Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-15 / 4. szám
Méltatlankodva írják a magyarországi lapok, hogy a madridi értekezletenrWilbe- v force nagykövet, Nagybritannia és Max Kampe Imán nagykövet, az Egyesült államok delegátusa rágalmazta a szocialista országokat és a Szovjetuniót, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A szovjet és magyar küldöttség vezetői - Jurij Dubinyin és dr. Petrán János - felszólalásaikban visszautasították a vádakat. "A Szovjetunióban megkezdik a háztáji gazdaságok fejlesztését" - olvassuk egy Moszkvából keltezett MTI-jelentésben. Nocsak! Vájjon Lenin nem fordul-e meg sírjában ennek hallatán? A szovjet mezőgazdaság eredményei olyan kétségbeejtően rosszak, hogy a kolhozok és szovhozok termelését valahogyan ki kell egészíteni. A Szovjetunió is rákényszerült a "magyar útra" és engedményeket kell tennie az elvekből, hogy éhen ne haljon a nép. A Magyar Nemzeti Bank képviselői Londonban Ú00 millió dollár összegű hitelmegállapodást írtak alá - jelentette május 23.-án az MTI. A kölcsönügylet szervezői a Bank of America San Francisco, a Bank of Tokio, a Bankers Trust Company New York, a Barclay's Bank International London, a Citybank New York, a Creditanstalt Bankverein Wien, a Deutsche ^ank Frankfurt/Main, a Lloyds Bank International London, a Société Generale Paris bankok voltak. A hitel hét e'vre szól és exportfejlesztési célokat szolgál. - Eddig az MTI jelentése. Ami hozzáfűznivalónk lehet, csak pár szó« a FORBES című amerikai közgazdasági magazinban olvastuk a minap, hogy az összes szocialista országok közül - Lengyelországot is beleértve - Magyarország van legjobban eladósodva Nyugatnak. A dollárkölcsön hasznos és jó dolog, de azt egyszer vissza is kell fizetni. Mégpedig kamatokkal. Vájjon számolnak-e a népgazdaság teherbíróképességével azok a pénzügyi szakemberek, akik már évek óta veszik fel nyakló nélkül a nyugati kölcsönöket? "Ha kibillen a mérleg" címmel olvashattunk érdekes vezércikket a május 26.-i Magyar Nemzet-ben. A cikk a magyar társadalom egyensúlyzavarairól szól és azt kutatja, hogyan lehetne valamikép javítani a társadalmi közérzetet... A KISz X, kongresszusa május 29*-én nyílt meg Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttei - számszerint 899 fiatal - az eddig végzett munka felmérésére és az új feladatok számbavételére találkoztak a kétnapos kongresszuson. Üdvözölte a tanácskozást Kádár János és Borisz Pasztuhov, a A-0 milliós lenini K0mszomol küldötte is, elismerően szólva a KISz tevékenységéről« "Büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyeket az ifjúság kommunista nevelésében, a párttól kapott feladatok megvalósításában a KISz elért. A KISz magasra tartja a szocialista forradalom zászlaját, hű a proletariátus dicső hagyományaihoz és határozott léptekkel halad a párt nyomdokain." Május elseje után néhány nappal a következő olvasólevelet találtuk a Magyar Nemzet nyilt fórum rovatában« "A május elsejével öss2Bfüggő hétvégén szörnyű megpróbáltatásokat élt át a Budai Ifjúsági Park környéke. Részben az Ifjúsági Parkban, részben.a tabáni parkban rendezett koncertekre olyan csorda vonult itt el napokon keresztül, hogy azt nehéz leírni. Ablakokat törtek be, törött üvegek, szemét jelezte útjukat. Részegségtől - esetleg némi kiegészítéssel (!) - ájultan fekvő ifjú az Apród utca járdáján, fetrengő párok a pázsiton és járókelőket inzultáló, hangoskodó elemek öregbítették a hétvége sikerét. Ha szükség van arra, hogy az ifjúság kitombolja magát, miért nem lehet ezt egy hatalmas,szabad területen megtartani, pld. a sports^adionban. Ez nem való Budapest legszebb helyére, a Vár tövében elterülő elsőrendű műemléki, múzeumi és idegenforgalmi centrumba." Tudvalévőleg a fiatalok nagyrésze kénytelen-kelletlen tagja a KISz-nek: vájjon milyen nevelést kapnak ott, ha ilyen botrányos viselkedéssel dúlják fel a csendes budai utcák nyugalmát. Vagy talán ezzel a magatartással akarnak hűek maradni a proletariátus dicső hagyományaihoz és fognak határozott léptekkel a párt nyomdokain haladni? - ahogy ezt a KISz-kongresszus megnyitásakor hangoztatták. Pilinszky János Kossuth-díjas költő 60 éves korában szívroham következtében május 27.-én Budapesten elhunyt. - A budapesti Piarista Gimnáziumban e sorok írója nyolc éven át osztálytársa és padszomszédja volt Pilinszkynek, de ennek ellenére - vagy tán épp ezért... - soha nem tudott költészete iránt felmelegedni és úgy értékelni az elhúnyt tehetségét, ahogyan a hazai kritika és a kortársak általában értékelték. De ettől függetlenül valószínűleg igaz az, hogy Pilinszky az utolsó évtizedei magyar irodalmának kiemelkedő alakjc volt és maradandót alkotott. Béke poraira! * y x
