Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-15 / 12. szám
LS)/A\ Ci lot’a-c-um INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, DC 198?. február i5« Megjelenik minden hó 15-én X. évfoxyam 12» SZ . Szerkeszti: Stirling György 7245 p*rkwood ct.. f«iu Church, yu-ginu 22042 Magyarországi sajxószemle .január 1-től 11-ig A Magyar írók Szövetsége közgyűlése Az elmúlt év őszén életbe lépett új magyar sajtótörvénynek van egy fontos és - a lelkendező hazai kommentárok szerint - a szocialista demokrácia létezését, a demokratizmus fejlődését bizonyító pontja. A törvény második paragrafusa igy szol: "A Magyar Népköztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekről. A sajtó feladata, hogy hiteles, pontos és gyors tájékoztatást adjon a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről." Nos a nagy garral beharangozott új törvényről mindjárt a kezdet kezdetén kiderült, hogy - mint annyi minden a kommunizmusban - ez is csak humbug, népámítás és az ország dolgait intéző pártklikknek esze ágában sincs mindenről informálni a magyar közvéleményt. Habár az állampolgárok - a törvény szerint - joggal elvárhatnák, hogy pontos tájékoztatást kapjanak hazájuk és a világ dolgairól, az állam mégis fönntartja magának a jogot, hogy csak azt közölje az ország népével, amit jónak lát. Ezt pedig bárhol e földön cenzúrának hívják... Az történt, hogy 1986. „november 29-én és 30-án megtartotta ötévenként esedékes közgyűlését a Magyar írók Szövetsége. Erről, a magyar kultúrális életben vitathatatlanul fontos eseményről a párt hivatalos lapja, a Népszabadság december 1-én nyúlfarknyi hírt közölt, melyből csak,annyit tudhatott meg az olvasó, hogy a Pesti Vigadó dísztermében ,lezajlott az írószövetség közgyűlése, ahol a 612 tag közül jelent meg. És még azt, hogy Hubay Miklós elnök és Jovánovics Miklós főtitkár számoltak be az elmúlt fél évtized tapasztalatairól,majd a kormány képviselőjeként a vitában felszólalt -"többek között" - Köpeczi Béla művelődési miniszter is, akinek beszédéből pársoros semmitmondó idézetet adott a Népszabadság. (Ebből legfeljebb csak egy égbekiáltó hazugságot érdemes bemutatni: "Az irodalom - először a magyar történelemben - a maga sajátosságainak megfelelően fejlődhetett" - mondta Köpeczi elvtárs.) A Népszabadság közleménye végül odaveti, hogy "a közgyűlés elfogadta az alapszabályt és döntött az új választmány összetételéről." Ez minden. De sem azt nem tudjuk meg, hogy miről folyt a vita, sem azt, hogy kik voltak a hozzászólók és mit mondtak? Aminthogy arról is elfelejtette tájékoztatni olvasóit a Népszabadság, hogy mi lett a választás eredménye,kik az új tisztikar tagjai. Vagy ez talán titok és csak a belső körökre tartozik?... A legfeltűnőbb az egészben, hogy az ezt követő hetekben a hazai sajtó egyetlen lakjában sem jelent meg részletes beszámoló az írószövetség tisztújító közgyűléséről, csak elvétve néhány újság közölte a Népszabadság hírének a Magyar Távirati Iroda által kiadott rövidített változatát. Itt meg kell jegyeznünk: november utolsó két napján nem a kéményseprők vagy a pincemesterek, netán a pékek tartották csupán keveseket érdeklő szakmai gyűléseiket, hanem a magyar irodalom alkotói, az írók, akiket az egész ország ismer és olvas, akik a közvélemény és a közizlés irányítói s akiktől elvárják, hogy hangot adjanak az egész nép közös gondjainak, örömének, bánatának. Akiknek egyesületi ügyeire nem csak egy kisy csoport kíváncsi, de az egész ország érdeklődésére számot tarthatnak. De - úgy tűnik - az "illetékesek" hírzárlatot kívántak. Külön figyelmet érdemelt ezekben a hetekben az ÉLET ÉS IRODALOM, melyet általában az írószövetség félhivatalos szócsövének tekintenek otthon. Ez a hetilap úgy oldotta meg a kényes kérdést, hogy december 12-i számában közölte fi 11-. 'UtA e. / oT 7 *■*-« rc-í íe-c-t ,, >■) /- tecJLo 6» Független Magyar Hírszolgálat
