Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)

1990-05-15 / 3. szám

\- 3 -A Romániai Magyar Demokrata Szövetség április végén tartotta első kongresz­­szusát Nagyváradon. A kétnapos tanácskozás megnyitójában Domokos Géza el­nök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi események szertefoszlattak bizonyos illúziókat és az optimizmus időszaka lejárt. "A romániai magyarság jogainak kivívásáért folytatott küzdelem új szakaszba lépett” - mondotta az elnök, majd szükségesnek tartotta leszögeznii "Erdély a román állam része, hova­tartozása nem képezheti vita tárgyát." Ugyanakkor visszautasította azt a rosszhiszemű véleményt, mely szerint a kisebbségi jogok megvalósítása a ro­mán állam érdekeit veszélyeztetné. Megvizsgálva a Szövetség négyhónapos mű­ködésének eredményeit, arra a következtetésre jutottak, hogy nem támogat­hatják tovább a Nemzeti Megmentési Frontot, melynek vezetői - Király Károly szavaival - rabjai a régi koncepcióknak és módszereknek. A Szövetség olyan romániai pártokhoz fog keresni kapcsolatokat, amelyek támogatják a kisebbsé­gek jogaiért folyó küzdelmet. Felszólalt a kongresszuson Verestói Attila, aki az RMDSZ részéről rés7jtvett a marosvásárhelyi események kivizsgálásában és megerősítette, hogy ott előre megszervezett akcióról volt szó. A küldöt­tek végül elfogadták az RMDSZ progamját, melynek harmadik pontja így szólt "A Szövetség a romániai magyarságot államilag Romániához tartozónak,etnikai­lag, történelmileg és hagyományai révén pedig a magyar nemzet szerves részié­nek tekinti.” A kongresszus úgy döntött, hogy a Szövetség politikai központ­ja Bukarestben lesz, míg a főtitkárság Kolozsvárott fog miíködni. Nagy fi­gyelmet keltett a nyugatról hazatért Szőcs Géza költő felszólalása, aki be­jelentette, hogy kitelepültként jött vissza, támogatni az RMDSZ munkáját. A küldöttek hosszan ünnepelték Tőkés László nagyváradi püspököt, aki beszédé­ben cáfolta, hogy külföldi útjain valamivel is sértette volna Románia érde­keit. A küldöttek végül közfelkiáltással a Szövetség tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az új főtitkár pedig Szocs Géza lett. Tőkés László egy külföldi lapnak adott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a magyarságnak Romániából való kiáramlása miatt. "Ha ez így folytatódik - mondotta a püspök - a romániai magyarság húsz év alatt felszámolja önmagát." II. János Pál pápa harmincórás csehszlovákiai látogatása utolsó aktusaként a pozsonyi repülőtéren mondott misét. Innét küldött üzenetet a magyar hívek­nek is, magyaruli "Viszontlátásra jövőre Magyarországon!" - mondta. Nem lehet megbotránkozás nélkül olvasni a WASHINGTON POST április 27-i szá­mának elsőoldalas szalagcímé ti a Párizsban tárgyaló Kohl kancellár és Mitter­rand elnök közös üzenetet küldtek Vilnába a litvánoknak, hogy ne sürgessék a függetlenséget... Ideillik a NEW YORK TIMES minapi megállapításai "Washing­tonban több a megértés Mihail Gorbacsov és gondjai iránt, mint a litvánok függetlenségi követelései iránt." Úgy látszik, nemcsak Washingtonban ez a helyzet, hanem Bonnban és Párizsban is! Egy kis nép szabadságtörekvéseit is­mét feláldozzák a nagyhatalmi érdekek oltárán. Nem csoda, hogy Landsber^is litván elnök jogos felháborodásában új Münchent emleget és ahhoz hasonlí­totta Litvánia cserbenhagyását, mint amikor 1938-ban Chamberlain angol mi­niszterelnök kiszolgáltatta Csehszlovákiát Hitlernek, abban a hitben, hogy ezzel megmenti a világbékét. (A könnyű sikereken felbátorodott Führer rá­tört Lengyelországra és megkezdődött a második világháború...) A nyugati szö­vetségesek most Gorbacsovot akarják megmenteni és ezért inkább csillapítani igyekeznek a litvánokat, hogy ne követeljék oly hevesen a függetlenséget. (Mintha egy rabnak - aki számára minden rabságban töltött nap szenvedés - meg lehetne azt magyarázni, hogy ne sürgesse a szabadságot, hisz' ráér vár­ni...) Bennünk magyarokban is feltámadnak emlékek a litván események nyomám 1956-ban is a nagyhatalmi érdekek és a Szovjetunió barátságának megtartása miatt hagyta cserben a magyar forradalmat Eisenhower elnök. A történelem bi­zony gyakran megismétli önmagát... - Landsbergis elnök egyébként már kijelen­tette! a megfontoltságra intő nyugati tanácsok ellenére se hajlandók "be­fagyasztani" a függetlenségi nyilatkozatot. S aztán hozzátettet a szovjet gazdasági blokád,^ követkéz tében két-három héten belül válságos helyzet állhat elő Litvániában. De a litvánok nagyon elszántak és vállalják a nehézségeket. Inkább, mint egy elvtelen kompromisszumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom