Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-01-07 / 1. szám

Tr Veszpr®111’ 1893. bíneagel való gyérítés utján sem az amerikai szölófajok művelésével „ém lehetséges, vagy nem jutalmazó, ■tüzetesen megvizsgáltatja, hogy a nép megélhetése érdekében mily tuivelési ágak honositaudók nálunk. Á talajvizsgálatok eszközlése czél- jából Henscli Árpád magyaróvári gazdasági akadémiai tanárt és Tuss Antal tapolezai vinczellérisko’ai igaz­gatót bocsájtja az egyesület íendel- kezésére. E vizsgálatok eredményéről azóló jelentés kapcsán tett javasla­tok értelmében a minisztérium mind­azon intézkedéseket meg fogja tenni, melyeket a Balatonvidéki lakósság- t»k megélhetése érdekében, ügykö­réből kifolyólag tehet. A gazdasági egyesület hálás köszönettel értesült a miniszter jóindulatáról és a nagy- fpntosságu ügyben teendő további intézkedésekkel egy bizottságot bí­zott meg, ennek elnökéül Skublics Gyula p.-dörögdi birtokost választá meg, tagjaivá pedig : Bogyay Mát/, JJertelendy István, Csijó Pál, Tö- téky Aladár, Wirius Vincze, Orosz Pál egyesületi tagokat, i — Pik-nik. A helybeli fiatalság ■ * évi január hó elsején pompásan sikerült táuczmulatságot rendezett 4 kaszinó nagytermében. A kitűnő háziasszonyok szorgalmas méh mód­jára hordták össze a nagyon pom­pás ennivalókat, mig a nagyszerű borok derült hangolatot keltve, nagy­ban hozzájárultak a vidámság eme­léséhez. Á fiatalság kedélyes, vidám hangulatban kitörő kedvvel tánczolt reggeli 6 óráig. Szép hölgykoszoru yolt jelen. Az első négyest 26 pár tánczol M A részt vett hölgyek a lfegszebb emlékét vitték haza e pik­niknek. Vajha mi hamarább megint összeverődnék egy ?!.... j — Az érdem elismerése. Ocsov- szky Káz,márnák, a pápai r. kath. benczés gymnasium igazgatójának 'JO évi tanárkodásának jubileuma alkalmából fáradhatlan, önzetlen és áldásos működéséért % vallás és I közoktatási miniszter elismerését nyilvánitotta. I — Áthelyezés. Góbéi Gyula, de- vecseri járásbiró, tövényszéki bírói minőségben a pécsi törvényszékhez I helyeztetett át. I — Jutalmazott tanítók. Veszprém vármegye törvényhatósági bizott- lága a folyó évi deczember havi lözgyűléséböl a vármegyebeli W ■ ^SÚYtuV l»(jzbtt7J'KÍ'K' IíŐz^I légekben a magyar nyelvet jó si­kerrel tanították, a következő di­jakat osztotta ki: Draskovits Jó- z’sef péterdi r. k. néptanítónak 6 darab arany. Magvasi-Ádám márkói t . k. néptanítónak 6 darab arany, i Macher Endre lajos-koináromi ág. h , fívang. néptanítónak 6 darab arany. Krém Adám n.-teveli r. k. néptaní­tónak 4 darab arany. Födi József .pápakovácsi r. k. néptanitónak 4 darab arany. Weiland György bébi 5 k. néptanítónak 3 darab arany, r I Waldinger Mihály b.-szt.-iváni r. k. néptanitónak 3 darab arany. Kugler Veszprémi Független Hírlap. ; r ■ ^ Szombat, jan. Pál ácsteszéri r. k. néptanitónak 3 darab arany. Pintér Antal kolontári 1 j| néptanitónak 3 darab arany. Vesztergoin Móricz német barn ági néptanitónak 2 darab arany. Brosz János lnjos-komáromi ág. evang. néptanitónak 2 darab arany Taubel Venczel lajosrkomáromi i k. nép­tanitónak 2 darab arany. Kaiser Lajos snnri ág. evang. néptanitónak 2 darab arany. Stangl Sándor vá- roslődi r. k. néptanítónak 2 darab arany és-végre Sáringer Károly m. polányi r. k. néptanítónak 2 db arany. — A Balaton jege Karácsony előtti napokban nagyon megpos- uadt, gyengült annyira, hogy | halászatot félbe kellett szakítani, § az ünnepekben dunai halat evett a közönség még a Balatonpart vi­dékén is. | napokbani erősebb hi­degre I jég jól megvastagodott, s ma már megint halásznak, sőt ki­látás van rá, hogy hogyha igy tart az idő, köp,sikkajliiis járják a jeget. — Öngyilkos tanuló. Pápán e hó 4-én délelőtt - Schra méfe Lajos VII. osztályú j tanuló kaláotékon lőtte magát 8 néháoy feerez múlva meg­halt. A karácsonyi szüneteket hónn töltötte/ honnan visszatérve osztály­főnökének. azt ittondotta, hogy ki­marad s Pestre megy festészeti aka­démiára, jleveléket hagyott hátra, melyek közül a szállásadónöjéhez in­tézettben azt írja, hogy ne keressék tettének okát, ö magának is terhére van, s mqguttta ,az életét. A szeren­csétlen ifjúnak temetése utolsó kí­vánsága szerin ,• hogy édes anya mellé temessék, , 6-án volt Dákán miután Pápán a róm. kath. vallás szertartásai szerint a beszentelés megtörtént. — A hévízi tündérrózsa. A ter­mészettudományi társulat botanikai értekezlete- a napokban tárgyalta a Lukács fürdői tóban tenyésző Nym- phaea termáig sórsát. Ez a virág, melyet az ’egyptömi lótuszszal tar­tanak azouosbak, Európában csakis Nagyváradon tenyészett, körülbelül száz észtettdeje Kitaibel hires bota­nikusunk pláátájta át Budára. Ezt az európai nevezetességet az a ve­szedelem fenyegeti, hogy a Lukács- fürdő környéke szabályozásának esik áldozatul. Az értekezlet Borbás és Schilberszky jelentése kapcsán arra a megállapodás rá jutott, hogy a gg|§-küláffiftr -bízott- i g^got a Jjolgálínesterhez és a köz­munkák tanácsához, s levélben for­duljon a tulajáöijioshoz, hogy őket arra a kincsre figyelmeztessék, me­lyet Budapest avIhévizi tündérrózsá­ban, az európai lótusz-virágban bir, az illetők tartsák kölelességüknek, hogy a szabályozást úgy intézzék, hogy ott e ritka'növevény háborí­tatlanul tovább éljen. Másrészt azt az indítványt íb elfogadta az érte­kezlet, hogy szakemberek segítségé­vel gondoskodás történjék a tündér- rózsának más helyekre, pl. a Mar­gitszigetre, állatkertbe, a keszthelyi Héviz-fürdó taVába Való átültetésre p! — Ugyancsak megállapította az értekezlet azokat a növényneveket is, melyeket a fő- és székváros nyil­vános ültetvényeire fog kitüzetni. Nagyobb vitatkozost keltett a fe­nyőfák elnevezése, pl. hogy a lucs- fenyö sajtóhiba révén lett luc-feuyő 8 hogy az erdészek mégis ezt a saj­tóhibáé nevet használják. — Uj szivarka. Kalifá-nak neve­zik az uj nemét a czigarettáknak, melyet ma az újévnek első napján helyezett forgalomba a pénzügymi­nisztérium. Otven darabos dobozok­ban fogják világgá bocsátani és pedig az árusok részére száz darab­ját 1 frt 80 krért, a fogyasztók ré­szére ötven darabját 1 írtért 8 ille­tőleg darabját 2 krért. — A városi rendőrségek államo­sítása. Tudvalevő, hogy eddig csak a fővárosnak van állami rendőr­sége; a vidéki városoknak a rend­őrsége a város felügyelete alatt áll, a rendőrfőkapitányokat kivéve, .a kiket a főispán nevez ki. Ez az ál­lapot sok bajnak, figyelmetlenségnek a kutforrása és mostan Nékám Ede, vidéki rendőrkapitány, felhívást in­tézett az ország összes rendőrkapi­tányaihoz, a melyben kifejti, hogy immár a vidéki rendőrséget is ál­lamosítani kell. A rendőrkapitányok ebben az ügy ben január hónapban Bu­dapesten értekezletet fognak tartani. — Czigányok összeírása. A bel­ügyminiszter elrendelte, hogy Ma­gyarország összes czigányait január 31-én összeírják. A számlálást azért ejtik meg egy napon az egész or­szágban, mert máskülönben a czi­gányok vándor természete folytán sokan kimaradnának az összeírások­ból, mások meg duplán kerülnének a statisztikába. De még igy is szük­séges, hogy a czigányok a kijelölt napon egyik községből a másikba ne vándoroljanak. A munkálatokat az országos statisztikai hivatal ve­zeti; a kitöltött számlálólapokat február 5-ig kell ugyanoda bekül­deni. — (Veszprémben is van c z r- gány bőven minden fajtából, de aztán ezek is összeirassanak lel­kiismeretesen 1) — A szívtelen anya. A nagyvá­zsonyi járás-orvos lakása előtt f. hó 3-án, goudosan beburkolva egy 2 hónapos gyermeket találtak kitéve. A csendörs^g a szívtelen anyát nyo­mozva Nagyvázsonyban és vidékén, értesült, hogy Veszprémben tartóz­kodik, mint cseléd. E nyomon ha­ladva f. bó 5-én délután 5 órakor egy helybeli korcsmáros szolgálója személyében a tetest elfogta. A bű­nös nő Szabó Zsófia kapolcsi ille­tőségű. Most a hűvösen elmélked­het tettének nagysága felett. — az amerikai kivándorlás az 1892-ik évben nagyobb mérvet öl­tött, mint az előző 1891-ik évben. Az amerikai hivatalos statisztika szerint ugyanis 1892. évi január hó 1-től augusztus hó végéig ter­jedő nyolez hónap alatt az Észak- Amerikába bevándorolt egyének ösz­ledveskedjék a két úri vendégnek, külön sorait, legjobb szivarjait felajánlotta, tu­dakolta mi legyen a jő vacäora, reggelre kávét, borlevest, vagy pörköltet paran- ssolnak-e, mert van ám itt minden, akár csak Baján vagy Kalocsán. — Kocsisunk már úgy látszik súgott neki valamit, mondja halkan Laczi Aztán folytató: | — Jaj korcsmáros ur, sok a mi dol­gunk, sietős az utunk, nem érünk mi rá itten reggelizni. Hanem fizetünk, aztán megyünk, hisz úgy látom kikötött már a komp is, a melyre úgy vártunk. De mondja csak, miben fizessek, aranyban-e, ezüstben-e, vagy Kossutb-bankőban-e, mert azt hallottuk erre alá, hogy itt már meg­■ jndult a Kossutb-bankő is. hz örvendetes hirre égni kezdtek a korcsmáros szemei, mint a Kaszás-csillag, hihető neki is hallgat valahol egy csomó Kasanti;baukója valamelyik görbe fűz­őben. ^Fiatal emberünk azonban, nehogy sza­rán fogják folytatá: Efflfl— Egyébiránt fogadja csak el még ezt a hitvány német bankét addig is, mig felderül ismét a magyarnak, mert hát elég volt már eddig. X — Bizony uraim, sok is, tört ki a lán­gold arczu csárdás. f Utasaink fizettek, aztán felká<zolődtak a kocsira, melyen minden, rendben volt, (a vasvilla is ott kalinbált ismét a hosz- I szu oldalon végig) s a korcsmáros sze­■ b-encsekivánatai közt behajtattak a kompra, H mely őket csakhamar a túlpartra vitte, ‘—Hpl eltűntek a távol ködében. Estére czéljuknál voltak, malaczpecse- - nyére várták őket. Ott maradt az egyik l jegygyűrű s cserébe érte ezer jókivánattal -tértek vissza Bajára — a mielőbbi bol- • dog viszontlátás reményében. [ Csakhogy kissé sokára lett az! A boldog karácsony kedves ünnepeire készült az egész keresztény világ. — Ba- vján alig volt azonban ezen évben boldo­gabb halandó Laczinál, ki epedve várta, I mit hoz a Jézuska neki Baranyából, mert I meg lelt Ígérve neki eljegyzéskor, hogy I ba jő lesz, majd ötét is megkeresik az ■ .angyalok sz. Karácsony éjszakáján. Meg is keresték |— két zsandár. képé­ben } a császár nevében verték az abla­kot úgy éjfél | tájon, a mikor beléptek, felszőllitották Latéi barátunkat, hogy egy negyed óra alatt készen legyen az in­dulásra. — Hová? — Majd mg|látjK: Meg is látta a városházát, hol már várt reá az öieg OsJ Sáfidnr bácsi, szintén két szuronyos, sisakos étemet angyal képében. Aztáp kocsira ültették őket i gyors hajtásban, váltott lévakkal másnap meg­érkeztek — Bétbl«bemnek környékébe. Nem, a kaloosaij börtönbe. Ott rájuk zárták az ajtót, s Hagyták őket csendben ünnepelni 8—10 napon át, mert e nagy napokban törvényatjüneb lévén, nem há­borgatta senki [se u boldog vőlegényt, se kérő-náaznagvát. Hanem az uj$v vtán annál többet hall-. gatták, zaklatták ölet bizonyos összees- küvési ügyben, melynek ők is tagjai s élénk előmozdítói Tálának, utazván erre ii, arra is, mértén* földet, vizet, Duna szélét-hosszát sfcb. Amiből persze a két ártatlan hivatalnok agy igét sem értett. Hát megmagyarázták nekik : a csárdái őrködést, a Dunántúli kirándulást s en­nek legapróbb r$sztoteit. Hasztalan, erőijték vádlottjaink, hogy hisz igaz, ők arrajáftak, de nem lázitóba, hanem lánykérőbe. Igaz mondták a jól értesült bírák, ez volt a hire az útnak, de más ám a haava, kivele ezzel, külön­ben baj lesz. — Mondtam ugf-e, te füstre-való, hogy ez lesz a vége tolondozásodnak, de te nem fértél meg a bőrödben ugjre ? Mivel semmire gm mentek velük, szem­besítették őket a>. tanukkal — a csárdás­sal, feleségével, aiftuk szolgálójával, és a kocsissal. értetődik, hogy mint bűnjel, a hosszú bácskai vasvilla sem hiányzott ezptóbbinak a kezéből. Utasaink elmonS&k mindent őszintén, a tanuk szépen rájuk ismertek, ismételtek és vallottak, mint ajkarikacsapás — egyet kivéve ; a keniény-iyaku csárdás, az vál­tig azt hajtotta, hggy ő ezeket az urakat soha sem látta; kiönben is akkor vásá­rok lévén erre is arra is, ki bírna emlé­kezni annyi ezer ember közül minden urra, parasztra, drótosra, zsidóra stb. ;— De édes jő nram, zokogo tt a fele­sége, emlékezzék csak vissza, ez a fiatal ur akart fizetni aranyban, ezüstben, né­met, vagy Kossuth-bankóban. —- Persze én voltam, de csak jó ked- I vemben tréfálőztam bátyám-urammal erő- I sité a meggyötört vőlegény. I- — Lehet, de én semmire sem emlék­szem' már, szólt a korcsmáros merően nézve erre is arra is. | Szerencséjük vala, hogy nem 49. őszén | voltak, hanem 14 évvel később, mikoron | már fnjdogált a 66-os szellő innen is, onnan is. Nagyobb ügye-baja volt a pro- ! visonuranuk, semmint ilyen aprő-csepró [ ügygyei bíbelődni hónapokon által, annál is inkább, mert akkor már annyi volt Magyarországon a gyanús egyén, mint a fűszál, tulajdonképen mind gyanús vala, örege, apraja, férfia, nője, mert mind epedve várta a készülődő nagy esemé­nyeket. Felmentették tehát Licziék | is, a bi­zonyítékok elégtelenségének alapján. Mikor mindannyian kiballagtak a ka­locsai börtönből, vendéglősünk .oda for­dul Laczihoz s mélyen a szemébe nézve és sandítva egy uagyot igy szólt hozzá halkan : — Ugyan kérem tens uram, minek tet­szett rám ismerni, hát nem látta, hogy intettem a szememmel, hogy nem, és nem, punktum. Eu uram, ha szijjat hasítottak volna is a hátamból, még akkor se is­mertem volna az urra. Ds hiszen jól van ez igy is, legalább szabadok vagyunk újra; most már csak azért is folytassuk j ugy-e ? mig elpusztul a német a nya­kunkról. Szegény öreg csárdás, soha sem lehe­tett vele elhitetni, hogy tréfa volt az egész. — Hejh uram! szokta volt mondani, tudom én a mit tudok, beszélhet nekem az egész világ, a mit akar, én tudom, hogy lesz meg járása annak a szép Kos- suth-bankőnak valaha. Ha él még az öreg, bizony-bizony a Wekerlerkoronáknak se hisz, nem hogy a sok bankó-cserélésnek hinne. Legyen neki az ö hite szerint! Bencsik János. szes száma 448,619 vagyis 32,045- tel több volt, mint az 1891-ik év ugyanezen szakában. A bevándor­lókból legtöbb esett Németországra, t. i. 93,411, a többi államokból, nevezetesen Oroszországból 49,440, Olaszországból 49,137, Svéd- és Nor­végiából 46,069, Irlaudból 42,314, Ausztriából 31,943, Magyarországból 29,567, Lengyelországból 25,051 em­ber vándorolt ki. A mi Magyaror­szágot illeti, az 1891-ik év ugyan­ezen nyolez első hónapjában csak 18,491 honfitársunk próbált szeren- I ét Amerikában, tavaly tehát a ki­vándorlók száma 8 hónap alatt 11,076-tal vagyis csaknem 60 szá­zalékkal emelkedett. Ez bizony na­gyon szomorú állapot. — Lábát törte I hó 1-én Brego- vics János közjegyzői hivatalszolga a cserhát-utczában. Elcsúszott a síkos utón s oly szerencsétlenül, hogy lába rögtön ketté törött. Állapota aggasztój amenyibeo, ba felgyógyul is, nyomorék marad. — Ugyanígy járt Varga Lajos adóhivatali szolga a lövölde téri utón, midőn a napi posta átvételéért indult a postahiva- hivalba. Állapota szintén veszélyes. — Hamis tízforintosok. Jelenleg a hamis tízforintosoknak egész tö­mege van forgalomban. Az osztrák­magyar bank a napokban az 1880-ik évből származó tízforintos hamisít­ványokból négy, tegnap pedig ötl példányt kapott. Ezeket a bamisit-l ványokat magyar oldalukon lebet, legjobban felismerni, m |g pedig arról, hogy a két asszonyfejem hiá­nyoznak a rozetták, továbbá, hogy a ,10“ szám körirata a magyar oldalon is német, végül arról, hogy a kis „10“-es számok a büntető határozatoknak szánt helyen hiá­nyoznak. — Nedvesség elleni védekezés. A közegészség ápolására alakult né­met társaság múlt havi ülésében a lakásbigiena egyik kérdésével is foglalkozott. Ortb tanár megfigyelé­seket közölt, melyeket ő oly há­zakban tett, melyeknek szomszédtel­kén uj építmények emeltettek. Ez esetekben mindannyiszor kitűnt-, akár a házsorban akár szabadon ál­lanak is azok, hogy mintán a szom­szédos uj építmény készen volt, az nj építményekhez legközelebb fekvői falak át voltak nedvesítve. Az uj épitmény megszáradásánál a sza­baddá- levő viznek egy része a ré­gibb szomszédház falába hatol az illető lakók kárára. E károkat Orth tanár rendőri szabályrendelettel véli megszüntethetni. Ha a régi és uj épület határoí falait kátrány-bevo­nattal vagy tetócsirizzel elválaszt­juk, ezáltal a nedvesség áthatolása megakadályozható volna. — A kis lutri megszüntetése. A magyar kormány végre valabára el­határozta, hogy a kis lutrit, ezen, a szegény népet oly annyira zsaroló intézményt, már a folyó év folya­mán megfogja szüntetni. A magyar és osztrák kormány a kis lutri he­lyett a külföldi államokban is úgy­nevezett osztály-sorsjátékot szándé­kozik életbe léptetni. A kormány terve kezdetben az volt, hogy az életbe léptetendő osztály-sorsjátékot magán vállalatként kezelteti. Idő­közben azonban azon meggyőződésre jutottak, hogy az osztály-sorsjátékot fontos érdekekből miudkét kormány a saját kezében fogja megtartatni. — Clevelandban (Amerika) ön­gyilkossá lett múlt decz. hó 8-án P a j d I i József ugodi illetőségű 25 éves fiatal ember. Szerelmi csalódás adta kezébe a fegyvert — Az ezüstforintosok. 1892. de­czember 31-én lejárt a konvencziós ezüstpénzek beváltására megállapí­tott határidő. Minthogy azonban egyes esetek előfordultak, hogy pénz­tárak félreértésből osztrák értékű ezüstpénzeket visszautasítottak: a pénzügyminisztérium sürgősen in­tézkedett az iránt, bogy az állami és egyéb nyilvános pénztárak, kü­lönösen a pénzügyi és a vasúti pénz­tárak utasítást nyerjenek, hogy az osztrák értékű ezüstpénzeket, tehát a Magyarországon 1868. óta vert ezüst egyforintosokat, valamint az Ausztriában az 1857. évi érmepátens alapján vert o. é. két-, egy- és ne­gyedforintosokat ezentnl is fogadják el, a mennyiben az egyes érmék a fennálló pénztári szabályok szerint forgalomképesek. Ezek az o. é. ezüst­pénzek az 1882. évi valutatörvények értelmében is addig, a mig ebben az irányban külön intézkedés nem tétetik, továbbra is törvényes fize­tési eszközt képeznek és úgy állami és egyéb nyilvános pénztáraknál, valamint a magánforgalomban is fizetésül teljes értékükben elfoga- dandók. — AZ Uj pénz. A pénzügyminis- : tér az összes törvényhatóságokhoz megküldötte hirdetményét, me.lyben az összes uj pénznemeket ismerteti. A rendelet hangsúlyozza, hogy ez idő szerint úgy nálunk, mint Ausz­triában csakis 20 koronás arany van forgalomban s a többi uj pénz for- galombahozatalának határidejét a mi­niszter újabb rendelettel fogja tu­datni. Ez azért fontos a közönségre, bogy esetleges csalásoktól óvakod- hassék. — A kivert ezüstkoroná- sókból az első küldemény a múlt héten érkezett Körmöczbányáról a pénzügyminisztériumba. A körmöcz- bányai pénzverőintézet most már hetenkint körülbelül 100.000 darab ezüstkoronást fog szállítani, forga­lomba azonban e pénzek csak már- czius hónapban jönnek. — Marhalevelek kezelése. A bel­ügyminiszter mait évi 88791 sz. intézkedésével szigorúan elrendelte, hogy a marhalevél űrlapok a köz­ségekben zárt szekrényekben őriz­tessenek, mert több esetben bebi­zonyult már, hogy a más helyeken tartott űrlapok el-esztek és hami­sítványokra használtattak fel. — A fösvény. Caracaban (Romá­niában) a napokban halt meg egy öreg görög, a ki egész életén keresz­tül csak alamizsnából élt. Röviddel halála előtt magához hivatta fele­ségét, kinek megkellett esküdnie arra, hogy öreg, piszkos kabátját, melyet busz éven keresztül viselt, vele együtt a sirba teszi le. Az öreg ezután nemsokára meghalt. A te­metés előtt, midőn az asszony a rongyos kabátot a koporsóba akarta tenni, egy jelenlevő kereskedő ész­revette és tudakozódott, hogy mire való ez a különös tett. Az özvegy I esküjére hivatkozott, mert férje ki vánta ezt igy tőle. A kereskedőnek feltűnt az eskü és biztatta az asz szonyt, hogy nézze meg a kabátot, mert egy ilyen kívánság nagyon gyanús. Az özvegy engedett a biz­tatásnak és fölfejtette a kabát bélé­sét, mire legnagyobb bámulatára 350.000 frank értékű értékpapírra bukkant. A zsugori ember sirba akarta vinni a pénzét is. — A betyár halála. Bakonyi Hor- vát Jóskát, a Dunántúlnak ezt a hirhedt rablóvezérét is utolérte végre sorsa. Évek óta garázdálkodik már Horvát, különösen Somogymegyében és mintha ördöge lett volna, a csend­őrök soha se tadták kézre keríteni. A lakosság körében már-már mint valami mesebeli rossz szellem sze­repelt; hire járt sokszor, hogy el­fogták, sokszor, hogy meghalt, meg­ölték a czinbostársai, és másnap is­mét jött a hir, hogy a vidéknek egy másik részében követett el rab­lást Bakonyi Horvát Jóska, har­madnap megint másutt termett, a nélkül, hogy a csendőrök csak nyomára is jutottak volna; czin- kostársait elfoghatták, vallathatták, a vezérnek baja nem esett. Most azonban mégis utolérte a sorsa A három év óta körözött rablóve zérnek Baksay csendőrföhadnagy, Po tony, somogymegyei községben ju tott a nyomára és csendőreivel ül dözóbe vette; nem egykönnyen le hetett végezni a vitéz betyárral élve nem akart üldözői kezébe ke rülDi; rálőtt a csendőrökre, el is találta egyiküket, Németh György szigetvári csendőr súlyosan megse­besült a betyár golyójától. A kö­vetkező perezben Baksay lőtt, és Bakonyi Horvát Jóska szivén ta­lálva, holtan terült el a földön. — Jégvágás villamosság segítsé­gével. Canada északi paitjain, ahol nagyban foglalkoznak a jég beszer­zésével, a jövő téli évszakban uj el­járást fognak alkalmazni a jégvá­gásra ; e czélra aczélsodronyokat akarnak használni, melyek a dina­mók árama által izzásba hozatnak. — Vízhatlan czementmunkák. A „Centralblatt für die oesterr. Papier­industrie“ javasolja, hogy a falazott víztartók belső díszítésére szolgáló czementet sej tsző vet-rostokkal ve­gyítsük, miáltal a díszítésben haj­szálrepedések keletkezése meggátol­tatnék. Ezen eljárás, hatásában is, a már ismert módra emlékeztet, hogy az idők folyamán vizhatlansá- gnkat vesztett cementmedenczék sűrítése végett, azokba fürészport teszünk ; ez utóbbiból levált egyes sejtrostok a hajszálrepedésekbe jut­ván, azokat betömik, minthogy azok a víztől megdagadnak. — Megfagyott. Újhelyi Gábor b.-furedi lakost megfagyva találták f. bó 3-án reggel a b.-füredi útban. A holttestet Veszprémbe hozták és 4-én felbonczolva, az orvosi szakvé­lemény szerint a szerencsétlent út­közben érte el nebézkór-betegsége s ez állapotban fagyott meg. ... - , — Szülök figyelmébe.. Veszprém város és vidéke zenekedvelő közön­ségét ezennel értesítem, hogy zon­gora játékban a legalaposabb oktatási adok. Miután e téren évek óta mű­ködöm, ajánlom zongora iskolámat a m. t. szülök jó indulatába. Ette- kezbetni velem naponként iskola- u'cza 598. szám alatt. Tisztelettel: Rapaics Rómeóné. — Szemerey J. azelőtt Wurda és társa utóda fűszer-, csemege- és magkeres­kedésében Veszprémben, egy jó házból való fiú tanoneznak felvétetik. Xrcd.a,lom.. — Könyv Oroszországról. Már évtize­dek óta s igy napjainkban is a czári birodalom felé irányul a figyelem, a für­késző tekintet: a politikumé, a pénzvilág emberé, a kulturférfiué és az emberbaráté. A táviró minden nap hoz valami hirt e lomha tömegóriás belsejéből: hol Ínsége­sek borzasztó nyomoráról, hol a chauvi- nizmus és fanatizmus által üldözöttek jaj­kiáltásairól, hol iszonyú dörejjel felrob­bant dinámitról. Mily érdekes az események e gazdag tömkelegéből teljesen hitelest, az őszinte valót megtudni, a mint ezt egv okos elme közvetlenül megfigyelte, meg- hányta-vetette és leírta! Ezt tették Usz- penszkij G. J. és Terpigorjeff A. N.; az előbbi naplojegyzetek alakjában elbeszélte a parasztság el züllését, a másik pedig megírta a nemesség elzüllósét. E két külön munkából készítette Samson-Him- melstjerne H. nagy érdekű müvét. „A parasztok és nemesek el züllése Oroszor­szágban* czimen, mely most kiválóan gondos fordításban előttünk fekszik. A magyar közönség bizonyára ép oly mohó érdeklődéssel fogja olvasni, mint a hogy olvasták másutt sok ezren. A politikust,! a közgazdát, a sociologust, de nemcsak a > - szakférfit, mindenkit érdekelhet a kitűnő^" ‘ munka, mely ritka eleven, szingazÜag tollal, legtöbbször szatirikus éllel adja elő, vagy sejteti, mikép kaptak lábra Oroszországban a mai állapotok, miként történhetett, hogy egy részleges rossz termés borzasztó éhínséget teremtsen, miért kellett az erkölcsi hibákba sülyedt földes- luraknak és póroknak, kik nem találhatták bele magukat a jobbágyság megszűnése után támadt uj helyzetbe, elzülleniök. A köny briliánsai világítja meg a közigaz­gatási, pénzügyi, igazságügyi, hadügyi, oktatásügyi stb. viszonyokat, hol a hiva- \ talos szobába, hol az utczára vagy me­zőre, hol a bizalmas családi körbe, vagy egyébb gyülhelyre vezetve az olvasót; itt szellemes apercukben gazdag elmél­kedés, ott a szereplők könnyed, friss me­netű diskurzusa alakjában. A fordítás, mint mondtuk, nagyon sikerült, az orosz sajátos viszonyokat megjelelő kifejezések­kel jelesen küzdött meg, mindent érthe­tővé téve ; a kiadó Athenaeum-tarsíi ■ 1 pedig igen szépen állította ki a munkát (a címlapot az orosz hármas színekben), a melynek első kötete 260, a második 4l3 lapra terjed. Az egész becses mü ára 3 írt 60 kr. — Az Athenaeum Írod. r.-társaság kia­dásában három ifjúsági irat jelent meg — a karácsonyi könyvpiaczon — mely való­ságos eseményszámba megy, mert ily diszes kiállítás mellett, annyira olcsó áron egyik hazai vállalatunk sem bocsátott piaczra eleddig úgy alaki, mint válogatott szellemi tartalomra nézve annyira becses és gyönyörködtető ifjúsági müveket, me­lyek az érdeklődést annyira felkeltenék és színes képeikkel a figyelmet annyira le­bilincselnék és gyönyörködtetnének mint I ezek. — A. megindult cyclus első kötete iDerek Ferkó történetével foglalkozik, mely Marry at kapitány hires müvéből vau iro­dalmunkba átültetve. Ha valamiből ta­nulni, épülni lehet, úgy e könyv az, mert ebből a fejlődő ifjúság a nemes, egyenes, Ijellemszilárd gondolkozás mellett meg­tanulhatja, hogy önerejéből szorgalmával, becsületességével a szerencse és jólét leg­magasabb polczára juthat — e mellett — mint a fény mellett az árnyék — élesen vannak feltüntetve azon társadalmi hibák és bűnök, melyeket kerülnie félnie kell — szóval a könyv mindegyik fejezete va­lóságos életiskola, mely az érdeklődést folyton éberebben szítva minden jó és nemesre buzdít, oktat és ösztönöz. Az átdolgozó: Donászy Ferencz jónevű írónk kitűnő tolla, világos, szingazdag stylbe és oly mesteri formába öntötte e művelj hogy nemcsak a serdülők értelmi körét elégíti ki teljesen, de élvezetes olvasmányt nyújt az érettebb ifjúságnak, sőt a fel­nőtteknek íb. — A kiállítás dísze, a hat finom kivitelű színes kép, minden könyv­tárnak és asztalnak elegáns díszévé teszi e könyvet, melyet hallatlan olcsó ára I frt 20 kr = (2 korona 40 fillér) mindenki számára könnyen megszerezhetővé tesz. — Az ón Újságom újévi száma, Pósa Lajos szerkesztésében, diszes kiállításban s változatos, gazdag tartalommal jelent meg. Sebők Zsigmond nyuliskolába vezeti a gyermekeket s mesél nekik nyuszikák­ról olyan bűbájosán, mintha valami kis tündértől hallotta volna. Herczeg Ferencz „Az új nevelő* czimü érdekes elbeszélést kezdi meg. Tolnai Lajos,'Eudrődi Sándor, Tabory Róbert és Pósa bácsi gyönyörű elbeszélésekkel és versekkel kedveskednek a gyermekeknek. Az én Újságomnak ez az első száma mintaképe annak, hogy miképpen kell a gyermekeknek Írni. — Ajánlani fölösleges, csak annyit mondunk ; nézze meg ezt a számot mindenki, a ki­nek gyermeke van. Előfizetési ára negyed­évre 1 frt. Előfizetési pénzek küldendők Az én Újságom kiadóhivatalába. — Heine diszkiadása. Az olvasó kö­zönség nagy részének nagy gyönyörűsé­get fog szerezni, hogy magyarul olvas­hatja Heinét, ezt a csodás fantáziájú, nagy­eszű geniális poétát. Eadrődi Sándor, a poéta, föllelkesedett és lefordította a Dalok könyvét. A mint egymásután kö­vetkeznek a versek a Buch der Lieder-bou, által tisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom