Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-01-19 / 3. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. JONUÁR 19. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Rövid hireg — apró meg­jegyzésekkel Olvasóink nagy része élénk figyelemmel kiséri hetenként rendszeresen megjelenő kül­politikai fejtegetéseinket. Jól eső elégtételül szolgál nekünk azért a gondos körültekintés­sel végzett munkánkért,' a­­mellyel e fejtegetéseket elké­szítjük, hogy azok iránt női olvasóink is meglehetős nagy érdeklődést tanúsítanak. El­sősorban az anyákat érdekli a külpolitikai helyzet, mert aki­nek katonaköteles korban lévő fiaik vannak, azok reszketve figyelik az eseményeket, a­­miknek kialakulásától fiaik­nak élete forog kockán. Azonban, hogy e rovatun­kat változatosabbá tegyük, ki­sebb jelentőségű, de azért ér­dekesnek tekinthető rövidebb hírekkel is tarkítani akarjuk ezt. Egy ilyen hir például a£, hogy Harley G. La Marr nevű 20 éves fiatalembert a múlt héten a New York állambeli Sing Sing fegyházban kivé­gezték, mert tavaly február­ban Mario L. Frisbee buffaloi nőt rablás közben megölte. Mielőtt a fiatal rablógyilkost a villanyszékbe ültették, édes­anyjának megengedték, hogy őt meglátogassa. Ehhez a szo­morú bucsulátogatáshoz kü­lönleges engedélyre volt szük­ség, mert az anyja, Amelia Paliwodzinski, 30 éves fegy­házbüntetését üli — férjének meggyilkolása miatt. Ebben az esetben ismét bebizonyoso­dott, hogy nem messze esik az alma a fájától, — vagy még helyesebben, — az anya a fiá­tól. Magyar katonák ismét idegen vezényszavaknak enge­delmeskednek A magyar fiuktól a múlt­ban nemcsak azt követelték még, hogy jó katonák legye­nek, de a német kommandót is tudni kellett nekik. Ezeket a vezényszavakat próbálták a lehetőség szerint elmagyaro­­sitani, úgy hogy például a Hapták-ot a német Habt Acht-nak magyaros elnevezé­sét valósággal magyar szónak tekintették. Most, hogy Ma­gyarország “független” (?) lett, a fiuknak nem kell már haptákban állni, mert erre egy uj szó jött divatba. Ha nem tévedünk, — szmirno a neve ennek az uj haptáknak. Orosz vezényszó ez, mert a­­mint Ausztriából jött hirből olvassuk, az orosz elrendelte, hogy Magyarországon a ve­zényszavakat orosz nyelven is tudni kell a magyar katonák­nak. Szomorú dolog az, hogy a magyar fiuknak mindig ide­gen kommandóra kellett állni — haptákban. Csoda mindig volt, s mindig lesz: különösen — rossz csoda Csodákban ma már nem na­gyon hisznek az emberek, — de különösen jó csodákban — nem. Azonban néha mégis tör­ténnek csodák, ha valakinek a jó és rossz között nincs más választása, mint csodákban hinni. A négy éves kis Caro­lyn Joan'Purcell szüleinek azt mondták Atlantában az orvo­sok, hogy leánykájuknak a szemét rákbetegség támadta meg, s az egyetlen lehetőség a gyermek életben maradására az, ha mindkét szemét kiope­rálják. A szülőknek választa­ni kellett a között, hogy le­ánykájuk vagy elpusztul, vagy pedig élni fog, — de ö­­rök vakságban. Rettenetes ne­héz volt e két lehetőség között dönteni és az egész országban izgatottan várták, hogy mit határoznak majd a szülők? Napokig tartott a szülők tépe­­lődése, mig végül is az anya kívánsága az volt, hogy leány­kájának szemeit semmi esetre se vegyék ki, mert hátha úgy­is megsegíti őt a jó Isten. Atlantában egy jótékony e­­gyesület elegendő pénzt adott a szegénysorban élő Purcel­­léknak, hogy leánykájukat az Egyesült Államok leghíresebb kórházába, a Mayo Klinikára vigyék, mely a Minnesota ál­lamban lévő Rochester város­ban van. Ott az orvosok meg­állapították, hogy a kis leány­nak szemén nincs rák, s csak egy aránylag könnyen meg­gyógyítható betegség támadta meg a szemét. Az anyának igaza volt, hogy hitt a csodában, — mert valóban az volt. Atlantában az orvosok a Purcell leányka sze­mének betegségét — csoda­rosszul állapították meg. Rossz irányba akart utazni A washingtoni magyar kö­vetségen meglehetős izgalmat okozott a múlt héten egy Hen­ry Gartner nevű ember, ki késsel összeszurkálta Gyulai Ida követségi tisztviselőnőt. Mig az előhívott rendőrök megérkeztek, a követségi al­­" kalmazottak revolverrel a ke­zükben tartották féken a ké­­selő merénylőt. A rendőrsé­gen Gartner azt vallotta, hogy azért támadta meg a követ­ségi tisztviselőnőt, mert meg­akadályozta őt abban, hogy Magyarországra utazhassák. Nem furcsa? Itt Ameriká­ban egy ember ölni lett volna képes, hogy bem'ehessen Ma­gyarországba. Ott a lakosság­nak legnagyobb része szintén ölni lenne képes, — csakhogy kimehessen Magyarországból. Szívesen hozzunk áldozatot, — hogy békében élhessünk A következő 18 hónapban az Egyesült Államok 140 billió dollárt fog’ költeni fegyverke­zésre. Csak összehasonlítás utján lehetne valóban elkép­zelni, hogy milyen óriási ösz­­szeg ez a 140 billió dollár. Mi­vel a fegyverkezés a béke megóvása érdekében történik, — az amerikai nép szívesen fizeti a béke árát. Ha a kor­mánynak sikerül a “pay as you go” elv alapján beszedni adókban ezt 140 billió dollárt, akkor semmi nagyobb baj , nem származik a béke árának megfieztéséből. Legfeljebb csak az, hogy az emberek leg­nagyobb része ingyen' fog dol­gozni. Nekünk, — amerikai újságíróknak ez nem lesz — újság; mi már ezt rég tesszük. Repülőgép szerencsétlenség Philadelphiában A már 11-ik éve létező Phi­ladelphia International Air­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Apjáért bűnhődik Kun Béla fia a szov­jet-paradicsomban Most jelent meg a párisi “Plon” kiadásában El Camesino tábornoknak, a spanyoyl polgár­háború kommunista vezérének “Az élet és a halál Szovjetorosz - országban” cimü könyve. E könyvben El Campesino, aki 10 évi raboskodás után menekült el a “vörös paradicsomból,” töb­bek között megírja, hogy kegy­vesztettsége előtt a moszkvai Frunze Akadémia (katonai fő­iskola) hallgatója volt. Ez aka­démián Taguena spanyol tábor­nokot politikailag és katonailag arra készítették elő, hogy a kellő pillanatban Magyarországon át­vegye a főparancsnoki tisztet. A titokzatos Bata István ve­zérőrnagy, a magyar honvédség uj vezérkari főnöke, akiről sen­ki sem tudja, hogy hol született és merre van hazája, nem azo­nos-e Taguenával? El Campesino beszámol arról is, hogy a kegyvesztettek csa­ládját még irmagjában is elve­­szejtik. A könyv e részében ta­láljuk az alábbi sorokat: — Kun Bélának, a régi ma­gyar kommunista diktátornak a fiával Pecsoraljev vidékén talál­koztam. Már több évet töltött el a magas Északon; harminc éves elmúlt, amikor 1946-ban láttam, de máris roncsember volt. Alig tudott járni, valóságos púpja tá­madt, feje beesett a vállai közé, karjai ernyedten csüngöttek. Skorbut támadta meg s minden fogát elvesztette... Orosz atom-bombák Gordon Dean, az atomerőbi­­zottság elnöke közli a sajtóval, hogy biztos tudomása szerint a szovjet már javában gyártja az atombombákat. A kérdésre, hogy Amerika atombomba lera­­katot állít fel Angliában, nem adott választ Dean. De jelentet­te, hogy kísérletek folytak bu­­várhaj óknak atomerővel való hajtására. Az amerikai atombomba ter­melést lényegesen meggyorsítot­ták. Nemcsak bombákat, de kü­lönféle atomfegyvereket is gyár­tanak már. Az ezerszer is hatásosabb Hydrogen-bombák gyártását is rövidesen megkezdi Amerika. Az első ilyen bombát Eniwetok szigetén a nyár elején kipróbál­ják. Ösztöndíj bál A Trentoni Amerikai Magyar Szövetség 1951 február 18-ikán tartja évi ösztöndíj bálját a Grand uccai bálteremben, a­­melyre már most szívélyesen meghívja a város és a környék magyarságát. Mindenki előtt is­meretes, hogy a Társulat évente több ösztöndíjat oszt ki közép iskolát' végzett diákok között, hogy segítse az arra érdemes fiukat és lányokat az egyeteme­ken való tovább tanulásra. Az erre szükséges összeget a bál jö­vedelméből fedezik. Éppen azért kérik a szórakozni vágyó közön­séget, hogy ebben az évben is, mint mindig máskor jelenjenek meg a bálon, mert nemcsak egy kellemes estében lesz részük, de egyúttal jótékon ycélra is áldoz­nak. Géczi József zenekara fog játszani. Beléptidij személyen­ként $1.25. Jegyek már most kaphatók a bizottság tagjainál. Mindszenty tizen ma is December 26-án, karácsony másodnapján múlt két éve annak, hogy Mindszenty József, Magyarország bíboros her­cegprímása a kommunista pribékek foglya lett. . . Megkinoz­­ták, meghurcolták, gyalázták, elitélték, de a becsületes érzésű magyarság s a világ minden tisztességes gondolkozásu embere számára ő ma is: századunk egyik legnagyobb magyarja, hitének, egyházának, nemzetének nagy élő mártírja; kelet­nyugat élet-hal álharcának önfeláldozó, igazi nagy hőse! A rabságban sínylődő bíboros, Mindszenty József hét­pecsétes zárral van elkülönítve nemzetétől s a világtól, de szava, üzenete elér hozzánk ma is . . . Élő, örök megnyilatko­zásai, kiáltásai a világ lelkiismeretéhez ezek egy nagy, önfel­­áldozóan báto^ férfiúnak, aki nemcsak magyar egyházfeje­delem, de a neimzet legkritikusabb történelmi napjaiban egy magárahagyott, pusztulásra kárhoztatott, elnémított nép szó­szólója, vezére is volt. Magyarok, mindenütt e nagyvilágon, ma talán még érce­sebb hangon, még példamutatóbban szól hozzánk Mindszenty bíboros, 1948. november 18-án mondott szavaival: “Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kö­telesség et\rója rám a nagyvilágon legárvább népem tör­ténelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos ...” Vagy ezzel az intelmével: “Vahhcmyszor imádság száll el ajkatokról, mindig foglaljatok bele minden magyar embert, határon innen, határon tu és a ti szivetekben legyen ott minden magyar­nak fájdalma és kínszenvedése. Ebből a nagy, magyar fájdalomegységböl ne engedjetek soha, senkinek a kedvéértr . . . Idő eljnem moshatja, események el nem szürkithetik a nagy magyar mártírnak ezeket és hasonló megnyilatkozá­sait ... szavainak csengése tiszta, mint a szinaranyé, kemény, mint a gyémáit s ezért: örökértéküek! Farsangi bál feb. 3- án a Magyar Otthonban A Magyar Otthon Igazgató­ságának Női Bizottsága ezúton is felhívja a város és környéke figyelmét arra, hogy 1951 feb­ruár 3-án, szombat este 9 órái kezdettel nagyszabásúnak ígér­kező farsangi bált rendez a Ma­gyar OtíhŐmdisztermében, mely “v . C5f> t r alkalommal a ^népszerűségnek örvendő Géczi gs Petrick Carte­ret, N. J.-i Zenekara fogja szó­rakoztatni a közönséget. — E pompásnak ígérkező mulatság rendező bizottságának elnöknője Mrs. Julia Papp Anckrews, mig alelnöke Mrs. Alex Fedor. ízle­tes fánk, valamint kávé lesz szervírozva és i belépő dij 75 centben lett megállapítva. ADJ! Nyisd meg az ajtódat, Ha zörögnek rajta, Aki ott kilincsel, Nyomorúság hajtja. Szeld meg a kenyered, Ha koldus, ha árva Nyújtja felél kezét Alamizsnát tárva# Gyulladjon a lelked Szépre, szeretetve, A szivedből senki Ne legyen kivetve! Szenvedők szeméből Törölgesd a könnyet, Néha csak egy jó szó S már a sorsuk könnyebb. Üldözött, elhagyott Legyen jó barátod, Vedd pártfogás alá, Hogyha bajban látod. Árváknak keservét Jóságod enyhítse Hideg szobájukat Lelked melegítse! t Nyíljanak, nyíljanak Szived virágai, Hadd tudjon az Isten Értük megáldani! . . . Kelet-Nyugat rádió-háborúja A, magyarországi lapok éles kirohanást intéznek az “ameri­kai és angol éter-gengszterek” ellen, akik Németország és Ausztria általuk megszállt terü­letén rendszeresen használják a Szovjetuniónak és a népidemo­kráciáknak megállapított frek­venciákat. Stuttgart, Bayeruth és Heidelberg, Riga, Szimfero­­pol és Odessza frekvenciáján ad, mig München, Frankfurt és Brémen Albánia és Bulgária hullámhosszait zavarja. Salz­burg és Bécs adásai Magyaror­szágot zavarják. A lapok ezután felhánytorgat­­ják, hogy a müncheni rádióállo­más a számára maximálisan megengedett 60 kilowatt helyett 150 kilowattal ad. A szovjet és népidemokra­tikus rádiókhoz hir szerint tö­megével érkeznek a felháboro­dott levelek, melyekben tiltakoz­nak az “amerikai rádió-gengsz­terek” mesterkedései ellen. A levélírók kövételik, hogy az ame­rikai, angol és francia hatóságok tartsák be a nemzetközi rádiós­­együttmüködés szabályait. Az USA megszálló hatóságai “egy uj aggressziós háború pro­pagandája” érdekében a szá­mukra kiutalt 3 hullámhossz helyett 26 hullámhosszon sugá­rozzák műsorukat, ami végered­ményben egy “kaotikus rádióhá­­boruhoz” vezetett. A lapok végül hangoztatják, hogy az amerikai és “amerika­­bérene” rádiók sohasem, fogják tulharsogni az igazság hangját. Az igazság természetesen az, hogy a Szovjet és csatlósai rend­szeresen zavarják az amerikai adásokat, nehogy a Vasfüggöny mögötti népek megismerjék az igazságot. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL (Ezek a hírek, rövid, de an­nál többet mondóbb helyzetké­pek nem a washingtoni magyar követségtől, vagy a kommunista és társutas lapokat hazugsággal elárasztó “Magyarok Világszö­vetségétől” érkeznek hozzánk. A forrás tehát feltétlenül meg­bízhatóbb, mint a fentemlitet­­tek. — Szerk.) KARÁCSONY MAGYAR­­ORSZÁGON . . . A bethlehemesek hagyomá­nyossá vált karácsonyi házról­­házra látogatása is ellenséges cselekménnyé minősült a népi demokráciában. Az úttörő moz­galom iskolai alcsoportj aival “megszavaztatták,” hogy a ka­rácsonyt szocialista szellemben, vagyis a “Fenyő ünnepe”-ként ülik meg és “nem esnek áldoza­tul a csodák varázsló erejének.” Az Úttörő mozgalom 1654-A-50 számú körlevele szerint, — me­lyet az iskolai csapatvezetők kaptak kézhez — “az Úttörő if­­j uság első kötelessége karácsony előtt az legyen, hogy Stalin 71 éves születésnapjának jelentősé­gét ismertesse, a bölcs tanító­mester szellemét és útmutatását követve.” így történt, hogy de­cember 15-e óta kis iskolás gye­rekek “szocialista bethlehemes­­dit” játszva járogattak házról­­házra és a nagy Stalinról szóló versikékkel és dalokkal, azaz csasztuskákkal szórakoztatták a mit sem sejtő vendéglátó csalá­dokat. Ellentétben a régi világ­gal, amikor édességgel ajándé­kozták meg a Bethlehemeseket, kiki a maga munkaterületén többtermelést volt kénytelen fel­ajánlani..^ A budai Batthyány téri Anna­­templom karácsony este zsúfolá­sig megtelt hívőkkel, úgy hogy mire az éjféli mise ideje elérke­zett, sokaknak nem jutott hely. Az éjféli mise alatt a hívők, akik között számtalan másvallásu is volt, hangosan zokogva három­szor énekelték el a Himnuszt. A templom előtti téren óriási kö­zönség gyűlt egybe, akik már nem fértek be a templomba. A templomból kiszorultak részére a hangszóró felállítását megaka­dályozták és röviddel éjfél előtt kivonultak a riadó-autók és az AVO-sok megkezdték a tömeg szétoszlatását és igazoltatását. A Batthyány téren lévő nagy­vásárcsarnokba terelték be a templom körül térdeplő és köny­­nyező, ájtatos tömeget és a ta­núvallomások szerint többeket bántalmaztak. A riadó-autók megjelenésekor a templomban imádkozok tüntetésként — meg­szakítván a szertartást — a Himnuszt énekelték és ennek le­nyűgöző hatása rettentette visz­­sza a terroristákat attól, hogy behatoljanak a templomba. Né­hány személyt, akik szembeszáll­tak a rendőrökkel, elhurcolták, a tömeget szétoszlatták. UJ CSÁRDÁS . . . Még a csárdást is átlakitják, azaz korszerűsítik. A népműve­lési minisztérium táncművészeti csoportja felhívta a koreográfu­sokat, hogy készítsenek uj csár­dás táncot, amely “jobban lefe­jezi a szocializmus felé haladó nép egészséges felfogását és a szocializmus győzelmébe vetett hitét.” Lukách Ferencné Third Ave., Roebling, N. J.-i lakó honfitársnőnk súlyos müté-­­te nesett át. Az operáció nagy­szerűen sikerült, Mrs. Lukách a javulás utján van. A műtétet Dr. Kondor József magyar se­bészorvos a Szent Francis kór­házban hajtotta végre. “Ágyúnál, tanknál, bombánál erősebb fegyverünk a hit!” Truman elnök Independence­­ben (Mo.) családjával töltötte a Szentestét s onnan egy gomb­nyomással gyújtotta meg a Fe­hér Ház karácsonyfáját. Az elnök megemlékezett kará­csonyi beszédében a Koreában, családjuktól t,ávol küzdő, szen­vedő katonáinkról, majd felszó­lította Amerika népét, hogy le­gyen egységes a kommunizmus zsarnoksága elleni harcban. “A kommunizmus istentelen — mondotta — mig a demokrácia a hit gyümölcse. A demokráciá­nak nem az ágyú, nem a tank és nem a bomba a leghatalmasabb fegyvere, hanem a hit, az embe­rek testvéri közösségének és az emberi méltóságnak hite Isten Atyasága alatt.” Előzőleg, a Szenteste napjá­nak délelőttjén a kommunizmus elleni éles beszédet mondott az elnök Kansas City-ből. Az egész világot átfogó erkölcsi mozgósí­tást sürgetette “Dzsingisz Khá­­nok és Tamerlanok utódainak Veszedelme ellen, akik a világ­­történelem legnagyobb gyilko­sai!” MIELŐTT leragasztjuk a kül­földre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Ame­rikának? WASS ALBERT nyugatra menekült magyar iró legújabb müve: “Ember az országút szélén” Regény a magyar sorsról... az erdélyi lélek szenvedéséről; egy nemzedék pusztulásáról, az országutak vándorává lett hontalan ma­gyar szivek fájdalmáról . . . — ÁRA $1.00 — Megrendelhető e lap Szerkesztőségétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom