Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-07-10 / 28. szám

Veszprém, 1897.

XVII. évfolyam. 28. szám.

Szombat, jul. 10.

gr3«io»*

mladen iiombito*.

jíl. lap ára: Egész évre 12 korona. Fél évre 6 korona. Negyedévre 3 korbna. Egyes szám ára 30 fii.

K'apbató Szemerey J. .és farcies L. urak üzleteiben.

KIADÓHIVATAL:

Szabadi utoza 514.

VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP

Szerkesztői iroda: Veszprém Ssabadi-ntoza 514.

2üixcLetése3c :

(z hathasábos petitsor *ag) annak tere)

Az első oldalon . . ao fillér. A a-ik s 3-ik oldalon 16 fillér. A 4-ik oldalon ...» fillér A nyiltérben .... 40 fillér Kincstári illeték .. 60 fillér

Az uj évnegyed

alkalmából tiszteletiéi kérjük 1. t. olvasóinkat, hogy előfizetéseiket meg- ujjitani s illetőleg előfizetési hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek.

Különösen a nem helyben lakó olvasóinkat kérjük erre, mert imjln be nem küldött negyedévi hátralékaik nyilvántartása igen megnehezíti az adminisztrátiót s elvégre anyagi ter- heinket is tetemesen súlyosbítja ilyes késlekedésük.

éiyo rs hirszolgalallal, bő tar tatommal szerkesztjük hírlapunkat s az kétségkívül hiv tükre a megye s város közéletének. Fontos és rendkívüli események alkalmával nem kíméljük soha a távirati külön lapok költségeit, melylyel hírszolgálatunkat folyton élénk nívón tartjuk.

Hisszük, hogy kielégítjük a megye legnagyobb sajtóorgánumához kötött jogos igényeket s igy részünkről is Űrjük szives olvasóink, liberális elvtársaink viszonos támogatását.

A hírlap ara :

a jul.-decz. félévre . ... 3 frt

jul.-szeptemberre . . 1 frt 50 kr.

Teljes tisztelettel

A hírlap irodája.

A katholikus autonómiához.

.Veszprém, jul. 10.

Oly körökben, melyek élénken érdeklődnek, a katholikus kongresszus és autonómia iránt és képesek s hivatva vannak, helyes ítéletet mondani, melyek tehát illetékesek véleményt alkotni és nyilvánítani: határozottan állítják, hogy a katholikus autonómia alkotása végett egybehívott kongresszusnak semmi sikere, semmi eredménye sem lesz. Nem lehet autonómiát létesíteni, ha az annak létseitésére hivatott tényezők úgy állnak egymással szemben, hogy egyik sem enged a másiknak és a bevonandó negyedik tényezőnek, a laikus közönségnek, semmiféle-koncessziót sem hajlandók tenni. Ez a statiszta szerep nem tetszik a katolikusoknak, pedig úgy látszik, csak ezt a szerepet szánták a laikus közönségnek, melynek programja három főpontban kulminál:

1. ) a katholikus alapok és alapítványok átadása a katholikus autonómiának ;

2. ) az elemi és közép iskolák vezetése az állam ellenőrzése mellett;

3. ) befolyás minden egyházi állás és javadalom adományozására.

E három főponttal a következő tények és nyilatkozatok állnak szemben :

1. ) O felsége, mint a magyar katho- lika egyház legfőbb kegyura semmi esetre sem utalhatja át legmagasabb kegyúri jogának legfontosabb alkatrészét, a katholikus alapok és alapítványok kezelését és igazgatását a katholikus autonómia illetékessége alá.

2. ) A kormány nem egyezhetik bele, hogy a felekezeti elemi és középiskolák vezetése az autonómiára bizassék, miután az iskolaügyek vezetésének jogát magának akarja fen- tartani.

3. ) A püspöki kar nem engedhet a laikusoknak befolyást az előkelő egyházi állások és javadalmak kan- didálására és betöltésére, mert abban előjogainak megrövidítését és a katholikus egyház hierarhiájának veszélyeztetését látja.

A püspöki kar a legnagyobb nyugalommal kell hogy tartsa, és tarthatja a korona kegyúri jogait az egyedüli direktívának és soha sem nyugodnék belé, hogy e jogok egy fluktuáló és változó, mert választott autonómiára bízassanak, ha még oly kis mértékben is.

Mint ^a „ Pester Corresponded* jelenti, ez okokból hiszik, hogy tagadásba vehetik a katholikus kongresszusnak minden eredményét, ha a laikusok lényegesen nem redukálják programmköveteléseiket és nem mérséklik oly módon a követelő hangot, hogy az ne legyen akadálya egy békés, minden érdekelt részt kielégítő megoldásnak, megegyezésnek.

A tüzsugarak ivadján.

Veszprém, jul. 8.

A század, melynek végső végét leheljük, ideges és idegbontő. Nem igen engedi az embereknek, hogy szabad kényelemben morzsolják le napjaikat, kellemes nyugalomban. Valamint a múlt időkhöz mérten, mindenféle élvezetet hatványozott mértékben nyújt, ép úgy fokozottabb tevékenységet követel mindenkitől, még attől is, ki csak az elveknek szentelte idejét. Csakhogy mindamaz élvezetek, a miket apáink még adomáDykép fogadtak hálás szívvel, reánk nézve többnyire nélkülözhetlen szükségletekké váltak. Manapság a munkás ember is kívánja és jogosan kívánja a maga osztályrészét az élet gyönyöréből és boldogtalannak érezné magát, ha nélkülöznie kellene egyetmást abbó1, a mi az úgynevezett régi jó időben fényűzés számba ment gyakran az úri osztálynál is.

A tizenkilenczedik század elkényeztetett gyermeke sokat élvez, tagadhatatlanul sokat, de meg is szolgál érte. Ha a hajdani fekete kenyér helyett puha kalácsot eszik, hát annak a mindennapos megszerzése igénybe is veszi összes erejét. A létért való küzdelem rendkívül hevessé vált és a legtöbb ember élete elfajult a munka és az élvezetek szakadatlan hajszolásává. Folytonos lázban égve, csak ritkán lépjük át a kedély világ küszöbét,, hogy pihenjünk.

Nincs reá időnk. El van foglalva minden óránk kora reggeltől, késő estig, hogy az agyvelő sanyargatásával az idegek megfeszítésével teremtsük elő az eszközöket, melyek családunk valamint saját folyton növekvő szükségleteink kielégítésére szolgálhatnak. Ilyenformán gondok közt töltjük a nappalt és ha bekövetkezett az éjjel, nem a pihenés az, mit keresünk, hanem mulatságot. Hiszen némi kárpótlást óhajtunk kiállott fáradalmainkért. És ez igy megy napról-napra, majdnem az egész éven át változatlan egyformaságban.

Nem is birja végig minden szervezet, és a ki szerét teheti, szívesen hallgat a természet intő szavára, mely az ernyedetlen munkavagy élvhajhászat.J félbeszakítását parancsolja. Persze, a természet a maga módja szerint beszél és kényszerít. Ugyanaz a hőség, mely Isten szabad ege alatt megérleli a gyümölcsöt és édesiti a szőlőt, elzsibbasztja a városi ember munkaerejét, felébreszti benne a vágyat, hogy a háztömbök tikkadt légköréből meneküljön barátságosabb földre és keressen üdülést. És ugyanakkor, midőn a napedzett aratók vidám serege a mezőről betakarítja az életet, más vidámseie- gek szállingóznak a fürdőkbe, és a mi m's kies helyet alkotott a természet, hogy pihenéssel esetleg gyógykezeléssel állítsák helyre a túlságosan igénybe vett, vagy tán beteg szervezet egészségét. Néhány hétre elhagyják megszokott környezetüket, félbeszakítják a foglalkozást, mely elf árasztotta, elfelejtik gondjaikat és az alatt helyre áll kedélyük egyensúlya, s mikor vége szakadt a pihenés édes per- czeinek, ujult erővel belevehetik magukat az áramba, hogy megint kitűzött életczéljaik felé törekedjenek.

Nem csoda, ha oly sokan s oly nagyon megörülnek e néhány heti vakácziónak. Külöuősen mindazok, kik értelmi munkával keresik meg a kenyeret családjuk és maguk számára. Ennek a fürdői üdülésnek a reményében munkaerejüket megfeszítik a végsőig és szorgalmasan rakosgatják félre a forintokat, hogy teljék a költség. Mert hiába, a fürdőzés a milyen kellemes, egészségi és társadalmi szempontból, ép olyan költséges. A fürdőben mindenki urnák érzi magát és a szerint költ is. Igen sokan módjuk felett élnek, kevesen vallják magukat szegényebb sorsuaknak, majd mindenki adja a vagyonos embert az olyan helyen hol, a társadalmi válaszfalak alig érezhetők, s ehhez képest mindenki nem — demokratának, de arisztokratának érzi magát.

Akárhányan vannak, kiket a rövid nyaralás vagy fürdőzés a tönk szélire vitt. S ilyenformán az, ami tulajdonkép testi és szellemi gyarapodásukat czélozta, vagyoni romlásukat segítette elő. Igaz, hogy a fürdőéletből is sokan kevésbbé az üdülést, mint inkább a mulatságot keresik, egyik-másik családapa, néni hogy gondnélkül érkeznék a gyógyhelyre, haoem inkább a nehéz gond kergette: túladni eladó lányain. Sokan a fürdőhelyet alkalmasabb házassági vásárnak tekintik mint a báltermet, és tény, hogy a fiatatok jobban ismerhetik meg egymás lelkét nehány heti vagy hónapi intimitás alatt, mint két keringő között. Csakhogy ott is gyakori az ámítás, meg a számítás és kiki előnyösebbnek akarja kitüntetni vagyoni helyzetét, mint az a valóságnak megfelel. S igy a végén a papi áldás nem két szerető szivet forraszt össze, hanem két csalódott félre rakja a rabbilincset.

Mert a becsület ellen büntetlenül nem lehet vétkezni. De még a józan ész ellen nem, mely azt ki- váuja, hogy kiki Dynjtózkodjék csak addig, a meddig a takarója ér. Bár mindenki ezt szem előtt tartaná !! Igaz, hogy akkor édes hazánkból jóval kevesebben utazná- nak hires, de méreg-drága külföldi fürdőbe, hanem iokább beérnék a hazai szerényebb, de jóhatásu gyógyhelyekkel. Sót a hölgyek toilette pompáját is lehetne némileg mérsékelni és az eladó leányok tűnjenek ki inkább kedélyi és házias jó tulajdonságaikkal, mintsem a változatos öltözékükben kifejtett fényűzéssel.

A nyári üdülésre szánt összeget hagyjuk lehetőség szerint hazai helyen, még ha valamit nélkülöznünk is kellene mindama kényelemből, a mit a külföld divatos lürdöiben találnánk. Viszont azonban a hazai fürdők is iparkodnak kiérdemelni a közönség pártfogását: gondoskodjanak, hogy a látogató igazán jól legyen ellátva és méltányos árak mellett. Mert fájdalom, van itt Magyarországon még elég üdülő és gyógyhely, mely bővelkedvén természeti szépségben, ebben veteked- hetik a svajezi vagy stíriai fürdőhelyekkel, kényelem dolgában azonban sok kívánni valót hagy fenn és csak a vendég alapos megkop- pasztásában akarja lehetőleg felülmúlni nyugati példányképét. Pedig a hazai fürdőhelyek felvirágzása nemcsak a látogató közönség ha- zafiságától, hanem a tulajdonosok okos belátásától és jóhiszeműségétől is függ.

A veszprémi tűzoltóság ünnepe.

(Folytatás és vége.)

Veszprém, jun. 29.

1887. évi május hó 16 napján ‘i-zti ülés nem tartatott, legalább jegyzőkönyvben ennek nyoma nincsen, 1897, évi május hő 16-áu tartott rendkívüli közgyűlésen választatott meg dr. Óvári Ferencz főparancsnoknak, ki a város képviselő (enlülete közgyűlésének felkérésére, s a működő csapat tisztikarának azon Ígéretére, hogy kötelességeiket lelkiismeretes pontossággal és bnzgősággal teljesítik, azt el is fogadta.

Ezen évben érte szeptember 4-ikén a temetőhegyi nagy tűzvész városunkat, melynek 104. ház és melléképület esett áldozatul.

Ez a nagy csapás és az egyletbe belépett uj erők késztették azután a tűzoltó egyletet intenzivebb munkálkodásra.

Egy memorandum készült, mely feltárta az egylet működési képességének összes hiányait, I egyúttal javaslatokat tett azok miként leendi megszüntetbete'se orvoslása iránt. Leltároztatott az egylet vagyona. Egy anyakönyv nyittatott. S egy tüzrendészeti szabályrendelet tervezet készíttetett, s nyujtatott be a város közgyűléséhez tárgyalás és elfogadás végett. Az első országos kongresszus volt, hol egyletünk saját tagjai által képviseltette magát,* vagyis a VIII-ik, a fiumei. Bendeztetett egy nagy népünnepély az eperjesi és nagykárolyi tűzkárosultak javára, mely azoknak 476 frt segélyt eredményezett Tartatott 4 választmányi, 14 tiszti széki ülés, hozatott 9 választmányi és 37 tiszti széki határozat, ezek mindegyike végrehajtatott, a létszám ezen évben 128 főre szaporodott. Tűzeset volt 5, tűzkár volt 172,086 frt 78 kr,

1888-ik érben volt a rendes közgyűlés október 28-án, amikor Pongrácz Dániel elnöknek, dr. Óráry Ferencz főpa- ranosnoknak megválasztattak. Ezen évben az egylet vagyonának leltározása végleg befejeztetett, a pénzt kezelő tisztek számadásai elbíráltattak, minek következménye lett, hogy az október 28-iki közgyűlésen a/. 1882. évi deczember 3-tól alparancsnokul működött Mészáros Károly helyébe alparancsnokul egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Jenőfy Ferencz választatott meg.

Af egylet jövödelmei gyarapítása czél- jából alapité és pártoló tagok gyűjtöttek ; rendelkezési és rendlap képeztetett; a bécsi biztositő társulat főügynökségét elvállalta egyesületünk ; résztvett az egyesület br. Hornig Károly megyés püspök urnák 1888. évi szeptember 7-ikén városunkba történt bevonulási ünnepélyén, továbbá az iparos ifjnság zászló felszen- telési ünnepélyén; az utolsó dunántúli szövetségi kerületi közgyűlésen Pápán melyen Óváry Ferencz indítványára kimondatott a kerületi szövetség megszűntetése és a veszprémvármegyei tűzoltó, szövetség megalakítása. Létesittetett a telefon hálózat. Rangjelzések megállapit- tuttak. Téli iskolázás tartatott. A rendfenntartó osztály felállittatott. Babos György tűzoltó a veszprémi takarékpénztári kéménytűz elfujt ásóért jutalomban részesittetett. Tartatott 27 tiszti széki ülés és ezeken 121 határozat hozatott, melyek mind végrehajtva lettek. Létszám év végén 129. Fflzetett volt 13; tűzkár 286,72 frt 56 kr. Gyakorlat tartatott 4; iskolázás 7. 286,72

1889-ik évben hagyatott el először az évtizeden keresztül tartani szokott hus- hagyőkeddi álarezos tánozvigalom és kör-, menet; helyette rendeztetett egy fényéé hangverseny Gosztonyi Béla hegedűművész közreműködésével, mely az egyletnek tisztán 295 frt 77 krt jövödelmezett 60 tűzoltó elete és munkaképessége biztosíttatott baleset ellen. A város területen levő kutak összeirattak, felmérettek, térképre rajzoltattak, hozzáférhetőkké té- tettek. Városi fecskendők kijavíttattak.

. Uj hangszerek szereztettek és a zenekar kiegészíttetett., seta hangverseny rendeztetett, mely 94 frt 66 kr. tiszta jövödel- met hozott. Omnibusz fecskendő beszerzése iránt a kellő lépések megtétettek.

A székesfehérvári IX-ik országos kongresszuson egyesületünk 15 taggal részt vett; tartatott 10 tiszti ülés, hozatott 67 határozat, létszám 129. Gyakorlat tartatott 6; téli iskolázás 4; tűzkár 7986 frt 40 kr; tűzeset 5; tfizriadó 1. — vidéki tűzhöz kivonulás volt 4.

1890- ik évben ünnepelte egyletünk éremkiosztással 15 éves fennállását, s alkotta meg szolgálati szabályzatát. Tartatott 13 tiszti ülés, hozatott 48 határozat, melyek mind végrehajtattak. Gyakorlat volt 7 ; téli iskolázás tartatott 3 ; tüzeset volt 9 • tűzkár 375,49 frt 09 kr. létszám 129.

1891- ik érben volt a soproni X.-ik országos kongresszus : melyen egyletünk 2 tagja által képviseltette magát. Tartatott 9 ülés, hozatott 35 határozat. Gyakorlat volt 5 ; téli iskolázás 2 tartatott, tűzeset volt 6; tűzkár 8572 frt 47 kr.

1892- ik évben szervezhetett újra a rendfenntartó osztály: képeztetett az altisztikar röktön segélyző alapja. Tartatott egy közgyűlés, 7 tiszti ülés, amazon 2, ezeken 26 határozat hozatott. 4 gyakorlat és 4 téli iskolázás tartatott. Létszám 162 főre szaporodott. Tüzeset volt 8; tűzkár 6543 frt 27 kr. vidéki tűzhöz kivonulás volt 2.

1893- ik évben volt 13 tiszti ülés és hozatott 74 határozat. Örökre felejthetetlen marad ezen év, úgy Veszprém város, mint a veszprémi önk. tűzoltó egylet történetében. April hó 13 és 14 napjain történt azon nagy tűzoltó katasztrófa, mely ember életet is köreteit áldozatai s melynek 187 ház és mellék- épület, 8 igen sok ingó vagyon esett martalékul. A városi és megyei közgyűléseken elakadt tflzrendészeti szabályrendelet jóváhagyatása újra előkerült az egyletünk által készített memorandummal együtt, de előkerült az egylet főparancsnoka által vízvezeték létesítése iránt a város közgyűléséhez tett indítvány tárgyalása is s az Istennek legyen hála és a város polgárai áldozatkészségének köszönet, ma már készen áll a nagy mű! — üzen évben tartatott a szabadkai XII.-ik kongresszus, melyen azonban egyletünk főparancsnoka betegsége miatt csak he- lyettesités utján vett részt. Tűzoltó szaktanfolyam rendeztetett a vármegyei tűzoltó szövetség által nov, 2-től 6-ig terjedő időben, melyen egyletünk is részt vett. Gyakorlat volt 8; téli iskolázás tartatott 4; tűzeset volt 21; tűzkár 207,090 írt 80 kr.

1894- ik évben újra átdolgoztatott az egyletünkhöz visszakerült tflzrendészeti szabályrendelet tervezet és memorandum. Újra építtetett, renováltatott stylszerfl- leg | tűztorony. A távbeszélő 1894 évi ápril 9-ig terj'edö időre közhatóságilag engedélyeztetett. Egyenruhával 30 tűzoltó ellátatott. Tartatott 9 tiszti ütés, hozatott 80 határozat. Gyakorlat volt 9 ; téli iskolázás tartatott 6: tüzeset volt 18; tűzkár 796Q frt 57 kr. Létszám 102 főre apadt.

1895- ik évben tartatott 10 tiszti ülés, hozatott 81 határozat. A mentő csapat fellállittatolt és a magyar korona országai vörös kereszt egylete veszprémi fiókja által adott 100 írtból felszereléssel ellátatott. Május hő 6-án tartott főispáni jubileum alkalmával a rendfenntartásáról gondoskodott. Az egylet vagyonáról uj leltár vétetett fel. A kolozsvári országos kongresszuson egyletünket Blázy Imre képviselte. Gyakorlat volt 17; téli iskolázás tartatott 5 tüzeset volt 13; tűzkár 13,582 frt 84 kr.

1896- ik évben tartatott meg a mille- niumi congresszus Budapesten, melyen

egyletünk 25 taggal vett részt, s szerencsés volt az országos tűzoltó versenyekben a főváros első diját egy arany billi- komot elnyerhetni. Ezen évben lettünk tagjai az országos segélyző ezövetaégnek,

B a május bő 10-én megtartott milleni- umi disztisztiszéki ütés alkalmával tétetett a segédtiszt javadalmazására egyezer koronás alapítvány. Tartatott 8 tiszti ülés hozatott 44 határozat. Gyakorlat volt 24 ; téli iskolázás tartatott 6-szor j tűzeset volt 9; vidéki kivonulás 3-szor ; tűzkár esett 5987 frt 53 kr. Létszám 102.

Összegezve az utolsó 10 év munkásságát, tartatott összesen 136 tiszti széki ülés és hozatott 672 határozat, 131 ülésben csekélységem elnökölt.

Egyletünk élő alapitő tagjai: Pribék István czim. püspök 50 frt tál; Kemeoes Ferencz 50 frt Dr. Palotai Ferencz 50 frt; Ruttner Sándor 60 frt Ferenczy Károly 30 frt: Szabó Imre 30 frt, Mar- galit Ignácz 30 frt, Velledits Mihály 30 frt, Kopáosy Ipoly 30 Irt, dr. Peczek Gyula 30 frt, Wurda Manó 30 frt, Krausz Ármin 30 frt, Weisz Elek 30 frt, Bosenthál Nándor 30 frt, Csapó Kálmán 30 frt, Ney Jakab 30 frt, Plosszer István 30 frt, Kenessey Miklós 30 frt, Ku- bay Hubert 30 frt, Brenner Lőrincz 30 frt dr. Pillitz Benő 30 frt, Bauer Károly 30 frt, Reviczky Ambrő 30 frt, Fejér- váry József 50 frt, Szabó György 50 frt, Szalay Mihály 46 frt, dr. Jánosik Ágoston 35 frt, br. Hornig Károly megyés pü-pök ur 30 frt, és dr. Óváry Ferencz 500 frttal.

Pártold tagok gyűjtése sikeres eredményre nem vezetvén ez uj szabályrendelet alapján többé nem is gyüjtetnek.

Egyletünknek megalakulása óta volt 878 tagja és pedig

1875—1878 bau 148 1879—1882-ben 142 1882—1884-bon 67 1885—1888-ban 128 1888—1891-ben 129 1892—1894-ben 162 1894—1897-ben 102 Éjjeli őrséget tartott egyletünk megalakulása óla 7869-szer; szinházőrséget 438-szor; diszőrságet 58-szor.

Szerencsés vagyok mai díszközgyűlésünkben jelenthetni, hogy az oly sok retortán keresztül ment tflzrendészeti szabályrendelet tervezetünk 10 évi folytonos sürgetés és munkálkodás után végre szabályrendelet erőre emelkedett, életbe- léptettetett.

A veszprémi önk. tűzoltó egylet tagjai működésűk közben most már hatósági személyeknek tekintetnek. A tűzrendészet összes költségeit a város viseli. A tűzoltó egylet tagjai évenként 200 frt ruhasegélyben, 20Ó trtnyi jutalmakban részesülnek. — Van 6 fizetett városi tűzőr, kik a szolgai és állandó mnnkát kitünően teljesíthetik. A tűzoltó egylet tagjai agy az országos szövetségnél, mint a balesetek ellen biztositó társulatnál biztosítva vannak. Tűzrendészeti szükségekre előirányzandó adót nem fizetnek. Gépekkel, szerekkel egyletünk kitünően felszerelve és vízvezetékünk készen megalkotva, az országos tűzoltó szövetség ál tál az egységes rangjelzés és egyenruhá- j zatra vonatkozó szabályokat, mellőzve minden felesleges disz és eziezoma, a legnagyobb egyszerűség mellett az egységes csavar behozatalával az általános bárhol segélyt nyújtható működés biztosítva van.

Valóban oly nagy és szép vívmányok' hogy az egylet tagjai még büszkébbek lehetDek hivatásuk lelkiismeretes; buzgó teljesítése, mert a város önzetlenül és nagy lelkesedéssel hozott meg minden áldozatot arra, hogy egyletünk erős és hivatása teljesítésére képes legyen.

Városunk ezen áldozatkészsége ránk is erkölcsi kötelességeket ró és bízvást arra sarkal, hogy a mint ő, úgy mi is teljes erőnkből még az eddiginél is fokozottabb lelkiismeretességgel és buzgalommal teljesítsük hivatásbeli kötelmeinket.

A czél, melynek szolgálatába szegődtünk, a legnemesebbek egyike, melyeket embernek szolgálnia adatott. Emberbarátaink, polgártársaink vagyona, boldogsága, sőt nem ritkán legfőbb kincse, élete vár tőlünk oltalmat és segítséget. Az emberi szívnek legdrágább, legnemesebb érzelme a szeretet, legyen vezérünk, ha-a mitől a jó Isten mentsen meg újra meg- kondul felettünk a vészharang, mely a legkegyetlenebb elem ádiz látogatását hirdeti.

Hajtsa e város polgársága azzal a megnyugvást adó öntudattal fejét az álomra hogy jólétén polgártársainak szeretető őrködik, hogy álmai felett az emberszeretet virraszt. Hadd áldja mindenki a a dicső intézvéuyt és annak minden napszámosát és akkor az Isten is megáld, de áldjon is meg mindnyájunkat. Veszprém, 1897. VI. 18.

Dr. Óváry Ferencz

főparancsnok.

Az ösztöndíj elnyerése iránt folyamodhatnak oly iparosok, kik a budapesti és kassai állami ipariskolai bizonyítvánnyal ellátvák.

A folyamodványban megjelölendő azon specziális ismeret, melynek elsajátítása vagy tovább tanul mányo- zdsa végett az illető e tanulmányutat megtenni szándékozik.

Felemlitendők folyamodónak esetleges szakmunkálatai az illető ismeretkörben, — valamint nyelv ismeretek és a tervezett e tanulmányát programmja és időtartama.

Végül megemlítendő a folyamodványban, hogy folyamodó miként véli szerzett ismereteit és tapasztalatait a tanulmányát befejeztével itthon értékesíthetni.

Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett a tannlmányözandő vagy elsajátítandó specziális ismeretek körében már elméleti vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hi- vatkozhatik — és ezt igazolni képes — valamint kellő nyelvismerettel is bir, az ösztöndíj odaítélésénél előnyben fog részesittetni.

A pályanyertes a tannlmányutról a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz jelentést tenni tartozik.

A fentiek figyelembevételével szerkesztendő folyamodványok a kereskedelmi és iparkamarához f. évi július hó 20-ig nyújtandók be, ahonnan azok a kamara javaslatával együtt a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz fognak felterjesztetni.

Legyünk segítségére a kisszőlőbirtokosoknak i

Ösztöndíj iparosok számára.

Veszprém, jul 10.

A győri kereskedelmi és iparkamara a kereskedelemügyi m. kir. minister ur 49016. leirata folytán a „Pesti magyar kereskedelmi bank ösztöndíja* czimü alapítványból a folyó évre esedékes 675 frtos ösztöndíjra ezennel pályázatot hirdet, melynek föltételei a következőkben állapíttatnak meg;

A szőlők felújításáról szóló törvény és szabályzat bár hivatva van a minimális területre nézve is segítséget s kölcsönt adni, mégis jelenlegi keretében a kisbirtokosok vonakodnak ezt igénybe venni s aggályaik nem is minden oknélküliek. És mégis a kisbirtokoson, termelőinknek zömén segíteni s azt kész szőlőhöz juttatni: ez volna ngy a törvényhozásnak, mint a társadalomnak feladata.

Úgy véljük, hogy ezt a kérdést az országos szőlőtelepitő-szövetkezet fogja megoldani, mely a helyes nton jár, midón az alább körülírt eljárást szándékozza meghonosítani.

Számításnak alapjául ne vegyük a törvény minimális területét, hanem egy bat. holdat. Egy gazda, kinek egy oly hold szőlője volt, melynek talaja szólóültetésre alkalmas, annak idején maga dolgozott szőlőjében családtagjaival együtt: de ma saját erejéből nem birja szőlőjét ujjá- telepiteni és családja fentartása végett napszámba kénytelenek dolgozni. Ily szőlős gazda, hogy szőlőjében az okvetlen szükséges rigoli- rozást végezni képes legyen, kapna a szövetkezettől a tél folyamán a munka haladtával, a helybeli ügyvivő által közvetítve részletekben száz forintot. Ezzel megvan adva a mód, hogy az illető saját erejéből rigolirozhassa.

Tavaszszal aztán kap körülbelül 100 forint értékéig menő amerikai alanyvesszőt és oltványokat, hogy a jövő évre nemes zöld galya is legyen, és 50 frt értékű karót. Mivel előreláthatólag a szövetkezetnek telepei lesznek, valamint sok helyen saját embereivel fog nagyobb terjedelmű szőlőt telepíteni, ez okból az illető gazdát könnyű szerrel küldi el a hozzá legközelebb eső telepre a folyamatban lévő munkálatok tanulmányozása végett. így lesz első sorban az ültetéssel kapcsolatos többi munkákkal is. Ez utón tehát meg- I kapja az utasítást az első év munkáiról. A következő évben meg lesz tanitva a metszésre és a zöld oltásra, az oltványok kezelésére és ó ízszel való lebujtatásra. Ezek szerint, ha elemi csapás nem éri, a harmadik évben már érett gerezdeket fog szűrni. Lássuk tehát minő, kölcsönben részesült az egy holdas gazda.

Rigolirozáshoz kapott 100 frtot, oltvány és alany vessző képében 100 frtot, karó képében 50 frtot Egy szövetkezeti részjegy 50 frt, mert tartozik taggá lenni, és egyébb kiadásokra 50 frtot: tehát összesen 250 frtot. Ezt az összeget a 4-ik