Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-04-13 / 15. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” A kongresszus alsó házának elnöke nyugtalanítónak látja a helyzetet Sam Rayburn, a kongresz­­szus alsó házának elnöke, vagy ahogyan az amerikaiak hívják, — the Speaker of the House, — a mult héten igen nyugtalanító kijelentéseket tett, amikből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy igen rövid időn belül elkezdődik a har­madik világháború. Rayburn ezeket a nyugtalanító kijelen­téseket az általános katonai szolgálat bevezetése és á kato­naköteles kor megállapítása iránti vita során tartott be­széde előtt Truman elnök bi­zalmas jellegű tanácskozáso­kat folytatott a Kongresszus mindkét házának vezetőivel, azért Rayburn kijelentéseit úgy tekintették, mint biztos információk alapján szerzett tényeket, amiknek nyilvános­ságra hozásával az Elnök fi­gyelmeztetni akarta az orszá­got a közeli fenyegető vesze­delemre. Rayburn azzal kezdte be­szédét, hogy hosszú közéleti szereplése alatt ő sohasem próbálta elferdíteni az igaz­ságot és hamis állításokkal megtéveszteni a Kongresszus tagjait. “Most sem ez a cé­lom” — mondta Rayburn — “azonban ha az eseményeket vizsgálgatjuk, többek között például azt, hogy tegnap is 30 ellenséges repülőgép szállt el a koreai front felett, s hogy Mandzsúriában össze vont csapattestek nem kizárólag kínai katonákból állanak, — akkor arra a következtetésre kell jönnünk, hogy ma mi sok­kal közelebb állunk a harma­dik világháború kitöréséhez, mint 1945 óta bármikor is voltunk.” Ha szószerint értelmezzük Rayburn kijelentését, akkor természetes, hogy ma mindig közelebb állunk egy jövőbeli eseményhez, mint tegnap vol­tunk. ő e kijelentésével csak arra akart rámutatni, hogy a háborús veszedelem mennyire közel álló. Azonban beszédé­nek azzal a részével, mely sze­rint Mandzsúriában nemcsak kínai csapattesteket vontak össze nagyobb számban, ha­nem másokat is, — mindenki azonnal tisztában volt, hogy a “mások” csak oroszok lehet­nek. Koreában az orosz aligha fog háborúba keveredni Néhány nappal később kü-Helyreigazítás A múlt heti lapszámunkban a Magyar Férfi és Női Klub gyű­lésének összehívásánál szedési hiba következtében tévesen ke­rült be az “Otthon” szó. Tehát, nem Magyar Otthon Férfi és Női Klub, hanem Magyar Férfi és Női Klub. KERESTETÉS BOROS JÁNOS,,— Pandá­­né Boros Mária fivére hollété­ről bárki tud valamit, kérem, lépjen velem érintkezésbe: MRS. ROBT. POWERS 3719 Nortonia Rd. Baltimore, Md. lönféle forrásokra hivatkozva valószínűtlennek nyilvánítot­ták azt, hogy az oroszok Mandzsúriában csapatokat vontak volna össze, mert ez azt jelentené, hogy amennyi­ben a Nemzetek Szövetségé­nek hadseregével az észak­koreai és kinai kommunista csapatok nem tudnának meg­birkózni, az oroszok saját csapataikkal is támogatnák a demokráciák ellenségeit. Ha Ha gyorsan akarnánk arra a kérdésre választ adni, hogy az oroszra nézve előnyös lenne-e háborúba keveredni a nyugati demokráciákkal a Távol-Kele­ten? tekintettel a kifogyha­tatlannak látszó kinai ember­tartalékra — válasz igenlő lenne. De viszont akkor miért nem teszi meg azt az orosz? Azért inkább a nemleges vá­laszt kell elfogadnunk, mert egyelőre, — hangsúlyozzuk a­­zonban azt, hogy csak egyelő­re, — az orosz nemcsak hogy nem látja szükségesnek a ko­reai háborúba való nyílt be­avatkozást, de talán még ké­sőbb sem nagyon keresné az okot és alkalmat arra, hogy a Nemzetek Szövetségével az ő hadi bázisától olyan nagy tá­volságra komoly háborúba ke­veredjék. A szibériai vasútvonal gyor­san felmondaná a szolgálatot egy modern háborúban . Ugyanis az a távolság, mely az orosz hadi ipart, még ak­kor is, ha annak egy jó részét az Ural hegylánctól keletre, vagyis Szibéria különféle pontjaira helyezték át, — el­választja Koreától annyira megnehezítené az ottan har­coló hadsereg szükségszerű u­­tánpótlását élelemben, hadi anyagban és ember állomány­ban, hogy egy modern légi flottával rendelkező ellenfél a hosszú tápvonalat igen rö­vid időn belül teljesen hasz­nálhatatlanná tudná tenni. Már pedig utánpótlás nélkül (Folyt, a 3-ik oldalon) A Rákóczi Segélyző Egyesület 20-ik oszt. jubileuma A Rákóczi Egyesület Trento­­ni 20-ik Osztálya 1951 április 29-ikén fogja ünnepelni fennáb lásának 40 éves jubileumát- a Magyar Házban diszbankettel. Erre a nagy ünnepélyre a 20-ik Osztály tisztikara szívesen meg­hívja a trentoni magyarságot, hogy velünk együtt lelkesedje­nek. A Rákóczi Egyesület egyike az amerikai magyar iintézmé­­nyeinek, mely sikeresen és di­csőségesen működik már 63 éve a magyarság érdekében. A trentoni osztály 40 éve alakult és azóta szolgálja a helybeli ma­gyarságot. Reméljük, hogy minden ma­gyar, akinek érdeke továbbítani a magyar közéletet Trentonban, részt fog venni velünk 1951. áp­rilis 29-ikén a 6 órakor kezdődő banketton és a táncmulatságon, mely a bankettet követi. A Rákóczi 20-ik Osztály tiszti­kar nevében, Szántai Mihály, elnök; Zelenák J. Sándor, titkár. Városi Tanácsos jelöltek _____________________-JL DUCH J. ANDRÁS Nem kell külön bemutatnunk Duch J. András közismert és rendkívül népszerű városi taná­csosunkat, hiszen közülünk való magyar ember ő, aki nem szé­­gyeli magyar származását, sőt, büszke arra. Mint ahogy a tren­toni magyarság is büszke Duch J. Andrásra, New Jersey fővá­rosának volt polgármesterére és jelenlegi városi tanácsosára, aki a május 8-iki választáson visz­­szaválasztásra jelöltette magát és minden bizonnyal vissza is lesz választva. Neve a szavazó­­ivén a 11-ik helyen áll. A városi .választáson a törvény értelmé­ben a pártok nem állítanak ki je­lölteket, illetve nem pártok sze­rint megy a városi tanácsosok választása. Azonban legyen a­­kármilyen párti is, Duch J. And­rás a magyarság jelöltje, legelső vezrférfiunk a városban, aki nevével és évek hosszú során át viselt tisztes pozicióival elisme­rést, megbecsülést és dicsőséget szerzett a magyar névnek nem­csak Trentonban, de az egész ál­lamban. Biztosan tudjuk, hogy aligha lesz magyar szavazópol­gár, aki az öt közül egyiknek ne a Duch J. András neve feletti fo­gantyút húzná meg május 8-án. SIDO L. RIDOLFI Sido L. Ridolfi, aki a május 8-iki választásokon Commis­­sioner-jelölt, politikai pályafu­tását 1941-ben kezdte, mint Ma­jor General James I. Bowers szenátusi titkára. 1941-42-ben a trentoni State House-ban jogi tanácsodója volt Charles Edison akkori kormányzónknak. Mint ilyen, átvizsgálta a Törvényho­zás által megszavazott törvénye­ket, utánanézett annak, hogy mennyiben jók, vagy nem jók a­­zok a friss törvények, alkotmá­nyos erejüek-e, vagy sem és vé­gül írásbeli jelentésben véle­ményezte azokat a kormányzó­nak elfogadásra, vagy megvétó­­zásra. 1942-ben önként jelentkezett a Navy-be, ahol 3 és fél évet szolgált a háború idején és be­csülettel nyert elbocsátást. A jövő héten Mr. Ridolfi me­gyei Sheriff pozícióban tanúsí­tott működéséről fogunk írni. Cserkész-cirkusz az Armory-ban Az Amerikai Cserkészek tren­toni George Wáshington Coun­cil csoportja most szombaton, április 14-én égy úgynevezett “cserkész-cirkuszt” rendez a Trenton Armory-ban. Két elő­adás lesz, az egyik d. u. 2 órai, a másik este 8 órai kezdettel. Az egész környék Összes cserkészei résztvesznek az jiigyesen kiterve­zett, érdekes pi'ogramban. A megnyitó élőkép a Szabadság­szobor formája'lesz, amelyben a résztvevő cserkészek képviselni fogják a világ minden részéből bevándorolt nemz etiségeket. Léggömb-játékok, szabadtéri sportok, indiáii-ünnepségek és más érdekes szám szerepel a mű­soron, amely a szezon egyik leg­kimagaslóbb eseményének Ígér­kezik városunk’.-u-n. Nemcsak gyermekek és fiata­lok, de felnőttek és öregek szá­mára is rendkívül érdekesnek és szórakoztatónak Ígérkezik ez a cserkész-cirkusz, amelyre aki csak teheti, menjen el. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: elő­fizet “FEKETE HAJNAL” Trentonban először — a leg­újabb nagysikerű magyar film amerikai hóditó körúton A nagysikerű magyar filmek sorában is előkelő hely jut a “Fekete Hajnal” cimü legújabb magyar filmalkotásnak, melyet városunkban a Bijou mozi szín­ház mutat be április 19-én, csü­törtökön este 6:30-tól folytató­lagosan. A ragyogóan szép uj magyar film főszereplői: Lu­kács Margit, Nagy István és Gall Bea. Aki szereti az érzelmes, izgal­masan szép regényeket, annak különös élvezete lesz a “Fekete Hajnal” cimü gyönyörű film megtekintése. Biztos, hogy senki sem fogja megbánni, ha megné­zi a szép magyar filmek legszeb­­bikét, a “Fekete Hajnalt.” A Bijou mozi színházban, South Clinton és Chestnut Ave., Trentonban, április 19-én, csü­törtökön este 6:30-tól folytató­lagosan. Kisérő műsorul a legmulatta­­tóbb filmek egyike: “Kadét Sze­relem,” Pataki Jenővel. Ne mulassza el senki ezt a re­mek filmet a Bijou moziszinház­­ban. A Rákóczi Egyesü­let 20-ik osztálya felkéri a 20-ik osztály ossz tiszt­viselőit és a jubileumi bankett előkészítő bizottságának női és férfi tagjait, hogy most követ­kező szombaton, április 14-én este 8 órára a Magyar Otthon gyűlés termében rendező bizott­sági gyűlésen valamennyien szí­veskedjenek megjelenni. Tisztelettel, Szántai Mihály, elnök; Zelenák Sándor, titkár. MacARTHUR TÁBORNOKOT “LECSERÉLTÉK” A hetek óta húzódó kínos “MacArthur-kérdésben” Truman elnöknek keddről-szerdára virradó éjszaka nyilvánosságra hozott határozatával szenzációs fordulat történt. Az elnök MacArthur tábornokot egyszerűen és sommásan “leváltotta” a távolkeleti hadműveletek főparancsnoki tisztségéből és a Japánt megszálló amerikai csapatok parancsnoki pozíciójából. A bejelentés nemcsak Amerikában, de az egész világon törté­nelmi fontosságú mozzanatként, valósággal “bombaszerüen” ha­tott. A vélemények már régóta megoszlanak MacArthur ázsiai politikáját illetően a kongresszusban is. Tény, hogy a tábornok nyilvánosan bírálta kormányunk külpolitikáját, Truman pedig, MacArthurt elbocsátó nyilatkozatában kijelentette, hogy “egy hadműveleteket irányitó katonának és főparancsnoknak, akármi­lyen nagyszerű katona is, követnie kell kormánya utasításait.” Az alapvető ellentét tulajdonképen az volt, hogy MacArthur kifejezett nézete az, hogy a koreai háború nem nyerhető meg, csak totális há­borúval, az ellenség összes bázisainak egyidőben történő kímélet nélküli bombázásával és teljes erejű támadással. Nem kell katoná­nak lennünk ahhoz, hogy a tábornoknak ezt a nézetét mi is teljes mértékben osszuk! — Szerk.). MacArthur tehát vagy teljes hábo­rút akart Kina és a kommunizmus ellen, vagy pedig teljes kivonu­lást Koreából. A kivonulással szabad kezet adnánk a szovjetnek Ázsiában és felbátorítanánk azzal további támadó lépésekre. A teljes háborúzásra viszont ez idő szerint nincsen elegendő had­erőnk, mert nem köthetjük le erőóink zömét Ázsiában, védetlenül hagyva Európát és a többi sebezhető pontokat. A dilemma tehát fennáll és kétségtelen, hogy Truman elnökünket nehéz helyzet elé állította a “MacArthur-kérdés,” amiben döntenie kellett és amiben végül is igy döntött. A “MacArthur-kérdés” azonban csak fordulatot vett, ahogy fennebb irtuk, de nem szűnt meg. Nem lehet tudni ugyanis, hogy milyen hatása lesz az elnök döntésének a belpolitikában és milyen hatása lesz külpolitikai szempontból is. És mit fog csinálni maga MacArthur tábornok? Mert ha hazajön, kétségtelen, hogy a nem­zet mégis csak ünnepelve fogja fogadni a nagy katonát és hadve­zért és a kongresszus is meg fogja hallgatni, lám, mit mond . . .? Egyik törvényhozó már szerdán hajnalban úgy nyilatkozott, hogy Truman határozata az elnök teljes bukását vonja maga után... Ezt valószínűleg arra értette, hogy ha az elnök 1952-ben visszaválasztásra jelöltetné magát, kibukna. Viszont 1952’ még messze van, az események gyorsan peregnek napjainkban és egyéb­ként is Eisenhower elnöki jelölése kezd mind valószínűbbé lenni. MacArthur .hadvezéri képességeit általában mindenki elis­meri. Politikai Ítélőképességében azonban sokan nem bíznak. Poli­tikáját túl harciasnak találják. Bizonyos felfogás szerint a koreai háborút ma lelassítani és nem felgyorsítani kell, ha békét akarunk teremteni. Az ilyen hadműveletre pedig MacArthur nem alkalmas, az bizonyos. Leváltását ez magyarázza meg. Azt, hogy az Ázsiában roppant nagy tekintélyű főparancsnok lecserélés mennyire volt szerencsés, vagy szerencsétlen lépés, csak a jövő fejleményei fogják megmutatni. A magyar DP-k árulói - Amerika árulói (Az alábbi cikket a hontalan magyarok Münchenben, Német­országban megjelenő hetilapjá­ból, a “Hungária"-bál vettük át.) Négy hónap múlva lejár az USA bevándorlási törvény érvé­nye és Amerika kapui lezárul­nak az európai menekültek előtt. Ugyanakkor véget ér hivatalo­san az IRO, a kivándorlást inté­ző nemzetközi szervezet tevé­kenysége is. A határidő közéled­tével az amerikai magyar szer­vezetek utolsó nagy kísérletet tesznek, hogy felrázzák az ame­rikai magyarságot és assurance­­okat biztosítsanak azok számá­ra, akik meghívás nélkül, még mindig teljes bizonytalanság­ban és kétségbeesésben élnek Ausztria, Németország és Olasz­ország szomorú menekült tábo­­rabian. Az amerikai magyar la­pokban egyre-másra jelennek meg a felhívások, a szervezetek és nagylelkű magánosok ezer és tízezer számra küldik el a propa­ganda iratokat, az emberi szoli­daritás és a magyar testvéri sze­retet utolsó csodaszép erőfeszí­tésre készül. Ebbe az erőfeszítésbe azonban belevijjog egy vad, könyörtelen és pimasz hang. Ugyanazok a kommunisták, akik felelősek százezrek és milliók kiűzéséért, asszonyok m e g g yalázásáért, otthonok szétdulásáért, ugyan­azok, akik lehetetlenné tették, hogy 1945-ben, a második világ­háború befejeződése után való­ban béke szálljon a béke után sóvárgó népekre, most harcba küldik amerikai csatlósaikat, hogy hazug és elvetemedett pro­pagandával megakadályozzák az európai menekülttáborokba szo­rult szerencsétlen tömegek ide­jében való kivándorlását, embe­ri körülmények között való elhe­lyezkedését, szabad országok szabad munkájába való bekap­csolódásukat. A Kominform gondolatnak, az Amerikai Egyesült Államok területén, magyar nyelven meg­jelenő orgánuma, Magyar Jövő (Hungarian Daily Journal) állt az élére ennek a DP-k elleni had­járatnak. Előttünk fekszik a magyarországi vörös diktatúra amerikai szócsövének egyik leg­utóbbi száma, amely ‘Zsebre a kezeket’ cimen arra lázit, hogy azok a tájékozatlan amerikai magyarok, akik ezt az újságot olvassák, húzódjanak vissza a DP-ket megsegítő akcióktól, te­gyék zsebre a kezüket, ne segít­senek, ne írjanak alá assurance­­okat. A Magyar Jövő cikke Fa­ther Galambos József címére ké­szült, aki a Katolikus Magyarok Vasárnapjában felhívta Ameri­ka magyarjait a DP. akció tá­mogatására. A Magyar Jövő o­­lyan módon támadja Galambos atyát és az akció minden vezető­jét, a magyar múltat és a sze­rencsétlen magyar menekülte­ket, amihez hasonló csak a pesti kommunista sajtó legaljában je­lenik meg. A forrás, ahonnan ezt a támadást is sugalmazták, nem lehet messze attól, ahonnan a pesti kommunista lapok az uta­sításokat és előírásokat kapják. Révai József, a Moszkvában ki­képzett kommunista agitátor propaganda-minisztériuma a pesti kommunista lapoknak az ellátmányokat forintban adja. Hogy a Magyar Jövő kap-e el­lenértéket akár imperialista és kapitalista valutában, akár más­ban, nem tudjuk Hírszolgálati támogatásáról az amerikai kon­gresszus aktái is tanúskodnak. De, hogy a Magyar Jövő Ameri­kában miért hazudik és rágal­maz, azt nem nehéz kitalálni. A Magyar Jövő cikkében odá­ig merészkedik, hogy Rákosi Mátyást a szovjetorosz hadsereg tábornokát, a moszkvai Kreml­nek magyaroszági cselédjét, “a mostani Magyarország szellemi vezérének” nevezi, akit 17 esz­tendeig azért sanyargattak, mert “Krisztust utánozva, a megvetettekért a szegényekért állt ki, tanította őket egy szebb, boldogabb és szabad eljövendő időre, ami el is érkezett.” Krisztushoz merik hasonlíta­ni ezt a moszkvai ügynököt, aki a vasfüggöny mögötti legkegyet­lenebb politikai rendőrséget sza­badította a szerencsétlen ma­gyar népre. Krisztushoz merik egy Amerikában megjelenő lap­ban hasonlítani azt a Rákosi Mátyást, aki napról-napra gya­­lázza azt a nagyszerű amerikai népet, amely még ennek a Ma­gyar Jövő nevezetű kommunista gyülekezetnek is szólásszabadsá­got biztosit a szabad Amerika földjén. Krisztushoz merik ha­sonlítani azt a Rákosi Mátyást, aki börtönbe vetette, megkinoz­­tatta Vogeler Robert amerikai állampolgárt és mikor Vogeler Róbértné férje megkegyelmezé­­séért hozzá fordult, még a lelvél átvételét is megtagadta. De amikor Rákosit Krisztus­hoz meri hasonlítani, mit ir ez a Magyar Jövő a magyar nép­ről? Szerinte Rákosi előtt Ma­gyarországon csak “raccsoló grófok, dadogó bárók és károm­kodó földbirtokosok, feleségét is elkártyázó mágnások, gigerli bankárkölykök, fasiszta betyá-Ramon Vinay Trentonban Kedden, április 17-én este a War Memorial Building-ben, a Trenton Symphony Orchestra hangversenyén mint vendégsze­replő lép fel Ramon Vinay, a Metropolitan Opera nagyhírű é­­nekese. A hangverseny iránt mái’is nagy az érdeklődés s bizo­nyos, hogy Trenton és környéke zenekedvelő magyarsága is szép számban lesz képviselve a kö­zönség soraiban. A Trenton Symphony Or­­chestrát Guglielmo Sabatini ve­zényeli. rok, lezüllött katonatisztek, ká­véházi kártyaspielerek” voltak. “Az ipari mágnások romlottvé­­rü kölykei munkáslányokat űz­tek, a tolószékeken degenerált, hátgerincsorvadásos hülye dzsentrik vigyorogtak, Héjjasék ezerszámra akasztották, eleve­nen boncolták, becsetelenitették a magyar nép asszonyait, fiait és lányait, a Horthy, Szálasi bi­­(Folyt, a 3-ik oldalról) Pénteken nyilik a «1 • • 99 drive-in mozi A Brunswick Pike-on, Tren­­tontól néhány mérföldnyire levő Walter Reade’s “Lawrence Drive-in Theatre” ma, pénteken este nyilik meg, nagyszerű meg­nyitó műsorral. Üljön autóba családjával együtt, hajtson ki egy sétakocsikázásra s aztán te­tőzze be a programot azzal, hogy hajtson be a Lawrence Drive-in moziba, ahol ki se kell szállniok a kocsiból, élvezhetik az előadást az" autóban ülve . . . Minden ko­csiba külön kis hangszórót a­­kasztanak be s igy nemcsak jól láthatják a filmet, de a kívánt erősségre felcsavarva hallhat­ják is ... A “behajtós mozi” nagyszerű találmány és főleg: kényelmes . . . Menjen el, pró­bálja ki, aki még nem volt ott, rendszeresen fog járni egész nyáron át ebbe a szabadtéri mo­ziba! Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1951. ÁPRILIS 13. Five Cents per Copy—$2.00 per Year YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom