Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)

1987-04-15 / 2. szám

Ha végigtekintünk a március hónap folyamán otthon történi; fontosabb eseményeken, első helyre kell tennünk a Magyar írószövetség körül dúló viharoka-. Februári számunkban a tíz oldalból több mint négyet szenteltünk annak, hogy beszámoljunk mindarról, ami az írószövetség 1986. november 29-3°-i közgyűlésen és január végéig történt. Utaltunk az új vezetőség megválasztására és arra is, hogy néhány tucatnyi kommunista író - nem vállalván közösséget az általuk "ellenzékinek” bélyegzett tisztikari tagokkal - tüntető módon bejelentette kilépését az írószövetségből. Ismertettük akkor a szűkebb elnökség névsorát is, majd részleteket idéztünk az egyik kilépő, Fekete Sándor nyílt levélként az ÉS-ben közreadott kilépési nyilatkozatából, amely durva támadás az új, titkosan és demokratikus formák közt megválasztott új vezetőség ellen. - A kedélyek természetesen azóta sem csillapodtak le, sőt a viták élesedtek és újabb kilépések történtek. A kormány eddig még nem nyúlt adminisztratív eszközökhöz, noha félő;< hegy előbb-utóbb a párté less a döntő szó és felfüggesztik az írószövetség működését (mint ahogy arra Lengyelországban is volt példa), illetve lemondásra kényszerítik a nekik nem tetsző új vezetőséget. (Egyelőre erre még nem került sor, de a hév; York Times február l?-i számában azt olvashatjuk, hogy a kormány nyilatkozatban szögezte le: a jelenlegi vezetőséget nem ismeri el a magyar írók hivatalos képviseletének. í4yen nyilatkozatot még nem láttunk, de lehetséges, hogy a New York Times tudósítója olyan iratot ismer, melyet csak belső használatra, a párt- és kormánykörök, funkcionáriusok tájékoztatására szántak. A helyzet annyira feszül hogy egyáltalán nem lehetetlen: létezik egy ilyen kormánynyilatkozat.) - Most ismertetjük az utolsó hetek fejleményeit, mindazt, ami ^eddig a nyilvánosságra került a Magyar írók Szövetsége körül történtekből.Első helyet érdemel az a levél, melyet a ÉS (Élet és Irodalom) március 6-i számában tétetett közzé az írószövetség elnökségej tiltakozásul Fekete Sándor fentebb említett denunciáló nyilatkozatára. A levelet abban a formában adjuk közre, ahogy az a budapesti irodalmi folyóiratban napvilágot látott:

Az Élőt és Irodalom 1987. I. 18-i számában közöl te Fekete Sándor Kilépési nvüqtkozat- című írá^átJ--’ Több olyan elmarasztaló ^ megáll álltái és -vád szerepelebben- az írásban, nevek megjelölésé nélkül, mélyet bármely tagunkra, bármely vá-* lasztmányi tagunkra, bármely elnökségi' tagunkra fis" 'tisztségviselőnkre vonatkoztathat az egyébként is tájékozatlan — s az effeie írásokkal félretájékoztatott — közvélemény. Csak példaképpen: „a tisztségviselők és elnökségi tagok tekintélyes részének megválasztása bebizonyította, hogy a Választmány zöme olyan útra kíván lépni, amely nem a partneri viszony helyreállítása, hanem egy irracionális politikai kaland felé vezet."

A sajtótörvény alapján kérjük az alábbiak közlését:

A Fekete Sándor által felhozott ilyen ésr hasonló vádak sértők és alaptalanok, a vádaskodást visszautasítjuk, A tisztségviselőknek és az elnökségnek nemhogy „tekintélyes része’’, a Választmánynak nemhogy „zöme", .de egyetlen tagja sem. akar a „politikai kaland felé. vezető útra lépni”; ugyanígy általánosságban viszsza kell utasítanunk a többi,

nevek említése nélkül . megfogalmazott vádat, amennyiben a cikk írója az alábbi névsorban néni jelöli meg, kit, kiket illet személy szerint a vád.

Az elnökség . tagjai: Bárány Tamás,—Bertha Bulcsu. Csoóri Sándor, Csurka István, Fodor András, Galgóczi Erzsébet, Hernádi Gyula, Ilia Mihály,

Mészöly Miklós, Sánta Ferenc és Simanffy'András.

_ Az írószövetség tisztségviselői; az írószövetség elnöke: Cseres Tibor, főtitkára: Veress Miklós, alelnekei: Fekete Gyula és Jaltai Anna. titkárai: Annus József, Kalász Márton és Kovács István, ügyvezető titkára: Garamvölgyi, Károlyné.

A Választmányi ■ tagok névsora: Annus József, Ágh István, Bárány Tamás, Bella Irtván. Bertha Bulcsu, Bartók László, Bodnár György, Buda Ferenc, Czakó Gábor, Czine Mihály, Cseres Tibor, Csíki László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csurka István, Dobai Péter, Domokos Mátyás, Fekete Gyula, Fodor András, Galgóczi Erzsébet, Göncz Árpád, Görgey Gábor, Görömbei András, Gyurkovics' Tibor, Hatvani Dániel, Hernádi Gyula, Hubay Miklós, Ilia Mihály, Jovánovics Miklós, Jókai Anna, Kalász Márton. Kardos G. György, Karinthy Ferenc, Kertész Ákos, Képes Géza, Kiss Benedek, Kis Pintér Imre. Kovács István, Lakatos István. Lator László, Lázár Ervin, Lengyel Balázs, Mándv Iván, Mezei András, Mészöly Miklós. Mocsár Gábor. Nagy Gáspár, Nádss Péter. Nemes Nagy Ágnes, Páskándi Géza, Rab Zsuzsa. Rózsa Endre, Sánta Ferenc, Serfőző Simon, Simanffy András. Spiró Gvörgv, Szakonyi Károly, Száraz György, Szederkényi Ervin, Széesi Margit, Szilágyi Ákos, Takáis Gyula, Tamás Menyhért, Tatay Sándor, Tornai József, Varga Dcnv'kos. Vas István. Veress Miklós, Vészi Endre. Weöres Sándor, Zalán Tibor.

Frappáns és logikus a felelőtlen vádaskodásra adott válasz: és súlya van, mert «.zt a levelet a Magyar írók Szövetsége elnöksége írta alá és külön érdekessége, hogy tartalmazza az új vezetőség teljes névsorát: a tisztikartól kezdve az elnökségen keresztül a 71 tagú választmányig. így mindenki olvashatja, a magyar írók közül kik azok, akik szembeszegültek a párt és a kormány hivatalos kultúrpolitikájával, háttérbe szorítva azokat a hangadó elvtársakat,akiknek kezében eddig minden hatalom összpontosult az írószövetségben. Aminek óriási jelentősége van, mert mégiscsak a magyar szellemi élet legtekintélyesebb testületéről van szó. Sok ismerős névvel találkozhatunk a névsorban - elsősorban Csoóri Sándorra, Csurka Istvánra, Czine Mihályra, Fekete Gyulára, Mészöly Miklósra, a nagy költőre, Weöres Sándorra és a "Vidravas" révén az emigrációban is népszerűvé vált Galgóczi Erzsébetre gondolok -, de még erdekeseDb az, hogy kik maradtak ki az új vezetőségből. Nagy örömünkre szolgai, hogy a minden rend szert kiszolgáló gerinctelen társutas Boldizsár Iván nevet például sehol ser.