Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-03-28 / 13. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 39. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. TRENTON, N. J., 1952. MÁRCIUS 28. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Ügy szöknek az emberek a vasfüggöny mögül, ahogy tudnak Senki előtt sem kétséges ma már, hogy a vasfüggöny mögötti országokban az élet nyomorúságos. Ha az ottani állapotokról semmiféle hir nem jönne ki a szabad világ­ba, már akkor maga a hirnél­­küliség is elég bizonyíték len­ne arra, hogy milyen körül­mények között élnek ott az emberek. Azonban nincs o­­lyan vasfüggöny a világon, a­­mellyel a tömeg szenvedése­ket eltitkolni és az igazságot megváltoztatni lehetne. Azok a hírek, amik Ma­gyarországról kiszivárognak, még ha a pfropaganda célok­ból terjesztett híreket a tár­gyilagosság kristály üvegén keresztül elfogulatlanul mér­legeljük is, elég sok szomorú­ságot okoznak azoknak az a­­merikai magyaroknak, kik­nek hozzátartozóik a vasfüg­göny mögötti országokban kénytelenek tengetni életü­ket. Mindenki szabadulni sze­retne ez országokból és ha egy elképzelhetetlen csoda folytán mindenki oda mehet­ne, ahova akarna, akkor az orosz kommunisták hatalma alá került országok azonnal üres pusztává válnának. így is sivár ott minden, sivár — mint egy nagy börtön, mely­nek lakói minden eszközt és alkalmat felhasználnak arra, hogy onnét kiszabaduljanak. A legújabb szökési mód, melyről ép most jött hir az a­­merikai sajtóba, nagyon ha­sonlatos a börtönből szökő ra­bok közismert módszeréhez, mikor a börtönből kifuvaro­zandó lim-lom közé lopja be magát a rab és igy kerül ki észrevétlenül a kapun. Budafokról bort szállítot­tak ki Svájcba, mert a ma­gyar kormánynak valutára van szüksége és a nemes ne­dűt, mit a magyar föld ereje, a magyar kéz munkája, a ma­gyar nap éltető melege a jó Isten akarata folytán magyar ember javára termelte ki, — gonosz erők felülkerekedése következtében magyar ember mégsem élvezheti. De a bor mégis nyújtott élvezetet leg­alább egy magyar házaspár­nak, mert a boros hordókkal telt vasúti kocsiba észrevétle­nül belopózott a férj és fele­ség és sikerült nekik a borral együtt átkerülni a határon. Bécs amerikai zónájában a nagy dörömbölésre kinyitot­ták a boros hordókkal telt le­ólmozott vasúti kocsit és a házaspár boldogan szállt le a vonatról, hálásan gondolva a magyar borra, mely ha más magyarnak nem is, — nekik kétségtelenül nagy élvezetet szerzett. Mert lehet-e egy ma­gyar embernek nagyobb élve­zete annál, ha kikerülhet ab­ból a szerencsétlen országból, amit ma idegenek birtokol­nak, — idegenek uralnak? . . . Ma már repülőgépen “masí­roz” a baka Az idősebb amerikai ma­gyarok közül sokan emlékez­nek vissza azokra a fiatalkori évekre, mikből jó három esz­tendőt Ferenc József K. und K. hadseregében töltöttek el. Szép idők voltak azok, mert akkor még fiatalok voltunk az ifjúságnak azzal a sok édes emlékével, miket valójában csak az öreg korban lehet tel­jes egészében értékelni. Ma már szép emléknek látjuk a­­zokat a komisz heteket is, a­­miket a nagygyakorlat forró napjaiban nehéz borjúval a hátunkon, Manlicher puská­val a vállunkon piszkosan, po­rosán, szohijasan, fáradtan reggeltől estig tartó masiro­­zásokban töltöttünk el. Mene­telés közben gyakran előfor­dult, hogy szép száll erős pa­rasztfiuk úgy vágódtak ki a sorból, mint egy zsák búza, s viszont vékony dongáju lát­szólag gyengébb legények e­­gész nap fáradhatatlanul rót­ták a köves országutat és nyelték annak bakkancsuk hyomán felszálló finom porát. Azonban a nagy erőlködés dacára sem tettek meg valami hossz uutat. De különben ez nem is volt fontos, mert a ma­nőver célja az volt, hogy azon a tisztek nagyobb jártasságot nyerjenek a hadviselésben és a legénységet hozzá szoktas­sák a háború eseténi nehéz vi­szonyokhoz. Azonban az utób­bi két évtized alatt lényegesen megváltozott a hadviselés módja. Ma már nincs szükség hosszú távú gyaloglásokra, mert ma már nemcsak teher­autókon és páncélkocsikon, de repülőgépeken is — masíroz a baka. A régi 32-40 kilomé­teres (20-25 mérföldnyi) napi teljesitmény helyett ma páf óra alatt ezer mérföldes távolságokra szállítják a ka­tonákat. A múlt héten egy fél diviziónyi katonát teljes hadi felszereléssel néhány órán be­lül szállították át S. Caroliná­­bó ITexasba. 50 hatalmas re­pülőgép elegendő volt ennek a hihetetlen teljesítménynek a lebonyolítására. E gépek ó­­riási bálnákhoz hasonlítanak, miknek fejük, mint egy nagy kapu — szétnyílik és lépcsők helyett egy hidszerü lejárón nagy időmegtakarítással rendkívül gyorsan bonyolódik le a be- és kiszállás. A Kossuth Ház ün­nepélyes felavatása KOSSUTH LAJOS Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület negyedmillió dolláros uj székházát március 17-én, ünnepélyes keretek között avatták fel Washingtonban. A Kossuth Ház a főváros egyik legszebb részében, a DuPont Circle-nél van; 1950-ben vásá­rolta meg az egyesület s közel egy évig tartott az a nagyará­nyú építkezés, amelynek során a központi hivatal számára Ízlé­sesen átalakították. Az épület méreteiről fogalmat ad az a kö­rülmény, hogy a harmadik eme­leten több bér-lakás is van. A Kossuth Ház szépen sike­rült felavatási ünnepségén, — amely a délelőtti alkalmi isten­­tiszteletből, diszebédből és ün­nepi estből állott, — az egyesü­let főtisztviselőin, vezértestületi tagjain, szrvezőin s az avatási tagszerzőverseny győztesein kí­vül résztvettek a meghívott or­szágos egyletek képviselői és a­­merikai magyar életünk más reprezentánsai. Repülőgép, atom-erővel A honvédelmi minisztérium jelenti, hogy a seattlei Boeing repülőgépgyár atomerővel haj­tott repülőgépek gyártásán dol­gozik. Az atom-repülőgép órán­­kint 2500 mérföldes sebesség­gel tud majd száguldani, üzem­anyag utánpótlás nélkül. Az a­­tom-hajtásos motoron a Pratt and Whitney repülőgépgyár dol­gozik Hartfordban. Egyelőre két ilyen repülőgépet építenek, többmillió dolláros költséggel. Tudós szakértők számítása sze­rint egy ilyen óriásgép, atom­erővel nyolcvanszor repülheti körül a földet anélkül, hogy le kellene szállania üzemanyagért. A légihaderő szolgálatában álló tudósok jelentik, hogy egy uj rakétát lőttbe fel 80 mérföl­des magasságba. A rakéta 5 majmot és 1 fehér egeret vitt magával a világűrbe. A cél,, az volt, hogy megállapítsák: élő lény életben marad-e a külső ré­giókban. A kísérlet sikerrel járt, mert a majmok életben maradtak az utazás alatt, csak amikor ejtő­ernyővel vissza hulltak a földre, négy elpusztult, mert az ejtő­ernyők nem nyíltak ki. Az ötö­dik majom élve ért földet, de szivszlhüdés ölte meg kevéssel utóbb a mexicoi sivatagban. Az egér él. A majmok testére készüléke­ket szereltek, melyek érverésü­ket, vérnyomásukat és légzésü­ket ellenőrizték és rádióhullá­mok révén figyelték a tudósok, hogy mi történik az állatokkal, amikor a föld légkörén túl olyan atmoszférába jutottak, ahol nin­csenek kitéve többé a levegő nyomásának és a föld vonzerejé­­neá. Megállapították, hogy az ál­latok jól bírták az utat, menet és jövet még életben voltak. Film­felvétel is készült, automatikus géppel, az egérről, amely amikor a rakéta kijutott a föld vonzkö­­réből, lebegett, súlytalanul, a ra­kéta testébe vágott kis cellában. Puskalövés nélkül... Albert C. Wedemeyer tábor­nok attól tart, hogy a szovjet to­vább fog terjeszkedni nyugati Európában és puskalövés nélkül foglalja el a szomszédos orszá­gokat. Olaszországban már megint mozgolódnak a vörösek... Két malomban őrölnek... Amerika nem ukar mili­­tarizmust Tekintettel a bizonytalan külpolitikai helyzetre, azt le­hetett volna hinni, hogy a Kongresszus a kötelező kato­nai szolgálatról szóló tör­vényjavaslatot k ü 1 önösebb vita nélkül fogja megszavaz­ni. Ez mégsem történt meg, mert a rendkívüli helyzetre való tekintettel hozott ideigle­nes törvények alapján az E- gyesült Államok kormányá­nak úgyis joga van annyi ka­tonát sorozni, amennyire az országnak szüksége van. így tehát a Kongresszus okosan (Folyt, a 3-ik oldalon) Miközben a “Bérmunkás” c. kispiszkos, — amelyik az Inter­national Workers of the World magyar lapjának mondja ma­gát, — nagyban reklamirozza Stalinék magyarországi rezsim­­jét, testvérlapjuk, az Industrial Worker 1952. március 7-iki szá­mának vezércikkében igy véle­kedik Stalinék uralmáról: “Mi ellenségesek vagyunk a szovjet kormányhoz ma, mert egy elnyomó, gonosz, rabszolga­kormány, amely kiszákmányolja a munkásosztályt egy kiváltsá­gos bürokrácia érdekében. El­lenségei vagyunk, mert minden munkásától megtagadja a leg­elemibb emberi jogokat. Ellen­ségei vagyunk, mert az állam az “elhalás” helyett nagyon is fen­­sőségessé nő és köszivübbé és közönmbössé válik az egyéni szabadsághoz. Mi a szovjetkor­mány ellen vagyunk, mert meg­fogalmazásától kezdve megtes­tesítője volt a kegyetlen bruta­litásnak. Mi ellene vagyunk, mert lemészárolta a kronstadti tengerészeket; mert következe­tesen és állandóan megtagadta a polgáraitól az egyéni szabadság és véleménynyilvánítás minden maradványát. Mi ellene va­gyunk, mert megrögzötten ha­zudott, hipokrata és megtévesz­tő volt és mindig és örökké meg­szegte védszentjének, Leninnek a parancsát: ‘Soha se hazudj a munkásosztálynak.’ Mi ellene vagyunk, mert elárulta a spa­nyol forradalmat olyan érdeke­kért, mely alkalmasság volt; és ellene vagyunk, mert mindig op­portunista és elvtelen volt.” A cikk azután megállapít né­hány igazságot az amerikai sta­­linistákról, majd hozzájuk be­szélve mondja: “ ... ők dühösen megtámad­nak mindenkit, aki szelíden ázt sugalmazná, hogy a mai Orosz­ország nem paradicsom és hogy az uralkodói valamivel kisebbek a szeneknél. Ők bámulatos gyor­saságot mutatnak elitélni min­denkit, aki arra céloz, hogy a je­len orosz rezsim nem egészen békeszerető s teljesen nem bű­nös olyasmi elkövetésében, mely elősegítené, vagy felbujtana háborúra. “Ez, amit mindenki, aki nem politikai hülye vagy vak fana­tikus, tud, hogy merő badarság. A Szovjetunió elfoglalta Finn­országot, megtámadta Románi­át, elfoglalta Latviát, Litvániát és Esztóniát és erőszakosan el­nyomta a többséget, mely kép­viselte a nép többségének az a­­karatát ez országokban. Ezek az élet, a történelem tényei és ezt mindazok tudják, akiket nem vakít el teljesen az oktondi és értelmetlen pártoskodás.” Érdekes, hogy a fenti idézetet a “Munkás” c. szocialista ma­gyarnyelvű lap közölte s ajánlot­ta “Bérmunkásék” figyelmébe, mondván, hogy ők nem olvassák az angolnyelvü lapjukat... Az erdélyi magyar­ság szörnyű helyzete A közelmúlt hetekben két ro­mán határőr szökött át a jugo­szláv oldalra Surján falu szom­szédságában. A székely-vidék közvetlen szomszédságából szár­mazó két katona előadásából megdöbbentő módon bontakozik ki a kommunista uralom gyalá­zatos kegyetlensége a székelyek­kel szemben: — A román parasztoknak és munkásoknak is a lehető legne­hezebb soruk van, de az ő nehéz helyzetüknél jóval embertele­nebb bánásmód jutott ki a szé­kely falvak népének. Minden székely faluba hétpróbás kom­munista és magyarfaló párttit­kár került, akiknek az a legfőbb feladata, hogy halálra kínozza a székelységet. Mindenkit utolér ezeknek a szadista párttitkárok­nak a dühe. Válogatás nélkül vi­tetik be a kínzásaik színhelyére, a községházára az embereket, a­­hol külön “véres” szobák van­nak. Itt levetkőztetik meztelenre az áldozatokat és órákig botoz­­zák őket. Nincs kivétel és az ag­gastyánok, vagy gyerekek is sorra kerülnek. Különös elősze­retettel vadásznak a terhes a­­nyákra, akiket speciális kínzás­nak vetnek alá. Aki ellenszegül, arra a biztos halál vár: ott verik agyon a “véres” szobában, vagy az utcán, a többiek elrettentésé­re végeznek vele a legszörnyübb kinzások után. Előfordult, hogy az egyik fa­luban félig a földbe ásták az el­lenszegült székely parasztot. Gyakori akasztás is a községhá­zák előtti fákra. Nincs semmi védelem, semmiféle jogorvoslat a vad vérengzések ellen. Az egyik faluból három idő­sebb gazda bement a megyei székhelyre panaszt tenni a ször­nyű kegyetlenkedések miatt. Másnap mindhárman a legbor­zalmasabb kinzások után a falu főutcáján szenvedtek mártírha­lált. Valóságos éhínség dúlja a székely falvakat. Oly kevés a fejadag, hogy normális mérték­kel mérve az évi mennyiség egy negyedévre s^m elég. Pusztít a betegség is, mert a legyengült szervezeteknek sem­miféle gyógyszer nem áll ren­delkezésre. Sokan szöknek fel a havasok­ba, ezek után azonban időnként nagy haj tó vadászatot rendez­­nek. Az elkeseredés! leírhatatlan és nem lehet csodálkozni azon, ha sokszor puszta kézzel szem­beszáll egy-egy székely paraszt a fegyveres kommunista terror­fiukkal, jól tudva, hogy a biz­tos halál vár rá. A román katonák előadása szerint, a székely falvak lakos­sága az utóbbi három évben ijesztő mértékben csökkent a tervszerű pusztítás következté­ben. TRENTONBAN Közli: BÉKY ZOLTÁN Politikai vélemény.. LYNDEN, Wash. — Jake Bo­­venkamp farmer a helyi újság­ban hirdette, hogy van 120 tón­­na szénája eladó “lehetőleg re­­pu6likánusok részére.” Száz évvel ezelőtt helyezte lá­bait Amerika földjére a legna­gyobb magyar-. KOSSUTH LA­JOS. Jött mint egy világi tó fák­lya, hirdette a szabadság örök és hallhatatlan eszméit. Tüzes beszédeivel, lánglelkü szónokla­taival, prófétai látomásaival felrázta az egész Amerikát. Mél­tán nevezték a legnagyobb ál­lamférfiak Kossuthot, Washing­ton után a “világ legnagyobb szabadság hősének,” “a Szabad­ság angyalának, a szabadság a­­postolának” (the angel of liber­ty, the apostle of freedom). Jött, hogy, mint a szabadság lánglel­kü bajnoka felhívja Amerika fi­gyelmét arra a halálos veszede­lemre, amellyel a keleti, orosz zsarnokság fenyegeti az egész vilá gszabadság szerető népeit, közöttük egy árva, kifosztott, leigázott rab népet a Duna és a Tisza táján: a magyarságot. “Nem nézheti Amerika tétle­nül,” mondotta egyik ne\t have­­ni beszédében” hogy a világ e­­gyik részén a szabadságot és a legszentebb emberi jogokat láb­bal tiporják.” “Aminthogy egy az Isten és egy a világossága, a­­zonképen egy és oszthatatlan a szabadság is. Bárhol is nyomják el a szabadságot, bárhol is borul árnyékba a szabadság napja... ez veszélyt jelent a szabadságra mindenütt...” “Magyarországot tönkre tették; Magyarország romjain a polgári és vallási el­nyomatás üli orgiáját és onnai terjed ez szerte Európában...” “és ez az elnyomatás el fogja ér­ni önöket is.” Amerika az orosz zsarnokságot nem engedheti túl a Kárpátokon, le az Adriáig s nem engedheti át nekik Ázsiát, mert ez Amerika végvesztét is fogja jelenteni... “A menny nem köthet1 kompromisszumot a po­kollal.” Amerika száz esztendő múlva döbben rá a kossuthi pró­féciák rettenetes valóságára, a­­mikor már átengedte — a cári. zsarnokságnál ezerszer kegyet­lenebb orosz kommunista zsar­nokságot — a Kárpátokon, le az Adriáig és átadta nekik az egész Ázsiát. Most eszmélünk Kossuth 100 évvel ezelőtti szavaira, hogy a menny nem köthet kompro­misszumot a pokollal, most ami­kor már fiaink ezrével véreznek Koreában az orosz fegyverek és, amint Kossuth mondotta a, “né­pek szabadságát és legszentebb jogait tipró” keleti zsarnokság ellen. Most döbbenünk rá Kos­suth prófétai szavainak igazsá­gaira, amikor a veszedelem már az ajtónk előtt van. Kossuth több, mint 600 beszé­det tartott Amerikában. Több, mint 250 versben, hőskölte­ményben dicsőítették nagyságát Amerika és Anglia legnagyobb ! költői. Kossuth beírta nevét j nemcsak Amerika, hanem az e­­| gész világ történelmébe, mint | a szabadság egyik legnagyobb és | leglánglelkübb bajnoka. Nekünk amerikai magyaroknak szent kötelességünk megállani a száz éves határkőnél, különösen ma, amikor ugyanazon zsarnokság irtja, gyilkolja származásunk népét, mint 100 esztendővel ez­előtt. Meg kell álnunk és fel kell hivnunk a világ figyelmét a nagy kossuthi igazságra: “Hogy az egész emberiség végzete len­ne, ha megengednék a zsarno­koknak, hogy lábbal tiporják a szabadságot és az emberiség leg­szentebb törvényeit.” A TRENTONI KOSSUTH ÜNNEPÉLY A trentoni magyarság az Egyházak Egyletek Nagybizott­ságának rendezésében az állam magyarságával karöltve fényes ünnepségek keretében fogja megünnepelni- Kossuth Lajos amerikai utjának száz éves év­fordulóját. Erre a célra az Egy­házak Egyletek Nagybizottsága kivette a War Memorial díszter­mét, ahol április “27-én vásár­nap d. u. 3-kor lesz a nagy Kos­suth ünnepély. Az ünnepélyen országos hirü szónokok politiku­sok és művészek fognak fellépni. KOSSUTH LAJOS 1852 ápr. 19-én érkezett Trenton városá­ba, amint a “The True Ameri­can” 1852 április 23-ki száma leírja: A pályaudvaron hatal­mas, ujjongó tömeg várta. Bár a nép türelmét nagyon igénybe vette a várakozás, mert eredeti­leg 11 órára volt kitűzve Kos­suth érkezése. Mivel azonban a gőzhajó (steamboat) a nagy ízéi miatt nem tudott átkelni a folyón, Col. Wall ezt a tényt le­vélben jelentette a trentoni fo­gadó bizottságnak, mire Benja­­nin Fish rögtön intézkedett, íogy külön vonat hozza Kos­suthot Burlingtonból Trenton­­ba. Kossuth Col. Wall házában ■szállt meg. Környezetében ott volt Dr. Dorsey, Newark polgár­­mestere is. Noha a fogadó bi­zottság mindennel készen volt az állomáson, a szakadó eső miatt sietni kellett be a United States Hotelba. A város összes harang­jai zúgtak, hirdették a kiváló embernek, a nagy magyar sza­badság hősnek a jövetelét s az utcák az eső ellenére is tele vol­tak néppel. (Folytatjuk.) SZEMÉLYI HÍREK Nem bekül... Aly khán megpróbált kibé­külni filmsztár feleségével, Rita Hayworth-al. A színésznő azon­ban nem hajlandó visszatérni a dúsgazdag mohamedán herceg­hez. Bomba-biztos fedezék a Fehér Házban Az újjáépült Fehér Háznak külön légoltalmi pincéje lesz. 938,000 dollárba kerül a bomba­biztos fedezék, melyben az el­nök, családja és a Fehér Ház személyzete is elfér ellenséges légitámadás esetén. Id. Kerezsi Györgyöt, köztisz­teletben álló honfitársunkat ün­nepelték március 23-án 70-ik születésnapja alkalmából közeli családjának tagjai és barátai. A születésnapi ünnepélyt Beatty Street 11 sz. alatti ottho­nában rendezték meg, leánya és veje Orosz L. Miklós és felesége, ahol gyermekein, unokáin kívül tisztelői és barátai nagy szám­mal jelentek meg és halmozták el jókívánságaikkal az ünnepel­tet. A jeienvoltak közül , a követ­kezők neveit sikerült feljegyez­nünk : Daven György és felesé­ge Manhasset, Long Island, New j Yorkból és gyermekei: Dorothy, Tamás, James ; Suta Mihály és felesége, Vargo János és fele­sége és leánya Geraldine, Mr. és Mrs. Walter Phillips, Oros£ Miklós és felesége és fia Róbert. Nyolcvan mérföld magasban...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom