Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-12-09 / 49. szám

YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. DECEMBER 9. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL 13 amerikai és 100 millió más Tetszik nekünk, hogy kormá­nyunk az erélyes akciók egész sorozatát inditotta el, 13 ameri­kai kiszabadítása érdekében. Mint ismeretes, ezt a 13 ameri­kai polgárt Vörös Kina úgyne­vezett népbirósága — hamis vá­dak alapján! — elitélte és bör­tönbe zárta. Tetszik nekünk, hogy az ame­rikai kormány nem hagyja cser­ben a maga polgárait és kész é­­rettük komoly diplomáciai há­borúba keveredni, — mert való­színűleg nem lesz egyéb belőle. S az is tetszik, hogy az angolok ebben az ügyben rögtön mellénk álltak; magukévá tették az ü­­gyet. Tehát ez mind jó és mind he­lyes. De vörös börtönben van 100 millió ember, köztük a ma­gyarok. Százmillió embernek a Szovjet a börtönőre. S tegyük hozzá, hogy ez igy történt, ab­ban a nyugati hatalmak is luda­sok. Választási kampánya során Eisenhower elnök megígérte, hogy mindent elkövet a rab kö­zép- és keleteurópai nemzetek felszabadítása érdekében. Vi­szont most úgy érezzük, hogy a Szovjettel valami lagymatag po­litika következik, az úgyneve­zett “coexistence” politikája . . . Százmillió ember, köztük 9 millió magyar nyög a szovjet rabságban, Mi, amerikai ma­gyarok emeljük fel a szavunkat érdekükben, mert ők nem be­szélhetnek. Azért nem beszélhet­nek, mert rabok a szó szoros ér­telmében. Gyönyörű dolognak találjuk, hogy 13 polgártársunk érdekében jegyzék jegyzéket, nyilatkozat nyilatkozatot követ, de szivünkben' mélységes aggo­dalommal kérdezzük: mi lesz a százmillió főnyi rab néppel? Mi lesz velük a hosszúnak ígérke­ző “coexistence” korszakában? Úgy érezzük, hogy az ameri­kai magyarság vezetőinek illeté­kes helyen fel kellene tegyék a kérdést. Úgy érezzük, Bűn volna most hallgatni. Dávid Ferenc emléke Amerikában ;A Christian Register cimü ha­vi szemle majdnem egész szá­mát Dávid Ferencnek és az er­délyi vallásszabadság ismerteté­sének szenteli. Dávid Ferenc alapította, mint tudjuk, az unitárius vallást Er­délyben, s követőinek száma itt, Amerikában is meghaladja a két milliót, A Christian Register speciá­lis száma abból az alkalomból készült, hogy most volt Dávid Ferenc születésének 400 éves fordulója. A nagy példányszá­mú szaklap ebből az alkalomból azt is ismerteti az amerikaiak­kal, hogy a kicsiny és távoli Er­délyben mondták ki és iktatták törvénybe az egész világon elő­ször a vallásszabadságot. Erdély ebben a vonatkozásban messze megelőzte Svájcot, vagy Angli­MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) át és a többi országokat. Ameri­kában ma mindenki ott és úgy imádkozik istenéhez ahol és a­­hogy akar. Erre általában na­gyon büszkék az amerikaiak. De Erdélyben ez bárkinek törvé­nyes joga volt, — ezelőtt közel 400 évvel. Bizony jó volna ezt elmondani annyi amerikaianak, ahánynak csak lehet. Emberek és egy kutya Most a karácsonyi hangulat­ban hadd mondjuk el ezt a tör­ténetet. Joe Cooper tizéves kis fiú, Louisiana állam West Monroe városában. Szegény özvegyasz­­szony kilencedik gyermeke. A szomszédok is csak annyit tud­nak róla, hogy szenvedélyesen szereti az állatokat. Kóbor macskákat vesz védelmébe, be­teg madarakt gyógyitgat, egy­szer még egy kígyót is fogott és napokon át etetett. Mindennél jobban szerette azon­ban a kutyáját, Tippiet. Nehéz volna megmondani, melyik faj­tához tartozik tulajdonképpen a barátságos kis állat, csak annyi a tény, hogy semmiképen se vál­nék dicsőségére a fajkutyate­­nyésztésnek. Joe azonban sze­rette, ápolta, éjszakára az ágya elé fektette. Tippie minden reg­gel elkísérte gazdáját az iskola kapujáig, ahonnan bölcsen visz­­szafordult és hazament: tudta, hogy az iskolába kutyának be­menni ne mszabad, szigorú sza­bályok tijtják. Egyszer azután — ki tudja mi okból — jobb tu­domása ellenére sem tudott csak úgy, pillanat alatt megválni Jóétól és utánament az iskola udvarára. Rögtön ki is tört a botrány. Mrs. Tina Clark, az igazgatónő kiderítette, hogy a kutya nincs beoltva, mire Tip­­pie-t bezárták egy üres szobába és telefonáltak a sintérért: jöj­jön, vigye a kóbor kutyák vesz­tőhelyére, a gázkamrába. Joe mindéit tagjában reszketett a felháborodástól, amikor az íté­letet meghallotta. Hazaszaladt, lekapta a falról az apjáról ma­radt, hosszuesövü vadászpuskát és visszarohant az iskolába, nagy hangon fenyegetőzve, hogy mindenkit lelő, aki hozzá­nyúl Tippiehez. Természetesen telefonáltak a rendőrségre, ahonnan két detek­tív érkezett a' helyszínre, Joe-t pillanatok alatt lefegyvérezték és elvitték a fiatalkorúak bíró­ságára, ahol Howell Heard biró javitó-intézeti nevelésre ítélte. Tippienek azonban az állatvédő egyesület közbelépésére semmi baja se történt: egyszerűen csak beoltották és visszavitték Joe mamájához. Azt hinné az ember, hogy a történet ezzel véget is ért. De nem. A környéken elkezdték tárgyalni Joe esetét. Az embe­rek nagy töbsége úgy vélekedett, hogy Joe csendes, szerény, illem­tudó gyerek. Igaz, hogy állat­­szeretete egyszerűen szenvedé­lyes és ez az érzés befolyásolja cselekedeteiben is, azonban jó­­ravaló fiú, akinek nincs szüksé­ge javitó-intézeti nevelésre. West Monroe lakosai tehát el­kezdték beadványokkal ostro­molni a hatóságokat, a fiatalko­rúak bíróságához száz és száz tiltakozó, irat érkezett s Louisi­ana állam kormányzóját is elá­rasztották kérvényekkel. A kis | fiút elhalmozták aj ándékokkal, (Folyt, a 2-ik oldalon) Kimentek a kará­csonyi Rákóczi bélyegek! Országos testvérsegitő egye­sületeink vállvetett közreműkö­désének köszönhető, hogy 43,000 amerikai magyar címére az Egyesült Államok valamennyi államába szétvitte a posta az Amerikai Magyar Szövetség ez­­évi karácsonyi bélyegeit. Meg­történhetik, hogy valaki két le­velet is kap, viszont az sem lehe­tetlen, hogy egyesekhez nem ju­tott el a Rákóczi szabadság-ki­áltványának 250-ik évforduló­jára kiadott emlékbélyeg. A Szövetség viszont minden jóérzésii magyart be óhajt kap­csolni amerikaiakat a magyar gondolat részére megnyerő, nemzetmentő munkájába és készséggel küld karácsonyi bé­lyeget mindazoknak, akik arra igényt tartanak. Cim: American Hungarian Federation, 614 Mills Bldg., NW., Washington 6, D. C. -(Kapható lapunk könyv­osztályán is, $l-ért ivenként.) Ne maradjon el egyetlen ka­rácsonyi üdvözletünkről sem a Nagy Fejedelem daliás alakja és Rákóczi örökértékü jelmondata : “Kiújultak a magyar nemzet se­bei .. . Istennel a hazáért és fel­szabadításért!” Esti szentmisék a Szent József g. k. magyar templom­ban Mint ismeretes, Pius pápa őszentsége a Mária-év során több nagyjelentőségű újítást tett a római katolikus egyház­ban s ezek között szerepel az es­téli szentmisék engedélyezése 'is olyan esetekben és olyan helye­ken, ahol erre szükség van. Az esti misékkel lehetőség nyílik a­­zok számára, akik munkaviszo­nyaik, vagy más okok miatt nem tudnak rendszeresen vasárnapi, vagy ünnepi misehallgatásra menni, hogy ezentúl résztvegye­­nek a kötelező szentmiséken. Ivancho Dániel görög kato­likus püspök különleges engedé­lyével a new brunswicki Szent József görög katolikus egyház­­község templomában ezentúl a parancsolt ünnepeken rendszere sitve lesz az estéli szentmisék tartása. “FÁKLYALÁNG” A SZÉKELYFÖLDÖN A marosvásárhelyi Állami Székely Szinház október 13-án bemutatta Illyés Gyula “Fák­lyaláng” cimü színmüvét. A be­mutatónak nagy sikere volt az Irodalmi Újság (október 23) szerint. Bizonyára a kettős el­nyomásban élő magyarok még jobban átérezték a darab alle­gorikus jelentőségét, pl. az utol­só felvonásban, amikor Józsa a száműzött Kossuthot kéri, ne haljon meg, mert “az igaz ma­gyar szabadság kivívása még hátra van.” Küplen János, 222 Hamilton Street, New! Brunswick-i lakos Zsida, Vas vármegyéből 1904- ben, 17 éves korában érkezett nagynénjéhez. A magyar szor­galom és munkaszeretet iskola­példája, aki 50 éves amerikai tartózkodásából 43 évet egy és ugyanazon munkahelyen dol­gozott végig. Az első 7 évben az ő sorsa is azonos, volt a sok KÜPLEN JÁNOS más ezer kivándorló munkás sorsával; az angol nyelvtudás hiányában a legnehezebb munkában dolgozott. 1908-ban lépett házasságra a Rábakethelyről való Kozó Annával. Házasságukból két leány származott: Margit, fér­jezett Sallay-Béláné és II elei férjezett Gé’cffii Istvánná (mind new brunswiekí lakosok) .. Küplen János fontos és je-Az Egyesült Államok uj tör­vénnyel szabályozta az 1948 ja­nuár elseje után a kommunista üldöztetés elől elmenekültek be­vándorlását. A törvény feltéte­lei szerint számos magyar me­nekült is jogot nyert arra, hogy Amerikába jöhessen. A United States Escapee Pro­gram keretén belül a kormány egyházi szervezetekkel kötött megállapodást az Assurance­­szerzés lebonyolítására. Ezek a szervek jogosultak arra, hogy Ft. Láni Mátyás Los Angeles-i plébános meghalt Főt. Láni Mátyás, a Los An­geles, Calif.-i Szt. István r. k. magyar egyházközség plébánosa nov. 19-én, 55 éves korában meghalt. Szivszélhüdés ölte meg, telefonbeszélgetés közben. Father Láni Temes megyéből 1926-ban jött Amerikába s több mint negyeszázadon át volt szeretett és megbecsült pásztora egyházközségének s általános tisztelet és szeretet-övezte vezér­­férfia a losangelesi magyarság­nak. Temetése óriási részvéttel ment végbe. A gyászmisét püs­pöke celebrálta s több mint 125 pap vett részt a szomorú aktu­son. Az amerikai magyarság nagy halottját gyászolja az elhunyt­ban. lentős szerepet tölt be a ma­gyarság egyházi és társadalmi életében. Hosszú évek óta tag­ja a Szent László rom. kát. egy­házközségnek, amelynek két évig gondnoka is volt. Hosz­­szabb ideig pénztárosa és most alelnöke a Szent Imre Herceg legrégibb és legnagyobb bruns­wicki magyar egyletnek. Küplen János 29 éve igazga­tósági tagja a Magyar Savings and Loan Association-nak. Je­lenleg az ingatlanok érték meg Állapitó bizottságnak is egyik tagja. A Savings and Loan gyűléseit pontosan látogatja s hivatását a kivánalmaknak megfelelőleg teljesiti. A Magyar Savings and Loan Association-nak e lapban meg­jelenő hirdetésében néhány hét óta mortgage-kölcsönök kihe­lyezéséről olvashatunk. Házvé­telre, ház javításokra hosszabb­­rövidebb lejáratú jelzálog-köl­­csönt folyósít ez a magyar pénzintézet és mindazok, akik ilyen jelzálogkölcsönt keres­nek, jól teszik, ha felkeresik New Brunswickon a Magyar Savings and Laon Association irodáját, ahol Kosa Imre ügy­vezető készséggel ad meg min­den további felvilágosítást és szaktanácsot. A Magyar Sa­vings andn Loan a saját házá­ban, a French St. 101 sz. alatt van New Brunswickon. úgynevezett “Endorsed Assur­­ance”-okat bocsássanak ki, ami azt jelenti, hogy a kormány fe­dezi a menekült útiköltségeit Amerikáig. A sponsor kötele­zettségei e program alapján majdnem ugyanazok, mint amik az úgynevezett D.P. törvény alatt voltak. Az Amerikai Magyar Szövet­ség ezúttal hívja fel tagjai fi­gyelmét az uj bevándorlási lehe­tőségekre. Tekintse minden ma­gyar származású amerikai ál­lampolgár úgy amerikai, mint magyar ügynek, hogy ne csak esetleges rokonának vagy isme­rősének, hanem más menekült honfitársának is megadja a le­­heőséget arra, hogy uj életet kezdjen az Egyesült Államok­ban. Megjegyezni kívánjuk, hogy az U.S. Escapee Program kere­tében bevándorlásra jogosultak többsége egyedülálló fiatalem­ber. Várható tehát, hogy köny­­nyebben fognak munkához jut­ni és beilleszkedni uj környeze­tükbe. Akinek módjában van segíte­ni, fordulj o nvallásfelekezete szerint'két cim egyikéhez. Katolikusok: National Catholic Welfare Conference (Hungarian Desk), 145 Madison Avenue, New York 18, N. Y. Protestánsok: Church World Service USEP (Hungarian), 215 Fourth Ave­nue, New York 3, N. Y. HOVÁ SÜLYESZTETTÉK A VILÁGHÍRŰ MAGYAR SZŐLŐTERMELÉST? Az annyira sivár magyar me­zőgazdasági helyzeten belül is a legsivárabb képet a termelőszö­vetkezetek gazdálkodása mutat­ja, ahol a földet sem a vezetőség, sem a dolgozók nem érzik magu­kénak. íme egy helyzetkép a villányi hires borterületről: “Jókora területen egyes szőlő­földek nem érdemlik meg a sző­lő nevet. Gaz lepte be,, megmér­gezte, megette a peronoszpora. Ez a ‘szőlő’ az Uj Alkotmány téeszé. Mondják is a falusi gaz­dák s mutatják ujjal — van aki sznaáokzva, aki gúnyosan: ‘Hát ez ilyen, a szövetkezeté.’ ' A villányi Uj Alkotmány nagy baj van, nemcsak a szőlő, hanem az öntudat körül is. A ta­gok egyrésze nem érzi magáé­nak a szövetkezetét ... A négy brigádvezető meg épen furcsa példát mutatott. Kis haszonbér­letet kaptak mind a négyen s a más nevére íratták. Dehát a ta­gok megtudták s közülük többen hűségesen kövteték s a más ne­vére íratták. Dehát a tagok megtudták s közülük többen hű­ségesen követték a brigádveze­tőket. Szégyent hoztak a téesz nevére. SPORT HÍREK November 14-én került sor Budapesten 98,000 néző előtt a Népstádionban a 98. magyar­osztrák válogatott labdarugó­mérkőzésre. A magyar csapat tartalékosán állt ki, Puskás Bozsik lebetegedett, Czibor a mérkőzés elején megsérült s he­lyette Palotás játszotta végig a mérkőzést. így is könnyű ma­gyar győzelem született. l:l-es félidő után a magyar csapat 4:1 arányban legyőzte veszélyes el­lenfelét. Góllövők: Czibor, Pa­lotás, Kocsis, Sándor, illetve Hanappi. A mérkőzéssel egyide­jűleg a magyar B.-válogatott Bécsben, a C.-válogatott Bur­­genlandban győzött osztrák ve­gyesválogatottak ellen. A Szabad Nép november 1-i száma önvallomást tesz a Ma­gyarországon uralkodó amatőr­sportolók életéről. A cikkből ki­derül, hogy a labdarugócsapa­tok vezetői rákényszerítik a vál­lalatokat játékosok alkalmazá­sára, akik azután csak elsején mennek be felvenni a fizetésü­ket, egyáltalán nem dolgoznak. Odkig fajult egyes helyeken a helyzet, hogy a sportolók termé­szetesnek veszik — ha bármi csekély eredményt is felmutat­nak sportágukban — hogy hó­napszámra elkerülik munkahe­lyüket. Az egyetemeken csak a­­zért mutatkoznak, hogy aláíras­sák indexüket. A cikk a további­akban kifejti, hogy a sportolók közül kerülnek ki az “éjszaka császárai” és sok fiatal sportoló fej ezi be pályafutását a törvény­szék előtt. ' DEBRECEN HÁLÁJA ÉS 1944 RÉMSÉGEI “Debrecen város és környéke háláját fejezte ki a hős Szovjet Hadseregnek.” A hálát és köszö­netét Szabó István “altábor­nagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes, a MDP Központi Vezető­ségének tagja” fejezte ki a Sza­bad Nép 1954 okt. 20-i tudósítá­sa szerint'Debrecen “felszabadí­tásának” tizedik évfordulóján, melynek tiszteletére Debrecen­ben nagy ünnepséget rendeztek, | zenés ébresztővel, a “szovjet hő­sök” emlékművének megkoszo­rúzásával, sportversennyel, dísz­szemlével, ágyuk diszsortüzével és ünnepi estével. . . Ausztriai munkatársunk ez alkalommal megkérdezett egy 1954 nyarán Debrecen környé­kéről Nyugatra menekült asz­­szonyt, hogy mikép történt a hősi felszabadítás? A magyar asszony saját személy se élmé­nyei alapján többek közt a kö­vetkezőket mondta el 1944 októ­berének rémségeiről: “Az első nap beérkezett orosz katonák- még nem sok kárt okoztak, mert állandó harcban állottak. Éjjel viszont, mikor a fegyveres tevékenység szüne­telt, megkezdték a lakások ki­rablását és a nők keresését. Ek­kor vitték magukkal a Sziget­szélnél levő tanyából a kis Gizit és testvérét, az akkor 14 és 16 éves leányokat. A házat is kira­bolták és a lányok csak két hét múlva kerültek megint haza, sú­lyos betegséggel fertőzve. Az egyik községházi tisztvi­selő 16 éves lányát, Észtéit, öt­hat orosz katona a “község föld­jeire” vitte, ahol mindannyian erőszakot követtek el rajta. A leány a helyszínen megőrült. A nagykállói elmegyógyintézetbe szállították. N. Sándorné gyermekeivel e­­gyütt egy tanyára költözött ki. Két orosz katona megtalálta ná­luk férje leventeoktatói egyen­ruháját. Erre a tanya gazdáját és egy a házban tartózkpdó fia­talembert elhurcoltak s mind­kettőt a mezőn agyonlőtték. U- tána megaparancsolták, hogy nem szabad őket eltemetni, mert kiirtják az egész tanyát. A két holttestet a negyedik-ötödik na­pon már a varjuk kezdték ki. Tompa Zsuzsanna 70 éves ö­­regasszonytól, aki betegen fe­küdt odahaza, két orosz katona nőket követelt, amit az öregasz­­szony meg sem értett. Erre az oroszok dühükben megerősza­kolták. Az asszonyt a debreceni kórházba szállították, ahol nem­sokára meghalt.” Hasonló eseteket még tucat­jával mondott el a hajdúsági asszony a szovjethősök “hőstet­teiről.” Ám mindezt az egész magyar lakosság is jól tudja. ELBOCSÁTOTT MUNKÁ­SOK ELKESEREDÉSE Megbízható friss magán jelen­tések szerint számos győri ti­zemben az elbocsáottt munkások gépeket rongáltak, ablakokat törtek és egyéb károkat okozlak. A győri Vagongyárban össze­tépték á munkalapokat, a va­gonszereidében pedig a szerelési rajzokat. A mele^prés üzemben szerszámokat dobtak az előme­legítő kemencébe. A párt-funk­cionáriust, aki arról volt — töb­bek között hires — hogy minden beszédét azzal kezdte, hogy “né­pidemokráciánk megszüntette a munkanélküliséget,” az üzemi őrség mentette ki a megdühö­­dött munkások és munkásnők karmaiból. Help Fight TB Buy Christmas Seals MÉLYEK A KUTAK... Mi lett belőle, Intenem, mi lett? Én nem tudom. Hiába kérditek. Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek, órák peregnek, erdők zengenek. Csak azt tudom, hogy mint a gondolat, Vágtatnak az örök kerékfogak. Csak azt tudom, hogy tisztult árnya mély S rengő öbölbe zeng és sir a szél. Csak azt tudom, hogy busák az utak, És mely az 'élet, mélyek a kutak. , KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Menekültek újabb bevándorlása A kormány fizeti az 1948 óta menekültek tengeri útiköltségét American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom