Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-11-25 / 47. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. NOVEMBER 25. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year ADJUNK HÁLÁT CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 25: HÁLAADÁS NAPJA... hagyományos, szép amerikai ünnep, amikor Tu-ki a ma­ga vallása szerint fordul a Mindenhatóhoz s hálaimát mond mindazokért a javakért, amikben az elmúlt esz­tendő során része volt. ... De legfőképen hálát adunk a jó Istennek azért, hogy itt élhetünk, ebben a gazdag, nagy, szabad országban, az alkotmány és törvények által védett emberi és polgári jogaink teljes élvezetében, de­mokráciában, szabad emberek módján. . . . Imádkozunk s kérjük a jó Istent, hogy engedje megérnünk a napot, amikor egyszer minden ember a föld kerekén olyan féle­lemmentesen, olyan szabadon és olyan aránylagosan jó­létben élhessen, mint a legtöbb ember ebben az országban. Országos ünnep ,az amerikai “család ünnepe” Hála­adás Napja, amely talán mindennél ékesebben juttatja kifejezésre a mi amerikai életformánkat s az amerikai nép vallásosságát. Nógrádverőcen őr­zik Mindszenty hercegprímást Mindszenty József magyar prímást, — akit a kommunisták életfogytiglani börtönre Ítéltek, — május óta, állítólag, a pest­megyei Nógrádverőce mellett egy villában őrzik. A kormány­zat egy id őóta megengedi, hogy édesanyja meglátogassa. Az idős asszony közlése szerint a her­cegprímás ismét teljes szellemi frisseségben van, de testi, egész­ségi állapota nem kielégítő. A magyar egyház fő és édesanyja találkozása a Hűvösvölgy egyik villájában történik minden alka­lommal, szigorú felügyelet mel­lett. Azt a hirt, hogy talán rövide­sen szabadlábra helyzeik a kira­kat-perben elitéit hercegprí­mást, eddig még nem erősítették meg, hacsak a fentirt könnyíté­seket nem tekintjük jó előjel­nek . . . Ismét égtek a Ku- Klux-Klan keresz­tek délen A katolikusok, zsidók és nége­rek gyűlölködő ellenségei, a Ku- Klux Klan terroristák Atlanta georgiai várostól 15 mésföldnyi­­re, egy dombon újra keresztet é­­gettek — tiltakozásul a Legfel­sőbb Bíróság Ítélete ellen, amely a fehér és néger iskolásgyerekek közös oktatását írja elő. SPORTHÍREK Október 24-én Budapesten ke­rült sor a Magyarország-Cseh­­szlovákia közötti válogatott lab­darugó mérkőzésre. A magyar csapat könnyen győzött gyenge formában lévő ellenfele felett. A mérkőzés végeredménye: 4:1 (1:0)'. Góllövők: Kocsis, Sán­dor, illetve Pazdera. A mérkő­zést 93,000-en nézték végig. A B.-válogatottak mérkőzése 2:2 döntetlen eredménnyel zárult. RÖVIDEN NAGY FERENC volt ma­gyar miniszterelnök Japánban tett előadókörutj ának sikere ar­ra indította az indiai paraszt­pártot, hogy hasonló előadás-so­rozat tartására Indiába hívja meg. A meghívást, illetve a fá­radsággal járó, felvilágosító munkát Nagy Ferenc elvállalta s október 31-én New Yorkból re­pülőgéppel elindult India fővá­rosába, Delhibe, ahol megkezdi körútját s 22 városban fog klu­bokban, egyetemeken és gyűlése­ken beszédet taratni. (Maga az a tény, hogy Nagy Ferenc enge­délyt kapott ezekre a külföldi u­­tazásokra és előadások tartásá­ra, azt bizonyítja, hogy a hivata­los Amerika jó szemmel nézi és helyénvalónak tartja a kommu­nizmus-elleni küzdelemben a volt magyar kormányfőnek eze­ket az előadóutjait. — Szerk.) A NEW YORK TIMES va­sárnapi (november 7-i) számá­nak magazin-mellékletében ér­dekes képes-riportot hozott Bu­dapestről. Megdobban a szivünk e képek láttán és szomorúság tölt el, amikor olvassuk, hogy “a hajdani dunaparti Páris, Euro­pa egyik legszebb városa . . .” kommunista járomban nyög . . . Érdekes, hogy az Erzsébet-hid pillérje és lánc-tornya a pesti ol­dalon megmaradt s ma is ott áll ... a riporter, vagy a lap szerkesztője azonban tévesen azt írja, hogy “folyik az újraépí­tés .. . ott áll a befejezetlen hid ...” holott ezt a hidat nem fogják újraépíteni s egy szomo­­ru-emlékü szörnyű csata marad­ványa a Duna fölé hatalmasan kiemelkedő hid-torony . . . (El­néztük . . . hányszor mentünk át azon a gyönyörű hídon .. . hány­szor álltunk meg éppen azon a megmaradt részen, az alatta úszó Duna-fürdő hancurozóit fi­­gelve . . . Húsz esztendő távolá­ból szomorúan int felénk most az Erzsébet-hid roncsa . . . s diák­éveink városa: Budapest . . .) Most vasárnap lesz a Függ. Ref. Egyház 60 éves jubileuma AZ ÁLLAM ÉS A VÁROS, VALAMINT AZ AMERIKAI MAGYARSÁG VEZETŐI AZ ÜNNEPÉLYEN — AZ ISTENTISZTELET 10:30-KOR; BANKETT 1 ÓRAKOR FT. BÉKY ZOLTÁN, főesperes HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL Most vasárnap, november 28- án ünnepli a Függ. Ref. Egyház fennállásának 60 éves jubileu­mát. Az amerikai magyar refor­­mátusságnak ez az egyik legré­gibb és legnagyobb egyháza va­lóban nagyszabású ünnepélyt készít elő a 60 éves j ubileuma al­kalmából. A trentoni Függ. Ref. Egyház az egész amerikai ma­gyarságnak a történetében fon­tos szerepet tölt be, nemcsak he­lyi vonatkozásban, hanem az e­­gész amerikai magyarságot ille­tőleg. Itt alakult meg az Ameri­kai Magyar Református Egye­sület, amely ma már több mint 6 millió dolláros vagyonnal és 33 ezer taggal rendelkezik. Itt alakult meg az Árvaház és Agg­­menház. Úgyszintén az első református egyházmegye. A Függ. Református Egyházme­gye és Egyház Kerület, amely­nek ma központja és főesperesi székhelye. A nagy évfordulót méltó keretek között fogja meg­ünnepelni az egyház. Hálaadó jubileumi istentisz­te let d. e. 10 óra 30 perckor az egyház Home és Beatty utcai templomában. A közös magyar és angolnyelvü istentiszteletet Nt. Urbán József, a keleti egy­házmegye esperese, Nt. Daróczy Sándor és Nt. Borssy Kerekes György Washingtonból fogják végezni. JUBILEUMI BANKETT lesz d. u. 1 órakor az egyház iskolájának dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A banketten az állam és a vá­ros vezetői ígérték meg szemé­lyes jelenlétüket. A bankett egyik főszónoka Honorable Edward Patten ál­lamügyi miniszter lesz, aki a gyülekezet lelkészének régi sze­mélyes barátja. Mayor Connolly, a város pol­gármestere és a városi tanácso­sok testületileg jelennek meg a banketten. Király Imre, a Re­formátus Egyesület pénztárno­ka és az Országos Presbiteri Szövetség elnöke lesz a magyar szónok. Duch J. András, az egyház tiszteletbeli főgondnoka lesz a bankett egyik tósztmestere. A banketten kitűnő művészi müsorszámok fogják szórakoz­tatni a közönséget. Az egyház kórusa, Orosz Lili zongora-ének művésznő. Kátay Mihály szob­rász és énekművész fognak szá­mokat előadni. Az egyház nevében Péntek Miklós kondnok magyar nyel­ven, Soltész András algondnok angol nyelven fogja a közönsé­get üdvözölni. Az egyház nőtagjai kitűnő jubileumi ebédet készítenek. Lesz csiga leves töltött káposzta, rántott csirke és torta félék. Aki jegyét előre lefoglalja an­nak helyet fog fenntartani a rendezőség. A nagyszabású és történelmi jelentőségű ünnepélyre ez utón is szeretettel hívja meg Trenton és környékbeli magyarságát a rendezőség. HÁLAADÁS Az első Hálaadás Napját 1621-ben Plymouth városában megünneplő zarándok-atyák kö­szönetét mondtak a Mindenha­tó Istennek az elmúlt évben ve­lük közölt áldásaiért. Azóta ter­jedt el az égik óceántól a mási­kig, Amerika minden államá­ban, ez a zarándok-atyáktól kez­deményezett hálaadási ünnep. Amerika hálás népe minden év­ben visszagondol az elmúlt év javaira. Az első tél zord viszon­tagságai után következő bőséges aratás és betakarítás oly hálára indították a zarándok-atyákat, hogy imádsággal, ünnepléssel és az indiánok megvendégelésével töltötték el a hálaadás napját. Országhóditó utján egyik állam a másik után vezette be hivata­los ünnepként, mig végül 1863- ban Lincoln Ábrahám elnök hi­vatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította s azóta országszer­te ünnepük a Hálaadás Napját Amerikában. Ezen a napon barátok és ro­konok felújítják a régi kapcsola­tokat. Szülők és gyermekek, jó­szomszédok, ismerősök, de még az idegenek is megéreztetik a Teremtő Isten és egymás iránt a hálás szeretetet. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! MEGALAKULT A “HA­ZAFIAS NÉPFRONT OR­SZÁGOS TANÁCSA” A Parlament épületében le­zajlott “Hazafias Népfront” kongresszus megválasztotta az i>. n. “Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsát.” A Tanács 105 tagja között találunk sok érde­kes nevet, mint pl.: Kádár Já­nos, a párt volt főtitkárhelyette­se, akit 1951-ben tartóztattak le, Dinnyés Lajos volt minisz­terelnök, Varga József műegye­temi tanár, volt miniszter, Fi­scher Annie zongoraművésznő, Harustyák József, a bolsevizált szakszervezetek volt elnöke, je­lenleg miniszterteriumi főosz­tályvezető, Jánossy Lajos, fi­zikus, Kende Zsigmond, orvos, stb. E testület azonban csupán konzultatív jelleggel rendelke­zik, a valódi tényező a Tanács elnöksége, melynek megválasz­tására október 24-én került sor. Elnök: Szabó Pál, alelnök: Dar­vas József, Dobi István, Harrer Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Má­tyás, főtitkár: Jánosi Ferenc. Az elnökség tagjaivá választot­ták rajtuk kívül Bereczky Al­bertet, Czapik Gyulát, Csorba Istvánt, Dögéi Imrét, Erdei Fe­rencet, Kiss Imrét, Kodály Zol­tánt, Mekis Józsefet, Parragi Györgyöt, Pióker Ignácot, Pongrácz Kálmánt, Rónai Sán­dort, Sziveri Kálmánt és Varga Józsefet. MEGJELENT A KOKÁRDA Sok problémával küzd a rend­szer. A legnagyobb termeésze­­sen, hogy a magyar nép ellenál­lását nem tudják megtörni. Pe­dig igen igyekeznek a nép ked­vében járni. A Kossuth-rádió október 18-i adása is egy ilyen törekvést árul el: “Megakadt a szemem a Hazafias Népfront plakátján. Nemzetiszinü kokár­da van rajta. De rég láttam! Lobogó háromszinü pántlikája szinte a szemembe csapott. A politikai divatok jelvényei rég el is feledtették velük a több, mint százesztendős kokárdát . . . pedig azt jelentette: a szabad­ság, függetlenség mindhalálig.” Eddig a riport. A többi már a magyar népre tartozik, akiket nem hat meg a kommunisták krokodilkönnye, amit a kokárda meglátásakor ejtenek. . . Sza­badság és függetlenség kell né­pünknek s ezek emlékeztetésére talán nem is olyan rossz a kom­munisták kokárdája . . . A MAGYAR BOLSEVIS­TÁK ÉS JUGOSZLÁVIA Tito “láncos kutyáival” szem­be ngyökeresen megváltozott a magyar bolsevista sajtó stílusa. A Szovjetunió nyilván elsősor-Zilahy Sándor kórházban Megrendüléssel vettük a hirt, hogy Zilahy Sándoft, a Magyar-Amerika-szerte jól is­mert színművészt és társulat­direktort szerdán, nov. 17-én sulyso betegen szállitották be a New Brunswick-i St. Péter kór­házba. Zilahy már napok óta rosz­­szul érezte magát s bruns­­wicki Broadway Hotel-beli la­kásán feküdt, mig végül bará­tainak gyors intézkedésére volt szükség s gondosabb ápo­lásra, esetleg operálásra kór­házba vitték. Reméljük, hogy mielőbb elhagyhatja a kórhá­zat. ban a Jugoszláviával szomszé­dos Magyarországot használj a fel'a Jugoszlávia felé való köze­ledésre. A szovjet vezetői tisztá­ba nvannak azzal, hogy Jugo­szláviát nem tudják kiugratni az antibolsevista arcvonalból, de azt remélik, hogy egy kölcsönös közeledésnek már a látszata is megzavarhatja “a balkáni há­romszöget,” a j ugoszláv-görög­­török szövetséget, amelynek a magyar bolsevista sajtó tanúsá­ga szerint is a szovjet nagy je­lentőséget tulajdonit. Ennek tudható be, hogy Farkas Mi­hály, á magyar politbüró tagja, a- Hazafias Népfront szegedi nagygyűlésén igy nyilatkozott: “Jugoszláviával is javult az u­­tóbbi időben viszonyunk, jó utón haladunk afelé, hogy normálizá­­lódjanak az országaink közötti kapcsolatok, amit szükségsesé tesz mindkét ország érdeke és a béke ügye egyaránt.” A budapesti Kossuth rádió 21-i adásában megszólaltatta Szilágyi Béla miniszétriumi fő­osztályvezetőt, aki ugyancsak kiemelte, hogy “ebben az eszten­dőben külkereskedelmi tárgya­lásokat folytatunk Jugoszláviá­val is.” Jugoszlávia is igényt tartott magyar jóvátételre. Magyaror­szág jóvátételi számlára szállí­tott is Jugoszláviának, amig Tito ki nem lépett a szovjet blokkból. Azóta a két ország kö­zött semmiféle gazdasági kap­csolat nem állót tfenn. BEISMERTÉK AZ “ÖT­ÉVES TERV” CSŐDJÉT Elég minden kommentár nél­kül idézni akár a MDP, a kom­munista párt központi vezetősé­gének határozatát a népgazda­ság helyzetéről, (Szabad Nép, 1954. okt. 22.) akár Nagy Imre miniszterelnöknek a Szabad Nép október 20-i számában megje­lent vezércikkét, hogy tisztán lássuk az ötéves terv' csődjét, melyet most már a kommunista vezetőség is beismer. Helyszűke miatt csak Nagy Imre következő sorait idézzük: “Gazdaságpolitikánkban sú­lyos hibák forrása volt a tulipa­­rositás, a gazdasági célkitűzések által ános tulméretezettsége, mind az iparfejlesztés üteme, mind a beruházások terén. Ösz­­szes nagy létesítményeink más­fél-kétszeresébe, sőt ennél is töb­be kerültek az előirányzottnál. Az MDP II. kongresszusának (1951 febr.) a népgazdasági tervek felemelésére vonatkozó célkitűzései is túlméretezettek voltak ... A száz munkáson aluli üzemek államosításakor renge­teg kisüzemet számoltak fel, kapkodó profiürozás kezdődött, az ‘iparstrukturája eltolódott, megváltozott, rosszabb lett, mint volt. Jelentős termelő erők pe­dig elpusztultak. A magánkis­ipar gyors likividálását sem tud­ta a szövetkezeti kisipar növek­vő termelése pótolni . . . Sem az ipari termelés átállítása, sem az ipari beruházások terén gazda­sági szerveink nem hajtották végre a junius (1953 jun. 30.) párthatározatot és a kormány­­programot.” BEJELENTÉS Örömmel jelentjük olvasóinknak és üzletfeleinknek, hogy New Brunswick-i központi irodánkat és könyvosztályunkat uj, nagyobb, szebb és mindenképen alkalmasabb helyre költöztetjük: 1954 DECEMBER 1—tői a “Magyar Hírnök Könyvesboltja” (FOREIGN BOOK SHOP) néven ismert könyv- és hanglemez üzletünk, valamint a Magyar Hírnök szerkesztősége és kiadóhivatala és lapláncolatunk központi irodája — amely eddig a FRENCH STREET 134 SZÁM ALATT VOLT — a SOMERSET STREET 240 szám alatt lesz, a Magyar Evangélikus Templommal csaknem átellenben, annak az emeletes kőháznak nagy üzlethelyiségében, amely épületben Ur­bán Gyula közismert borbély-üzlete is van. Telefonszámunk a régi marad (CHarter 9-3791), a postán is meg­tartjuk szekrényünket (P. O. Box 27, New Brunswick, N. J.) de címünk 1954. november 1 után tehát megváltozik. Kérjük mindazokat, akik könyvosztályunkhoz Írnak, hogy levelüket a fenti dátum után a Somerset St. 240 alá cimezzék. (A Magyar Hírnöknek szánt leveleket és küldeményeket lehet akár az uj címre, akár postafiókunk címére küldeni). MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom