Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-11-05 / 45. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1953. NOVEMBER 5. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az Egyesült Államok külpolitikai álláspontja változatlanul szilárd Az egész világon nincs még egy olyan ország, melyben az államfő oly közvetlenséggel nyilatkoznék követendő politikájának legfontosabb kérdéseiben is, mint ahogyan azt az Egyesült Államok elnöke teszi a meglehetős gyakori időszakokban tartott sajtó konferenciákon. A múlt héten Eisenhower elnök egy ilyen sajtókonferencián ismét pontosan körvonalozta az Egyesült Államok külpolitikai álláspontját az újabban sokat emlegetett négy nagyhatalmi tanácskozásra von atkozólag. Bár e tekintetben újat nem mondott, de mivel ismételten leszögezte, hogy Oroszországgal addig semmiféle tárgyalás megkezdésének nincs értelme, mig az oroszok nem szavakkal, de tettekkel fogják bizonyítani békés szándékaikat, ezzel nemcsak, hogy megerősítette eddigi álláspontunk változatlanságát, de egyszersmind az oroszok csürő-csavaró politikáját is újra megbélyegezte. Ugyanis, amikor egyik újságíró megjegyezte, hogy Vishinsky előző nap úgy nyilatkozott, hogy Oroszország részéről szükségtelen külön bizonyítékot nyújtani a jó szándékaikat illetőleg, mielőtt egy három-hatalmi konferenciát tartanának, az Elnök azt válaszolta, hogy ő bár nem olvasta Visinsky nyilatkozatát és igy részletekbe nem bocsátkozhat, azonban teljesen reménytelen egy olyan konferenciára összejönni, melyen a másik fél becsületes szándékához kétség férhet. Vizsgálatot indit az U. N. az eltűnt hadifoglyok ügyében Néhány nappal később nyilvánosságra került, hogy az Egyesült Államok kormánya hivatalos átiratot intéz az Egyesült Nemzetek Főtanácsához, hogy vizsgálatot indítson a kommunisták kezébe került hadifoglyok ellen elkövetett kegyetlenkedések miatt. Az átirat fénykép felvételekkel megerősített tanúvallomásokra hivatkozva valószínűvé teszi, hogy az a több mint 6000 amerikai katona, kik nem tértek vissza a kommunista hadifogságból, áldozatul estek az észak koreai és kínai kommunisták brutalitásainak. Ártatlan emberek tömeges kiirtása volt az egyik oka annak, hogy az emberiség lelkiismeretének felzúdulása következtében a szabad világ deA Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 « Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. mokráciái elseperték azt a rendszert, mely e gyilkosságokat megengedte. Micsoda tragédiája az emberiségnek az a körülmény, hogy ebben a tisztitó munkában a szabad demokrácia oldalán ott voltak azok is, kik maguk sem ártatlanok hasonló atrocitások elkövetésében. Amit legújabban Koreában követtek el a hadifoglyokkal a kommunisták, az csak folytatása egy olyan rendszer bevett szokásainak, amik az emberek jogait, szabadságát, sőt puszta életét is állandóan veszélyeztetik. Szükségtelen felsorolni azokat a szenvedéseket, amiken a kommunizmus uralma alá került emberek keresztül mentek, mert ezekről a világ már meglehetős tiszta képet nyert. Azonban a koreai események újból emlékeztetik a szabad világot arra, hogy erőszakra alapított rendszertől semmi jót nem lehet remélni. Az erőszakkal egyezséget nem lehet kötni, mert a megegyezés ellenkezik az erőszak alap jellegzetességével. Az erőszak csak egyet ismer és csak egyet tisztel: az erőszakot. A- zért látszik hiábavaló kísérletezésnek az Egyesült Nemzetek tagjainak sorába bevenni a Vörös Kínát, mert ezzel a szabad világ demokráciái feltétel nélkül elismernék az erőszak győzelmét. United Nations kitűzött céljával ellenkezik, hogy támadó országot tagjai sorába vegyen Ugyanis az United Nations létrejöttének egyik célja az volt, hogy az annak keretén belüli nemzetek egybefogva és egyesült erővel akadályozzák meg egy országnak más ország ellen alkalmazott erőszakát. A legutóbbi három év alatt elferdithetetlen tény gyanánt nyilvánvaló lett, hogy a dél-koreai demokratikus köztársaság ellen a kommunizmus elveinek alapján megszervezett Észak-Korea alap és jog nélküli támadást intézett. Erre az United Nations az észak-koreaiakat erőszakos támadóknak nyilvánította és mivel az utóbbiak a felszólítás dacára sem hagyták abba fegyveres tevékenységüket, az UN.-hez tartozó mintegy 60 ország közül 16 ország csapatokat küldött a dél-koreai köztársaság segítségére. A segítség annyira hathatós volt, hogy néhány hónapon belül az észak-koreai kommunista csapatokat Mandzsúria határáig szorították. Erre az eleinte magukat “önkénteseknek” nevező kínai hadosztályok, mig a legkitűnőbb orosz repülő gépekkel is el voltak Játva, tották körülbelül addig a vonalig, ami Észak-Koreát Dél- Kore^tól elválaszotta. Itt azután mindkét oldalon megakadt az előrehaladás és közel egy évi huza-vona után a harcoló felek fegyverszüneti egyezményt kötöttek, mit már októberben béke tárgyalásoknak kellett volna követni, az U. N. csapatait visszaszori- Eltekintve attól, hogy e béke tárgyalások még mindig (Folyt, a 2-ík oldalon) Magyar bolsevista vezért fülelt le az FBI Los Angelesben New Brunswickról pedig egy Eszterhay nevű IWO- fullajtár került a minap Ellis Islandra Chount (Csont) Péter álnév alatt bujdosó clevelandi magyar kommunista nagyságot az FBI hosszas nyomozás után Los Angelesben letartóztatta. Csont ellen a US Justice Department eljárást indított polgárjogának m e g f o s ztására, majd deportálására, mivel hamis esküvel szerezte meg amerikai polgárságát. *A szövetségi főügyész Csontot egyik legbefolyásosabb kommunista vezérnek nyilvánította, aki a vád szerint 1921 folyamán Leitner Béla László néven jött Amerikába és 1940-ben polgárlevelének megszerzésekor tagadta, hogy tagja a kommunista pártnak, holott 1926 óta nemcsak, hogy tagja, de tisztviselője is volt. A lefülelt vezér éveken át a kommunista Uj E lőrének volt az egyik szerkesztője, aki mint olyan, többször végigjárta a magyar kolóniákat uszítás céljából. De csak addig volt kommunista hős, amig Amerika szeme ki nem nyílt s nem kezdték a tisztogatást közöttük. De mialatt Chount ur a kommunizmus áldásait magasztalta, egyáltalán nem vágyott arra, hogy azokat személyesen is megtapasztalja. Sőt, amikor ráeszelt, hogy a hazaáruló vörösök napja itt lemenőben van, álneveken bujdosni kezdett, nehogy deportálhassák . . . Ötszáznál több ilyen egyént fosztottak meg a polgárjoguktól a múlt év folyamán akiket termé szetesen azonnal kiutasítanak az országból s ez a sors vár Mr. “Chount”-ra s több ezer hasonszőrű hazaárulóra, akiknek a vezéreik kénytelenek voltak nyilvánosan kijelenteni Moszkva parancsára, hogy egy U. S. s a szovjet közti háború esetén ők ez ellen a haza ellen az orosz kommunista hadsereget támogatnák. Sajnos, van egy kis csoport magyar, akik épen olyan bűnösök, mint Chount, aki gyáván bujdosott hosszú hónapokon keresztül s még sajnosabb, hogy van több ezer magyar, akik tudatlanságból az IWÓ-n és más front szervezeteken keresztül lettek tagjai ennek a csoportnak. A mi vidékünkön, itt Jerseyben lassan “föld alá” mennek a magyarul handabandázó vörösek, akiket mi több mint egy évtizede szellőztetünk . . . New Brunswickon már a gyülésezést is abbahagyták ezek a hazát nagy szájjal áruló Sztalin-hősök s már csak Bound Brook vidékén észlelhető mozkolódásuk, ahol éppen most valami házavatást rendeztek... Valami jó csont előkerül még innen is s aztán az észlelhető mozgolódásuk, ahol kerül még innen is . . . Lapzártakor vett értesülés szerint Eszterhay Antalt, aki a vörösek szekerének tolója volt itt évtizedeken át s mint a Magyar Jövő (“Magyar Szó”) és az IWO úgynevezett “épitőgárdájának” főépítészét ismerték, mint a rossz pénzt, a U. S. Immigration Service letartóztatta és Ellis Islandra vitte deportálás végett. (Külön hírünk van erről e lap más helyén.) Jenőiy Csaba: UJ KÖVETET FOGADOTT AZ UR! NEW JERSEY ÁLLAM KÖVETKEZŐ KORMÁNYZÓJA ROBERT B. MEYNER Megdrágul a posta külföldre is... 1953. november 1-től kezdödőleg a külföldre irányított postai küldeményekre vonatkozóan uj tarifa lép életbe, amely szerint lényegesen megdrágulnak a postai szállítási dijak. Egyszerű levelek dija az eddigi 5 cent helyett 8 cent lesz (az első ounce és minden további ounce 4 cent), a postakártya dija pedig 4 cent (dupla-kártya 8 cent), — Kanada és Mexico kivételével, mely országokba a belföldi postai tarifa a mérvadó továbbra is. Nyomtatványok dija (újságok, könyvek küldési dija is) megdrágul: 2 cent a két első ounce, és másfél cent minden további ounce. Megdrágul a “minta érték nélküli” csomagok és haso-nló; küldemények dija is, zónák, stb. szerint dijskálázással, mint eddig. Az ajánlási dij 55 centre ugrik fel, Spanyolország, Dél- és Közép- Amerika és Panama kivételével. A biztosítási dijak is felmennek. Általában “az egész vonalon” áremelkedés iesz a külföldre irányi tott küldemények dijai terén . . . Minden további felvilágosítást készséggel megad a helybeli SIDO L. RIDOLFI uj állami szenátor ki a múlt keddi választáson nagy többség szavazattal lett megválasztva Mercer County szavazói által. postahivatal, ahová telefonálni is lehet, álak és díjszabások megtudakozódása végett. A NÉMETORSZÁGBAN állomásozó amerikai katonák november 1-től kezdve civil-ruhát is viselhetnek; rövidnadrágot, T-inget azonban nem hordhatnak nyilvános helyen. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megrendelhető lapunk utján. “. Ha azonban mégis úgy fordulna, hogy elesem a harcban, kérlek téged népem, hogy ne feledkezzél el szegény öreg, árva, elhagyott Dona Helénáról... és utánam küldjétek egy kurta, futó Miatyánkot . . .” — Nyirő József 1889-1953 — A küzdelem a halállal véget ért. Lezárult a nagy harc, melyből a Kaszás került ki győztesen. Az ismeretlen kór elemésztette ellenfelét, ki lélekben istenfélőén erős, szivében — utolsó dobbanásig — rendíthetetlenül magyar, de testben, az élettel és a halállal vívott küzdelemben összeomlott és visszatért az örök sötétségbe . . . A megdöbbenés lemérhetetlen súllyal ülte meg a világon szétszóródott magyarság lelkét, ami}tor futótűzként terjedt el a Madridból szétsugárzott hir, hogy Nyirő József, a korvinkoszorus iró, a magyar emigráció reményteljes nagy férfia, visszaadta lelkét Teremtőjének. Bár a súlyos betegségről már korábban érkező hírek fájdalommal sejtették e tény bekövetkezhetését, mégis, most, amikor e hir végig száguldott a világon, megdermedve állunk meg a szomorú valóság előtt, ő, a szenvedő, nagyobb ielkierővel várta az Isten rendelésének beteljesedését. mint amilyen megrázkódtatást kiváltott bennünk e gyászos rekviem . . . Elvesztettünk egy kincset, ki a rab és bujdosó nemzetünk kimagasló értéke volt. Elvesztettünk egy reményt adó szellemet, mely a toll magasztos harcával vívta küzdelmét nemzete felszabadulásáért. És im, e fegyver most a hüvelyébe szárad, mert a kéz, amely oíy fenséges szavak vetésére emelte, imára kulcsoltan pihen az elnémult szív felett, amely szív nem is oly rég, fáradtan azt dobogta a reszkető kezeknek, hogy: “Istenem, mily fenséges és szép dolog magyarnak lenni!” Ezt a fenséges életet élte utolsó leheletéig a földön, hogy annak elmúlásával egy fenségesebb feladatot teljesítsen a Mennyben . . . 64 évvel ezelőtt, Székelyzsombor kicsiny házában egy uj csillag született. Pólyáját a szeretet és a jóság fogta körül és kisérte végig földi utján, eltelitve egy életre való hittel, amely ihletet adva, a “Jézusfaragó ember”-től a “Megfeszitett”-ig vezette. A több, mint húsz éves kisebbségi harcában ki virágzott fajszeretete lángoló hévvel vitte a nemzet létéért vívott harcok élére és megalkuvás nélkül szárnyaltak szavai Erdély követeként a Parlamentben is. A nagy elbukás után a bujdosók sorába lépett és idegen földön fohászkodott tovább Istenéhez, nemzetéért . . . Az idegenben kijutott életküzdelmek fájdalmasan meggyötörték vándorló életét. És mégis csüggedetlenül állt a vártán és a Hargita magasságából vívta gigászi harcát a magyarság fennmaradásáért, szülőhazánk felszabadításáért, amig csak ajkát le nem zárta az örök némaság. Október 16-án, éjjel negyed 12-kor, a szentségek felvétele után, tért meg Istenéhez. A madridi Szabad Magyar Követségen ravatalozták fel. Temetésén Marossy Ferenc mondott búcsúbeszédet a címeres lobogóval letakart koporsó felett, melyben nagy halottunk, fekete diszmagyarban alussza örök álmát. A gyászszertartás után a koporsót a madridi Almudena temetőbe szállították,.ahol a magyar egyetemi hallgatók vállukon vitték ideiglenes sírhelyéhez, hol a Himnusz hangjai mellett eresztették az idegen föld mélyébe .:. A testből kiszállott lélek a magasba szökkent és Isten zsámolyához térdelt nemzetéért esdekelni. Jelen fájdalmunkban csak az a tudat enyhíti sebeinket, hogy a földi hivatás folytatásaként, óhazánk érdekében uj követ érkezett a Mennybe, hogy a földi szenvedések és álnokságok megszüntetéséért ott, a mennyei trón előtt imádkozzék. Érezzük és tudjuk, hogy az uj követet jószivvel jószivvel fogadja az Ur! % Magyar bolsik leleplezése Horváth Stefánia magyarszármazású detektivnő szenzációs vallomást tett Washingtonban, az Amerika-ellenes tevékenységeket kivizsgáló bizottság előtt. Stefánia asszony a new yorki rendőrség megbízásából 1943-tól 1948-ig tagja volt a new yorki yorkvillei kommunista pártnak. Száz ottani lakos címét sorolta fel, ezek — szerinte — “máig” a legaktívabb részesei az államfelforgatásra törő és tevékenységükkel a U. S. biztonságát veszélyeztetik. A névsorban két magyar szerepel: Szepesi Géza és Szuchy Zoltán. Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael ß. de Kovács 200 Gcncscc St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 ' ■ . ; X;'. . ■ 1 ) i I Ol Q OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a 1 QK0 II ö X___________Negyvenedik Jubileumi Évünk__________^ X t7
