Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-02-16 / 7. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” KENYÉR A VIZEK FELETT Irta: JOHN A. O’BRIEN, jogi és filozófiai doktor. Az “American Weekly’* engedélyével,^ angolból fordítva Lapunk Előfizetőinek és Barátainak szives figyelmébe! Lapunk postai kézbesitése az utóbbi időben több helyen késedelmet szenved, annak dacára, hogy mi minden csütörtökön pontosan postázzuk. Különösen amióta a posta uj, takarékossági intézkedéseket vezetett be, sok előfizetőnk panaszkodik, hogy csak szombaton, vagy hétfőn kapja meg a lapot. A beérkező panaszok alapján levelet intéztünk a postamesteri hivatalhoz s nyomatékkai kértük a bajok azonnali orvoslását. Azt a választ kaptuk, hogy a kézbesítés késedelmének okát minden egyes esetben kivizsgálják, amihez azonban szükség van a nevekre és címekre, ahová késve érkezik a lap. Arra kérjük tehát előfizetőinket, — azokat, akik akár a városban, akár a környékbeli helységekben késve kapják meg a lapot — szíveskedjenek egy postakártyán beküldeni panaszukat ilyenformán: “Gentlemen: I inform you that I receive your paper every...........................instead of............................ (Aláírás: NÉV, CÍM.)” — Azok, akik péntek helyett szombáton, vagy szombat helyett hétfőn, esetleg kedden kapják kézhez a lapot itt Jerseyben, az “every” szó után Írják oda a napot (Saturday, Monday, Tuesday) amikor a postás a lapot kikézbesiti, — az “instead of” után pedig írják oda azt a napot, amikor a lap ki kellene legyen kézbesítve rendes körülmények között (Friday, Saturday). Aláírást és pontos címet kérünk! Mihelyt ezeket a levelezőlapokat megkapjuk, nyomban továbbítjuk a postához, hogy utánanézhessenek, hol késik a lap. Meg vagyunk győződve arról, hogy a késedelmet orvosolni fogják. Kérjük mindazokat, akiknek lapunk késői kézbesitése miatt panaszuk van, azonnal értesítsenek minket egy postakártyán a fent kért szöveg szerint. (Aki még keddnél is később kapja kézhez a lapot államunkban, írja meg, hogy mikor szokta megkapni.) Az elmúlt közel másfél év óta, amióta a Függetlenség a Perth Amboyi Híradóval és New Brunswicki Magyar Hírlappal egy nyomdában készül és egyazon forrásból meríti híranyagának, olvasnivalóinak nagyrészét, úgy külső alakjában, mint tartalmilag lényegesen feljavult. Az, aki jól megirt, érdekes olvasnivalókkal telitett, jó magyar hetilapot akar, a Függetlenségben kifofgást nem találhat, mert amennyire anyagi erőink és a körülmények megengedik, igyekszünk hivatásunknak megfelelni. Sajnos, a mai gazdasági viszonyok között évi csekély 2 dolláros előfizetés mellett 6, vagy 8-oldalas lapot nem adhatunk, ezt mindenki beláthatja. Igyekszünk a lapot élénkké, színessé, érdekessé tenni és amellett, hogy a nagyobb helyi eseményekről és magyar hirekről hétről-hétre beszámolunk és közöljük az itteni magyarság összességére súlyt helyező vezető egyházaink és egyleteink hireit is, cikkeinkben, Írásainkban a felvilágosító, útmutató, tanító és szórakoztató célkitűzés is fellelhető. Végül, de nem utolsó sorban pedig: a ma legnagyobb problémáját-, a világveszedelmet jelentő, Amerikánkat is tönkretenni igyekvő, az egész világot rabszolga-láncba verni akaró átkos kommunizmust a maga igaz valóságában tárjuk fel olvasóink előtt Írásainkban. Nem múlik el olyan hét, hogy le ne rántanánk a leplet, akár egy kis hir formájában is, valamely gyalázatosságukról. Lapjaink: a Függetlenség, A Híradó és a Magyar Hírlap úgyszólván egyéni, közvetlen harcot vív a kommunistákkal, felforgatókkal és társutasaikkal! Aki tehát lapunkat pártfogolja, akár mint előfizető, akár mint hirdető, az egyszersmind a kommunisták elleni felsorakozásban is részt vesz ... És ebben a kérdésben ma már ott áll a világ, hogy nem lehet senki semleges! Kelet és Nyugat egyre melegedőbb “hidegháborújában,” a nagy leszámolás egyre közeledőbb harcában aki nem Nyugattal, aki nem Amerikával tart, az Amerika ellen van! Szeretettel, hazafias amerikai érzéssel kérjük előfizetőinket és lapunk minden barátját, tartsanak ki velünk továbbra is, adják meg az anyagi és erkölcsi támogatást a trentoni és környéki magyarság régi, kipróbált lapjának, a Függetlenségnek a jövőben is, hogy szerepét és feladatát minél jobban betölthesse! Fogjuk meg erősen egymás kezét, testvérek, mert nem tudhatjuk, mi vár reánk holnap .. . ? Előfizetőink közül többen panaszkodtak, hogy a lapon a lejárat ideje nincs még kijavítva. A lapot cimezőgéppel címezzük s a gépben a cim-kártyákat nem javíthatjuk ki olyan gyakran, ahogy dátum-változások vannak. Hetek, esetleg hónapok is eltelhetnek, amig sor kerülhet egy-egy kártyára. Éppen ezért türelmet kérünk előfizetőinkről és szives elnézésüket a kényszerű késedelemért. Annyi újítást mindenesetre bevezetünk, hogy ezentúl időről-időre az előfizetéseket a lapban is névszcrint nyugtázzuk. így azok, akik kifizették a lapot, nyugodtak lehetnek, hogy nyilvántartási listánkat pontosan vezetjük. Harold E. Stassen szerint 1951 február 11 -ke nevezetes nap lesz a világ történelmében Harold E. Stassen, a már több ízben komoly elnökjelöltnek tekintett amerikai államférfi, ki jelenleg a Pennsylvania Egyetem elnöke, igen érdekes kijelentést tett Philadelphiában a Benjamin Franklin szállodában tartott banketten, mit a National Committee for Free Europe nevű amerikai szervezet rendezett február 11-én tiz közép- és kelet-euí'ópai nemzet száműzetésben * élő államférfiainak a tiszteletére. “Ez a nap, február 11-ke,” mondta Mr. Stassen — “a történelem egyik nevezetes napja lesz. A Felszabadulási Nyilatkozat, mit a rabszolgasorba került tiz európai nemzetnek képviselői itt a mai napon a£ Egyesült Államok egyik legnagyobb nemzeti szentélyében, az Independence Hall-ban aláírtak, -— jelentőség tekintetében egyforma az amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatával, mit szintén ugyanazon a helyen Írtak alá.” Kevés amerikai államférfi ismeri jobban és közelebbről a világ jelenlegi szomorú helyzetét, mint Mr. Stassen, ki csak most nemrég tért vissza egy újabb világkörüli útjáról, amelyen közvetlenül tanulmányozta az egyes országok gyorsan változó viszonyait. Ez nem volt az első ilyen tanulmányútja, sőt pár évvel ezelőtt Oroszországban is járt, hol Stalinnal folytatott hosszabb beszélgetéséből a világ közvéleménye reményteljes javulást várt a szemben álló két világnézet egymásközti viszonyában. Bár ez nem következett be s a jelenlegi helyzet éppen az ellenkezőjét mutatja, mégis Mr. Stassen tekintélyén, mit a külpolitikai viszonyok helyes megítélésével ért el — semmi csorba nem esett. , Ha ez a Mr. Stassen mondja, hogy február 11-ike a világtörténelem egyik nevezetes napja lesz, mert ezen a napon írták alá a vasfüggöny mögött sinylődő tiz nemzetnek száműzetésben élő államférfiai az amerikai Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonló és annak elveivel nagyban megegyező Felszabadulási Nyilatkozatot, — akkor valószínűleg van valami alapja annak, hogy 1951 február 11-ke neveze: tes nap lesz a történelemben. Szerény fogadtatásban részesültek Philában Középes Kelet-Európa száműzetésben élő államférfiai Azonban külső formáiban ez a nap még sem volt hasonló a történelem kimagasló napjaihoz. Hiányzott belőle a nagy eseményeknek elengedhetetlen külső formája — a tömeg. A New York- Philadelphia express vonatnak három külön kocsijában érkeztek meg a philadelphiai állomásra a száműzetésben élő külföldi államiénak és a kíséretüket képező honfitársaik. Mi csak előző este tudtuk meg s azt is csak indirekt utón, hogy vasárnap délelőtt a vasfüggöny mögötti nemzeteknek száműzetésben élő államférfiai Philadelphiába érkeznek. E rövid lejáratú értesítés után joggal gondolhattuk, hogy a magyarok ismét úgy rendeztek meg valamit, hogy arra aligha lehetünk büszkék. Azzal az érzéssel mentünk ki a pályaudvarra fogadni az “óhazai testvéreinket,” hogy szégyenkezve fogunk meghúzódni a többi nemzetiségűek impozánsan hatalmas fogadóbizottságainak háta mögött. Legnagyobb meglepetésünkre negyedórával a vonat érkezése előtt egy lelkes philai magyar honfitársunkon kívül csak itt született színes és színtelen amerikaiakat láttunk az állomás vasárnap délelőtti gyér közönsége között. Egész biztosra vettük, hogy rossz információt kaptunk és a vendégek bizonyára az első philai állomáson, a North Phila. Station-en szálltak ki. Közben még más két philai magyar is megérkezett az állomásra — az egyik közülük alig fél év óta itt lakó D. P., s igy összesen csak négy bus magyar várta a Mr. Stassen szerint “történelmi nevezetességű napnak” — hőseit. A világhírű Lloyd biztositó társaság is bizonyára hosszú oddszot adott volna arra a fogadásra, hogy mi rossz helyen akarjuk fogadni a vendégeket. Elkedvetlenedve vártunk a most már alig néhány perc múlva érkező vonatra, amikor egy vasutas odalép hozzánk és megkérdi, hogy vájjon mi azokra várunk-e, akik részére három nagy autóbusz vár az állomás előtt? Egy félig-meddig “elamerikaiasodott” volt magyar államférfinek gyakorlatilag hasznos tanácsa Egymásra néztünk négyen — mi bus magyarok. Hát lehetséges ez? Mi lennénk az egyetlen nemzetnek leszármazói, akik megadjuk a tiszteletet, ami a Philába, a testvéri szeretet városába érkező testvér-vendégeknek kijár? Egyszeriben úgy éreztük magunkat, mintha nem négyen, de legalább négyszázan lennénk. E tréfásnak látszó megállapitás mögött azonban szomorú valóságként húzódik meg a tényleges helyzet: az amerikai közvélemény felrázásához szükséges hangos propaganda hiánya. Mi jól tudjuk, hogy az európai államférfiak és diplomaták igazságuk tudatában a méltóságteljes martiromságnak fellegvárából néznek le a világ vásári zajára. Azonban az igazságuk megvalósítása érdekében nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy az amerikai nép hozzá van szokva a vásári zajhoz. Ha itt valamit keresztül akarunk vinni, akkor ütni kell a nagy dobot. Itt nem veszik figyelembe azt a régi magyar közmondást, hogy dobbal nem lehet verebet fogni. Igen helyesen jegyezte meg Dr. Echart Tibor, ki már jó néhány év óta lakik az Egyesült Államokban és bizonyos mértékig már el is “amerikáscdott,” (Folyt, a 3-ik oldalon) Amerikában naponta tanúi vagyunk a különböző fajok és felekezetek egymás közti együttműködésének és kölcsönös segítségének. Az alábbi történet is, amely 45 évvel ezelőtt kezdődött, erről szól. Negyvenöt évvel ezelőtt egy hideg decemberi hétköznapon Überall Salamon és Eszter megnyitották kis rőfösüzletüket a brooklyni Myrtle Avenuen. Eszter csak 15, a férje már 27 éves volt akkor. Az üzlet megnyitása minden pénzüket felemésztette. Az első vevő, aki e decemberi napon jelentkezett Father Caruana volt, a közeli Santa Lucia templom fiatal plébánosa. A pap különösen szomorúnak látszott és Salamon megkérdezte, mi az oka a bánatának. “Be kell csukj uk a templomot. Nem tudjuk a jelzálogkölcsön kamatait fizetni . . . Ha hétfőig nem teremtünk elő 500 dollárt, elárverezik az épületet. Szegény emberek a híveink és semmi reményünk sincs arra, hogy ezt a pénzt megszerezhessük.” Salamon és Eszter — mondanunk sem kell — zsidók voltak. De a gondolat, hogy bármiféle templomot, pénzhiány miatt le kelljen zárni, felháborította őket. “Ne búsuljon, mi majd felhajtjuk a pénzt” mondta Salamon elszántan. WOODBRIDGE, N. J.-ben, a Fulton Street mentén haladó vasutvágánynak azon a pontján, ahol az uj gyors autóut épül s egy teljesen még el nem készült vasúti aluljáró van, kisiklott a Pennsylvania vasúttársaság egyik express-vonata ék a felborult, összeroncsolódott kocsikban eddigi megállapítás szerint 90 ember szörnyethalt, több mint 400^megsebesült s a sebesültek közül is több mint 10 menthetetlen... Az utolsó három évtized legnagyobb vasúti katasztrófája ez egész Amerikában. Itt látható képünk, amit a Perth Amboy Evening News szívességéből közlünk, a nagy vonatkisiklásnak csak egy kis részét mutatja; elől az utcára kizuhant szeneskocsit, a háttérben pedig az összeroncsolódott gőzmozdonyt. A vonat kilenc kocsija közül (melyek az éppen végetérő vasutassztrájk miatt zsúfolásig VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Amikor a pap betette az ajtót, überall a feleségéhez fordult: “Eszter, add ide a jegygyűrűdet és a fülbevalódat, amit én vettem neked nászajándékul. Meglátom, mit adnak értük a zálogházban.” Eszter habozás nélkül váltmeg az ékszereitől. De amikor Überall végigjárta a zőlogházakat, csak 250 dollár kölcsönt tudott kapni. A különbözetet rokonaitól kunyerálta össze. Végre megvolt az ötszáz dollár, A kamatokat kifizették. Father Caruana ettől kezdve minden hétfőn reggel jelentkezett a kis boltban és négy éven keresztül fizette a részleteket a kölcsön törlesztésére. De Eszter már hamarább visszakapta az ékszere(Folyt, a 2-ik oldalon) Floridai üdvözlet Floridából küldi üdvözletét Gliba Lajos, a magyarság közszeretetben álló vendéglőse, a Gliba’s Bar tulajdonosa, aki jól megérdemelt vakációját a napsütéses Floridában tölti. Köszönjük üdvözlő sorait, további kellemes üdülést kívánunk Lajos barátunknak, a minden magyar ügy önzetlen barátjának, támogatójának. tömve voltak utasokkal) öt kocsi ugrott le a pályából s egymásbatolódva, felborulva, az egyik hosszában teljesen kettéhasadva közel száz utasnak lett halálcsapdája... A szörnyű látványt nyújtó, óriási kárt okozó s annyi családnak súlyos csapást jelentő szerencsétlenség oka az volt, hogy a vonat a megengedett 25 mérföldes sebesség helyett 50 mérföldes iramnál is gyorsabban robogott, amit az ideiglenes, fagerendákkal alátámasztott uj átjárórész nem birt el. A tultömött kocsikban, még a leghátulsókban is, az utasok egymásra, halomra zuhantak s nagyon sokan lelték emiatt halálukat. A Fulton Street-en lakó Kalmár Sándoréknál, valamint leányuknál, Nagy Károly és nejénél személyes látogatást tettünk, a szerencsétlenség részletei iránt éredklődve. Mrs. Kalmár elbeszélése figyelmet érdemlő: “Évek során át megszoktuk már a vonatzugást. Hallottuk ezt is, hogy robogva jön. Ez a vonat Newark és Soulli Amboy között ! sehol sem all meg. Egyszerre az-A németek felfegyverzése Szövetséges és német tábornokok titkos tárgyalásokat kezdtek, melyek célja meggyorsítani nyugati Németország felfegyverkezését. Ezeket a német csapatokat a közös európai ármádiába fogják beilleszteni, Eisenhower fővezérlete alatt. Az öttagú német delegációban,ban, amely a szövetséges vezérkarok fejeivel tanácskozott, Hitler két volt generálisa is helyet foglalt. A harmadik német katonai szakértő Heinz Guderian, tank-parancsnok és “blitzkrieg zseni,” aki szerint a szövetségesek korábbi tervei, melyekkel nyugati Európát akarják védeni a kommunista-imperializmus ellen, nem fognak sikerrel járni. Guderian szerint a nyugati csapatokat ki kell vonni Ázsiából és Afrika legyen Európa arzenálja. ,Ha Németország Franciaországgal egyenlő hatalomként vehet részt a küzdelemben — jósolja Guderian — az oroszok veresége biztosra vehető. 7499 hősi halott... A legutóbbi hivatalos kimutatás szerint Koreában eddig 7499 amerikai katona halt hősi halált. 30,251 a' sebesültek száma, 9257 eltűnt. Közülük 26 meghalt kínai fogságban. tán rettenetes hangok rázták meg a levegőt s egy pillanat alatt tudtuk, hogy valami borzalmas dolog történt. Az ablakhoz szaladtunk s a por, füst és gőz sűrűségén át is láttuk, hogy a vonattal van valami nagy baj... Férjem elől, én utána, kiszaladtunk a házból, a férjem egymásután segítette be a sebesülteket, én mostam a sok vért, vasdarabot szedtem ki az emberek húsából... a házunk percek alatt valóságos emergency hospital lett... Ugyanígy a szomszéd házak is. Az első döbbenet után mindenkinek csak egy gondolata volt: segíteni, ahol lehet s amit lehet... Sikoltozás, jajgatás töltötte be a levegőt, aztán jöttek a mentők, tűzoltók, szervezettebb lett az első segélynyújtás, de a házunk egész éjjel és ma egész nap tele volt emberekkel; a telefontársaság két extra telefont kapcsolt a mienkhez s az ujságriporterek, mozifilmesek, rádió, televízió emberei, családjukat megnyugtató megmenekült utasok, hivatalos emberek telefonáltak, jöttek-mentek... Soha az életben el nem felejtjük ezt a vonatkisiklást!” Tiltakoznak az anyák . Washingtoni szenátorok és képviselők azt állítják, hogy levelek és táviratok ezreit kapják anyáktól, akik tiltakoznak, hogy a sorozata határidőt 19 évrcl 18 évre szállítsák le. A kormány javaslata nemcsak a korhatárt akarja leszállítani, hanem a szolgálati időt is felemelni 21 hónapról 27 hónapra. Kongresszusi körökben szó van egy középutas megoldásról, amely szerint az ifjakat 18 éves korukban soroznák be, de 19 éves koruk előtt nem lehet őket tengerentúli szolgálatra vinni. Trentoni barátfai és tisztelői A W00DBRIDGEI BORZALMAS VONAT-KISIKLÁSRÓL YEAR 38.- ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1951. FEBRUÁR 16. Five Cents per Copy—$2.00 per Year
