Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-08-15 / 6. szám
Miután hosszú huzavona után eldőlt, hogy otthon kivizsgálják minden, a múltban vagy a jelenben felelős vezető munkaköri! magyar állampolgár politikai múltját, még hátravan a vizsgálatra legilletékesebbek kijelölése. Itt szóbakerült a Magyar Tudományos Akadémia közreműködése is, mely testület történészei szakszerűen segíthetnék a feltáró munkát. A hírre rögtön nyilatkozott Kosáry Domokos, az MTA elnöke és kijelentette: az Akadémia nem kíván résztvenni az un. Fehér Könyv szerkesztésében, mert "személyes bűnök összeállítása nem tartozik a történettudomány profiljába". A tudományos tárgyilagosság mezébe öltöztetett kibúvóhoz az itt közölt kommentárt fűzte a MAGYAR NEMZET: Tizmillió magyar bünlajstróman? A JÓZANSÁG ÉS A MÉRSÉKLET HANGJÁN szólalt meg Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, amikor a legtekintélyesebb tudományos testületet elhatárolta az MDF Fehér könyv készítési akciójától, mondván, történészekhez méltatlan, hogy segédkezzenek tízmillió magyar „bűnlajstromának” összeállításában. Az ötlet amúgy is abszurd. Csupán arra jó, hogy felizgassa a kedélyeket, viszályt keltsen akkor, amikor már az emberek kezdenek politikai különbségeikbe meg- és belenyugodni. Akkor, amikor az erőket a munkára kellene már fordítani. Az ilyen megoldásokat egyébként tipikusan válságban lévő társadalmak szokták előhozni, és allkalmazni, amikor az akcióknak egyszerűen figyelemelterelö szerepük van. Végre tudomásul kellene venni mindenkinek, hogy aki ebben az országban élt, mert itt akart, tudott és lehetett csak élnie, annak el'kellett fogadni a realitásokat. Hősökké csak ritkán, áldozatokká viszont könnyen lesznek az emberek. Így azután azok a bizonyos sokat emlegetett körülmények következtében mindenkiről ki lehet deríteni valamit. Például, hogy úttörő volt, esetleg tudományos dolgozatot írt, egy ma már vörös színű témáról, vagy esetleg valakit elvtársnak szólított, sőt eltűrte, hogy őt magát is leelvtársozzák. Mert, ha elkezdik szerkeszteni a Fehér könyveket, akkor ki és milyen etikai zsinórmérték alapján^fogja meghúzni a határvonalat, és eldönteni, hogy mi számít majd bűnnek, és mi nem. Az MTA elnökének szavai ugyan nem akadályozhatják^ meg, hogy ilyen könyvek megszülessenek, de erkölcsi fogódzót ad az olyan szellemiségű embereknek, akik nem hajlandók beszállni a sárdobálásba.- A fentiekhez röviden annyit tennénk még hozzá, hogy miképp józan ember nem kívánhat boszorkányüldözést vagy a negyvenötös megtorlás népbírósági hajszájának megismétlését, ugyanakkor a társadalom igazságérzetének arculcsapása, hogy még mai napig sem indult eljárás azok ellen, akik a letűnt kommunista korszak legsúlyosabb bűneiért felelősek. A hasonló átalakuláson végigmenő szomszédos országokban kivétel^nélkül mindenütt folyik az elszámoltatás és a főbűnösöket bíróság elé állítják. Csak Magyarország kivétel! (Ez volt a békés hatalomátvételt biztosító paktum ára?...) Az otthoni társadalom jobbik - és tisztán maradt - része éppúgy követeli ezt,mint ahogy kezdettől fogva sürgeti az elszámoltatást a nemzeti emigráció is. Kosáry Domokos kifogása nem helytálló, mert itt elsősorban nem "személyes bűnlajstromok" összeállításáról van szó, hanem a nemzet egy tragikus korszakának feltárásáról s ha a munka közben bűnösökre bukkannak a kutatók,az 5 dolguk csak a bűnök történelmi megítélése. Azok elítélése már más szervek feladata... A Tudományos Akadémiának nem válik dicsőségére, hogy kivonja magát ebből a társadalom megbékélése szempontjából oly fontos munkából, mégpedig olyan mondvacsinált ürüggyel, ami azoknak az érvelése, akik azért ódzkodnak az igazolásoktól, mert bűnök terhelik a lelkiismeretüket vagy legalábbis vaj van a fejükön. Tudjuk, hogy ezalól az MTA volt és jelenlegi vezetőinek nagyrésze se kivétel...- Itt említjük meg, hogy nemrégiben rendkívül érdekes "Állásfoglalás" érkezett hozzánk Budapestről, a kormány kárpótlási törvényjavaslatával kapcsolatban. Az "Állásfoglalás" szerzője Dr.Somogyi Zoltán, a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének - a Polgári Jogvédő Egyesületek Szövetsége tagja, ügyvezető elnöke, aki igen alaposan elemzi a kárpótlással kapcsolatos tennivalókat. Nagy kár, hogy a tanulmánynak is beillő Állásfoglalás szempontjait nem vették figyelembe az időközben megszavazott Kárpótlási Törvény kidolgozásánál. Hogy miért nem? Erre ad választ az Állásfoglalás egy mondata: "Tudatában vagyunk annak,hogy a hatalomátvétel békés úton való megvalósításának paktumában a megszerzett vagyon háborítatlansága volt az egyik legsarkalatosabb kamarilla-megállapodás."- A Nemzeti Kerekasztal titkárságától kaptunk tiltakozó nyilatkozatot a Kárpótlási Törvény ellen, ami - úgymond - a kormány, ill. a koalíció pártjai részéről nem más,mint a magyar paraszt és polgár legcsúfosabb elárulása. A tiltakozás csatlakozásra szólít fel a Magyarok Nemzeti Szövetségéhez. A nyilatkozatot aláírták még: Törvényes Tulajdonosok Szövetsége, Mártírok Igazságtevő Bizottsága és a Keresztény Nemzeti Unió.
