Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-07-10 / 28. szám
Veszprémi 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, jnl. 10. vagy 5-ik évtől 35 frtjával az esedékes kamatokkal együtt 10 év alatt könnyen leiőrlesztheti. Hogy egy Imid betelepített kész o'tványszöló évi 35 írt törlesztést 10 év alatt kibir-e, ehhez azt hiszem nem kell nagy magyarázat, sem túlságos vérmes remény, ha átlag felvesszük, hogy 20 hectolitert terem | 15 írt. £zen I módon a kisbirtokos könnyö szerrel termő szőlőhöz jutott: szőlője leköti öt az itt maradásra, nem fog tehát gondolni a kivándorlásra 8 | szövetkezet megoldotta a szó- i czializmu* egyik nagy kérdését. A ■ szövetkezet, hogy pénz erejét ne j fixirozza, gondoskodni fog majd ariol is hogy ezen kölcsönöket más helyütt eszkomptáltassa és a pénzt folyósítsa, hogy ugyauazon összeggel ismét más baján segítsen. Ez által aránylag mondjuk hogy csak aránylag kisebb összeggel , ennek folytonos hasznosítása által nagy dolgokat ||n hivatva művelni. Az egy holdnyi terület birtokosa 15 év múlva nem tartozik többé és 1 szövetkezeti részjegygyei is bír. Az elmondott eset csak egy példát világit meg; de ezekhez hasonló esetek számtalan variáczidban fognak érvényesülni. Ott van a másik példa, midőn az Agrárbank által adandó kölcsönese- tekben a szövetkezet fogja a telepítést végezni s a tulajdonos a harmadik évben, midőn az már termőre fordult, átveszi a betelepített szőlőt. A szövetkezet van hivatva a kistermelőkön segíteni az által, hogy uek: szőlőt telepíteni segít és hivatva van a folytonos érintkezés által a szakértelmet fejleszteni, oktatva telepíteni. Kész szőlőt a kistermelőknek, nem pedig pénzt, mi markát égeti 1 Ez itt a jelszó. Lépjen be a szövetkezetbe tagul saját erejéhez képest minden honpolgár, hogy minél előbb lehetővé válhasson a kisbirtokosoknak nyújtandó segítség. E mellett, mivel a szövetkezet pénzét folyton haszonnal fogja befektetni, a részjegyek nlán tisztességes kamatra is van kilátás. Maurer János. rosok Dalkörének elnöke alkalmi szónoklatot tart, a Dalkör pedig a Szózatot s esetleg a Hymnaszt fogja elénekelni. Délután a kiránduló társaság megtekinti Füred nevezetességeit, este pedig magtartja a dalestélyt s másnap reggel viszaindul Keszthelyre. Balaton Almádi, jul. 10. Múlt hétfőn volt meg az ismerkedési estély, részt vett benne vagy 500 fürdő vendég, s persze táncz volt a vége. Volt rögtönzölt mü- előadns is?; előadta számos meschüge fű i dő vendég, mely alkalomból gyepre került „Az alvó fakir, uj szereposztással“, Ős-Budavára, Jambo és kedvese Zsoldosné kaczérkodásával, továbbá Goldstein Számi ur tremoló- khórással kisért antiszemita balet- táncza. Megalakult | vigalmi bizottság i nngy lelkesedéssel elnökül Dr. Ováry Ferencz, elnöktársul Brener Lórinez jegyzőül Vermes, pénztárosul Balogh Károly, czigányvajdává Scipi ides dr. választattak meg, Ma szombat este halászlévacsora, kedden — szerdáo kirándulás Pin- kócz 1 a Malom völgybe, szombaton Liedl és Semsey k. a. nagyhangversenye, jövő vasárnap Margit-bucsu. Zsák József fürdövendéglös min den kedden és pénteken halászlévacsorát rendez, magyaros mellékétkekkel. A Horváth-vendéglöben a jövő héten szerb tamburás zenekar fog játszani. Vendégeink száma már felülhaladta az 1000-et. Ily óriási szezonja Almádinak még sohse volt. Somogyi Károly hfüredi 80 tagú színtársulata jul. 20-án kezdi meg Almádiban bérletes színiéiőadásait. Bérlet jegyezhető a vigalmi bizottság tagjainál. Keszthely, jul. 16. Fürdőélet a Balatonon. Balatonfiüred, jul. 10. Somogyi Károly országoshirü pécsi színtársulata megjött s éppen jókor, hogy a gráczi öngyilkosok, Vithalm Hóhért cs szerencsétlen kedvese tragédiáját feledtessék a közönséggel. A két szerencsétlen embert min denki sajnálja itt. A nyomozás a következőket derítette ki. Vithalm Bobért s kedvese jnl. 2-án utaztak el Gráczból, 3-áu Veszprémen át Balaton-Almádiba érkeztek délelőtt J0 órakor. Villásreggeliztek a Zsák- vendéglőben a aztán a Remetevölgybe mentek sétálni. A völgyben jártuk közben több fürdő vendégtől kérdezte a férfi, hogy hol van itt a temető, de erre senkisem tudott felelni, mert Almádiban temető niocs, miután ott meghalni nem lehet. Visszafordultak a vendéglőbe, megebédeltek s az esti hajóval B.-Fü- redre utaztak. Itt a nagy szállodában vettek lakást, kibarangoltak a füred falni temetőbe s délután aztán agyonlőtték magukat. Húsz év óta szerették egymást, de akaratuk elleni házasságokra léptek. A férfiúnak 17 éves leánya, a nőnek 5 kisebb gyermeke volt. Bár utolsó levelükben közös sirt kértek, a rokonok külön-külön temették el őket a füredi temetőben. A rettenetes hőség óriási Bzezont teremtett Már 8-ika óta nem kapui egyetlen bérszobát sem. Az uszodákban pedig a 200 kabin örökösen el van foglalva. Jövő csütörtökön Liedl Ferencz és Semsey Mariska hangversenye lesz, mely itt nagy érdeklődést kelt. A yacht-regatta tegnap vette kezdetét. Vendégeinek száma 1308. A keszthelyi dalárok Balaton-Füreden. A t Keszthelyi Iparosok Bálkőre* július hó l8án Balaton-Füreden. a gyógyteremben, az arácsi „Erzsébet szeretetház* javára tánczal egybekötött dalestélyt rendez. A tisztán iparosokból álló Dalkör, Keszthely város nagyszámú közönségétől kísérve jolius hó 18-án reggel 8 órakor az e crélra külön megrendelt „Baross* gőzhajóval indul el Keszthelyről s igy deltáiban érkezik meg Balaton- Füredre, ahol első sorban is Kisfaludy szobrához vonulnak, azt megkoszorúzzák s Lakatos Vincze csor- napremonírei kanonok, a keszthe yi főgymnásium tanára, mint az ipaA keszthelyi csónabozó és korcsolyázó egylet igen sikerült csónak — és uszóversenyt rendezett e nó 3-án. A verseny négy számból állót ; résztvett benne 26 sport kedvelő egyén. A verseny első számát a négy evezősek versenye képezte.) Táv. 1 kilométer. Indultak : Balaton Taosilo csónakok gazdászokkal és Budapesti gymnásistákkal. Első lett a Balaton, melynek evezősei ezüst érmet nyertek. Ezt követte az úszó verseny, melyben az 500 meter távra 6 nevezés történt. Első lett Schveiger Sándor s elnyerte a Keszthely város által adott ezüst szivartárczából álló dijat. 2 ik Csury Pál gazdász nyert egy ezüst fogantyúé ébenfabotot és a 3-ik Manheim Ármin, aki egy álló bronz órát nyert. A verseny legérdekesebb számát a hölgyek szandolin-versenye képezte. Három serdülő leányka vette tel a 250 méteres tavon a versenyt, akik közül első Hoffman Irma, 2-ik Csorba Matiíd és 3-ik Pollák Teréz voltak, s elvitték az egy díszes fénykép albumból, egy illatszer dobozból és egy csinos kiállítású emlékkönyvből álló „urak diját. A verseny zárópontját képező „hölgyek* dijáért két versenyző szált csónakba, akik közül egyik feladván indulás után a versenyt és így a sima-ezüst tinta- és gyertyatartóból álló dijat Mittváy Dénes gazdász, aki az egy kilométer távot 7 perez és 38 má- sodpercz alatt tette meg, nyerte el. A verseny befejező részét táncz képezte, amely csak a reggeli órákban ért véget. Ä városi tűzbiztonsági szabályzat. (Folytatás és vége.) A fennálló önkéntes tűzoltóság, mely a város pártfogása és ellenőrzése alatt is áll, saját szabályai értelmében működik, de ha a méltányos követelményeknek és a tttzrendészeti kormány rendelet s ezen szabályrendelet szabványainak figyelem és szakszerű kiképzls tekintetében meg nem fele), a városi képviselő testület által feloszlatandó és mintájára a köteles tűzoltóság, szervezettel is kiegészítve felállítandó. Nagy hidegben kiütött tflzvéz esetén a vész által nem fenyegetett szomszédok a rendőrség felhívására kötelesek a fecskendők részére meleg vizet előállítani. VI. Fejeset. A tűzvész tartamára és ezutánra vonatkozó egyéb intézkedések. A vész színhelyén a rend fentartás kivételével a fő vezénylet és az oltási technika vezetése a tűzoltó parancsnok jogkörébe tartozik, azonban intézkedéseirt felelős. A mentés körül való intézkedésekén tűzoltóság tagjainak mindenki engedelmeskedni tartozik. A tűzoltás czéljából magán tulajdonba avatkozás, igy a kihurczolás, épület részek b tetők lebontása stb. csak is indokolt szükség esetén s akkor is csak a vezénylő parancsnok egyenes rendeletére történhetik. A vész sziuhelyén, ha több tűzoltóság jelennék meg, a műszaki vezérlet a helyi parancsnokot illeti. A kik a tűzoltóság kötelékébe nem tartoznak, ennek gépei és szerelvényeitől távolabb tartózkodni, de ha felhivatnak fa szerelésben és szivatyu nyomásban segíteni tartoznak. Bérkocsisok azon fogataikkal, melyeket az őrtanyára nem küldöttek, tartoznak a vész kiütése után azonnal a vész színhelyére vizet szállítani. A tűzvészhez kivonuló tűzoltósági, valamint tűzoltókat és tűzhöz vizet szállító fogatok elől egyéb fogatok kitérni tartoznak. Színházak és mutatvány bódék körül a tűzbiztonság ellenőrzés a tűzoltóság f-sl-e- lelősség terhe mellett kirendelt őrségei által díjtalanul gyakorolja. Tűzoltó egylet bélyegével ellátott ruhát, szerelvényt vagy oltó eszközt megvenni zálogba venni, zálogba tenni vagy aj fin- dékba fogadni tilos. Az önkéntes tűzoltó egylet működő csapatának mászó és szivagyüs tagjai felszereléssel és egyenruhával elláttatnak és balesetek ellen biztosíttatnak. Mindazok, kik tűzvész alkalmával kiválóan személyesen kitüntették magokat és azon fuvarosok, kik a vizhordásban vagy a gyors megjelenés avagy a kitartó munkásság által válnak ki, a tűzoltó parancsnokság ajánlata, és a reudőr kapitány véleménye alapján a városi tanács belátása szerint jutalomban részesülnek. . Mindazok, kik tűzvész alkalmával és sikeres oltás közben ruhájukban véletlen szerencsétlenség folyton károkat szenvednek, lehetőség szerint kárpótlásban részesíthetnek. A tűzoltókat ért károk megtérítése és segélyezés felett a tűzoltó egylet választmánya határoz 8 az összegeket az általa kezelt tűzrendészet! pénztárból utal vány o za és ezekről, valamint pénztár kezelését m a- gában foglaló összes bevételek és kiadásokról évenkint a v. tanácsnak számot ad. A kivonult rendőri személyzet saját vezénylete alatt a munkaerő előállítása; továbbá viz szállítás és a rendien tartása érdekében fellépni és a tűzoltóságot támogatni köteles. A tűz eloltása után rendőrség a szükségesnek mutatkozó figyelő őrséget a közelebbi házakból kirendeli, mely rendeletnek az illetők engedelmeskedni tartoznak. A tűzvésznél jelen levő rendőr tisztviselő, a vezénylő parancsnok, nem különben a szükséges tanuk és szakértők közre működésével azonnal köteles a tűzvész okaira nézve a legbehatóbb kutatásokat eszközölni, a tűzvész okát lehetőleg biztosan kinyomozni s figyelemmel lenni arra, váljon nem történt-e oly cselekmény vagy mulasztás, mely a törvénybe Ütközik s kit terhel az? És az eredményhez képest intézkedik. — Ha valaki ellen alapos gyanú tamad, az ellen a büntető törvény által tiltott cselekmény vagy mulasztás miatt a feljelentés az illetékes bir .lósághoz azonnal beadandó. — A jegyzőkönyv a vizsgalat befejezte után azonnal felveendő s a vésztői számított 3. na- belül a tanácshoz beterjesztendő, T. tanács és a tűzoltó főparancsnok bízatnak meg. Kelt Veszprémben a városi képviselőtestületnek 1895. évi május hő 27-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésből. Vikár, Kováts Imre, v főjegyző, polgármester. veszély. Veszprém, juliua 2. pon ■ egyúttal tudomásul vétel végett a íegy- zőkönyv a tűzoltó egylettel is közlendő. —s- Ezen jegyzőkönyv mintája a 47281/879 száma belügyministeri rendelettel van megállapítva. — A jegyzőkönyv a vizsgálatot eszközlők által aláírandó. A rendőrkapitány vagy helyettese tűzesetén a vész szinhelyéu azonnal megjelenni, a rend fentartására felügyelni, a tűzoltóság elégtelensége esetén a parancsnokság felhívására a megjelent lakosságot az oltáshoz, vizhordáshoz, szivattyúhoz, a háziszerek megmentéséhez vagy a megmentettek őrzéséhez beosztani, a megnem jelent lakosságot a megjelenésre, tűz oltásra és viz szállításra felszóllitani, a tűz után pedig az engedetleneket büntetni köteles. — A gyanús, bámész és munka képtelen személyek a rendőrség által a tűz színhelyéről eltávolitandók. Azok, kik a megmentett tárgyak vagy állatok felügyeletével a tűzoltóság vagy a rendőrség által megbizattak, azokra gondosan felügyelni s a tűzvész lecsillapul-; távál azokat a tulajdonosnak vagy a rendőrségnek szám szerint vissza szolgáltatni kötelesek. Valamely biztosított része ártatlansági bizonyítvány az 1887. évi 32806 számú belügyministeri rendelet intézkedéseinek megtartása mellett csak akkor állítható ki, ha e vizsgalat által meglett állapítva, hogy őt a büntető törvénybe ütköző cselekmény vagy mulasztás nem. terhelik . Tűzrendészet! tekintetben ki-ki önmagáért, a gazda azonban cselédjeiért, a Családfő pedig családtagjaiért is felelős. VII. Fejesei. Büntető határozatok. Ezen szabályrendelet intézkedései ellen vétők kihágást követnek el s a mennyiben cselekményük vagy mulasztásuk a K B T. K. batározmányai alá nem esik 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és 3 napig kiterjeszthető elzárással bűntetteinek. A büntetés pénzek a városi pénztárba fizetendők i a tűzoltói segély alapra fordítandók. Kihágások eseteiben I-sfi fokulag a rendőr kapitány Il-od lokulag a vármegye alispánja és Ill-ad fokulag a m. kir. belügyminister határoz. Azon hatásági közeg, aki ezen szabályrendeletben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a fennálló fegyelmi törvény értelmében büntetendő. A szolgálatban levő önkéntes tűzoltók saját szolgálati szabályaik határozmányai alá esnek. A tűzoltó főparancsnok tűzrendészet! tekintetekben a hatóságnak, állandó véleményező és ellenőrző közege. Jelen szabályrendelet a kormányható- sági jóváhagyás után eszközlendő kihirdetés megtörténtével válik jogerősé (1879. év XL. t. ez. 9. §.) s végrehajtásával a (w. g.) Az aratás megkezdésének tizenketted órája immár elérkezett. — Az egész országban kezdődik az aratás nagy munkája, behordják kévékbe és ezzel összegyűjtik az év fáradtságos munkájának gyümölcseit Az. idén azonban — sajnos — oly mozgalmaknak vagyunk, illetőleg lehetünk tanúi mely nagy 8 valóban méltó aggodalmakra adhat okot. Mivé lett, mivé fajult az ősi, pezsgő, magyar vér ? ! Megtagadva hazáját, a kosmopolitika elvén haladva, világpolgárrá gondolva magát, elfásul a magyar, a tejjel s mézzel folyó Kánaán szivében, ott, hol a szőke Tisza áztatja földjét, a nagy magyar Al- főldöD. Lelketlen izgatok hintik, mindjobban, napról napra a konkolyt a nép szivébe, kik mesés, boldog jövendőt hirdetnek, mondván : „ lázadjatok föl, szegüljetek ellen az urakkal szemben, kik úgyis ejtenetek törnek, hogy mindjobban elnyomhassanak és megalázzanak. A ti hazátok nem e magyar föld többé nem, a ti hazátok ott van, hol megélni tadtok, s hol a munkást tisztelni becsülni tudják !* S a nép hisz, ttiskén-bokron követi e demagógok, nem dolgozni akaró véres szája vezéreket, ellenszegül, neki megy a csendőrök szuronyának, mert hiszi hogy ezzel mindhamarább elérkezend az a bizonyos kor. A magyar ember azáltal, hogy megtagadja hazáját, ezeréves honát, nagy hazaárulást követ el, mert nem veszi tekintetbe a magyar elem kis számát, a többi ellenünk tóró nemzetiségekkel szemben. Hogy Németországban, Francziaországban miért fejlődhet a szoczializmus (alföldi tája?dlás szerint: czuczilisták) oly vehemens mértékben: annak oka az illető országok specziális viszonyaiban keresendő; de hogy miért terjed e tan a bőven termő Alföl- ! dön, az már a különösebb dolgok j közé tartozik. Vannak ugyan odakint és elég hibák, melyek kell hogy j orvosoltassanak, és orvosoltatnak is. | A szoczializmust a birtok viszo- j nyokban. kell, hogy keressük. Az j alföldi mankásnép törekvése oda ; irányul, bogy önön maga részére egy pár holdat szerezzen, mi legnagyobb részt nem sikerül. A gazdagabb parasztemberek, nagyon elzárkózott természetűek, részint meg könyörtelenek is. Fizetni nem igen szeretnek, a munkát, a mit csak lehet, önön maguk végzik el. A. munkások ennélfogva nem részesülnek a gazda részéről valami jó indulattal sem, s nagyon gyakran kivannak téve a gazda szeszélyeinek is. Fáj nékik különben az is, hogy nem vehetnek részt valami országos mozgalomban, nem rendelkeznek egyetlen útvonalon, sehol szavazati joggal. Hihető hogy fognak odalent ezek a derék emberek oly utat-módot találni, mellyel az ó, ugv az ország érdekei is méltó kielégítésre találna.. Pedig az intéző faktorok már jó eleve szereztek maguknak a veszélyről tudomást, amit az oda szállított tót munkások csoportja eléggé bizony it. Nem szuronnyal, fegyverrel kell rendet. csinálni, hanem éles előrelátással, tapintattal, mely többet ér a közhatalomnál ; többet az örökös vérengzésnél ; Fel kell őket világosítani szép, okos szóval, hogy nézeteik egyoldalúak, ősdiak, tarthatatlanok. S ha ez megtörténik, magukba fognak szállni; mi pedig őrülünk, örülni fogunk, hogy nem az erő, | hatalom győzödelraeskedett, hanem győzött a jog, az igazság és a mindenható ész ! mÍg megtántorodotfc lelke s eldobtít magától a szűz magyar földhöz való hűséget s keserűséggel, elszánt nem- bánorasággal All félre daozosan követel, meggondolatlanul, vétkesen fo- nyeítetödzik. Hát mi is szeretuök olya1' tisztának látni a helyzetet, mint ahogy || intézők képzelik, de ucin zárkózhatunk el az aggődalomtól, hogy ennek a vetélkedésnek mindenkópen szomorú kö vetkezménye lesz. Szomorú a munkásra, szomorú a gazdára, szomorú pedig az országra a magyar hazára is. Ha hatalmunkban volna, intó szavunkkal végigjárnék az országot s szólván a jd magyar arató munkásokhoz, a derék magyar gazdákhoz, s a kötelességüket ismerő hatóságokhoz, J hogy együttes erővel keressék és találják meg a kibontakozás fonalát s ne vigyék a végletekig, ne engedjék kenyértórésre a dolgot. Az országra nézve nagy veszedelem lesz, ha nem sikerül a békét létrehozni. Agrárszocz\álizmus. Budapest, jul, 8. Az aranykalátzszal ékes rónaság fölött délibáb helyett fekete aggodalom lebeg. Hiába várjak az aratók dalát, a kaszapengést! Vidám leányok nem fonnak koszorút érett kalászból, erős legények nem versengenek, hogy ki vág nagyobb rendet a ringó kalászban, aranyos hullámú kenyértenger közepén. Megzavarodott a magyar munkás feje B . Lelketlen agitátorok addig tömté k az agy velejét éretlen gondolatokkal, Atyámfiáihoz, — a jó magyar arató munkásokhoz elszállnék jó szándék alakjában, bekopogtatnék az ablakán, összegyüjteném őket a malom alá és elmondanám nekik a Menenius Agrippa meséjét, a hasról meg a végtagokról. Elmondanám, bogy amikor a kéz, meg a láb, meg a nyelv, meg a fogak, meg az összes szerves föllázadtak a has ellen, hogy minden csak ö miatta történik, a kéz, láb dolgozik, a fogak rágnak, a nyelv nyeli az ételt, csak azért, mindig azért, hogy a has, a bendő minden nap tele legyen s lomhán, jóllakva lustálkodjék, — elmondanám, hogy mi történt akkör ... A kéz, a láb, a száj nem dolgozott, a has nem kapott ételt . . . Egy Ideig jól ment a dolog a végtagok diadalmaskodtak, s esek a hasnak fájt az üresség ... de bezeg aztán! ... A gyomorból nem került vér a erekbe, a szívbe s lassankint elhalt nemcsak a gyomor, hanem a láb, a kéz, az »agy velő, az egész ember. Ehen veszett az egész emberi szervezet . . . Ilyen emberi szervezet az ország s . . . Hiába akarjuk magunk elől eltakarni a jövendőt, látnunk kell, hogy mi fog történni, ha a segítő munkás kéz megtagadja az aratást, a gabona lábon marad s ott vész el a gazdának minden reménye, az országos vagyon egy nagy része . .. Mi lesz ebből, uramfia! A gazda a kit súlyos megpróbáltatások vagy adók úgy is válság felé sodornak, — tönkre megy A gabonahiány miatt éhínség támad az országban és iszonyú drágaság, mely már az aratási strájk hírére is beállott. Súlyosbítja a helyzetet hogy 20—40.000 munkás kéz, mely máskor legalább a nyári hónapokban megkereste a téli élelmet, — ha szűkén is, de legalább kenyérre, szalonnára valót, — most még kenyeret sem takarit meg a télire, mert nem akar dolgozni, s igy nem keres semmit. ítélje meg mindenki maga, hogy mi lesz akkor, ha nem győz, még ideje korán most az utolsó órában, a józan ész, a magyar munkásnak ez a dicséretes jó tulajdonsága. Mi lesz hát ? A gazga majd csak betakarít, félannyi tót munkással meg katonasággal, kétszer annyi idő alatt: de drágább lesz a gabona, az élet, drágább a kenyér s a tél egy ioséges országra fog ráköszön- teni dermesztő fagyával. Jó magyar nép! Az éhség rósz tanácsadó ! Ne várd be, hogy kunyhódba koldusbotot vigyen a nyavalya. Alkudj meg emberségesen a földesgazdáddal és mentsd meg őt is, magadat is a .veszedelemtől! volna oldva a szomorú kérdés egész hosszában. A kinek szavára legjobban hallgat a nép közülök, az mondja meg nekik, világosítsa fel őket, hogy a magyar hazának veszedelmén dolgozik minden egyes aratólegény, aki nem hallgat az okos szóra: A magyar haza! Néhól már azt mondják, hogy nincs haza, ők .nemzetköziek.“ Hát ezeknek a perna- hajdereknek magyarázzák meg, hogy a munkás minden országban hazafi, mihelyt kenyeréről van szó. Fran- cziaországban a múlt évben Mar- seihe környékén 1500 olasz munkást kergettek ki s 30-at megöltek, sok százat megsebesítettek közülük. Amerikában a gyárakból kittldözik a tót és magyar munkásokat, a német határról a munkások visszakergetik az olcsóbban dolgozó orosz parasz- tokát Azt mondják, ez a mi hazánk nekünk van itt jogunk elsősorban megélni. Háta magyar munkás volna csak olyan eszeveszett, hogy rendes aratómunkáját elhagyva, tűrné, hogy mások végezzék el a termés betakarítását Ezt nem hisszük el! Ha akad ember, aki a munkások és birtokosok közt elvállalja a becsületes közvetítést s mind a két félben meg van a hajlandóság a békére, akkor nem kerülhet kenyértörésre a dolog. Hogy arra kerüljön, attól Isten óvja a magyar munkást és a magyar hazát I Gelléri Miksa. A kulása. Es a faluk végéről beszállnék minden magyar földbirtokos házába s a leikébe Írnám a fönt elmondottakon kivül még azt is, hogy a ta- DQlt, müveit embereken van most a közeledés, a megértetés sora. Itt a gőg, a nembánomság, meg a fenyegetés nőm használ semmit. Itt csak egy érhet sikert, a becsületes őszinte magyar szív, s az az úri kézszoritás — mely legelősz- ször csap bele a kérges arató tenyerébe, békés megegyezés után, — többet ér, ezer ánkétnál s hetekig tartó diplomatizálásnál, A birtokos maga menjen el a munkások közé kibékülni. A csendőr meg a katona megőrzi a termést, de le nem aratja a gabonát s utóvégre nem hisszük, hogy a magyar munkás erőszakhoz akarjon nyúlni. Ha a magyarok Istene most megszállná annak a sok jó magyar Bzolgabirónak, községi jegyzőnek, papnak, tanítónak a szivét, meg Keszthely, jul. 18. A Balatonvidék kulturális haladásának nem utolsó tényezőjévé lehet az az egyesület, a mely, intel- ligentiánk egy lelkes csapatának buzgalma következtében, a keszthelyi városház nagytermében mait vasárnap megalakult. S tekintve egyrészről, hogy a három balatonparti vármegyére egyaránt általános érdekű s a különböző személyes tekintetek és anyagi érdekek körén egészen kívül eső ügyről van szó ; tekintve másrész-. ról, hogy a mozgalom élén az ügy iránt lelkesedő, tevékeny erők állanak, a kik előre jól megfontolt/ szervezés alapján szándékoznak az egyesületi életet megindítani: erős a meggyőződésünk, hogy a Balatoni- Muzeum-Egyesület tevékenységet kifejtő kulturális egyesületünk leend, s nem fogja alvó egyesületeink számát szaporítani. Múlt vasárnap d. u. 2 órakor a városház nagytermében szép számú közöuség gyűlt egybe, intelligent elemünk minden árnyalatából. Dr. Lovassy Sándor gazdasági tanintézeti tanár üdvözölte, az összehívó bizottság nevében, a megjelenteket 8 miután körvonalozta, hogy mily régi óhajtásnak dűlőre juttatása czél- jából jött össze ezen értekezlet, kéri hogy a tanácskozásnak a kellő forma megadassák, annak vezetésére elnököt s a határozatok megörökítése czéljából jegyzőt válasszanak. Tanácskozási elnökké Or. Lovassy Sándort, jegyzővé pedig Csák Árpád szolgabirót kiáltottak ki egyhangúlag. Elnök, miután megköszönte a megtisztelő bizalmat, az ülést alakuló ülésnek jelenti ki s ezt, mint ilyet megnyitja. A jegyzóköuy hitelesítésére Leuárd Ernő kir. közjegyző s Takách Imre főszolgabíró urakat kéri fel. Elnök miután körvonalozta, hogy a Balatonkultusz hol állott pár évtized előtt, mily fokon áll ma s hol kellene állania, a maga részéről is a Balatonkultusz emelésének egyik szükséges tényezőjéül tekinti a balatonparti városok egyikében létesítendő Balatoni-Muzeum- Egyesületet, mert e múzeumot csakis egyesületi alapon véli megteremthető- nek. A Balatoni Múzeumot olyan intézménynek képzeli, a mely, a Mu- zeum-Egyesület szakszerű vezetése mellett, úgy a magunk, mint az idegenek tájékoztatására szolgáló oly állandó közkiállitást képez, a mely a Balatonvidék történelmét, földrajzi! tájrajzi, természetrajzi néprajzi, és hazai ipari viszonyait tárja elő. Felemlítette követendő például a felkai Tátra-Muzeumot, a melyet a Kárpát-Egyesület vezetőinek buzgalma létesített. Ajánlja a maga részéről a Balatoui-Muzeum-Egyesület szükségességének s megalakításának ha- tározatilag történő kimondását. Csák Árpád hosszasabban fejtegeti a Balatoni-Muzeum kulturális fontosságát, üdvözli az alakuló közgyűlést s a megalakulás kimondó-
