Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-08-15 / 6. szám
r A CIA legutóbb nyilvánosságrahozott adatai szerint a Szovjetunióban fokozott ütemben folyik a teherautókra, illetve- vasúti kocsikra szerelt inter kon tinen-i táliS' rakéta-kilövőálloinasok- - "Mobile. Missile Forces" - telepítése az ország minden részén. A CIA adatai úgy szólnak, hogy a jelek szerint Moszkva az év végéig meg akarja duplázni a mozgatható kilövőállomások és az ott . készenlétbe helyezett nagyhatótávolságú nukleáris rakétáinak számát. Az országutakon mozgatható SS-25 rakétákból 1989-ben 170 volt hadrendben, jelenleg 270 körül van a számuk és az év végéig valószinüleg 300 fölé fog emelkedni. A vasúti pályán helyüket változtató SS-2^ kilövőállomások -száma tavaly csupán 18 volt, jelenleg 33> mely szám az év végére 55-re nőhet. A rakéták mozgatható telepítése óriási előnyt jelent a Szovjetunió számára, mert így nemcsak felderítésük nehezebb, de visszavágás esetén az amerikai rakéták számára nehéz célpontot jelentenek. Az Egyesült Államoknak nincsenek mozgatható kilövőállomásai, interkontinentális rakétái silókban vannak tárolva. - A CIA jelentése erősen kétségessé teszi, hogy lehet-e hinni Gorbacsov békés szándékainak és a szovjet fegyverkezés csökkentésére tett ígéreteinek?- VAz NDK parlamentje úgy döntött, hogy még az egyesülés előtt helyreállítja Kelet-Németországban a kommunisták által megszüntetett közigazgatási rendszert és sok tekintetben önállóságot élvező tartományokra osztja az ország területét. Az újra visszaállítandó történelmi tartományok a következők lesz. neks Mecklenburg-Pommern, Brandenburg, Szászország-Anhalt, Szászország és Thüringia. Önálló közigazgatási egység lesz Kelet-Berlin is mindaddig, amíg az egyesülés révén a két Berlin ismét egy várossá válik. A túlzott német pénzügyi befolyástól tartók örömmel fogadták Közép-Európában annak a hirát, hogy három francia pénzintézet új gazdasági szervezetet alakított Európai Bérleti Társaság néven a közép- és kelet-európai francia beruházások ösztönzésére. A Companie Europeenne de Bail elsődleges célja, hogy egyrészt hitelekkel és lízingszerződésekkel segítse elő a fra; cia beruházásokat Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon^is, másrészt tájékoztató szolgálattal könnyítse az üzleti kapcsolatok létrejötté1: Az új szervezet egyik alapító ja,a Credit National Franciaország legjelent: sebb hitelintézete, amely'kapcsolatban,áll szinte valamennyi nagy francia vállalattal. Tevékenységéhez tartozik új beruházási lehetőségek feltárása és érdeklődési körébe tartozik Xözép-Európa. Az új intézmény, a C.S.Bail 15 millió frank alaptőkével indul, ami elsősorban lízingszerződések finanszirozását szolgálja majd. - A középeurópai kis népek számára mindig bizonyos veszélyeket rejtett magában az egyoldalú gazdasági orientációs ezért is kell jelentős lépésként üdvözölnünk a francia tőke érdeklődését hazánk iránt, ami csak hasznára válhat a kibontakozásnak. A legutóbb publikált és otthon nagy port vert Grósz-beszéd után most egy orosz konzervatív folyóirat, a Maladaja Gvargyija (Ifjúgárda) hasábjain találkozhatunk Nagy Imre nevével. Mint emlékezetes, Grósz Károly azt kívánta okmányokkal bizonyítani, hogy Nagy Imre szovjetunióbeli emigrációja alatt a Cseka, majd a GPU ügynöke volt, az orosz lap pedig II. Miklós cár meggyikolásának részleteit eleveníti fel és felsorolja a kivégző osztag tagjainak neveit, akik közt három magyar van, egyikük Nagy Imre. Magát II. Miklós cárt egy Jurovszkij nevű orosz zsidó lőtte agyon s az ő parancsnoksága alatt állt a héttagú "önkéntes-internacionalista" kivégző osztag. - Az ^orosz folyóirat, mely a nacionalista-orosz Pamjaty mozgalom egyik szócsöve, úgy próbálja beállítani a történteket, mint amiknek hátterében egy zsidó-szabadkőmüves öszszeesküvés volt.Ez ítélte halálra a cárt és ez állt már Kerenszkij kormánya mögött is. A Maladaja Gvargyija azt sugallja, hogy^külföldiek és zsidók voltak, akik végeztek a cári családdal. - Az egyre erősödő orosz nacionalizmus e két irányban igyekszik lázitani: a külföldi és a zsidó befolyás ellen. Paskai László bíboros-érsek tiltakozó levelet intézett az Országgyűlés elnökéhez az SZDSZ legújabb javaslata ellen, amely a hitoktatás helyett valamiféle "vallásokról szóló kulturális tantárgy" bevezetésével próbálkozik.
