Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-01-21 / 3. szám

Hisszük, hogy a meghívásnak az illetők készségűéi fognak megfelelni. _ Méhes-estély. A helybeli mé­hesegylet, tagjai I hő 14-én tar­tották meg pompásul sikerült thea- estélyüket, mely tánczczal egybe­kötve vidám hangulat mellett uyult be a reggelbe. Kedélyes társaság, vidám, derült jő kedv, pompás zene H bor meghozta a kedvét még annak is. a kinek kedélye á mé- lankholiára hajolt. A méhesben a jelen voltak, szorgalmas méhek módjára rakták a tánczot, mely fáradhatatlan kitartással folyt Kiss Jancsi fáradhatatlan zenéje mellett. A k is teremben még négyest is tánczoltak. Első négyest mintegy 16 pár tánczolta. Mint értesülünk, a derék egyleti tagok legközelebb rendeznek ily jó mulatságot. Csak rajta. Legyen nekik is egyszer iga­zuk. Úgyis eleget szidják őket — a korcsmárosok. — A fögymnasiumi ifjúság által f. hó 31-én a megyeház nagytermé­ben tartandó jótékonyczélu hang­versenyre a jegyek Szemerey J. ur kereskedésében kaphatók. — Táncz a szegényekért. Lang Mór Ó3 társai helybeli kereskedő-se­gédek § hó 14-én a Peuicsek-féle kávéházban tánczfüzérkét rendeztek. A tiszta jövedelem 5 frt 60 kr. lé­vén, azt a városi szegényház javára a rendőri hivatalban adták át. — Műkedvelői előadás. A hely­beli iparos-iskolába járó tanulók, 1893. évi február hó 2-án az ipa­rosiskola nagytermében jótékony­czélu szinielőadást, szavalattal egy­bekötve tartanak. Előadják a „Jó gyermek* czimü egy felvonásos szín­darabot. Irta: Schrambek János. A befolyt tiszta jövedelem az iparos- iskola könyvtárának gyarapítására fog foidittatni. — Érdekes bűnügyet fog tárgyalni jövő kedden, január 24-én, a helyi kir. törvényszék. A Hitel és fogyasz­tási szövetkezet pőre az, egykori üzletvezetője Magyar Antal ellen. Az ügyet ismertetni fogjuk. — A pápai kaszinó tisztújító közgyűlését vasárnap, f. hó 8-án tartotta meg. Elnöknek egyhangú­lag megválasztatott: Esterházy Mó­ricz gróf. Alelhök lett Osvald Dá­niel, titkár Borsos István, pénztá­ros Reguly Nándor, könyvtárnok Szupics Gyula. Választmányi tagok lettek: Baranyai Zsigmoud, Miko- vinyi Ödön, Néger Ágoston, dr. Fenyvessy Ferenc/, Hannauer Béla, Galamb József, Somody József, Szi­lágyi József, Gyurátz Ferencz (uj), Békássy Gyula, Koller János, Sült József (uj), Harmos Zoltán, id. Mártonfalvay Elek, (uj), Steinberger Lapét, Kis G. — Az izr. „krajczár-egylet“ ki­mutatása az 1892. évről. Bevétel volt: évi járadékokból 106 frt 76 kr; adakozásokból 79 frt 48 kr; alapitványok: Freystädtler Anna 50 irt és . Hochmut h Anna 50 frt; a tőke után járó kamatokból 119 frt 50 kr; összesen 405 frt 74 kr. A töke állása, az év végén: 2811 frt 1 kr. — Kiadás volt: ruhanémüre 280 frt 8 kr; iskolai könyvekre 23 Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, jan. 21. frt 31 kr frt 34 kr frt 1 kr; kezelési költségekre 11 egyenleg az év végén 91 összesen firt 74 kr. A tőke állása a KI óv végén: 2720 frt. __ 1892- évben ruhaki­osz tásban részesittetctl' 48 tanuló j iskolai könyvekkel elláttatott 20 tanuló, és pedig kios^f^fott fiuknak: 12 kabát., 20 nadrág, 28 csizma, 28 ciizraába valól '^áuyoknak : 6 zubbony, 7 szoknyái1 20 czipő és 10 harisnya. Veszprém, 1893. jan. 20. Deutsch Sándorné, I.. elnök, Rothau- ser Rudolfné II. elnök, Szép Lipót titkár. Az angolhölgyek helyi zárdájában kél hét óta szüneteltek jfe előadások. Még a bennlakó növendékeket és hazavitték a szülék, a difteritisz-járfány hírére. Tény­leg azonban nem fordult elő egyetlen difteritiszeset sem: de i gondos óvatosság mégis helyén volt. Hétfőn ismét megkez­detnek az intézetben at előadások. — A bűnügyi végtárgyalások, melyek a lefolyt héten lettek volna megtartandók, a helyi kir. törvény­szék eiött, a beállott közlekedési akad dyok miatt nem voltak meg­tarthatók s igy ez ügyekben uj határnapok lógnak jkitüzetni. Sem a felek, sem a beidézett tanok nem jelenhettek «feg a kitűzött napokon. — Rómába! 1893. évi február hó 16-án Budapestről Rómába kü­lön gyorsvonaton. A magyar zarán­dokok jelen leszneki.XIII. Leo pápa jubileumi miséién a római sz. Péter templomban. A vasjuti jegy ára oda-vissza, Rómában való öt napi teljes ellátással I. jpszt. 140 frt If. oszt. 110 frt. Feljrilágositást ad minden plébánia-hivatal. — Szt.-Gál-áiIomás menetdijai. A magyar kir. államvasutak igazga­tóságától vett értesítés szerint j 893. évi február hó 1-től-Szent-Gál-vesz- prémmegyei állomás I menetdijai a tényleges távolságok | alapján meg­állapított vonalszakaszok szerint fizetendők. Ugyanezen időponttól fogva említett állomáson távolsági forgalmú menetjegyek is fognak kiadatni. — A kolerás czigánybandát a Sári-pusztáról már szélnek eresztette I hatóság. Előbb azonban útra valóul még úgy bekarbolozták őket, hogy a vajda képéről a ibör is lejött. Nem is csókolja az;i többet a vár- megye „kegyes kezsit-lábát !* — A difteritisz, orvosaink jelen­tése szerint már szünófélben van a városon. Alig egy-két betegedés fordul már elő heteakint. — A Héviz kiáradása. A tél folyamán összegyülenilett korpa ta­vaszra annyira felemfeli minden év­ben a tó vizének tükrét, hogy az rendesén kiárad, mert a lefolyás csekély esésű és nem képes a vizet levezetni. Az idén .azonban, ami nagyritkán szokott megtörténni, be­fagyott a gát s a vizbpl oly csekély mennyiség folyhatott ,le, hogy a két gáti malom szünetelni volt kényte­len. A Héviz áradása tehát most következett be s a na|y vendéglőhöz vezető utat mintegy*1 in ás-félöl szé­lességben áttörvén, elöntötte a park legnagyobb részét. Veszedelem azért nem lett belőle, mert csak a fod­rász-helyiség áll vízben. — Jótékonyság. A „Hochmuth Abrahámné* izr. krajczár-egylet ja­vára az 1892. évben nemesszivüeo adakoztak : Schlesinger Gyuláné sz. Abelesz Fanni Varasd 48 kr, Breuer Katalin 48 kr, Deutsch Emma 48 kr, Fischer Julia 48 kr, Hochmuth Anna Budapest 3 frt 48 kr, dr. Halasy Vilmosné 48 kr, dr. Kori- csonerné Pápa 48 kr, Hoffmann Mina Zircz 8 kr, Kövesi Mili 48 kr, Krausz Anna 48 kr, Kadelbur- ger Fanni 48 kr, Krausz Józsefeié 48 kr, Kolin Száli 8 kr, dr. Pillitz Benő 2 frt 48 ki, Rosenthal Nán- dorné 48 kr, Rothauser Julia 48 kr, Rothauser Rudolf 1 frt 48 kr, Rónainé sz. Diener Katalin Budapest 48 kr, Steiner Pepi 48 kr, Tusz.kau Netti 48 kr, Tuszkau Emma férj. Leitnsr Varasd 48 kr, Vessel Emma 48 kr, Veisz Malvin 48 kr, Ve-sel Mari 48 kr, Veisz. Róza sz. Steiner 48 kr, dr. Breisachné Székesfehér­vár 48 kr, Lövinger Lájosné Nagy- Kaniz.sa 1 frt 48 kr. Lövy Adolfné N.-Kanizsa 48 kr, dr. Szukits Nán- dorné N.-Kanizsa 1 frt 48 kr, Vessel Klotila 48 kr, Greiner Lujza 8 kr, dr. Réthy Gusztáv Daruvár 48 kr, Neuman Milc-ii 48 kr, Rothauser Lipót 1 frt, Abelesz Miksán 1 1 frt, Pascbkes Mór 50 kr, Breuer Gábor 48 kr, Emersan Teréz Amerika 10 frt, dr. Köves Jenő 50 kr, Löwy Jakab 1 frt, Mautner Ignácz 50 kr, Schelnitz Rezső 50 kr, Berger Ar­nold 1 frt, Berger Sámuel 1 frt, Berger Gyula Hajmáskér 50 kr, néh. Borostein Ignácz. 36 kr, Bruck Sámupl 50 kr, Deutsch G. Sándor 1 frt, Fuchs Miksa 54 kr, Rosenthal Nándor 2 frt, Veisz Ignácz Grácz j 50 kr, Szép Lipót 18 kr, Krausz József 2 frt, Lövenstein Jakab 18 kr, LöveDÍeld Joachim Litér 50 kr, Krausz Armin 1 frt, Margalith Ig­nácz 2 frt, dr. Réthy Ede 2 frt. Steiner J. Jenó 50 kr, Deutsch Izi­dor 1 frt 50 kr, Berger József 1 frt 50 kr, Kolin Lázár 50 kr, Ro­senberg József 18 kr, Schvarcz Jó­zsef 18 kr, Tauszig Sándor 50 kr, Rothauser Iguáczné 1 frt, Frisch László Tapolcza 1 frt, Unger Lipót 50 kr, Szabó Samu 50 kr, Lengyel Sándoi 68 kr. Steiner Sámuel 68 kr, Stern Emil 2 frt, Veisz Lipót 50 kr Stailener Emilia 3 frt, Lich­ter József 50 kr, Nagy Jakab 1 frt, Pilitz Mózes 1 frt, Rosenberg Zsigmond 50 kr, dr. Sándorfy Miksa I frt, Schvarcz Antal 50 kr, dr. Spitzer Mór 2 frt, dr. Koritsoner Lipót Pápa 5 frt, Krebs Zsigmond 18 kr, Abelesz Jenő 50 kr, Veirz Jakab fakereskedő 50 kr. összesen 79 frt 49 kr. Fogadják a jószi/ü adakozók a népnevelés oltárán be­mutatott áldozataikért az egyesület nevében köszöuetünket. Veszprém, 1893. január 15. Deutsch G. Sándorné, 1. elnök. Rothauser Rulolfné, II. elnök. — Az uj szigetfürdö Keszthelyen. Heucz Antal serényen hozzáfogott a második sziget építéséhez. A munka, hogy a hideg tél kemény (Jenről lemondani, csakhogy valaki fejére tehesse az asszonyi kalapot! . . . Piroska maga is megijedt kis»é, oly őszintén ka- czagott a mulatságos jeleneteken .... Aztán összerezzent, megijedt, mert úgy tetszett neki, mintha lépteket hallott Tolna . . . Mit szólna, ha a doktor most tetten érné. a mint lelkének féltett aorait megrabolja? .... Mártonfulvynenak a szive úgy- dobog . ! ! Vájjon igazán meg- írdemli-e ő azt a nagy rajongást, melyet a fiatal ember iránta érez ? . . • Oly jól esik neki, hogy csaknem mindennap talál Zoltánról is kedves feljegyzéseket .... Hogy szeretheti a fiát is! ! . . Égy helyt ezt olvasta : Junius 6. — Ha eddig szerettem a kis Zoltánt, most imádom azokért a kedves szavakért, melyeket gyermekes csevegése közben kiejtett. Zoltán ártatlanul mesél- gette el, hogy mamácskája nagyon sokat kérdezősködik felőlem éa valahányszor tőlem eljön, mindig Bzorgétpjasan kikér­dezgeti fiát, hogy ón mit. ^csináltam, be­széltem-e róla vals mit? I . . Mit jelent­sen ez a kérdezpsködés ?.! . • Balga szi­vem megadta rá aj feleletét, de vájjon a józan ész helyeselheti-e ezejiet a botor reményeket? . . . Szinte kételkedem. Imádott kedves, ártatlan gyermek, te nem is hiszed, hogy a nevelőd minő égoista, mikor irántad való nagy szerete- téfc mutatva megcsókol, azt azért teszi, mert benned az ő lényét öleli át és csó­kolja meg! ... De mikor ily boldogság­gal is he kell érnie a szívnek, melynek bajos megparancsolni, hogy ne zakatoljon, mikor az ész azt nem akarja! j ! . Junius 13. — Nagy szerencsétlenség történhetett volna, ha a sors másként nem intézkedik a válságos pillanatban. Csónakázni voltunk a parkban levő ta­von. Zoltánnal már egy félóra óta sik­lottunk tova a viz sima tükörén, mikor hirtelen, mint egy mezei uympha jelenik meg virágos keretben a parton ő nagy­sága sugár alakja. Zoltán ószrevevé, kia­bál anyjának, ki int, hogy téijüuk a part­hoz, hol § is beszállott a csónakba. Egy negyedóráig hármasban csónakáztunk, én j eveztem, mig a szép asszony* vallatott en- gem 1 miatt, hogy voltafe-e már szerel­mes vagy sem . . ! Tijiláltam-e élénk, platonitus szerelmet gyermekkoromban valamelyik kis leányka iránt . . . N agyoQ zavarba hozott. A vér atezomba tódult, szivem | szó pattanásig vert szenvedélyem hevében . . . Azt kérdezte) hogy voltam-e szerelmes . ! . Hat meg lehet-e az ember közelében a nélkül, hogy (ie szeretné . . . Pedig én mióta imádom fezt a bűbájos asszonyt, kinek hangja bjvőlő, kinek te- kiutete megigéző, mint atfüld istena-szo- nyaó! .. j . Lábaihoz szérptem volna bo­rülni és ott halni meg előtte a vallomá­som közepette . . . Oh! ha csak tudná, mily mérhetetlen érzelem jköt engem gyö­nyörű egyéniségéhez! . . |Mit érne mind­ez? .. . Sorsa nem lehef az, hogy az, én boldogitásomat czélozza . I , Szegény pro­fesszor hiába emeled fel szemeidet a fenn- aéges alakra . . . óriási távolság választ el tőle téged, melyet szemlmed végtelen­sége sem tud áthidalni . j . Megint elra­gadt a hevem, toliam áraddzni kezd, pe­dig a fehér lapokra akarom bízni rette­gésemet, melyet Zoltán vifbeesése ben­nem felidézett! . .. Drága gyermek ! csak­hogy idejekorán kimentettelek! . . . Zoltán nagy beteg lett, (együtt őrkö­dünk felette az édes anyjávil .... Oh! mily kimondhatatlan boldogság tölti el telkemet, mikor közelében tartózkodom.... Istenem, te látod az ő atyai nagy sze­relmét, melylyel gyermeke torsán csüng, kíméld meg angyali szivét ja próháltalá- sok nehéz kinaitől és engedd meg, bogy a lázas gyermek betegsége végzetessé ne váljék; hallgasd meg szolgád buzgó kö­nyörgését most, főleg most, mikor az ő óriási fájdalmáról van szó ,. . . Lepihenek egy kissé nyugodni, hogy ismét felválthassam öt az ápolásban. Junius 28. — Zoltán újra vígan sza­ladgál, bár kissé megfagyott betegsége alatt. Anyja önfeláldozással ápolta a gyermeket, meg is látszik! ez csinos arcza halaványságán. Oly kimondhatatlanul jól esett az a tudat nekem, hogy örömet okoztam ápolásommal ő nagyságának. Erősen szorította meg kezemet és ulig tudta elrehegni könnyes szemekkel a kö­szönetét . | . Isteni szép volt 1 . . . . A cselédségnek erősen meghagyta, hogy u balesetről ne merjenek kifecsegni vala­mit . . . Kerülni akarj» talán a kerde- zősködést ? . . . Julius 3. — A kastély mindennap telve van látogatókkal. Én is részt veszek az általános társalgásban. Beszélek, csevegek, mert csevegnem kell . . . Nagyon érdé-' kés alaknak találhatnak, mert a nők na­gyobb része szeret velem foglalkozni . . ■ Piroska, — e szónál erősen feldobogott a csinos asszony szive, — nem igen ér reá arra, hogy egy-egy nyájas tekintetet ves­sen ream? ! . . Vájjon neheztelne-e reám valamiért? . . . Szent Isten! . . . Piroska meg volt lepetve, mert junius 4-ikétől augusztus 7-ikéig egy Csomó lap ki volt tépve a naplóból és bármennyire szerette volna azokat is megtudni, miket e lapok tartalmazhattak, nem elégíthette ki kíváncsiságát, mert nem találta meg azokat sehol. O sszelapozta az egész nap­lót, azok a levelek hiányzottak belőle. Hanem e helyett, mindjárt az elején talált Piroska egy oldalt, mely igy kez­dődött : Szeptember 8. — Csodálatos érzelem hatása alatt Írom e sorokat. Újra felta­láltam eszményképemet, kit egyezer lát­tam csak, de oly mély szerelemre lobban­tam iránta, hogy ez az érzelem azóta folytonosan izgatot'ságban tartja a telke­met. Ki hitte volna? . . . Én még ál­momban sem mertem volna remény leni, hogy azzal aj remek nővel, kivel véletle­nül a nemzeti muzeum növénygyűjtemé­nyeket tartalmazó termeiben találkoztam össze, — most újra együtt lehessek. Úgy tetszik, mintha álmodtam volna az egé­szet 1 | . . Pedig világosan emlékezem reá! . . . (Folyt köv.) jégtáblát vont a Balatonra, nem is megy oly nehezen, 30 — 40 szekér hordja naponkint a kavicsot, ho­mokot a jégbátán be a Balatonba, | régi szigettől délre, hol a jégbe vágott nagy köralaku lékhe hány­ják. Több napi munka után, midőn a lék már elnyelt vagy pár száz szekér kavics és homok anyagot, kezdett jelentkezni a sziget, mely most már napról-napra mindegyre nagyobbodik s Hencz Antal rajta van, hogy a sziget elnyerje a kí­vánt nagyságot, mig a jégbátán könnyen hozzáférhető. Mihelyt a jég eltakarodik, a sziget körfalat kap. A fürdővendégek majd csak bámulni fognak a sziget láttára, mely modernebb lesz testvérbátyjá­nál. Hencz Antal nagymester, tudja a módját. — Kegyadomány - gyűjtés. Nagy Sándor lelkész Brailából templomuk és iskolájuk javára kegyadomány- gyüjtésre hatósági engedélyt nyert. — Kecskeméti szöllőtelepités. A Kecskemét város határában levő nagy homokterülétek kihasználására szóllótelepitö vállalat keletkezett svájezi tökével. Kecskemét város — mint a F. E. Írja — 2000 katasz­teri holdból álló területet adott el a vállalatnak, holdankint száz fo­rintért A vállalat czélja egyrészt a fiiloxera által elpusztított szőllő- vidékek elszegényedett munkásosz­tályát megmenteni és a kiköltö­zéstől visszatartani, másrészt a ho­mokos területnek szőllövel való ok­szerű beültetése által az ország szólló- és bortermését egészséges alapon újra biztosítani. A vállalat köteles legalább 1600, azaz ezer- hatszáz kataszteri holdnyi területet hat holdnál nem kisebb és nyolez holdnál nem nagyobb kataszteri holdnyi területekben kisebb részekre felosztani, minden részre különálló munkáslakást építeni és minden résznek legalább felét szőllővel be­ültetni s mint s/.öllőterületet mű­velni és kezelni s ekként fentar- tani A telepítési muukát ez évi februáriusban kezdték meg, a mikor 380 család folyamodott a Balaton zala- és veszprérnegyei partjairól áttelepítés végett és a folyamodók száma azóta a kétezerét meghaladta. Kecskemét város épit a jövő ta- vaszszal a telepen két iskolát és akkor lesz a telepeseknek egyetlen nagy panaszuk tárgytalanná, hogy gyermekeik nem járhatnak isko­lába. — Megmentett fatolvajok. Hely­beli 8zamarasok tűzifa tilos beszer­zése végett a jutási erdőre rándul- tak | hóförgeteg dnc/ára. Az erdőőr félfagyottau talált reájuk. Ha se­gélyükre oda nem érkezik, ott fagy­tak volna meg. — Várpalotáról írják: A rend­kívüli hóviharok, hófuvatok az uta­kat majdnem járhatatlanokká tették és ezért valamint a nagy hidegek (18—20° C) miatt a heti piacz igen silány volt. A kínálat, va­lamint a vételkedv lanyha. Árak : búza 6.80—7 frt, mm. rozs 5.80— 6 frt. árpa 5—5.20 kr., tengeri 4—4.30 kr., métermázsánkint. Hí­zott sertések kilónkiot, holtsúlyra számítva 38—40 krajezáron. — Megfagyott emberek. F. hó 13 án a fenéid útról kóbor tekuős- czigányok egy megfagyott embert vittek Tapolczára. Midón itt ruháját feloldozták, 140 frt készpénzt talál­tak zsebében. Valószínű, hogy az utazó a keszthelyi vásárról volt ha­zatérőben ; talán kissé felöntött a garatra és útközben elaludt. — Heu- vogel nevű marbakereskedő és mar- hapeezér a keszthelyi vásárról Ha­rangozó tapolezai mészáros részére többekkel együtt marhát hajtott. Út­közben elfáradván, ö és egy másik társa leültek pihenni | ott el is aludtak. Mire feltalálták őket, mind­ketten meg voltak dermedve. Az alkalmazott éle3ztési kisérletek csak az egyiknél vezettek eredményre, mivel Ileuvogel teljesen megfagyott. — Őrült. Orbán József helybeli ember a napokban megőrült. Még nem lett elszállítva a tébolydába, de két rendőr ügyel fel reá éjjel­nappal. A kényszer-zubbonyt is le­tépte magáréi, oly roppant dühös. Midőn megetették s szabadon érezte magát, neki rohant a rendőrök egyi­kének a ha hirtelen segély nem ér­kezik, megfojtja. — Közlekedési bajaink. A közle­kedési utak, melyek a roppant hó vihar következtében teljesen járat­lanok voltak, már átadattak a for­galomnak. Több száz ember lapá tolta a havat a nagyvázsonyi, füredi, márkói, palotai, kádártai 8 szabadi utakban. A vasúti közlekedés ma ismét megnyílt. — Bankohamisitók Polgárdin. Pol- gárdi levelezőnk értesít, hogy az ottani cseudórség, feljelentés foly­tán, egy jól szervezett pénzhami­sító bandát fedezett föl s le is tar­tóztatta. A jeles társaságnak Bu­dapesten is voltak czinkostársai. — Meghaltak e héten Veszprém ben: Özv. Steblés Tamásné szül. Büki Julia 70 éves, reform., vizkór; Gerencsér Gyula szabó leánya Te­réz, r. k., 4 év., dipbteritisz; Ver- bauer Vilma kárpitos leánya Sarolta, 5 hónapos, izr., gyermekaszály. = Eladó szánkók. Nálam két egészen uj úri szán, teljesen vasa'va készen van s jutányosán eladó. Völgyi Lajos, bognár­mester, Veszprém, csorda-utcza. KÜLÖNFÉLÉK. sége lejárt, kiröpitse közepére. Teheti . . . a pályaudvar — Obredank-ünnep Nápolyban. Nápolyi tudósítónk jelenti, hogy e hónap 8-án délben az egyetem dísz­termében látogatott diszgyülés volt, melyen Imbriani. az ismert irre- d'-ntista képviselő nagyszabású be­szédet moi.dott. Az Obredank-re- mioiszcenciákon kívül kiterjeszke­dett aktuális politikai kérdésekre is, kárhoztatva a jelen olasz kor­mányt és azokat, a kik készséggel keresik az általa gyűlöletesnek ne­vezett Ausztria barátságát. Az irre- dentista ünuepet a trieszti Circolo Garibaldi nápolyi fiókegylete ren­dezte. — A londoni Eiffel-torony. Az angolok megirigyelték a francziák Eiffel-tornyát. Londonban ugyanis felmerült az az eszme, hogy jó volna az Eiffl ur alkotta tornyot lepipálni, az által, hogy Londonban még egy magasabb kolosszust épí­tenek. A terv, melyekkel Wabkin, a csatornaalagut eszméjének ismert nevű elöharczosa is foglalkozik, már nincs messze megvalósulásától. A toronyhoz szükséges érozet legkö­zelebb beszerzik, az erre vonatkozó szerződéseket, már megkötötték. Hogy mekkora tömeg aczél — az uj Eif­fel-torony tisztán aczélból lesz ké­szítve — szükséges az uj monst­rumhoz, erről könnyen alkothatunk magunknak fogalmat, ha tudjuk, hogy a torony, mely szá/.hatvankét láb magas alapon áll, ezerszázotven lábbal lesz magasabb, mint a fran- czia Eiffel-torony. A merész vállalat építőmesterei állítólag Heemn és Froude, manchester mérnökök. — A tengerész meséje. Megint van bir Orth Jánosról, az eltűnt János fóherczagről. Egészen másféle, mint az előbbiek, de aligha fog több hitelre találni. A Jóremény fokáról írják, hogy egy bolíviai tengerész, kit hajótörés után mentettek ki a tengerből, hirt tud Orth Jánosról. Azt beszéli, hogy az ő bárkájok egy elóttök ismeretlen szigetcsoport mel- lett hajózván el, észrevették, hogy az. egyik szigetről emberek intenek. Bárkájok a nagy hullámverés miatt nem juthatott a szigethez, de kapi­tányuk odauszott s azzal a hírrel tért vissza, hogy Orth János és két matróza van a szigeten, a „Marge- ritha* hajótörése után menekültek oda; a sziget lakatlan, de böveD terem ehető növényeket. A bárkát aztán zivatar lepte meg, messzire elhajtotta, végre hajótörést szenved­tek és a bárka egész személyzetéből csak I menekült meg, a ki ezeket elmondja. Egyelőre kevesen tartják egyébnek mesénél. — Dalmát és olasz borok Ma­gyarországon. Fiumébau a dalmát és olasz borok forgalma az utóbbi uapokban ismét erősebb volt. Kü­lönösen sok bort hoztak be Olasz­országból, melyeknek elhelyezése a korlátolt számú raktárhelyiségek mi­att nagy bajjal járt. Decz. hó 29-től jan. 3 ig behoztak 23.7o9 mmázsa dalmát és 46.507 mmázsa olasz ere­detű bort. Az olaszországi borok nagyobbára a déli részekből szár­maztak, csekély része esik a köz- pouti részekre I a felső részekből nem volt import. — Származásra nézve, amenuyire a hozatalokból kitetszik, következőleg lehet csopor­tosítani a behozott borokat: Barlet- t.ából érkezett 6549 mm., Bariból 14.957 mm., Brindisiből 2712 mm., Velenczéből 259 mm., Bisciglieből 5587 mm., Cataniából 163 mm., Traniból 2757 mm., Ankonából 518 mm., Nápolybol 6641 mm., Riposz- tóból 573 mm., Palermóból 6641 ram., Ischiából 4546 mm. A Fiúmé­ból elszállított borokhól esik magyar részre 29.697 mm.; ebből Budapestre érkezett 12.311 mm. Pécs és vidé­kére 9418 mm. Az Alföldre 6070 mm., a Felföldre 1898 mm. — Uj mentőkészülék. Uj fajta ranntökészülékkel tettek próbát nem­rég Chicagóban. Ez uj készülék egy­szerű és könnyen kezelhető szerke­zete által felülmúlja az eddigi összes mentökészülékeket. Nem áll egyéb­ből, mint egy keskeny, de erős, preparált vászon szalagból, melynek egyik vége az ablakhoz erősíthető, másik végén pedig egy, sót több egyén elhelyezkedhetik s fékkel van el átva | sebesség mérsékelhetése czéljából. Vaga a feltaláló tartott vele próbát | chicagói szabadkőmű­ves-páholy újonnan épült palotáján, melynek huszadik emeletéről eresz­kedett le, hol nagyobb, hol kisebb gyorsasággal; a harmadik emeletnél megállott s még három embert vett maga mellé, kikkel teljes épségben érte el a földet. — Hűsítő ital gépkezelők szá­mára. Néháoy angol gyárban bizo­nyos hűsítő szereket készítenek s osztanak szét a gépek körül íoglala- toskodók, igy a gépészek, fűtők s széubordők stb. között. Már az ame­rikai államok legtöbb bajóin is is­merik s isszák ezt az italt s mint moodják, nagyon jó hatással van a szervezetre és a külső meleget nagy­ban ellensúlyozza. A keverék áll vízből és lisztből, oly formán, hogy I liter vizre 25 grm. zabliszt jut. Jó lenne nálunk is próbát tenni vele. — Nincs többé vasúti pénz­táros ! Berlinben az újonnan fölta­lált önműködő (autómat) jegykiadó készülékkel bámu’atos jó eredményt értek el. Az uj készülékek műkö­désére alig van panasz. — Múlt év október végéig eladtak összesen 1 millió 18.900 jegyet. A naponkénti eladás meghaladja a 16 ezeret s e szám folyton növekedik. Legújabban a raagdeburgi, breslaui és strass- burgi vasúti igazgatóságok is átvet­ték az uj találmányt alkalmazás vé­gett. Még csak az van bátra, hogy automat konduktorokat találjanak ki a coupé ruganyos ülésének ké- pébeo, mely a ráülő utast ba nincs jegye, vagy ha jegyének érvényes­— Marhakivitel Amerikából. New-Yorkból jelentik: A szarvas- marha kivitelét lényegesen elő fogja mozdítani az a körülmény, hogy az Egyesült-Államok területén a ra­gadós tüdővész hivatalos jelentés szerint teljesen megszűntnek tekint­hető. A tüdővész elfojtása az ame­rikai Egyesült-Államoknak óriási pénzbe került. Szarvasmarhára nézve kiviteli szempontból első rangú pi­acz. Anglia. Németországba már ré­gebb idő óta nem vittek éló szarvas­marhát. Növekedő bevétel. Bár az idei termés nem volt bő és igy a vasúti forgalom sem ölthetett rend­kívüli arányokat, a magyar állam­vasutak bevétele a természetes fej­lődés során jelentékenyen emelke­dett. A vasutak s a diósgyőri vas­gyár és az államvasuti gépgyár jö­vedelméből az igazgatóság 30.20,000 frtot szállított be a központi állam- pénztárba. Pedig egész évi tiszta jövedelemnek csak 26.344,000 írt volt előiráoyozva. A többlet tehát közel négy millió forint. — Az osztrákok Triesztért. Az osztrákok egyáltalában nem jó szem­mel nézik, hogy Fiume Trieszt ro­vására folyton emelkedik. Erre vo­natkozólag Bécsből a következőket jelentik. Az. Ausztria és Mágyaror- Is/ág területére hozott déli gyümölcs túlnyomó részben eddigelé Trieszten át jött a monarchia területére és az osztrákok mindent elfognak kö­vetni, hogy erre a czikkre | fölra­kodási hely Trieszt maradjon fenn. Mert egyedül Trieszten át 1892-beu több mint 500.000 métermáz.sa téli gyümölcs érkezett a mouarcbia pia- czaira és ha ettől a forgalomtól Trieszt elesnék vagy csak a magyar- országi szükséglet arányában meg- röviditnék azaz Fiume venné át a szerepét a magyar piaczok déligyü­mölcs szükségletének ellátására, a veszteség Triesztre nézve legalább egy millió forintra rúgna. Mi azon­ban sem az osztrákok sem a triesz­tiek jajgatására ne hallgassunk, ha­nem emeljük Fiúmét lankadatlan buzgalommal. Vasúti uj menetrend. Veszprémből Székesfejérvár fele a sze­mélyvonat indul 4 óra 49 pkor d. u. Másodrendű vonat indul 4 óra 20 pjj reggel Veszprémből Kis-Czell fele a személy- vonat indul 10 óra 59 perczkor d. e. . Másodrendű vonat indul 3 óra 40 perczkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom