Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-15 / 5. szám
10 ) a futballhoz nyúlni, hiszen az a mai rendszerben több mint tömegsport. Fontos funkciója, mondhatni politikai funkciója van. Elterelni a figyelmet a politikáról és levezetni az indulatokat.^ Ezt mondja a cikk egyik szereplője: "Bizonyítékok vannak rá, hogy itt bundáztak, de mégsem lesz bundaügy.Mégpedig azért nem, mert ezt nem tehetjük a dolgozókkal, Eehet, hogy nem tudunk meleg ételt, meg zuhanyozókat adni a munkásoknak, lehet, hogy nincs elég bölcsőde és szórakozóhely, lehet, hogy rosszak az utak, de minden héten sokezer ember mehet ki a meccsekre. És ki is megy. Ezt nem vehetjük el tőlük. Hát ezért nem lesz bundaügy." Most is magasabb szempontok diktálják, hogy elnézzék a visszaéléseket: a népnek cirkusz kell, azt nem lehet elvenni tőle. Cirkusz kell, ahol kedvére kiordíthatja magát és szidhatja az ellenfelet. - A kormány és a párt helyett... Érdekes megállapításokat, olvashatunk Szántó Miklós "Ki a magyar?" című cikkében. Szántó írá'saival ritkán értünk egyet, de a politikai emigráns definieiójával egyezünk: "Árpolitikai okokból kivándorló azért hagyja el hazáját, mert nem fogad'ja el a hazájában hatalmon lévő osztályt, annak politikai rendszerét, és tiltakozásul más országban keres munkát és otthont. A maga helyzetét ideiglenesnek tartja akkor is, ha sorsába beletörődött és az új helyen gyökeret vert. Az emigráns általában addig politikai menekült, amíg ezt a készenléti, ugrásrakász állapotot megtartja. Az átmenetisége abban is megmutatkozik, hogy minden idegszálával az elhagyott országhoz tapad: élete fordulataiban lényegében ahhoz igazodik. A politikai menekült csak "átmeneti szállást" kér a befogadó országtól, azt remélve, hogy az őt hazájából elkényszerítő politikai rendszer megszűnésekor visszatérhet szülőföldjére." Ezegyszer igazat írt Szántó elvtárs! De igaza van még abban is, hogy kifejti: a politikai menekült csak addig politikai menekült, amíg szembenáll az elhagyott hazában uralmon lévő rendszerrel. "Az a politikai menekült (emigráns), aki "rendezi" helyzetét hazájával, kivándorolt lesz." Ezt nem lehet máskép értelmezni, csak így: aki vízumot kér és kap a Magyar Népköztársaságtól, aki hazalátogat, az megszűnik politikai emigráns lenni. A mi álláspontunk eddig is ez volt. Szántó Miklóstól megtudtuk most, hogy a hazai rendszer is így minősít. Ezen sokan elgondolkozhatnának közülünk... A SZABADFÖLDI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL: Az Amerikai Magyar Szövetség törvényes vezetősége nevében Harkay Péter ü.v. elnök ^köriévélet küldött szét az emigrációs újságoknak és tájékoztatja azokat a magát ugyancsak Amerikai Magyar Szövetségnek nevező, a nevet jogtalanul bitorló alkalmi csoportosulás illegális akcióiról. Többek közt figyelmeztet a körlevél arra, hogy a csoportosulás nevében ügyködő Török Dénes által június 25.re Akronba összehívott u.n. jubileumi közgyűlés törvénytelen volt. Az Erdélyi Világszövetség nevében Dr. Wass Albert levelet intézett Reagan elnökhöz, melyben felhívja figyelmét az erdélyi magyarság szenvedéseire és kéri: vegye revizió alá azt az elhatározását, hogy ajánlja a Kongresszusnak a Romániának eddig nyújtott legnagyobb vámkedvezmény meghosszabbítását. - A Világszövetség főtitkára, Dr. Nádas János ugyanakkor felszólított minden amerikai magyart, hogy írásban tiltakozzék helyi képviselőjénél a meghosszabbítás ellen. Dr. illyefalvi Lőte Pál,^ a Szabadságharcos Világszövetség főtitkára, az ismert közéleti férfiú 1983* június 7«-én Clevelandben elhúnyt. Tóth Csanád. az amerikai külügyminisztérium tisztviselője, aki Tóth Lászlónak, a hajdani Nemzeti Újság főszerkesztőjének fia volt, Washingtonban elhúnyt. A madridi Nemzetközi Sajtóklubban sajtókonferenciát rendeztek a madridi értekezleten résztvevő újságírók részére az Európai Szabad Magyar Kongresszus képviseletében Ezekeres János és Pállá Ernő. A feltett kérdésekre főleg a romániai magyarság elnyomásának részleteiről tájékoztatták a megjelent laptudósítókat. Msgr. Varga Béla nyolcvanadik születésnapja alkalmából több amerikai politikus irt elismerő sorokat a Congressional Record-ban. Különösen szépen emlékezett meg az ünnepelt élete munkásságáról Moynihan szenátor és Green képviselő. Budai Parmenius István volt az első magyar, aki négy évszázaddal ezelőtt a mai Kanada területen az eszakamerikai kontinensre lépett. Mattyasovszky Zsolnay Miklós kezdeményezésére a Kanadai Magyar Szövetség megünnepli az évfordulót. _________________________________________________________________________________________________________________
