Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)

1990-05-15 / 3. szám

- -Az április közepén zárult pozsonyi "csúcstalálkozón" - olvassuk a Magyar Távirati Iroda jelentését - a résztvevők nem Írtak alá semmiféle megállapodást és megoldást se találtak a középeurópai térség legsúlyosabb problémáira. A találkozót mégsem szabad kudarcnak minősíteni, mert a kötetlen eszmecsere során sok kérdés fölmerült, amelyek tisztázásához közelebb kerültek. Magyar szempontból legfontosabb az osztrák és az olasz külügyminiszter előadása volt, elsősorban azért, mert mindketten a nyugati álláspontot képviselték Közép- és Keleteurópa gazdasági regenerálásával kapcsolatosan. Politikai vonatkozásban mindkét külügyminiszter érintette a magyar kisebbségek helyzetét és sérelmeit, alátámasztva ezzel a magyar küldöttség érvelését.

(A csúcstalálkozón kivül is tartottak megbeszélést a magyar és a szlovák küldöttek, amelyen a 690,000 szlovákiai magyar és a 110,000 magyarországi szlovák egyenlő jogainak biztosítása volt a téma.) A pozsonyi konferencia résztvevői - Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, valamint Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia - a záróülésen megállapodtak abban, hogy az eszmecseréket folytatni fogják.

Ausztriából érkezett hír szerint több Traiskirchen körüli falu lakossága útakadályokat emelt, felkészülve a várható nagy menekülthullámra. Elterjedt ugyanis, hogy a menekülttáborba újabb romániai menekültek érkeznek, akiket a túlzsúfolt tábor már nem tud fogadni, ezért más falvakban - nevezetesen Eaisersteinbruch üres laktanyájában - fogják őket elhelyezni. A környék lakosságánál: rossz tapasztalatai vannak a táborból ki-kiruccanó és gyakorta randalírozó menekültekkel kapcsolatban, ezért tiltakoznak, meg lehet érteni, hogy a falusiak féltik nyugalmukat, de a romániai menekültek^- akik között nyilván sok magyar is van - nem jókedvükből hagyták el szülőföldjüket és vállalták a menekültsorsot. Magyarországról, Csehszlovákiából és Lengyelországból ma már nem érkezne]: menekültek Traiskirchenbe - hála az idők változásának ezekben az országokban -, de annál többen jönne': Romániából. Az osztrák komány,amely mindeddig példás magatartást tanúsítottmenekültügyben és mindig a genfi konvenció szerint járt el, remélhetőleg most is meg fogja találni a módot, hogy polgárai megelégedésére gondoskodjék a határai között menedéket kereső hontalanolcról.

A nemzetközi kék S7alag Bizottság gazdasági programot dolgozot ki, amelyet a magyar vezetők figyelmébe ajánlanak az átalakulás idejére. A bizottságot magyar és külföldi magánszemélyek alapították, azzal a céllal, hogy tanulmányozza a gazdasági fejlődés lehetőségeit és javaslatokat tegyen.

Magyar-Szovjet Baráti Társaság emlékhely kialakítását kezdene: ye£ te a Szovjetunióban a sztálinizmus és a II. világháború magyar^áldozatainak emlékére. A megfelelő hely -kiválasztására bizottságot alakítottak, mely még e hónapban elutazik a Szovjetunióba.

Ötven év után mondták ki végre a teljes igazságot a katyni tömeggyilkosság ügyében és a szovjet kormány hivatalosan is beismerte, hogy a 15 ezer lengyel tiszt likvidálásáért a sztálini KGB felelős. A Kreml nyilatkozatot bocsátott ki, melyben a katyni tragédiát a sztálinizmus egyik legsúlyosabb igonosztettének bélyegezte s ezzel elégtételt szolgáltatott a meggyilkoltaknak. Varsóban emlékművet állítottak fel latyn emlékére, melynek felavatásán megjelentek a szovjet kormány képviselői és Jaruzelski elnök is.

Csehszlovákiában választási koaliciót kötött az Együttélés-mozgalom és a Szlovákiai Magyar Kérészténydemokraták Szövetsége. Az Együttélést ez év elején Duray Miklós hozta létre Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Iroda folytatásaként. Új vonás benne hogy a magyaron kívül más nemzetiségek érdekeit is képviseli-. Egyik alelnöke Stanislav/ Gav/lik, a csehszlovákiai lengyel kisebbség megbízottja. A koalíció a közelgő választáson 2-300 ezer szavazatra számít, amivel már számottévő politikai erőt jelenthetne.

Délkoreai bankok kO millió dolláros hosszú lejáratú szindikált hitelt adtak a Magyar Nemzeti Banknak. Ez a második délkoreai kölcsön, amit Magyarország kapott» az első kölcsönügylet 1988-ban jött létre és 125 millióról szólt.