Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)

1990-08-15 / 6. szám

Három hétig tartó üléssorozat után június 28.-án végétért a koppenhágai em-. béri jogi konferencia. A hosszas egyeztetés után- megszövegezett húszoldalas ■záródokumentumot mind a 35 résztvevő állam aláírta s ezzel egyetértését fejezte ki a legfontosabb emberi jogi és humanitárius kérdésekben. A záródokumentumot több ország javaslata alapján állították össze és helyet kapott abban a magyar javaslat néhány pontja is. Az összefoglaló nyilatkozat a tavalyi párizsi találkozóból indul ki és üdvözli az azóta végbement európai változásokat, majd részletesen taglalja az emberi szabadságjogokat és azok. biztosítását minden ország kötelességévé teszi, különös tekintettel a nemzeti kisebbségekre. A dokumentumba foglalták az anyanyelv szabad használatának és a kisebbségi kulturális tevékenységnek jogát, valamint az anyaországgal való kapcsolat lehetőségét. Említés történik a zárónyilatkozatban az antiszemitizmusra és a cigányság problémáira is. Az okmányt kötelezőnek fogadta el magára nézve minden résztvevő ország, de majd csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy pld. Románia mennyit valósít meg belőle? A következő emberi jogi konferenciát jövőre Moszkvában fogják rendezni.

Andrásfalvv Bertalan művelődési és közoktatási miniszter be jelentette,hogy a kormány azonnali hatállyal megszünteti az un. fejlődő országok diákjainak ingyenes oktatását, amit az előző rendszer politikai meggondolásokból tartott fontosnak. Ezeknek a diákoknak bentlakásos taníttatása súlyos milliókba került az államnak, illetve a magyar népnek.

JW ^Euróoai Közösségek Beruházási Bankja, az EIB 18 millió dolláros hitelt nyújtott Magyarországnak, amely az első állam ebben a térségben, melynek az EIB fennállása óta kölcsönt ad.

A napokban az egyik hazai képeslapban pár fényképet láttam az uj magyar parlament egyik üléséről. Többségükben^értelmes "fejek" (értelmesebbek mint az előző országgyűlés Buci Gyuri tipusú munkáskáder-honatyái), a helyhez és az alkalomhoz illően is öltözve, csak az tűnt fel, hogy kirítt közülük néhány ifjabb korosztályhoz tartozó legény, akik nyakkendő nélkül, ingujjban virítottak az ország házának padsorai között, ráadásul egyik-másiknak olya... bozont borította állát és fejetetejét, hogy bármelyik - ollót és borotvát soha nem látott - neandervölgyi ősünk is megirigyelhette volna. Viszketett a toliam, hogy szóvátegyem a fényképen látottakat, de türtőztettem magam, mert a harminc éven aluliak az ilyesmit rögtön az öregek akadékoskodásának minősítik és nemhogy megfogadnák az intelmeket, de csakazértis tovább bosszantják anti-öltözékükkel és szőrzetükkel a kákán is csomót kereső "ősöket". - Nos megszólalt helyettem más,nálam sokkal illetékesebb: két egyetemi hallgatónő írt levelet ezügyben a Magyar Nemzetnek s rájuk nem lehet mondani, hogy ómódiságuk miatt kötözködnek a fiatalokkal. Kemény Zita és Husztik Éva a fideszesek megjelenését kifogásolják és ezt írják többek közt levelükben: "... Bár nem a ruha teszi az embert, mégis bizonyos tradíciók,szokások megtartása elengedhetetlen a legmagasabb szintű közéletben. ... Megkérünk benneteket, hogy a parlamenti üléseken öltönyben és nyakkendőben vegyetek részt. ... Szerintünk az ország lejáratása, ha a Parlamentben nem a hely szellemének megfelelő külsővel jelentek meg, s nem ártana, ha némelyikötök a fodrászhoz is elmenne." - Kérdés, lesz-e foganatja a két értelmes diáklány levelének, de talán akad, aki megszívleli a jótanácsot.

Kádár János halálának első évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt megemlékezést tartott a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi^Panteonjában. Mintegy tízezer (!) résztvevő előtt^Thürmer Gyula, a munkáspárt elnöke^mondott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy pártja vállalja a kádári örökségből mindazt, ami maradandó érték. Utána megkoszorúzták a sírt.

Antall József miniszterelnök brüsszeli látogatása július 17-én igen eredményes volt. A magyar kormányfő az Európa Parlament palotájában emlékeztetőt nyújtott át Jacques Delorsnak, az Európai Közösség elnökének és abban azt a kívánságát fejezte ki, hogy Magyarország 1992 januárjától a Közösség társult tagjává válhasson.