Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-08-15 / 6. szám
- 7 -A belgrádi Borba durva támadást intézett Antall József miniszterelnök ellen, revansista kijelentésekkel és a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolva ót. A belgrádi lap először felidézi a Kalasnyikov-botrányt, majd ismerteti a kormányfő szavait, amelyek szerint Jugoszlávia számára legmegfelelőbb lenne a konföderáció, amiben jobban biztosítható lenne a kisebbségek, így a vajdasági magyarok autonómiája is. Végül idézi Antall József egy későbbi kijelentését, mely így szólt: "A Vajdaságot Trianonban és később Párizsban a szerb-horvát-szlovén királysághoz, illetve Jugoszláviához és nem Szerbiához csatolták." Ezeket a szavakat a Borba irredenta uszításnak fogja föl és visszautasítja, azt állítván, hogy azok valósággal sokkolták a jugoszláv közvéleményt. (Ha ugyan ilyenről még lehet beszélni a nyolcfelé húzó, megosztott országban...) Bush elnök és a First Lady július 29-én kíséretükkel együtt Mosz.kvába érkeztek. A szovjet főváros népe ujjongva fogadta az amerikai államfőt, aki - mint egy sebtében készült közvéleméhykutátás mutatja - sokkal népszerűbb a Szovjetunióban, mint Gorbacsov. A két elnök kedden már tárgyalóasztalhoz ült és megkezdte az előre megállapított program végrehajtását. Ennek első eredménye volt, hogy szerdán délelőtt■ünnepélyesen aláírták a közel tíz év óta vajúdó START szerződést, ami a startégiai atomfegyverek radikális csökkentését írja elő. Bush elnök mint új korszak kezdetét üdvözölte a megállapodást és ígéretet tett a szovjet gazdaság hatásos támogatására, elsősorban a legnagyobb vámkedvezmény^biztosításával, majd a Nemzetközi Valutaalap kölcsöneivel és az Egyesült Államok technikai segítségével. A két ország kapcsolatainak javítását különböző kulturális szerződések fogják biztosítani. Bush mindezzel szemben csak azt kérte, hogy Moszkva szüntesse be Kuba támogatását és felfegyverzését, amire ígéretet kapott. A csúcstalálkozó talán legfontosabb "müsoronkívüli" eredménye, hogy a két államfő megegyezett abban: közös fellépéssel igyekeznek rábeszélni az izraeli kormányt, hogy a közelkeleti béke megteremtése érdekében üljön le tárgyalni az arab országokkal. A londoni emigrációban élő II. Sándor jugoszláv trónörökös, az 19^1-ben a nemet megszállás elől külföldre menekült II. Péter jugoszláv király fia, úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy Jugoszlávia szétesésének megakadályozására az egyetlen megoldás az lenne, ha az ország visszatérne az alkotmányos monarchiához. II. Sándor emlékeztetett arra, hogy az Európai Közösség hat országa királyság^és hogy a spanyolországi demokratikus átalakulás János Károly trónraemelése után vett igazán lendületet. A jugoszláv trónörökös ellen szól, hogy sohasem járt Jugoszláviában, de egyes vélemények szerint ez előnyére is válhat, mert elfogulatlanul felülemelkedhet a belső vitákon és ellentéteken. II. Sándor azt állítja, hogy a királyság visszaállításának sok híve van a különböző köztársaságokban, Jeszenszky Géza külügyminiszter párnapos kaliforniai tartózkodás után hazatérőben utbaejtette Washingtont, ahol a magyar nagykövetségen Bollobás Enikő ideiglenes ügyvivő fogadást adott tiszteletére, amelyen résztvett a magyar Parlament Honvédelmi Bizottságának éppen Washingtonban tartózkodó küldöttsége is. Jeszenszky Géza ismertetést adott a magyarországi helyzetről,a jelenlévő magyar emigráns egyesületi vezetők felé aláhúzva, menynyire fontos a magyar kormány számára az amerikai magyarság segitsége és az, hogy jó együttműködés alakuljon ki a hazai magyarság és a határokon kívül élők között. - Beszámolója során Jeszenszky Géza kitért a jugoszláviai eseményekre is és hangsúlyozta: a magyar magatartást elsősorban az határozza meg, hogy Jugoszláviában közel félmillió magyar él - többségükben a Vajdaság területén - és az ő biztonságukat nem szabad kockáztatni. Belgrád így is mindent elkövet, hogy ürügyet találjon a bűnbak-keresésre s ennek kirívó példája a legutóbbi diplomáciai akció. A szövetségi kormány tiltakozását az váltotta ki, hogy Antall József miniszterelnök egyik legutóbbi beszédében megjegyezte: a jugoszláviai belső válság eseményei nem érinthetik a vajdasági autonóm tartomány magyar lakosságának nemzetiségi jogait.
