Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-05-30 / 22. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 39. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. TRENTON, N. J., 1952. MÁJUS 30. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A hőseinkről és halottainkról való megemlékezés napja LETTERS FROM AMERICA WEEK Ri d g tv ay generális a kon­gresszus előtt Oroszországot okolta a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikerletenségéért A NATO (North Atlantic Treaty Organization) főpa­rancsnoki állására Eisen­­« hower tábornok lemondása folytán Matthew B. ítidgway generálist nevezték ki aki Mc­Arthur tábornok helyét töl­tötte be a Távol-Keleten levő haderőnk és szövetségeseink csapatainak főparancsnoki állásában. Ridgway generális egyike a legtehetségesebb tá­bornokainknak és őt nemcsak katonai képessége, de külpoli­tikai ismeretei folytán is oly nagyra becsülnek, hogy a kongresszus mindkét házá­nak együttes ülésén alkalmat adtak neki véleményének ki­fejtésére. A rideg formalitá­sokat könnyedén vevő Ameri­kában is szokatlan, hogy egy tényleges katona, kinek hiva­tása végzésében a nyilvános­sággal nagyon kevés kapcso­lata van, ilyen kritikus idők­ben, mint amilyenben most élünk, a kongresszus előtt vé­leményt mondhasson az egész világot közvetlenül érdeklő kérdésekben. Ridgway generális nem mondott újat azzal, amikor bejelentette, hogy a fegyver­­szünet ürügye alatt lecsende­sedett katonai tevékenységet Oroszország a kínai és koreai kommunista hadsereg mege­rősítésére használta fel. Eb­ben a kijelentésben azonban a meglepetés csak az volt, hogy Ridgway nyíltan rámu­tatott Oroszországra, mint az időnyerés céljából folytatott tárgyalások hátterében mű­ködő erők kutforrására. A- zonban úgy Tokióban, hol a Koreában harcoló U. N. had­sereg főhadiszállása van, mint Washingtonban tisztá­ban vannak azzal, hogy az el­lenség milyen hadifelszerelé­sekkel, s főkép mennyi uj re­pülőtérrel növelte harci kész­ségét, s az ezt ellensúlyozó lé­pések megtételére minden szükséges intézkedést megtet­tek. Időnyerés ugyanis kétélű fegyver, mert ha az egyik fél előnyökhöz jut az által, hogy bizonyos dolgok létesítéséhez időt adtak neki, ugyanez az idő a másik félnek is a javára válhat. Emberi szempontból igen sajnálatos, hogy Koreá­ban a fegyverszüneti tárgya­lások közel egy évig tartó hu­­za-vona dacára is eredmény­telenek lettek, de legalább azt kell remélnünk, hogy e kilá­tástalan tárgyalásokkal eltöl­tött idő reánk nézve ép olyan előnyöket jelent, mint ami­lyeneket a kommunisták a­­kartak általa elérni. Minden­esetre a legtragikusabb ebben a háborúban az, hogy mi oly sok drága és pótolhatatlan emberi életet áldozunk fel a koreai és kínai kommunisták elleni harcban, mikor az igazi ellenség, a Szovjet-Oroszor­­szág egyetlen katonájának az életét sem kockáztatja, mert helyettük az ázsiai népek megszámlálhatatlan millióit fegyverzi és sorakoztatja fel ellenünk. A kommunismus ma már terebélyes fájának gyökere a moszkvai Kremlin­­ben van. Ázsiában ezer mér­földekre kiterjedő ágak nye­­segetésével a gyökérnek nem sokat árthatunk, vagy ha ár­tunk is, — túl drágán fizer tünk érte. Ezzel tisztában kel­lett volna lennünk két évvel ezelőtt, .mint ahogyan sokan, akiknek azonban semmi bele­szólásuk nem lehetett, megle­hetősen tisztában is voltak. Visszatekintés arra, hogy mindjárt kezdetén, mi volt a véleményünk a koreai háborúról Ha csak saját írásunkra hi­vatkozunk, akkor is példát ta­lálhatunk fenti állításunk igazolására, mikor lapunknak 1950 junius végén megjelent számában, mielőtt az U. N. beleavatkozott volna a koreai háborúba, a következőket ir­tuk: “Lapzárta időbeni hírek szerint az észak-koreaiak minden különösebb nehézség nélkül elfoglalják Dél-Koreát. Mivel a mi segítségünk úgy­sem használna sokat, azért Dél-Koreát valószínűleg a sorsára hagyják. Az U. N. megbélyegzi az oroszokat, mint béke rontókat, s ezzel az ügy valószínűleg befejezést is nyer.” így láttuk mi akkor a ko­reai helyzetet, s bár az ebből levont következtetésünk téves volt, a helyzet megítélésében nem mi tévedtünk, hanem — sajnos — az U. N . Végered­ményben bizonyára többet használtunk volna a dél-ko­reaiaknak, ha időlegesen a sorsukra hagyjuk őket és e­­rőnket az igazi ellenséggel szembeni leszámolásra tarto­gatjuk a már két év óta ered­ménytelennek látszó áldoza­tok hozása helyett. Két hónappal később, vagy­is 1950 augusztus végén a kö­vetkezőket irtuk: “Egyre ne­hezebbé válik eltitkolni, hogy mi szinte kétségbeesve lát­tuk, hogy Koreában bele esünk egy olyan csapdába, a­­melyből nemcsak hogy ki­­evickélni lesz igen bajos, de mennél tovább és mennél fo­kozottabb áldozatok árán folytatjuk a harcot, annál ne­hezebben fogjuk tudni meg­valósítani azt a célt, amit Ko­reában próbálunk keresztül vinni, — hogy megállítsuk az oroszok további erőszakos térfdglalását.” Az Egyesült Államok határ­talan gazdagságára vall, hogy itt a nép nyugodtan folytatja rendes életmódját Az események eddigi fo­lyama arra enged következ­tetni, hogy Koreában mi való­ban egy csapdába estünk, melyből kievickélni tényleg bajos lesz. Közel két év óta tartó harcok után, amikben annyi sok ezer fiatal amerikai katona vesztette elméletét, a vitás kérdések békés megol­dásának közelségére ép oly kevés kilátás van, mint ami­­(Folyt. a 2-ik oldalon) A Református Egye­sület konvenciója Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület, egyik legna­gyobb és legrégibb testvéri biz­tositó intézményünk ez év juni­us 16-án és az azt követő napo­kon tartja négyévenkénti nagy­gyűlését, konvencióját Ligonier, Pa.-ban, a Fort Ligonier Hotel nagytermében. Itt, ebben a he­gyek közötti, festői szépségű vá­roskában van az egyesület árva­háza és aggmenhelye, amerikai magyarságunk szép szeretet-in­­tézménye s itt tartja ismét kon­vencióját az egyesület, az 1948- ban megtartott nagygyűlés ha­tározata értelmében. (Az azt megelőző 1943 évi konvenció szintén Ligonierben volt.) A konvencióra a delegátusok jól felkészülten mennek. Az or­szág különböző városaiban és vidékein megtartott “Testvéri­ség Vasárnapok” alkalmat ad­tak az egyesület dolgaival fog­lalkozóknak ; titkároknak, ügy­kezelőknek, szervezőknek a fel­merülő kérdések alapos megtár­gyalására, gondolatok kicserélé­sére, tervek készítésére s a jú­niusi nagygyűlésen egy jól tájé­kozott fiók osztály-képviselet összessége fog határozatokat hozni az elkövetkező négy esz­tendőre, az egyesület fejlesztése és gyarapodása érdekében. Nt.Béky Zoltán rádió beszédeire felhívjuk olva­sóink figyelmét. Akik még hal­lani óhatják, még e héten pénte­ken és szombaton reggel 10 óra 15 perckor a WBUD rádióállo­máson közvetlenül a magyar program után hagyják rajta a rádiót ugyanazon az állomáson. Nt. Béky Zoltán a “Council of Churches of Greater Trenton” felkérésére tart e héten minden reggel angolnyelvü evangélizá­­ciós rádió istentiszteleteket. A programmon IVfiss Lily Orosz zongora és énektanárnő külön szóló számokkal szerepel. Burchard A. József jubiláns ünneplése Szombaton, május 24-én me­leg ünneplésben részesítették ba­rátai és tisztelői Burchard Ákos József kollégánkat, az Amerikai Magyar Népszava newarki és környéki irodavezetőjét 50 éves újságírói jubileuma és 75-ik születésnapja alkalmából. Az al­kalom főrendezője Dr. Eisler Károly, ismert newarki mérnök volt. Nt. Kosa András new brunswicki ref. lelkész mondott asztali áldást. Á szónokok között volt Father Benignus OFM róm. kát. páter és Séllyei F. La­jos perth amboyi rendőrbiró is. Pauk Eőri Margitka New Bi'unswickról régi szép magyar népdalokat énekelt. Becsületben megőszült, de­rék magyar kenyeres-társunkat mi is kollégiális szeretettel kö­szöntjük e helyről! Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: elő­fizet MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriska vezeté­sével a WBUD állomáson. Minden vasárnap d. u. 1-kor: Kovács Balázs vezetésével a WTNJ állomáson. Magyarország 1952-ben A TALPNYALÓ-KÖLTÉ­­SZET NAGYMESTEREI Rákosi Mátyás 60-ik születés­napja alkalmából dicsőítő verse­ket írtak magyar költők, akik még nincsenek bebörtönözve. A budapesti Irodalmi Újságban olvassuk, hogy 33 nagy poéta eresztette neki pennáját a talp­nyalás feladatának, akik közül a Kossuth díjjal kitüntetett Lantos Benjámin ezekkel a so­rokkal tűnt ki: “A semmiből formált világot És eget; nagylélekzetü Költőknek tárgyat, dalra hangot, Erőt a hangra ö adott — Legelső a költők sorában, Köztük is a legnagyobb.” A szalámiszeletelő Rákosi Mátyás tehát a legnagyobb “költő.” A talpnyalók igy sora­koznak fel mögötte: Képes Géza születésnapi nyelv legyintése: “Húsúnkba vájt a tcűce piszkos körme, : * kakastoll nőtt testén je ronda dögnek; s ha lázadtunk, a láncokból kitörve: korgó hasunkba szuronyokat döftek. Most, hogy szivem kiöntöm és beszélek, egy nép szivéből száll fejedre áldás: f , Vezesd uj győzelmek felé a népet, te adj nekünk erőt, Rákosi Mátyás!” Kónya Lajos költő igy dicsőíti a Legnagyobb Költőt: “Csúf, ártó-rontó szellemekkel, ki megvi érted vad szelekkel, keze nyomán megszépül orcád, bizd magadat rá, Magyar­­ország !” Kadosa Pál megzenésítette Raics István költői remekét, a­­melynek csattanója igy hang­zik : “Őt köszöntsed, ki a Párt és a nép vezére lett, kinek szive: ifjúság s bölcsessége ifjú ág — ö rá áraszd fényedet!” , Mindez a rimes és rémes talp­nyalás — akár hiszik, akár nem — a budapesti Petőfi Könyvki­adó Nemzeti Vállalat kiadásá­ban megjelent kötetben olvas­ható, amely könyvnek cime: “Téged köszönt ma minden da­lunk.” Ára 17 forint, értéke egy lyukas garas. Vegyes házasságok A pittsburghi római katho­­likus egyházmegye püspöke, John F. Dearden, uj házasság­kötési rendeletet bocsátott ki. Ennek értelmében ezentúl a templomban lehet megesketni katolikus és nem-katolikus párt. De minden esetben külön enge­délyre van szükség. Eddig ve­gyes házasságokat csak a plébá­niahivatalban, nem pedig a templomban lehetett kötni. A püspök pásztorlevelében, amely­ben az uj szabályokat közhírré tette, figyelmeztette a hívőket, hogy ez az uj rendezés nem je­lenti azt, hogy az egyház eltér­ne eddigi álláspontjától a vegyes házasságok kérdésében. Elvben az egyház tovább is ellenzi kato­likusok és nem-katolikusok há­zasságát. Ha az egyház mégis engedményeket tesz, az a meg­gondolás vezeti, hogy a vegyes házasságokat, ha már nem lehet azokat megakadályozni, az egy­ház teljes védelme alá helyezzék s ezzel erősítsék. A “bridgeporti talány” A Bridgeport, Conn.-ben hosszú évtizedek óta megjelenő magyar hetilap legutóbbi tulaj­donosa, Dr. Boros László, — a­­kinek a neve már vagy egy éve eltűnt a lap éléről, — a jjiájus 9-iki számban váratlanul meg­szólalt s bejelentette, hogy “e­­gészségi állapota és egyéb köte­lességei miatt’ kénytelen meg­válni a laptól, “amelyet három évvel ezelőőt én alapítottam,” — mondotta bucsuzójában nagy szerényen. Most azután a lap maga jelenti, hogy “Dr. Boros László a külügyminisztérium szolgálatában fontos megbíza­tással Európába utazott.” Kerek egy évig titkolnia kel­lett azt, hogy a külügyminiszté­rium szolgálatában áll és amikor “egészségi állapota és egyéb kö­telességei miatt’ kénytelen volt megválni a laptól, (amit koránt­sem ő alapított, hanem — éppen a mi tanácsunkra — úgy vett át az ottani magyar papoktól Nadányi Pál szerkesztővel kö­zösen), akkor az olvasó tudomá­sára hozzák, hogy Dr. Boros László fontos megbízatással Eu­rópába utazott... Milyen fontos megbízatás le­het az, amit valaki olyan egész­ségi állapotban végezhet el, ami miatt kénytelen’ volt megválni lapjától? Lehetséges az, hogy az amerikai külügyminisztérium csak úgy uk-muk-fukk megbíz valakit azzal, hogy fontos ügy­ben Európába menjen éppen ak­kor, amikor az illető egészségi állapota, saját bevallása szerint, nem alkalmas arra se, hogy egy rendes magyar lapot kiadjon? És milyen szolgálat lehet az, amit hosszú ideig titokban tart a szerkesztő ur és amikor végül fontos' megbízatással, vagy ta­lán éppen “bizalmas természetű megbízatással” Európába kül­dik, akkor azt első oldalon kitá­­laltatja a lap olvasói előtt? Dr. Boros László szerkesztő ur szerepléséről és magatartásá­ról már nem egyszer irtunk ezen a helyen. Kifogásoltuk módsze­reit, amikor lapjával a mi vidé­­dünkön kezdett csúnyán “ope­rálni,” kifogásoltuk akkor is, a­­mikor egy husvétvasárna^i “Voice of America” üzenetet a nagypénteki számban, mint már megtörténtet közölt le, kifogá­soltuk amikor Connecticut kor­mányzója október 6-át gyász­nappá nyilvánította és ezért a dicsőséget Boros ur nagy han­gon magának vindikálta és kifo­gásoljuk most is, amikor az “ug­ródeszkának” és törtetései esz­közének három évre átvett régi, patinás magyar hetilapban szá­nalmat kereső hangon bejelenti, hogy meg nem felelő egészségi állapota, stb. miatt kénytelen megválnia a laptól • s annak nagyrabecsült olvasóitól, akiket annyira becsült, hogy egy évig titkolta előttük, hogy mit csinál, aztán kisül, hogy megrendült e­­gésáséggel bár, de fontos megbí­zatással Európába megy... Amig a külügyminisztérium­tól kérdéseinkre választ kapunk, be kell érnünk azzal, hogy Dr. Boros László egészségi állapota, a jelekből Ítélve, megjavult. Igyekszünk megtudni s majd be fogunk számolni arról, hogy mit bíztak Dr. Boros Lászlóra s mi­vel fog legközelebb kérkedni kö­zöttünk? Addig ez a “bridgeporti ta­lány” továbbra is talány ma­rad... Nyugtával dicsérd a napot,. Előfizetési nyugtával — a lapot! A hideg-háborúnak sokféle megnyilvánulása van. A kom­munizmus vagy erőszakkal és fegyverrel iparkodik terjesz­kedni, mint Koreában megtette, vagy a diplomácia ravasz eszkö­zeivel, vagy szomszédaira gya­korolt gazdasági nyomás utján. Propagandájuk éjjel-nappal, valótlanságokkal és ferdítések­kel bizalmatlanságokat és félté­kenykedést igyekszik teremteni nemzetek között és nemzeteken belül. A különféle támadási módra különféleképen kell válaszol-Mindszenty herceg­prímást megláto­gatta az édesanyja A Vatikán arról értesült, hogy április 17-én Mindszenty hercegprímást meglátogatta 80 éves édesanyja Budapest közelé­ben levő börtönében. A kommu­nisták most engedték másodszor az édesanyát a fiához, mióta ga­zul elitélték és börtönbe vetet­ték. Az 1949 óta bebörtönzött főpap egészségi állapota látszó­lag javult az utóbbi időben. Vallásuk tiltja a vérátömletést... ODESSA, Tex. — Grace M. Oliff 20 éves leány súlyos bete­gen fekszik az Odessza, Texas-i kórházban. Az orvosok szerint vérátömlesztésre van szüksége, hogy megmenthessék az életét. A család, amely a Jehova tanúi néven ismert vallási szekta tag­­j ai, nem engedi meg a vérátöm­lesztést, mert az tanaik szerint “ellenkezik a Szentirás igéivel.” A szülők picketelték a kórházi szobát, igy akadályozva meg, hogy bárki is vért adjon a lány­nak. ííT’i * ” 1 itanium A Science cimü tudományos folyóirat közli, hogy a titánium nevű uj fém egyre népszerűbb az ipar minden ágában és hadi­ipari célokra a kormány minden mennyiséget lefoglal belőle. Azt hiszik azonban, hogy a titánium hamarosan ki fogja szorítani az alumíniumot, amelynél köny­­nyebb és nagy előnye az, hogy szilárdsága mellett nem rozsdá­sodik. Egyetlen hátrányá, hogy a természetben más fémekkel keverve fordul elő és a tisztítási eljárása egyelőre igen költséges. A gumi ipar öröme Hétfőn életbelépett a kor­mány rendelete, amely a gumi­gyártás utolsó korlátáit is meg­szünteti. A gumi felszabadítása a korlátozás alól annak tulajdo­nítható, hogy a mügumi gyártá­sa a kívánatos mértékre emelke­dett s a kormány természetes gumiból eleget halmozott fel minden eshetőségre. nunk. Az erőszakra erőszakkal felelünk. A diplomáciai sakk­­huzásokra olyan leőrelátó külpo­litika a válasz, amelyről a táma­dások visszapattognak és amely hagyományos jó hírünket fenn­tartja. Ennek az érdekében azonban mozgósítanunk kell Amerika minden polgárát. Nem ellensé­geket, hanem barátokat kell sze­reznünk, mindenütt a világon. A levelezés a legalkalmasabb esz­köz erre. Négyszázmillió ma­gánlevelet küldenek az Egyesült Államokból külföldre minden évben, amelyeknek legnagyobb­­részét bevándorlók és gyerme­keik írják külföldi rokonaiknak és barátaiknak. A Common Council for Ame­rican Unity már évek óta hir­deti, hogy az amerikai nép kül­földre írott levelei az igazságot hirdetve a béke hathatós fegy­verei. A Council sürgeti, hogy e levelekben ismertessük meg é­­letmódunkat, mert ez a legéke­sebben szóló propaganda Ameri­ka igazsága mellett. A május 19-25. közötti hetet “Letters From America Week”­­nek nevezte ki 28 állam kor­mányzója, külön erre a célra ki­bocsátott proklamációval, abból a célból, Iiogy ezen a héten fo­kozzuk fel igyekezetünket. A “Levelek Amerikából Hete” minden amerikai előtt megvilá­gítja az idegenszármazásu pol­gárok értékes és hazafias mun­kájának a fontosságát. Az egyéni levélírónak alkal­ma lesz e héten, hogy Amerikát, mint a szabadság hazáját mu­tassa be, ahol anyagi jólétben és erkölcsi megelégedetségben él a nép, amelynek egyik legfőbb kí­vánsága, hogy ezt a jólétet má­sokkal is megossza. Ez a legjobb felelet a kommunisták hazug propagandájára. Miszivesen pártoljuk ezt a mozgalmat. A Letters From A- merica Week bizonyítsa be, hogy a toll erősebb a kardnál! A hivatalos helyről jövő szólamok­nál meggyőzőbb az őszinte ba­ráti levél. (Megjegyzés: Minthogy Magyarországon éppen most vezették be az oroszok a leg­szigorúbb levélcenzurát, szo­morú szívvel bár, de óvva int­jük magyar testvéreinket, hogy Magyarországra ne ír­janak ilyen leveleket rokona­iknak és barátaiknak, mert ők ott könnyen bajba kerül­hetnek. Újabban, állítólag, beidézik a postára azt, aki A- merikából, vagy a nyugati or­szágokból kap levelet, a cím­zettel felbontatják azt és elol­vassák. Képzelhető, hogy mi vár a címzettre, ha ezeknek a moszkvai közegeknek nem tetsző sorok vannak a levél­ben... Szűkszavú, egyszerűen csak életjelt adó leveleket Ír­junk hozzátartozóinknak a vasfüggöny mögé, hogy ár­tatlanul bajba ne hozzuk őket írásaikkal. A vasfüggönyön innen élő szretteinknek és ba­rátainknak, természetesen, a fenti cikk értelmében írha­tunk minél őszintébb hangú leveleket. — Szexek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom