Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-15 / 4. szám
J körül forog. Van ugyanis egy hallgatólagos megállapodás, mely szerint a politika érinthetetlen, tehát ezért nem is érdemes róla beszélni." Üres hassal nem lehet himnuszt énekelni - írja Csoóri, majd megtoldja azzal, amit a rendszer szuggerál az állampolgároknak* tele hassal meg minek énekelnél'. Örülj, hogy jóllakhattál, örülj, hogy rádsüt a nap és ne ugrálj, mert mindezt könnyen el is veszítheted! A Magyar Füzetek 7» számában olvashatjuk egy dunántúli középiskolai tanár válaszát arra kérdésre* elképzelhetók-e Magyarországon is a legyelországihoz hasonló események? Ezeket mondta» "Különösen a munkások körében sokszor találkoztam olyan véleménnyel, hogy hát a csoda vigye el,a lengyelek - jó lenne valami itt is. De nálunk az idologiai és politikai dolgok nagyon ^háttérbe szorulnak a gazdaságiakhoz képest. Magyarországon alig van olyan munkás, aki a maga négy-ötezer forintos fizetését kockára tenné akár egy értekezleten elmondott mondattal..." Magyarországon alkut kötött a rendszer az állampolgárokkal* ha ti nem szóltok bele az én dolgomba, nem törődtök a politikával, én,sem törődöm azzal, hogy maszekoltok és többet kerestek, mint amennyit illik keresni a kommunizmusban. A magyar társadalom - egészen csekély kivétellel - elfogadta a kompromisszumot. Azonban mint minden kompromisszum, ez is megalkuvást jelent. Megalkuvást és lemondást olyan elemi jogokról, melyekkel egy normális rendszerben, minden valamennyire is szabad országban rendelkeznek az“állampolgárok. És hiába„élnek ma e társadalmi kompromisszum jegyében jobban az emberek, a megalkuvás és a jogaikról való lemondás elrontja az örömüket. Nem tudnak szívből örülni annak, hogy jóllakhatnak és rossz keserű szájízzel veszik tudomásul, hogy - mikép Csoóri mondja - a rendszer csak testileg tekinti az embert organizmusnak, szellemileg, lelkileg nem. De hallgatni kénytelenek, mert kötelezi őket a kompromisszum... A magyar társadalom közérzete emiatt rossz. S hogy rossz,arra egyre többen figyelnek fel és egyre többen írnak, beszélnek róla. A kérdést már nem lehet agyonhallgatni. Csak néhány példa* a Népszava március 27.-i számában "Milyen a közérzet?" címmel Siklós János ír a problémáról, a Társadalmi Szemle április havi számában Cserhalmi Imre "Küzdelem és közérzet" című cikkében keres választ arra, hogy mi hiányzik a jó közérzethez s végül hadd említsük meg Boldizsár I• vánt is, aki a Hazafias Népfront márciusi kongresszusán tette.fel a következő kérdést *“Hogyan lehet az, hogy nagyvilágbéli jóhírünkhöz képest nem ennek megfelelően egyértelműen jó az emberek közérzete?'" Ha már Boldizsár is beszél róla és épp a Népfront kongresszusán, akkor már tényleg baj lehet a közérzet körül. Hiába igyekszik ennek jelentőségét a továbbiakban kisebbíteni, az már nem meggyőző. A magyar nép ma^tagadhatatlanul jobban él, mint néhány évtizeddel élőbbe,de az anyagi jólét még nem minden. Ráadásul pedig ez a jólét igencsak törékeny. Bármikor megszüntethető. Ezt mindenki tudja s épp ezért senki sem lát,perspektívákat, senki sem mer távlatokban gondolkozni. Magyarországon csak gazdasági kérdésekről szabad beszélni, politikáról nem. Enélkül pedig a társadalom féloldalas marad* soha nem lesz egyen-.' súlya. De jó közérzete sem. ' - - - - -Május 1.-én - szokás szerint - vörös címbetükkel jelentek meg a magyarországi újságok és első oldalon hozták a "hivatalos" rádió-tévé beszédet, melyet ezúttal Sólyom Ferenc, a SzOT titkára olvasott fel. Az ünnep utáni napokban bőségesen olvashattunk beszámolókat* hogyan köszöntötte az ország népe május elsejét? Idézték a lapok Kádár János ezalkalomból adott magabiztos nyilatkozatát is, mely szeront "a magyar nép politikai egységben, nyugodtan és biztonságban" ünnepelt. A magyarországi lapok külföldi májusokról is beszámolnak, többek közt a varsói ünneplésről. Imigyen* "Varsóban a korábbi évektől eltérően, szerényebb külsőségek között zajlott le a május elsejei ünnepség." A felvonulás elmaradt -mert a kormány félt tömegeket az utcára engedni. Május elseje a sorvadás útján... A Magyar Vöröskereszt most ülte fennállásának százéves jubileumát. A Magyar Tudományos Akadémia 14-1. közgyűlése kezdődött meg május *K-én. A legnagyobb tudományos elismerést jelentő aranyérmet Straub F. Brúnó akadémikus kapta. Reklámetikai kódexet léptetett életbe a belkereskedelmi miniszter. (MTI)- J -
