Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-05-11 / 19. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” Hungarian News oi Trenton YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. MÁJUS 11. Five Cents per Copy—$2.00 per Year A mai zavaros világban tartós békét csak gyökeres meg­oldás hozhat A múlt héten fontosabb külpolitikai események hiá­nyában az újságok ismét Mc- Arthur tábornok elmozdításá­val kapcsolatos hírekkel fog­lalkoztak. McArthur a szená­tus külügyi és katonai albi­zottságainak három napon ke­resztül tartó ülésein védte a maga igazát és tagadta, hogy ő valaha is ellenszegült volna az elnök rendelkezéseinek. Ki­jelentette, hogy Washington­ból sohasem kapott határozott utasítást és pontosan kidolgo­zott terveket a koreai háború vitelére vonatkozólag és fi­gyelmeztetésül végül azt mondta, hogy a világnak még szabad része is pusztulásra van ítélve, ha nem sikerül a kommunizmus fenyegető ve­szedelmét Koreában teljesen szétzúzni. McArthurnak ez utóbbi ál­lítása csak részben tekinthető helyesnek. Abban mindenki megegyezik vele, hogy feltét­lenül le kell törni a kommu­nizmus erőszakos terjeszkedé­sét, bárhol is és bármilyen formában is nyilvánul meg ez az erőszak. így természetesen Koreában is szükséges volt felvenni a harcot a kommu­nista erőszakkal szemben. A- zonban ennek az erőszaknak a gyökere nem Koreában, sem Kínában, hanem Oroszor­szágban van. A gyökér a fon­tos, nem az ág. A természet is igazolja ezt, mivel jól tudjuk, hogy hiába vágjuk le a leve­leit és ágait az egészséges fát halálos szorítással körülölelő repkénynek, mert újból kinő­nek azok és előbb-utóbb ki­szívják az életerőt a fából, ha­csak gyökerestől el nem pusz­títjuk a növény világ e vesze­delmes parazitáját. Ép úgy nem végleges megoldása a kommunizmus veszedelmes terjeszkedésének az, ha mi Koreában teljesen széttörjük a , szabad világot képviselő Nemzetek Szövetségének had­seregével szemben álló kom­munista haderőket, ha azok csak koreai és kínai katonák­ból állanak. Azok csak levelei és ágai a kommunizmusnak, de nem a gyökere. Kremlin­­ben van a gyökér, mely uj á­­gakat és leveleket fog kiter­melni mindaddig, mig abban elegendő életerő van. McArthur békeajánlata uj megvilágításban Ezért tartjuk tévesnek Mc­Arthurnak elképzelését, mert ő a koreai hadszíntérnek túl nagy fontosságot tulajdonit. De ugyanakkor már a közvé­lemény majdnem teljesen megfeledkezett alig néhány hónappal ezelőtt felhatalma­zás nélkül tett béke kísérleté­ről, mit a kínai kommunista haderők f ő p arancsnokához rádió utján intézett. Nem tudjuk elképzelni, hogy mikép gondolta McArthur megállí­tani a kommunizmus terjedé­sét, ha hajlandónak mutatko­zott a kínai kommunista fő­­parancsnokkal béke tárgyalá­sokba bocsátkozni? Ma már senki sem beszél erről a béke­ajánlatról, mely ellent mond annak, amit most McArthur utólag kijelentett, hogy ha Koreában a kommunizmust teljesen szét nem törik, akkor a szabad világot a pusztulás veszedelme fenyegeti. Mi an­nak idején tévesnek tartottuk McArthurnak békeajánlatát; most arra maga McArthur is alaposan rácáfolt a szenátus külügyi bizottsága előtt tett figyelmeztetéssel, hogy a sza­bad világ megvédése érdeké­ben a kommunizmus terjesz­kedését Koreában telj esen szét kell törni. Ehhez mi is­mételten csak azt füzzük hoz­zá, hogy nemcsak Koreában, de máshol is, sőt Koreánál fontosabb helyeken is, — u­­gyanazt kell tennünk, — s er­re állandó készenlétben kell lennünk. A koreai harctéren a helyzet a mi részünkre kedvezőbb fordulatot vett A nagy vita hevében, mely McArthur elmoz ditásával kapcsolatban nemcsak a kon­gresszus tagjai között húzott választóvonalat nagy részt pártpolitikai tagozódottság szerint, de a közvéleménybe is é két vetett McArthur mel­lett álló nagy többséggel, — a koreai hadszíntér kedvező eseményei iránt nem mutat­kozik a jelentőségükhöz mér­ten megfelelő érdeklődés. Pe­dig igen nagy hordereje van annak a ténynek, hogy a kína­iak jól előkészített és renge­teg emberi erővel rendelkező tavaszi offenzivája mi reánk nézve kedvező forulatot vett. A Nemzetek Szövetségének hadereje aráynlag elég köny­­nyen megtudta állítani ezt az offenzivát. A mi részünkre ez igen nagy győzelmet jelent, a­­mit Washington hivatalos kö­reiben annál is szívesebben könyvelnek el, hogy ezt a győ­zelmet McArthur elmozdítása dacára is sikerült kivívni. Ez­zel ismét beigazolódott az a régi igazság, hogy a közélét terén senki sem sem pótolha­tatlan, de különösen a modern hadviselésben nem annyira a főparancsnok személye, mint inkább a különféle katonai szervek tervszerű együttmű­ködése hozza meg a rendelke­zésre álló erőktől elvárható eredményt. Belpolitikai események job­ban érdeklik a közvéle­ményt a külpolitikánál Hasonlóképen nem nagy az érdeklődés a Párizsban már több mint másfél hónap óta folyó négy nagyhatalmi ta­nácskozás iránt, melynek cél­ja közös alapot találni a bé­kés megegyezésre, hogy ez ál­tal egy újabb világháború ki­törését elkerülhessék. Amint várható volt, eddig nemcsak hogy nem értek el semmi ha­tározott eredményt a nagyha­talmi megbízottak a békés megegyzést illetőleg, de még a megvitatandó kérdések megállapításában sem tudtak megegyezésre jutni. Ellenben az egyre gyakrabban megis­métlődő szenvedélyes hangú felszólalásokból nem annyira a béke, mint inkább a háború alapjainak lefektetésére le­het következtetni. Oroszor­szágot a tanácskozásokon a végtelen erőszakos Gromyko képviseli, ki legutóbb is éles támadást éztniett az angol de­legátus egyik ajánlata ellen, (Folyt, a 3-ik oldalon) Az öt megválasztott városi Commissioner A vörösek pillanat­nyi győzelmének ára... Az amerikai hadvezetőség hi­vatalos becslése szerint a kínai és északkoreai kommunisták összevesztesége a nagy támadás megkezdése óta mintegy 40,000 ember, ideértve a halottakat és a sebesülteket is. A koreai há­ború kezdete óta közel egymillió embert vesztettek a vörösök. Mac Arthur ünnep­lése Chicagóban MacArthurt és családját va­lóságos orchidea-esővel fogad­ták Chicagóban. 5000 dollár ér­tékű orchideát záporoztak rájuk amikor a Stevens szálloda előtt kiléptek az autóból. Martin Ken­­nelly polgármester egy gyémán­toktól szikrázó brossot nyújtott át a tábornok feleségének. Ezüst korcsolyát kapott a generális 13 éves Arthur nevű fia. Chicago történetében ez volt a legna­gyobb fogadtatási ünnepség, a­­mit valaha rendeztek; mintegy 4 millió ember várta az utcákon az autó-karavánt. Milwaukee hasonló lelkese­déssel üdvözölte a “leváltott” tá-DONAL J. jpONNOLLY GEORGE W. PAGE Vogeler szabadsá­gának az ára bornokot. Utána Little Rock, Ark. városka öltözött ünneplőbe MacArthurék fogadtatására. Ez a szülővárosa Mrs. MacArthur­­nak, aki 1937 óta nem járt ott­hon . . . Fegyvert kér Tito Arra az esetre, ha kitör a har­madik világháború, Tito jugo­szláv marsai szeretné még ide­jében ellátni hadseregét modern fegyverekkel. Amerikához, Ang­liához és a francia kormányhoz fordult ezzel a kéréssel Tito. Ha kellően felszerelik, a jugoszláv hadsereg nem vonul vissza a he­gyekbe, de a határon néz szembe a rátörő ellenséggel. Jugoszlávia kereskedelmi szerződést kötött Franciaországgal, amely gépe­ket, gyárberendezéseket, moto­rokat és fegyvert szállít majd cserébe nyersanyagokért. A ju­­goszlávoknak van bőven rezük, vasuk, ónjuk, zinkjük. Rákóczi Nap jul. 29-én A Rákóczi Segély Egyesület new jerseyi osztályai julius 29- én, vasárnap nagy pikniket tar­tanak, a Linwood Groveban, Lincolni Highway, Stelton, N. J. Kára és Németh Tesvtérek hi­res zenekara fog muzsikálni. A Rákóczi Nap ez évben is nagy­sikerűnek ígérkezik. Washingtonban külügymi­­niiszteriumunk közlést adott ki, mely szerint a Robert A. Voge­ler szabadonbocsátása körüli e­­gyezség értelmében New York­ban és Clevelandon újra meg­nyitják a magyar főkonzulátu­sokat, megengedik amerikai tu­risták beutazását Magyaror­szágra és visszaadják a nazik által elhurcolt magyar tulajdo­nokat. De a magyar Szent Koro­na nem szerepelt az alkuban. Az “ár” Vogeler szabadságá­ért igy is elég nagy, azonban mindennél kifejezőbben mutatja ez is azt, hogy mennyire tartja és értékeli Amerika az emberi egyéni szabadság-jogokat... Vogeler szerdán családostól megérkezett Amerikába. HALÁLOZÁS Május hó 5-én kisérték utolsó útjára városunk egyik közszere­tetben és megbecsülésben álló honfitársunkat, Id. Simicsák Jó­zsefet, aki mint üzletember, hosszú éveken keresztül, nagy szakértelmével és becsületessé­gével szolgálta ki üzletfeleit és egyben tevékeny részt vett a magyar egyleti és társadalmi é­­letben. Temetése a róm. kát. Egyház szertartása szerint a Rogers temetkezési intézet ká­polnájából, majd a Szent István egyházközség templom ából gyászmise keretében ment vég­be. Az Egyházközség temetőjé­ben helyezték örök nyugalomra. Készüljünk fel a legrosszabbra! SIDO L. RIDOLFI Szigorú törvény a kábítószer árusok ellen New Jersey törvényhozói megszigorították a kábitészer­­csempészek és árusok elleni tör­vényeket. Akit heroin, mariu­­jana és más “fehér mérgek” terjesztésén érnek, azt börtön­­büntetéssel sújtják. Edwin J. Snediker demokrata képviselő azt kívánta, hogy halálbüntetés­sel sújtsák azokat, akik kiskorú­aknak kábítószert adnak el. A pénzbírság marad a régi: két­ezer dollár. Akit először érnek tetten, azt 2-5 évi börtönre Íté­lik. Visszaeső bűnöst 5-10 évre küldenek börtönbe. Gyűjtés egy magyar filmszínész ér­dekében Hajmássy Miklós, a kitűnő magyar moziszinész, sok szép magyar film kiváló szereplője és daliás alakja Dél-Amerfiká­­ban, Argentiniában feleségével együtt a legnagyobb anyagi ne­hézségek között tengeti életét. A kommunista rémuralom elől nyugatra menekültek keserves sorsa várt őreá is, megtetőzve azzal, hogy féllábát elvesztette... Hajmásy Miklós barátai és tisztelői most mozgalmat indí­tottak a nehéz viszonyok között élő színművész anyagi támoga­tása érdekében. Felkérték la­punkat is a gyűjtés bejelentésé­re és mert minden nemescélu, jó­­szándéku igyekezetnek készség­gel szoktunk szolgálatába állni, de különben is: egy sorsüldözte, önhibáján kívül súlyos helyzet­be került magyar filmszínészről van szó, ezt a gyűjtési akciót is figyelmébe ajánljuk olvasóink­nak. Nt. Kosa András new bruns­­wicki református lelkész vállal­ta az összegyűlt pénzek kezelé­sét és Dél-Amerikába való to­vábbítását. A begyült adomá­nyokról az akció bezárásakor la­punkban kimutatást fogunk ad­ni. Felkérjük tehát olvasóinkat — nemcsak azokat, akik a ma­gyar filmek rajongói, de mind­azokat is, akik szívből áttudják érezni egy a szülőhazától mér­földek ezreire vetődött és nehéz viszonyok között élő magyar filmszínész kétségbeejtő helyze­tét, — adakozzanak e segély­mozgalomra. Adományok köz­vetlenül is átadhatók, vagy el­küldhetők Nt. Kosa András cí­mére (10 Division St. New Brunswick, N. J.) Minden ado­mány hirlapilag nyugtázva lesz, úgyszintén a Hajmássy Miklós­hoz továbbított végösszeg is. “Jobb félni, mint megijedni” — mondja a régi jó közmondás és a jó közmondások jó tanácsul szolgálhatnak. Ezt a jó tanácsot fogadja meg és követi a hivata­los Amerika is, amikor figyel­mezteti az ország népét, hogy készüljön fel a legrosszabbra, készüljünk fel valamennyien ar­ra, hogy esetleg támadás érheti hazánkat, amit nemcsak ki kell védenünk, de ami közben a fe­jünket sem szabad elvesztenünk. Egy ellenséges támadás ese­tén, különösen ha az meglepetés­szerűen jönne, mint Pearl Har­­bort érte 1941 december 7-én, Amerika minden lakójának tud­nia kell, hogy mit csináljon. Fel kell legyünk készülve arra, hogy egy bombázás, vagy pláne atom­bombázás esetén mi legyen a te­endőnk. Szörnyűséges, szomorú valóság ez, de igy van! Hivatalos és félhivtalos kiad­ványok serege jelent meg már, amik tanácsokat ék utasításokat tartalmaznak ellenséges táma­dás esetére. Helyi, megyei, álla­mi és szövetségi szervek működ­nek már a polgári védelmi intéz­kedések foganatosítására és a polgári védelmi készülődésbe­­minden megbízható, hazafias és emberséges érzületü egyén be­kapcsolódhat abban a városban, ahol lakik. Ezenkívül mindenki gondoskodhat bizonyos kötszer­félékről, első-segély kellékek­ről, takarókról és mindazokról a dolgokról, amiknek úgy gon­dolja, hogy hasznát veheti ellen­séges bombázás esetében. A rá­dión ma már naponta többször is halljuk a figyelmeztetést, hogy legyünk készen bármilyen katasztrófára. Nem nagyon va­lószínű, hogy egy ellenséges orv­támadás éri az amerikai konti­nenst, azonban mégis megtör­ténhet és nem akarunk még egy Pearl Harbort, a mit sem sejtés és készületlenség szörnyű követ­kezményeivel. Ezért van az, hogy félretéve minden ijesztge­tő látszatot, a józan ész szavára hallgatva s a közmondás taná­csát követve figyelmeztetik a né­pet: készüljön fel a legrosszabb­ra, mert “jobb félni, mint meg­ijedni!” Igyekszünk megszerezni a leg­praktikusabb hivatalos utasítá­sokat s azokat közölni fogjuk la­punk olvasóival, hogy a kívánt óvóintézkedéseket mindenki a maga portáján külön is megte­hesse. * * * Néhány éve csak, a második világháború látszólagos befeje­zése után röviddel egyik olva­sónk indignálódva kiabálta ne­künk a telefonba (szegény), hogy micsoda újságot Írunk mi, tele van háborús rémitgetéssel, pedig csak most mult el a hábo­rú, stb. . . . Hibánkul rótta fel az az asszony éleslátásunkat s azt, hogy nem hittük, hogy Yal­­tában, San Franciscóban és Potsdamban a világ békéjét ké­szítették elő, vagy pecsételték meg... Hibánkul rótta fel az az asszony azt, hogy magyar szi­vünk megérezte már akkor, hogy szülőhazánk csöbörből-vö­­dörbe került, az egyik rossz után (nácizmus) a másik rossz (kom­munizmus) fenyegeti az egész világot s ennek csak egy újabb világháború lehet a vége . . .Hát itt tartunk...! Cortisone tömeg­­termelés A Harvard egyetem vegyész kutatónak sikerült olcsó nyers­anyagból mesterséges utón elő­állítani egy vegyszert, amelynek révén nagy tömegben gyárthat­ják majd a Cortisone nevű “cso­da-gyógyszert.” A Cortisone ál­dásosnak bizonyult a reuma és arthritis ellen. Március hó 18-án a Magyar Otthonban rendezett ünnepségen Didner Miklósné el­vesztett egy pár kézimunka kesztyűt, mely neki nagyon ked­ves emléktárgya volt. Kéri a becsületes megtalálót, hogy a keztyüt adja be a Füg­getlenség szerkesztőségébe. TÖRTÉNT VALAMI CSALÁDJÁBAN? aminek hírét nyilva^osságrs szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. Anyák Napja vasárnap, máj. 13-án DUCII J. ANDRÁS WARREN W. ORPEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom