Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-15 / 2. szám
Független Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, D.C. Szerkeszti: Stirling György 4301 Columbia Pike, Arlington, VA 22204 1992. április 15« Megjelenik minden hó 15-én XVI. évfolyam 2. az. Márciusi összefoglaló "iáz a hőkölő harcok népe" /Ady/ A washingtoni magyarok március 15-i ünnepségén olvasták fel, de az egész amerikai magyarsághoz szólt az a levél, amit Gsoóri Sándor író, a Magyarok VHágszövetsege jelenlegi elnöke küldött maga helyett Washingtonba, ahová egészségi állapota miatt, nem tudott eljönni, hogy eleget tegyen a meghívásnak és beszéljen a szabadságünnepélyen, az elmaradt szónoklatot volt hivatva pótolni ez a valóban költői és március szellemében fogant levél, melyből engedtessék meg nekem idézni néhány sort: "Aki az átlagosan tájékozott magyarnál csak kicsivel is jobban ismeri történelmünket - hangzott Csoóri Sándor üzenete -, pontosan tudja, hogy az 1843-as márciusi események nem Március Tizenötödikével kezdődtek - azzal csupán kiteljesedtek és a csúcsra jutottak. A közvetlen előzményként kibontakozó folyamat már januárban elkezdődött." S itt felsorolja az 1848 elejétől egymást követő eseményeket, miképp futott végig a forradalom lángja Palermótól Nápolyon át Párizsig, majd érintve Münchent, egészen Bécsig, ahonnét március 13-án menekülnie kell Metternichnek. Bécs utcáin vér folyik és a forradalmi hírek megremegtetik Pozsonyt is, ahol a magyar országgyűlés ülésezik. Pest utcáin még béke honol s csak a Pilvaxban tanácskoznak Petőfiék a tennivalókról, miközben lázas izgalommal figyelik a híreket, amikor 14-én este Kossuth már mint jövendő magyar miniszterelnököt mutatja be Batthyány Lajos grófot, az őket ünneplő pozsonyi fiataloknak. S ugyanaznap este hajó indul Bécsbe, fedélzetén Széchenyivel, Kossuthtal és Batthyány Lajossal, akik tárgyalni mennek a Burgba, a megrettent és minden engedményre hajlandónak mutatkozó udvarhoz.- Hogyan lehetséges - kérdi Gsoóri -, hogy sem a pozsonyi,sem bécsi jelenetek nem illeszkedtek bele soha márciusi mitológiánkba,csak a pesti események? Hogy Kossuthék nem kevésbé fontos és a további történéseket is befolyásoló alkotmányos küzdelmeire, erőfeszítéseire senki se gondol már, csak a 12 pont engedély nélküli kinyomtatására, a pesti nép és a jurátusok lelkesedésére, a nemzeti Dal elszavalására emlékezünk? Talán azért, mert ez maga volt az átélhető Szabadság?... "Igen, azt hiszem ezért. Petőfiék nem csupán a politika,hanem a katarzis rejtélyes útját követve, ösztönösen megérezték, hogy a lelkek forradalma nélkül a nemzet nem újulhat meg soha. 5 azt is tudták, hogy a megújulás drámai folyamatában a sorrend legalább olyan fontos, minx maga a cél, az eszme vagy az igazság. 195b.október 23-nak is ugyanez volt a titka.-TM Gsoóri áándor válasza az önmaga által feltett kérdésre megrázó és gondolatébresztő. De az a folytatás is: "Sajnos, a mi mostani alkotmányos erőfeszítéseink és nyűgló'désünk hátteréből hiányzik március logikája és lelkülete. Történelmi sietségünkben sorrendet cseréltünk." Végül hozzáfűzi levelében Gsoóri, hogy a mai^generációk elszalasztottak valamit, amit csak nagy erkölcsi erőfeszítéssel lehet visszahozni, helyreállítani. De - írja - "a jövőbeli márciusokat is csak akkor ünnepelhetjük lélekben tisztán", ha ezt az erőfeszítést siker koronázza. Bizony, ha visszagondolunk a két-három év előtti első szabad márciusokra, amikor az egész ország szíve egyszerre dobbant és mindenkit
