Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-15 / 1. szám
Százharmincáét esztendővel ezelőtt kelt föl a magyar nép elnyomói ellen, hogy kivívja a szabadságot. A forradalom szellemi vezetőinek - Petőfinek és társainak — első lépése volt a sajtó, a nyomtatott,írottjbeiCÍ. szabadságának visszaszerzése, mert jól tudták* ez az összes szabadságjogok legfontosabbika s nélküle nem valósulhatna meg a teljes szabadság. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság deklarálásával kezdődött a magyar nemzeti újjászületés. A forradalom első ; meghatározd esemebye az volt,, amikor a Pilvaxból érkező ifjak a nép nevében-lefoglalták a Länderer és Heckenast nyomda egyik *répét s azon kinyomtattak a szabad magyar sajtó első termékeit* a Tizenkét Pontot és a Nemzeti -.Dalt. Ekkor született meg Magyarországon a sajtószabadság. S ezért e napon ünnepük a szabadföldi magyar sajtó munkásai a magyar S'ajtó Napját. Ennél méltóbb alkalom nem kínálkozik erre* jelezzük vele, hogy mav-is magunkénak valljuk Negyvennyolc szabadságeszményeit s hitet teszünk a csorbítatlan sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga mellett. A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSEGS FELHÍVÁSA Hazánkban ma nincs sajtószabadság, nem léteznek független újságok. A rendszer ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat, kézbentartja a papírelosztást és adminisztratív eszközöljél korlátozza az írói szabadsá! •• rt engedi. Aki túllépi a tűrési határt, megfosztják a publikálás lehetősegeitől. A igaz szónak, a bírálatnak, az őszinte, valódi képet tükröző írásoknak csak az u.n. második nyilvánosság, a szamizdat formájában való meg jelenés marad, ami nem szabadság. Éppen a szabadság hiányát^bizonyítja, hogy az írások egy része a föld alá szorul. £s ez a lehetőség nagyon törékeny« ha a rendszernek úgy tetszik, ennek is végetvethet. A szamizdatok írói és terjesztői ellen sorozatosan végrehajtott rendőri akciók - házkutatások, elkobzások, kihallgatások - azt a gyanút keltik,^ hogy a rendszer eddigi engedékenysége csupán taktika volt és most már kíméletlenül e1 akarja hallgattatni az ellenzékieket. Ismerjük a diktatúra módszereit« ezért őszintén aggódunk sorsukért. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége heV eV előtti meg alakulata óta esztendőről-esztendőre kötelességének tartja, hogy 1848 márciusának évfordulóján ráirányítsa a figyelmet az emigráciés lapok munkájára és meghirdesse a Magyar Sajtó Wapját.S ugyanakkor követelje, hogy szülőhazánkban állítsák vissza a sajtó teljes szabadságát. A szabad magyar sajtó munkásai most ezt az alkalmat használják fÜT arra, hogy tiltakozzanak a hazai, valamint az erdélyi és felvidéki ellenzékiek tevékenységének, gondolataik írásos közlésének hatalmi eszközökkel való megakadályozása ellen. A szamizdatok bátor íróinak és.térjesztőinek érezniük, tudniok kell,hogy nincsenek egyedül* Velük e'rzünk! Tudjuk, milyen nehéz körülmények és veszélyek közt küzdenek szabadság jogaikért, súlyos kockázatot vállalva minden leírt szóval. Szolidárisaknak kell lennünk velük, mert így támogathatjuk őket harcukban, amit azért folytatnak, hogy leleplezzék a rendszer jogtiprásait. S aki ezeket közülünk itt a szabad világban el akarja kendőzni, őket döfi hátba. Március 15. emlékünnepén, a Magyar Sajtó Napján az írás, a bírálat szabadságáért küzdő hazai, erdélyi és felvidéki értelmiségiekkel való szolidaritásunk kinyilvánítása legfőbb feladatunk! Mert céljaink azonosak« a demokratikus emberi jogok s azok közül Is elsősorban a sajtó szabadságának biztosítása egy közös erővel megteremtett szabad Hazában! 1985* március idusán A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége nevében* Stirling György Flórián Tibor főtitkár elnök
