Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-08-15 / 6. szám
_ A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó magyar miniszterelnököt, Lázár Györgyöt fogadta Ceausescu köztársasági elnök, pártfőtitkár. A találkozáson jelenvolt Rajnai Sándor, bukaresti magyar követ is. "Az őszinte és baráti légkörű megbeszélésen - írja a hivatalos kommüniké - áttekintették a két párt és a két ország közötti együttműködés helyzetét, az 1977» évi debreceni és nagyváradi legfelső szintű találkozón meghatározott feladatok végrehajtásának időszerű kérdéseit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről." Tárgyalások voltak Lázár György és Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere között._A két kormányfő tárgyalásairól az alábbi közleményt adta ki a iuagyar Távirati Iroda« A miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást orszáeaik szocialista éoítőrminkaiának iőős7crű kérdéseiről. megvizsgálták a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatainak meghatározó ' szerepét. valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs találkozóinak jelentőségét a mag»r—román viszony fejlesztésében. . v . t •' j A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy különös fontosságot tulajdonítanak a magyar és a román nép barátsága erősítésének, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság jószomszédi együttműködése fejlesztésének az 1972-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. valamint az 1977-es, legfelső szintű találkozón elfogadott közlemény elvei és céljai alapján. Méltatták az elért eredményeket, és hangsúlyozták. hogy kormányaik tovább munkálkodnak a legfelső szintű megállapodások valóra váltása érdekében. A kormányfők kifejezték elhatározásukat. hogy fejlesztik : a kapcsolatokat valamennyi í területen, és haiekonyaóoa teszik a találkozókat, a politikai párbeszédet pártjaik, parlamentjeik. kormányaik, politikai 'és társadalmi szerveik 'képviselői között. ; Á. tárgyalások során a. felek részletesen elemezték- az árucsere-forgalom. a gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok helyzetét. Kedvezően értékelték a gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság. a központi tervező szervek. a külkereskedelmi minisztériumok és a többi gazdasági tárca utóbbi években elért eredményeit. A felek ugyan! akkor hangsúlyozták a két or- ■ I szag szomszédságából fakadó i í előnvöket, gazdasági lehetösé- I eeiket a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztése, és az árucsere-forgalom növelése szempontjából. Megállapodtak, hogy intézkedéseket hoznak a jelenlesi tervidőszakra egyezhetett szállítások ütemes teljesítésére. és vizsgálják az áruforgalom további bővítésének módozatait. Megállapodtak abban, hogy a két ország tervhivatala és illetékes főhatóságai a közeljövőben megkezdik az 1985 utáni időszakra vonatkozó gaz- I idaságí és műszaki-tudományos együttműködési javaslatok kidolgozását. A felek megerősítették elhatározásukat, hogy hozzájárulnak a KGST keretében folyó együttműködés fejlesztéséhez, a komplex program és a különböző speciális hosszú lejáratú együttműködési programok teljesítéséhez, amelyek a nyers-, a fűtőanyag és az energia,. a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, a fogyasztási cikkek, valamint a gép- és berendezésszükségletek kielégítését célozzák. A miniszterelnökök kedvezően értékelték az 1981—1985. évre szóló • kulturális együttműködési munkaterv aláírását. Kifejezték elhatározásukat annak maradéktalan teljesítésére és a bővítés lehetőségeinek megvizsgálására. Ugyanakkor hangsúlyozták annak szükségességét. hogy a kulturális, a művészeti, az oktatási, a tudományos, a sajtó-, a rádió- és a televízió-, a sport-, az egészségügyi és az idegenforgalmi kapcsolatok mind nagyobb mértékben járuljanak hozzá a magyar és a román nép haladó és. fórradalmi hagyományainak ápolásához a szellemi alkotások és értékek kölcsönös megismeréséhez és a két nép barátságának erősítéséhez. ■■ Az' időszerű nemzetközi kér•dések'rőj. folytatott véleménycsere során a két’ minisztenel•nök ’ rheserősítette kormánya ■ elhatározását, hogy mindent ■megtesz a leszerelésért, a béke és a biztonság védelméért’a-nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. ,A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köztársaság kormánvának első minisztere tárgyalásainak eredményeit jegyzőkönyvben rögzítették. A tárgyalások szívélyes, elvtársi légkörben folytak, és hozzájárultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködésének bővítéséhez a két nép. a szocializmus és a béke javára. Lázár György magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Constantin Dascalescut. amit a román kormány első minisztere köszönettel elfogadott. ★ "Arcképvázlat történelmi háttérrel" címen jelent meg az idei könyvhétre Gyurkó László Kádár-életrajza, melyről - kötelességszerűen - minden hazai újság közölt dicsérő kritikát. Az klet és Irodalomban Nemeskürthy István vállalkozott a kötet feldícsérésére, a Társadalmi Szemle júniusi számában pedig Száraz György magasztalja öt oldalon keresztül a könyvet és azt, akiről szól. Kádárt, az államférfit. Hadd idézzünk pár jellemző részletet a könyvismertetésből. "Ne higyjük el - olvassuk egyhelyütt a könyvben - azt az 1956 után kitalált mesét, amit nem egy műben tényként közölnek, hogy ő (mármint Kádár) vette rá Rajkot a vallomásra. -a-zt se, hogy belügyminiszterként beleláthatott a per előkészítésébe. Az Államvédelmi Hatóság akkoriban már nem tartozott a belügyminisztériumhoz, önálló szerv volt, közvetlenül Farkas Mihálynak alárendelve." - "Kádár egy helyen azt mondja - írja Száraz György a könyvismertetésben -, hogy az ellenséggel szembeni helytállás után a kommunista vezetők második próbatétele a hatalom próbája vplt 19^7 után, s ezen a próbán sokan megbuktak, akik az elsőt fényesen kiállták. És jellemző« ő, a hazug vádakkal összemocskolt, meghurcolt ember soha nem él személyes vádakkal, a hangja hűvös mértéktartó marad s ez «‘«arcus Aurelius Vallomásait juttatja eszembe» A megtorlás legjobb módja az, ha nem leszünk hasonlók ahahhoz, aki velünk rosszat tett.'1 - "Gyurkó könyve a ’kádárizmus' vázlata. Tudom - folytatja Száraz -, hogy a szó gyanúsan cseng,én sem szeretem. Valójáoan nyugati újságírók kedvelt kifejezése. Ilyen értelemben nincs kádárizmus. De van mégis egy kétségkívül jól körvonalazható rendszer - nevezhetjük akár a bizalom rendszerének is -, amelyet egy olyan ember képvisel, aki ezt mondja magáról« Eljegyeztem magam egy eszmével, s általában mindig azt tettem, ami ennek az eszmének a szolgálata megkövetel, illetve megenged." - Végül még egy Kádár-idézet, a-
