Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-15 / 3. szám
Lapozgatom a Magyar Nemzet április 1-i számát. Nyoma sincs a lapban tréfának, humornak, ami arra emlékeztetne, hogy ez a nap a bolondok - és a bolondozások - napja. Hát már ez is hiánycikk Magyarországon? Az ötödik oldalon szemembe ötlik egy cim: "Hová tűnt a margarin?" No végre egy vicc! Mert az csak nem lehet komoly, hogy ez a filléres vajpótló is hiánycikké lépett elő! De komoly! A cikkecske elpanaszolja, hogy az utóbbi napokban eltűnt az üzletekből a margarin. Az emberek össze vissza keresik a boltokban - olvassuk - és ha valahol találnak belőle, a készletet felvásárolják. Mert biztos, ami biztos. így aztán végképp hiánycikké vált a margarin. Az újságíró megkérdezte az "illetékest", miért nem gyártott eleget az ipar? A válasz az volt, hogy az egyetlen gyár, mely margarinnal foglalkozik, háromhetes karbantartást végzett. Tartalék pedig nem volt... Ez nem áprilisi tréfa, ez a valóság. - Otthonjártak élelmiszerbőségről mesélnek, de - mivel a turisták általában nem vezetnek háztartást - csak a teli kirakatok alapján ítélnek. S azt már nem látják, hogy mi nincs a kirakatban. Mert az igaz, hogy sokminden van, de ha néha épp a margarin tűnik el, az bosszantó dolog. Még bosszantóbb lehet olvasni a magyarázkodást: a gyár nem tartalékolt a leállás idejére készleteket. Hadd várjon a fogyasztó! Ez az igazi áprilisi tréfa!... Április első napján adták hírül a hazai lapok, hogy változások történtek a Magyarországi Református Egyház vezetésében. Ülést tartott a zsinat, melynek világi elnöke, Somogyi József bejelentette, hogy a zsinat lelkészi elnöke, Bartha Tibor püspök korára és megrendült egészségi állapotára való tekintettel szolgálatától vissza kíván vonulni. A zsinat elfogadta a lemondást és új lelkészi elnököt választott dr-. Tóth Károly püspök személyében. A zsinat ülésén jelenlévő Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke rövid beszédben méltatta a leköszönt püspök munkáját, hangsúlyozván, hogy dr. Bartha Tibor 27 éven át elévülhetetlen érdemeket szerzett az állam és az egyház jó viszonyának kialakítása terén. - S ez így igaz! Bartha Tiborra mindig számíthatott a rendszer, ő mindig támogatta a kormánypolitikát. E téren Tóth Károly sem jelent majd változást, hiszen ő meg éppen nemzetközi vonalon is bebizonyította már, hogy hol áll: a Keresztyén Békekonferencia elnöke és a Békevilágtanács tagja. (De a kép teljességéhez tartozik, hogy legutóbb ő is aláírta az erdélyi magyarok sorsa fölött aggódó református nyilatkozatot - és ez dicséretes tett volt.) Persze a margarinhiány jelentősége eltörpül a lengyelországi élelmiszerellátás nehézségei mellett. Ugyanebben az április 1-i számban olvassuk, hogy "a lengyel társadalom nem fogadta ugyan megelégedéssel az április első napján életbeléptetett áremeléseket, de sehol sem voltak tiltakozó akciók". Jerzy Urban kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy az újabb áremelés elkerülhetetlen volt, mert minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az ország visszanyerje hitelképességét. És ez mindenkitől áldozatokat követel! Szegény lengyelek! Már annyiszor kellett húzniok egyet a nadrágszíjon, hogy alighanem már kifogytak a lyukak! Most ismét emelték az élelmiszerek és az energiahordozók árát, bár sok élelmiszernél ez csupán elméleti. Ugyanis húst, vajat, tejtermékeket alig lehet látni a piacokon és most még ha lenne, se tudnák megfizetni a dolgozók. - Erről szól a lengyel katolikus püspöki kar legutóbbi nyilatkozata, mely az árintézkedések és az ország nehéz gazdasági helyzete miatt fejezi ki aggodalmát és egyrészt szükségesnek tartja a rossz körülmények közt élő családok anyagi támogatását, másrészt a mai helyzetből kivezető reális reformprogram meghirdetését kívánja. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Bányász Rezső kormányszóvivő április 1-én nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek. A nyilatkozat így kezdődik: "198?. február 26-27-én több magasrangú politikus jelenlétében ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampányban a román nép történetének meghamisításával,revansizmussal,Románia belügyeibe történő beavatkozással vádolták a Magyar Népköztársaságot. A Romániában és külföldön is terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek és zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében." - A román vádaskodás és magyarellenes propagandakampány oka az ERDÉLY TÖRTÉNETE című háromkötetes mű magyarországi kiadása volt. A könyv szerzői ugyanis - a történelmi valóságnak megfelelően - kétsé^bevonják a dákoromán kontinuitás elméletét és ezzel magukra vonták Ceausescuek haragját. Hogy a románok prüszkölnek a könyv miatt, az ő szempontjukból meg lehet érteni, ^e hogy a romániai Magyar Nemzeti-
