt kirendeltje volt Magyarországon és igy odaát is sokan emlékeznek rá, — egy new yorki katolikus szeretet-otthonoan kapott öreg napjaira menedéket. Nemrégiben leesett alacsony ágyáról és kisebb méretű agyrázkódást szenvedett — Írja íz otthon főnöknője. Az egyébként halkszavu, csendes beszédű iregur napokon át állandóan hangosan beszélt, — főleg anyanyelvén, — ir nyelven. 94 ives kora dacára állandóan fent ran, szemei élénkek. Csak a járása, testtartása árulja el matuzsálemi korát... v Tömegesen szöknek a magyar kolhozok paraszt munkásai A magyar kormány beismeri farmpolitikájának csődjét és Hegedűs András miniszterelnökhelyettes a rádióban panaszolta el, hogy a kollektív parasztok tömegesen szöknek a kolhozokból. Több mint 40 százalék egyszerűen faképnél hagyta a kollektív farmokat s igy a farmokat fel kellett oszlatni, mert nem maradt, aki dolgozzék rajtuk. Eredetileg 4677 kollektiv farm volt Magyarországon, 263,700 farmerrel. A kivándorlás a múlt év júliusában kezdődött, amikor Nagy Imre miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány megengedi az elégedetlen parasztok távozását. Két és félmillió hold magyar föld áll megmunkálatlanul a dolgos kezek hiánya miatt. Az élelmiszerhiány olyan nagy, hogy külföldön kénytelenek gabonát vásárolni. A magyar kommunista párt központi bizottsága most jóváhagyta az uj programot, melynek célja visszacsalogatni a szökevényeket, jobb munkafeltételekkel.
