Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-15 / 6. szám
I — • <5 VII. évfolyam 6. szám - 1983» augusztus 15« f ) H Független Magyar Hírszolgálat í Megjelenik minden hó 15-én Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Ct., Falls Church, Virginia 22042 Magyarországi sajtószemle július 1-től 31-ig Már nem először kesergünk e hasábokon a magyar nyelv romlása fölött. A legutóbbi évek során gyakran idéztünk példákat arra, mint torzul, csúnyul szépséges anyanyelvűnk. És mintha a helyzet egyre rosszabbodnék: alig remélhető,hogy a folyamatot meg lehetne állítani. Bizony, bizony - bólogat erre valószínűleg számos olvasó. Az emigrációs élet nem válik a magyar nyelvtudás javára és akármilyen nyelvi közegben is létezzék az ember, mondatfüzésén, fogalmazásán és hangsúlyozásán előbb-utóbb megmutatkozik a környezet hatása: beszéde közben angol, német vagy spanyol szavakat használ, melyeket - mintegy beépítve anyanyelvébe - magyar képzőkkel, ragokkal lát el, "megmagyarít". Mint például a^clevelandi öregamerikások, akik kárén drájvolnak soppingolni, ha elmisszolják a baszt. Ez a hosszabb idő óta külföldön élők közt dívó keveréknyelv bizony szörnyen csúf, de ez csak egy aránylag jelentéktelen kis vadhajtás az anyanyelv sokágú, dúslombú fáján. Nem is erre oéloztunk, amikor a nyelv romlását fentebb szóvátettük: hanem arra, hogy otthon Magyarországon vannak súlyos bajok a nyelv körül és magán a törzsön mutatkoznak a betegség, a korhadás, a szuvasodás tünetei. Amiktől elszáradnak az ágak, lehervadnak a hajtások és a levelek. A hazai sajtó figyelése és néhány, a nyelv romlását, satnyulását megaka* dályozni próbáló írás alapján nagyjából hatféle kóros elváltozást különböztethetünk meg Arany János gyönyörű nyelvén. Első mindjárt az idegen szavak nyakló nélküli használata, melyek közt az angol jövevényszavak vezetnek. Néha olyan tömegben, hogy az így keletkezett nyelv már külön nevet érdemel: ez a mango1. 1945. óta alakul és "fejlődik" a harmadik, a szürke, lapos, ugyanakkor tudálékos hivatalnoknyelv és rögtön utána kell említenünk a vele rokon magyartalan pártzsargont, az "irányt veszünk a tervteljesítésre»elvtársak!" stílust. Ebből a kettőből - a bürokratanyelvből és a pártzsargonból - alakult ki a hazai sajtó nyelve, mely sivár-színtelen és hemzseg az ilyen fordulatoktól« elintézést nyer, bevásárlást eszközöl, ellenőrzést foganatosít. -Hazai jelzésekre és régebbi otthoni tapasztalatokra támaszkodva osztályozásunkban a hétköznapok társalgási nyelvét, az "utca emberének" stílusát kell a következőként említeni. Azt a pongyola és nyelvtanilag hibás beszédet, amit az ember lépten-nyomon hall a pesti utcán, villamoson, boltokban. Ez a "tudhassa-láthassa" nyelv, ami ma már betört a hivatalokba, irodákba is. S külön szót érdemel az ebből kisarjadt durva, trágár beszéd, mely hovatovább uralkodó stílussá válik Magyarországon, főleg a fiatalság körében. "Dőlnek a szájukból a trágárságok" - olvastuk minap egy iskolásgyerekekről szóló riportban, de - mondjak - a felnőttek közt is hódit ez a szép szokás. Nyelvünk romlásának hat legjellemzőbb rákfenéjét soroltuk fel, de van számos alfaja is a magyartalanságoknak. Lehetne beszélni még a különböző szaknyelvekről, melyek kerékbetörik a magyart, s ezeken belül a jogásznyelvről, melyen a rendeleteket fogalmazzák (érthetetlenebből, mint valaha) s a jazznyeÍvről,mely manapság már egyre inkább, összeolvad a napi beszéddel. De ide tartozik annak a szomorú ténynek megállapítása is, hogy a mostani generációk nem tudnak beszélni, képtelenek magukat értelmesen, szépen kifejezni. A szókincsük szegényes, s ami van, azt is rosszul, hibásan használják. Nemrégiben olvastunk hazai lapban dadogó, nyögő, épkézláb mondatok helyett tőszavakban beszélő televíziós riporterekről és egyetemi fölvételi vizsgán ’izé’, 'hogy is hívják’ és ehhez hasonló töltőszavakkal makogó érettségizett fiatalokról. Akiknek - mivel kicsi a szókincsük - könnyen áll a szájuk trágár__________. ...................................................................................... .. _______________________ . -J
