Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-08-15 / 6. szám
Független Magyar Hírszolgá INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, D.C. Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Ct., Falls Church, Virginia 2204? , t - Megjelenik minden hó 15-én 199C. augusztus 15.___ . ____________________ Julius! sajtószemle Meghökkentő és nagyon elgondolkoztató az a történet,amit a WASHINGTON TIMES egyik júliusvégi számában olvashatunk. Arról szól, hogy habár a Szovjetunió hivatalosan abbahagyta a gyámkodást középeurópai "szövetségesei" fölött, a Moszkvából irányított kommunista pártok mindenütt kiszorultak a hatalomból és a szovjet katonaság kivonása is folyik ebből a térségből, a hajdani megszálló hatalom befolyása távolról se szűnt meg ezekben az országokban és számos jelből lehet következtetni arra, hogy a Kreml több csatornán át figyeli, sőt ellenőrzése alatt tartja azok politikai életét. Mi*előtt az amerikai főváros konzervatív napilapjának cikkét ismertetném, hadd szúrjam közbei elképesztő naivság lenhe feltételezni, hogy egy 70 éve világforradalomra készülő és a más országok belügyeibe való beavatkozás terén utolérhetetlen gyakorlattal rendelkező államapparátus máról-holnapra feladja összes addigi terveit, belenyugszik a vereségbe és feloszlatja azt a világon egyedülálló kém- és ügynökhálózatot, amelyet azért szervezett és tagjait azért építette be a számára fontos országokban minden lehető helyre, hogy mindig mindenről tájékozva legyen. Azt is tudni kell, hogy az ilyen szervezetek minden eshetőségre fel vannak készülve (mint ahogy a vezérkaroknak is kidolgozott haditervük kell legyen minden elképzelhető és elképzelhetetlen háború esetére) és elsősorban éppen a kritikus időkre kell rendelkezniök taktikai-stratégiai utasításokkal, hogy átvészelhessék azokat. Hiszen a titkos ügynököknek épp ilyenkor nő meg a jelentősége: amikor a miniszterelnöktől kezdve a legutolsó falusi jegyzőig mindenki a megszállókat szolgálja, szerepük inkább csak az ellenőrzés. Igazi órájuk akkor jön el s olyankor van rájuk valóban szükség,amikor rosszul mennek a dolgok,mondjuk ki kell vonulniok egy országból. Ok persze maradnak, még jobban rejtve kilétüket, ha kell, a föld alá vonulva. És maradnak honi ügynökeik, beszervezett segitőik, évek, évtizedek óta kezükre dolgozó besúgóik, akikről éppen senki se sejti, kikkel állnak kapcsolatban. A bolsevikok kezdettől fogva alkalmazzák az egy lépés vissza - két lépés előre taktikáját, csak épp most feledkeztek volna meg róla, amikor túlélésük, uralmuk átmentése a tét? Ugyan kérem, ki hihetné ezt el?... Mindenesetre teljes joggal következtethetünk a fentiekre, ha elolvassuk a WASHINGTON TIMES cikkét, amely arról szól, hogy egy amerikai szervezet, a National Council to Support the Democracy Movements in the USSR tervbevette egy konferencia rendezését Csehszlovákiában,.ahová meg akartak hívni több szovjetoroszországi disszidenst és ellenzéki vezetőt. A konferencia elnökségében olyan nevek szerepeltek, mint Jeane Kirkpatrick, volt UN nagykövet és Vladimir Bukovsky, hajdani szovjet GULAG-fogoly. A részletek megbeszélésére az amerikai szervezet egyenesen Havel elnökhöz fordult (a küldöttségben többek közt ott volt Robert Krieble és Paul Weyrich is, akiket nemrég tüntetett ki az AMOSZ, a magyarországi választásoknál nyújtott segítségért) és tőle minden támogatást megkapott.Azzal a tudattal utaztak haza a küldöttség tagjai, hogy most már minden megy a maga útján és az előkészületek utasításaik szerint folynak majd. Nem így történt. Mikor néhány hét múlva érdeklődtek, kiderült,senki se tett egy lépést se a konferencia érdekében. Nem gondoskodtak előadóteremről, szállodai férőhelyekről, fordítókról, tolmácsokról, meghívókról, nyomtatványokról. Akiket megbíztak a munkával, nem is válaszoltak a levelekre, telefonokra. Valakik valahol "megfúrták” a tervet, mások meg elszabotálták az előkészületeket. XIV. évfolyam 6. sz.
