Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-01-07 / 1. szám

Veszprémi Független Hírlap. \ asuti forgalom. Összes volt orszáj gyűlési képviselőinek működése. Berzsenyi szobor leleplezési ünnep (1860.) Fö és alispáni jubileumo Milyen volt a közigazgatás 55 é vei ezelőtt, s milyen ma? A n( vallásossága, erkölcsei, muukaszer retete. Ki volt nagyobb ? stb. f események hű rajzokban leszne visszaadva, a mint történtek; ig a bennük szereplők tettei, vise dolgai. Azt hisszük, niDcs oly en-f1 V eszprémmegyében sem, kit e^1““ * nem érdekelne, mert bent* Sk igaz tükörben egy feri^J. sz za, eseményét, intézőit * * fpff pet, a mint az gondolkodott, fejloj dott, dolgozott és n*gadva lett a nagyobb események hatása alatt. Előre felhívjuk | f közönség ér deklódését e nagy mire, mely haszj nos forrásul fog. szolgálni egykoj somogyi történetek megirójának, aj érdeklődőknek pedig érdekes olvas­mányul.^ ________ Far sang. — Tánczczal egybekötött hang­versenyt ren dez a helyi főgymnaziűm ifjnsága sególyző-egyésülete javára f. • hő 31-én a vármegyeház nagyter­mében. Kezdet« esti fél 8 érakor. Személvjegy 1 írt; karzatjegy 1 írt; deák-jegy 40 kr. Felü[fizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztalak. — A hangverseny műsora: 1. Les sylphes des Bois. Bachertöl. Zongorán előadja Könozöl József Vili. oszt. tanuló. 2. .1 rom- badölt templom. Grelltöl. Előadja a főgymnasinmi énekkar. 3. Faust.i Alardtól Hegedűn iátszsza Scherer | Gyula ur, zongorán kiséri Könczöl József Vili. oszt. tanuló. 4. Népda­lok: Hubertol. Előadja a fógymna- eiumi énekkar. 5. Rondoletto origi­nal. Remusattól. Fuvolán játszsza Ösolnoky Ferencz VHI. oszt. tanuló, zongorán kiséri Jánosi József VII. oszt. tanuló. 6. Éljen csárdás. Ried- ley Ki.huetól. Hegedűn játszsza Sche­rer Gyula ur, zongorán kíséri Kön­czöl József Vili. oszt. tanuló. 7. Dalra fel! Induló Abttól. Előadja a főgymnasiumi énekkar. _ -^l'Á Pápa és vidéke fiatalsága a pápai korcsolya-egylet javára 1893. 'r,lÍvi január hó 21-én szombaton, Pá­pán,, az Arany-Griff szálloda díszter­mében zártkörű korcsolya-bált tart. Kezdete esti 9 órakor. Jegyek vált­hatok a meghivő előmutatása mellett j a bál napján egész nap a rende­ző-bizottság pénztári helyiségében (Arany-Griff szálloda). Jegye^ ára : Személyjegy 31 írt. C-a] adj egy két személyre 5 frt; három személyre 7 fit; 4 személyre 9 frt. Ülőhely az erkélyen 3 frt. Rendező-bizottság: Bárő Bothtner 'Béla, százados, elnök, Körmendy Béla elnök, Hanauer Zol­tán alelnök, Vaszary Béla, főhad­nagy, alelnök, Battenberg Lajos tit kár Freiszberger Gyula ellenőr, ltf gxily Dezső háznagy, Krancsák Jó zsef pénztáros. _ A városi sz'flények javára i hó 14-én a P'enitsek-féle kávéhá: helyisé^11 házias jellegö zártk0n fán*‘es,ély reudeztetik. A tánczi-s i-ty kezdete esti 8 órakor. Belépti f jegyek személyenkiut 50 kr., csa ládjegy 1 frt 20 kr. — Felülfize tések köszönettel vétetnek a jóté­kony czélra és hirlapilag nyugtáz tatnak. — A pápai kereskedő ifjak önk köre által múlt hó 25-én megtartott estély, melyen Lasz Samu győri hírlapíró |A rovarokról“ eziroil dolgozatát olvasta fel, kitünően si­került, A felolvasást táncz követte, melyen az első' négyes’t 60 pár tán­czol ta. A polgári társaskör decz. hó 31-én teaestélyt rendezte­tek, mely kitűnően sikerült. ÁI- arczosok stb. felhaugolták a ke­délyeket. Az estély reggelig tar­tott. Tánczolt az ifjúság hévvel, ví­gan, minden bút, bánatot eldobva magától, lépett be az uj évbe, mely­től többet vár, mint az elmúlt vi­szontagságos ó évtől. Ott voltak : asszonyok: Abelesz Miksáné, dr. Fodor Mihályné, Weisz V. Mérné, Breuer Gáborné, Paskesz Mérné, Hirscbfeld Izidoráé, Hirchfeld Bélá- né, Deutsch G. Sándorné, Wessel L’pótné, dr. Spitzerné, Wessel Sá- muelné, Tauszig Mino, Hoffman Sámuelné, Krausz Józsefné, Rápoch Sándorné, Diener Sándorné, Rothau- äer Ignáczné, Stern Emilné, Schwarcz [gnáczné, dr. Rosenberg Lajosné, dr j Etosenberg Jenőné, Lengyel Súndop£| aé, Berger Sámuelné, Wójsj^wT Manóné, Policzer Áyíu^bé, Mátrai I jászlóoé, dt —ttéthiné, Lőwenfeld 1 loachiü» - • Leányok: Deutsch [inka, Wessel Klotild, Wessel Paula, !Veisz Szerike, Weisz Vilma, Weisz Aranka, Weisz Zseni, Rotháuserlrma, Paschkesz Fanni, Zoller Malvio, ichwarcz Irén, DienerSzera, Schulteisz 5z. Neuman k. a. (Grácz.) Blau Te- éz, Lengyel Irma, Berger Irén, bál egyike lesz a saison legsikerül­tebbjeinek. — A kiadott meghívó ez: A veszprémi korcsolyázó-egye­sület 1893. évi január hó 21-én a vár­megyeház nagytermében saját pénz­tára javára zártkörű jelmez-estélyt rendez. Belépti díj: személyjegy I irt 50 kr, C3aládjegy 2 személyre 3 frt. azontúl minden személy még 1 frt. A jelmezben való megjelenés nem kötelező. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók Krausz Ar­min fia könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. A b.-füredi önk. tűzoltó-egylet saját pénztára javára, miut már la­punkban is jeleztük, m. hó 31-én zártkörű tánezestélyt rendezett, s melyre úgy a helybeliek, mint a környékbeliek is igen szép számmal jelentek meg. A hölgyközönség oly szép számú volt, bogy mindnyájuk nevét sem a hely, sem tudósítónk ereje nem képes felsorolni. A jelen voltak a legvidámabb hangulatban lejtettek át az 1892. évből az uj 1893. évbe. A többek között jelen voltak: Bedegi Gáborné, Blumenfeld Sarolta (A rács). Bocsor Sándoroé, Csonka Jánosáé és leánya Lidia, Chepely Imréné, Darab Gyuláné, Egyed Jul- csa, Falusi Károlyné, Fejes Julcsa (Arács), Gyapay Nándorné, Geller Laura, Gelencsér nővérek, Hutter Laura, Herczeg Imréné, Horváth Zsigmondné, Horváth Józsefne és leánya Eszter, Kohn Liua 1 (Arác<), Kováts Jáoosné és leánya Lina, Ke­nyeres nővérek, Kenyeres Pálné és leánya Lidia, Kenyeres Józsefné és leánya Lidia, Mészáros Lidi (Arács), Oblatt Sámuelné, Oblatt Irén, Odor Józsefné és leánya (Nagy-Pécsely), Páder nővérek, Pfuhl nővérek, Spi­tzer Mórné, Sel'ey Jánosné és le­ánya Amália^Siskei Julcsa, Somo­gyi Vilmá7_Somógyí'ZVuSa, -Gchaltz Antalné, Schultz Tera, Somogyi Gá- boroé és leánya Eszter, Tóth Lidia (Alsó-Eörs), Varjas Julcsa! (Arács), Varga Józsefné, Varga Vilma st.b. Felülfizettek: Méltóságos Varga Imre nyugalm. ezredes, Ngos Écsy László kir. tanácsosi Somogyi Zsig- mond, Somogyi Lídia, Somogyi Pé­ter, Lichter Adolf, Spitzer Mór, Hirscbfeld Sámuel, G/apay Nándor, Wild Péter, Hoppe August, Drechs­ler Zsigmond egyenkint 1—1 frtot; Barcsay Boldizsár jegyző, Nánay Sándor, Holczer Ignácz, Müller Jó­zsef, Hutter N„ Páder Lörinczné, Amancsics Antal kapitány, Gorcsek M ii ly (Veszprém), Oblatt Sámuelné, Dblatt. Rudolf, Spitzer Mórné, Schultz Antal, Sveida Ferencz és Kozma futván egyenkint 50—50 krt. A jószivü felülfizetőknek köszöné­st nyilvánítja a jótékony czél te- rintetéből a rendezőség. r. I. ÚJDONSÁGOK. — A veszprémi korcsolyázó egy­let saját pénztára javára f. évi ja­nuár 21-én jelmezes bált rendez. A rendezőség élén Rainprecht Antal jószágigazgató ur áll, mi elég ga- ranc/ia arra nézve, hogy a megye­ház nagytermében tartandó jelmez­— Hírlapunk szerkesztőjét Kom- polfhy Tivadar urat, Jőb fiát vive vissza Fiúméba a tengerészeti aka­démiára, 44 kilométernyire Fiúmétól Fuzine kicsi állomáson elhavazta a hó f. hó 2-án reggeli 4 órakor s azóta ott vesztegelnek elzárva a világtól, táviratilag érintkezhetvén csupán. Szerkesztőnk, távirati ér­tesítése szerint, valószínűleg 3—4 nap alatt, ha ugyan újabb havazás és vihar be nem áll, menekülhet a zár alól s Jóh fiát elhelyezve Fiú­méban, visszaérkezhetik aggódó csa­ládja körébe. — Eötvös Károly képviselő ur, az ®rsz. függetlenségi és 48-as párt elnöke, pár nap óta beteg. — Szi­vünkből kívánjuk jobbulását! — Gyászhir. Snlyos, enyihthetlen csap is érte a közbecsülésben álló Vizner-családot: özv. Vizner Ida férj. Kapcsándy Károlyné egyetlen gyö­nyörű négyedféléves, fiacskája hirte­len difteriliszben történt elhunytá- val. — Enyhítse a család, az ifjú anya rettentő fájdalmát a Minden­ható ! —I A halálesetről a család által kiadott gyászjelentés igy hang­zik : Özv.l Kapcsándy Károlyné szül. Vtznr.r Ha mint édes anya, özv. Veégh Istvánná mint déd-öreganya, Kapcsándy. Károly és neje Márky Ilona, Vizner János és neje Veégh Anna mint nagyszülők, valamint gyermekeik: Visner Ilona és Vizner Jenő, fájdalomtól sújtott szívvel jelentik, felejthetetlen kis fia, illetve dédunokája, unokájuk és öcscsük . Kapcsándy Endrének f. hó 5-én dél­után 3 órakor, életének 37i évében történt gyászos elhunytát A meg­boldogult 111 halott hült teteme f. évi jaDuár hó 7-én délután 3 óra­kor fog az evaug. vallás szertartá­sai szerint a veszprémi alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Veszprém, 1893. január 5-éu. Legyen neki könnyű a föld! — Közlekedési akadályok. A hó­ja-rág- an már olyán~jilibát rögtönzött, vihógy Budapestről Szé­kesfehérváron át közlekedő vonat Martonvásái'l mellett fennakadt. — Csütörtökön a soproni postaigazga­tóság reodelejtére a fehérvári pós'a kocsin indíttatott meg Lepsény, Moór éa Várpalota felé. így hozzá juthattunk fehérvári levelezéseinkhez. A helyzet ájzonban csak tegnap, pénteken javulti meg, a mennyiben a keddi fővárosi! postavonat Székes- fehérváron át (délután 3 órakor Veszprémbe órtiezett s igy, úgy látszik, a közlekedés egyelőre biz­tosíttatott — Délelőtti tanó rák a középisko­lákban. Miniszteri rendelet érkezett a középiskoládhoz a közoktatásügyi m. kir. minisztertől, melyben felszó­lítja a tanári karokat, hogy terjesz- szenek fel a kormányhoz indokolt véleményes jelentést aziránt, nem óhajtják-e, vagy a helyi viszonyok­I hoz képest nem tartják-e szükséged­nek, hogv az előadások csak a de előtti órákban legyenek; délután legfölebb szépírás; torna, gyakorlal- irás, rajzolás lenne egy órában. || esetleges változtatás 1 természetesen csak a jövő iskolai évben lépte él ctbc« — Uj vígjáték. Mangold Gusz­táv, kit olvasóink lapuok révén U ismernek „A s o Äs“ czimü egyfií- vonásos eredeti vigjátékat a székes­fehérvári szinház' igazgatója elő­' adásra elfogadta. A'darab, melyefea '! székesfehérvári köiönségl érdeklődés­sel vár, még e hó folyamán keiül színre. < ; I — Az angolhölgyek által e hó 9-ére tervezett tánczkisárlet elma­rad bizonytalan időre. Oka ennek az a körülmény, hogy a növendékek között járványszeriileg- lépett fel, a difteritisz, mi miatt az előadások;h beszüntettettek. — Színi előadás. Az iparos-ifjú­ság vizkereszt napfán ‘megismételte a „Tót leány“-t, a mely alkalommal a terem ismét zsúfolásig megtelt. Kalapot emelünk »műkedvelők elét', a kik mindegyike gyönyörűen oldotta mega feladatát. Áezépszámu közön­ség arról győződött meg, hogy iparosa­ink az önképzés utjin nagyon szépen haladnak előre 1 hogy így | beteg- segélyzés ügye is oagyon szép len­dületet fog nyerni: azt a tnbst el­ért anyagi siker bittositja. ![ — Állami szőlő-és faiskola Ti­hanyban. A fóldmiytelésügyi minisz­ter a tihanyi apátságtól 22 hold szántóföldet bérelt ki tizenkét évre szőlő- és faiskolatelep czéljaira. A munkálatok — mint tudósitóök je­lenti — már a tavaszszal megkez­dődnek Molnár Istvfn, a budapesti vinczpllérÍ3kola igasga tójának fel- ügyelete alatt. — Adományok. Devics . József apátkanonok a városi szegényház részére 100 frtot küldött városunk polgármesterének, Bezerédj Viktor dr. miniszteri tanácsospedig szegény gyermekek fölruházáslra 10 frtot. Ezen kegyes -adományokért lapunk utján is hálás köszönetét mond Kováts Imre polgármster. — Hálaadó istentisztelet. A Syl­veszter-estélyén tartatni; szokott is­tentiszteleten, a melyet dr. Rédey kanonok-plébános végzett, nagy számit közönség vett riszt.. ^ — Megyebizottsági ü'és volt e hét elején. A közlekedői akadályok miatt a vidéki tagok mm jelenhet­tek meg. — Irgalmas sziveit Festetich Tassilo gróf és herczegijneje részint készpénzben, részint ráhaneműek- ben 300 frtnyi karácson}! ajándékot osztatott ki deczembei 25-én a keszthelyi és polgárváros szegények között sa keszthelyi irgámas nővé­rek zárdájában tartott karácsonyi ünnepély alkalmával. A grófi pár e nemes tette nem szorulldicsévetre. — A pápai főiskola áthelyezése érdekében a komáromiak tnemoran­Szombat, jan. 7. Bbe e tárgvbm MP Gáborhoz, a dunántúli eevhá kerület elnökéhez, aki | kért^eud ■Bi közgyűlést Szé Restejérvárra hívta össze és annai, tüztaernkiPJT1 Uífpriliu k‘lenc*edikét tűzte lu. A közgyűlésnek egyetlen tárgysorozata a pápai főiskolf* le lyezésének ügye lesz. A közgyük azonban nem hoz érdemleges Lhí- rozatot, 'hanem az ügyet, eldöntés ‘ végett, az egyházi gyülekezetek gvQ- lése elé terjeszti. Hány hét lesz a farsangot teljes hét áll a mulatni vágyó fia­talság rendelkezésére. Elegendő idő arra, hogy egy csomó pénz a zené­szek birtokába jusson. — Vitorlás szán. Kiss József, a keszthelyi csónakázó- és korcsolyá­zó-egylet buzgó parancsnoka, saját, találmányu vitorlás szán készítésén fáradozik. A szán a napokban már teljesen elkészül I ráteszik a Bala­ton tükörsima jegére, hogy kedvező szél'el a jégsport hívei próbaszáuká- zást tehessenek a Balaton egész hosszában és szélességében. A vitor­lás szán jégre bocsájtása elé na^y várakozással néz a keszthelyi snort- világ. — Uj sziget a Balatonban Nem holmi rémséges földrengés folytán keletkezett a Balatonban ez uj szi­get, hanem gyarló emberi kéz hozta létre. Keszthely város kívánságára Hencz Antal építész az uj sziget mestere, ki pár évtized előtt a Ba­laton keszthelyi öblében már épített egy szigetet, melynek használható­sága jónak bizonyulván, most e°y 2-ik sziget építéséhez fogtak, hogy Keszthelynek 2 szigetfürdóje legyen már a jövő nyáron. És ez uj sziget alkotás most, hogy a hideg tél ke­mény jégtáblát vont a Balatonra, nem is megy oly nehezen. 30—40 szekér hordja naponkint a kavüáó^ homokot stb. a jéghátán be a Ba-, latonba, a régi szigettől délre, hol a jégbe vágott nagy köralakú lékbe hányják. Több napi munka után, midőn a nagy lék már elnyelt vagy pár száz szekér kavics és homok anyagot, kezdett jelentkezni a szi­get, mely most már napról-uapra mindegyre nagyobbodik s Hencz A utal rajta van, hogy a sziget ad­dig elnyerje a kívánt nagyságot, míg a jég hátán könuyeu hozzá­férhető. Mihelyt a.jég eltakarodik, a sziget körfalat kap. Hí ír*/ An tal már tudja a módját, hogyan!? Az­tán reá lesznek helyezve a szigetre körös-körül a fürdő kabinok. A fürdő vendégek majd csak bámulni fognak az uj sziget láttára, mely modernebb lesz testvérbátyjánál. — A balatonvidéki filloxera-suj­tott lakosságnak létfentartása, illetve megélhetésének biztosítása érdeké­ben a fö'.dmivelési miniszter a „Zv lamegyei Gazdasági Egyesületihez intézett leiratban olyformán intézke­dik. hogy a Balatonmejléken elpusz­tult azon szőlők talaját, a hol* a szőlömivelés föntartása, sein szén­iámét simultak, mintha egy erősebb aka­rat, az önuralom parancsszavának enge­delmeskedtek volna. (Folyt kör.) •vagy német bankóval? (Igaz történet a 60-as évekből.) Napjainkban, mikor a valutát, meg a koronát, meg az nj aranyokat ölj gyak­ran emlegeti or, szegény filister, minister egyaránt; mikor a szegény hivatalnok fütül-fátul kérdi: Miben kapjuk a fizetést, koronában-e, avagy csak régi közös-ügyes, két ábrázatú szerény bankóban, — mon­dom e lázas, pénzcseíélö napokban meg- megajul emlékemben n.&Q-ae év^k^gjején uralgott hasonló lázas állapot, mikor (veszprémi kis diákkoromban) szintén ilyen pénz vált s ág iftfma ütött be szép Magyar- országon, mikor azonban nem a pénzbőség okozta volt a iázt, hanem ellenkezőleg — a pénz, — főleg az aprópénz szüksége, a miért aztán felnégyelték az 1 forinto­sokat, hogy aprópénzt teremtsenek, úgy, ahogy lehet, sőt a veszprémi nagykeres­kedőházak (Wurda;^5chfl, Butner stb.) saját pecsétjüket nyomtak rá egy darab kis kéregpapirra s a matftk oldalára rá- irfüo. 5 ar., 10 kr., 20 kr., ezzel fizettek vissza a vevőknek, akik Viszont pár nap nmlva vissza jővén azüzietbe^trefálkozva kérdezték: Mivel zé sse k/v n é m e t k ó v- a 1-0, magyar b a & ó v a 1-e, értvén ez utóbbi.alatt a fent említett jó kereskedő házak apró assignátáit, melyek­nek csakhamar nagyobb hitelek _ kele­tfi k lett, miafc a szennyes n^meí' bankó­nak, xaelyrőL^# sneagták erre is>arra is, hogy nem sokáig éktelenkednek mafy, a mint kiharanyozták a német beamte- reket (a tűztorony lélek harangját alj mikor elindultak Gsaszláu felé,) úgy kiharangoz- ziiK a német pénzét is és beáll a Kossuth- világ újra. — a Kossuth-bankóval. Hejh, de jól járt, a ki jól eldugta őket rag alá, írnek ere, odvas fűzfába stb. efféle jó Helyre, gazdag ember lesz most, mert már kitűzték a nem- r#tí zá&zlót, :: m2 te az van fölirv a, hogy pyggt a meg virradt néki 60-han Igen bizony, igy beszélték ezt egész Me- zöfőldün, legkivált Euyingen, M.-Komá­romban, meg Szilas-Balhás vidékén azok, kik az akkor még hires veszprémi buza- piaczról jöttek haza, Felső-Dakán, Alsó- Dakán, Kenésén, Bozsokon át, a hol pe­dig tudvalévőleg akkoron még jő bort mértenek, mert nem vala meg még a neve se a filoxérának; a jó bor pedig ébresztője a fantáziának, ez ismét ébresz­tője a politikának, a mivel akkor mioden ép kezű, nyelvű ember folyvást foglalko­zott nton útfélen, de kivált a jő magyar csárdák derék magyar korcsmárosai, a kik iudva levő dolog, Turiu felül várták az üdvösség napjának felvirradását — bem Jeruzsálem felől, mint a mai csár­dák ||g pálinkás zsidai. Hogy ez a Kossutb-láz nem csak Bala- lűn_vide'lién nralgntt. hanem szeles Mn- gyarországon, Erdélyben, Bácskában egy­aránt, arról meggyőződtem én akkor apró kis diák ember, ki is kikopván az akkor még csak 4 osztályú veszprémi kis gym- nasiumból — Bajára vetődtem a főgym- nasinmba, melynél átéltem a provisorium haldoklását és a 48-nak újjászületését — 67-ben. Sok szomorú eseményre emlékezem ezekből a mozgalmas évekből: hogyan vitték el a legbékésebb urakat Zomborba, Kalocsára, Jozsefstadtba! hogyan csem­pésztük szét mi rebellis diákok a Dunán becsempészett .Függetlenségi harcz törté­netét* az egyes megrendelő urak szá­mára; hogyan alakult a Klapka-Iégió, meg egy másik sokkal szetágazóbb társa­ság Magyarország felszabadítására stb. De estek mulatságos dolgok is, melye­ket zsandárral, finánczczal, spiczlikkel szándékosan rögtönzött akkor az elkese­redett hazafi utón útfélen, s egész vidé­kek jót nevettek aztán a német felsülé­sén, e közben azonban néha megfordítva sült el a tréfa, s a rendezők itták meg I keserű levét, mint az alább közlendő esemény mutatja. v^Vidám derült őszi napok jártak 64 végével Bácska-szerte, az uj borral for­rongó uj remények nem egy ember lelké­ben a legédesebb álmokat ébresztették fel. Kétszeres volt F. Laczi fiatal úri barátunk boldogsága, ki Baja város köz­hivatalánál véglegesítést nyervén, beteljesedéshez közeledni látta szive régi vágyait, melyeket egy vizen'ú'i b irányai előkelő család egyetlen sz tanyának bájai ébreszt-tlek volt már évek elölt ábrándos lelkében. F. Laczi különben egész felső Bácská­ban ismeretes volt kifogyhatlan éleiéiről, poinp.'is tréfái'ól, 8 ezért nem volt szüret, nem névnap, eljegyzés, lagzi, bál, honnan őt kihagyták volna, mert a hol' ő megje­lent, ott a siker, a vidámság ébren tar­tása — akar 3 napon át biztosítva volt. Bmllit tebát az öreg Cs—vich Sándor árvjszéki ülnökhöz s a köztiszteletben álló öregurat felkéri a legszebb tisztségre — a násznagyságra. — Ideje is öcsém — kezdi mosni az öreg ur Laczit, — hogy már eszedre térsz valabára. áztán merre s kihez men- nénk. he ? — Csak ide át Bartaszék mellé — Mariskáékboz. — S nem gondolod te szeleburdi, hogy kikosaraznak, mert megérdemlenéd ám, én magam is azt vallom, még a szép lányok előtt is, tudod. — Jajh kedves Sándor bátyám, csak most segitsen dűlőre, csak most álljon mellettem, mindenre fogadom, ígérem, hogy oly komoly, ha kell oly alamuszi leszek, mint egy tót Fajankó, soha nem járt még komolyabb kérővel, mint én leszek, csak segitsen mielőbb a boldogság révébe. — Te és komolyság — el sem tudom képzelni, hogy és meddig állanátok ti együtt. S aztán mikor iodulnánk ? — Holnap korán reggel, a legjobb gyorskocsit, már lefoglaltam, ha a Sükősdi réven átjuthatunk, reményiem, már mint vőlegény fogok holnap ilyenkor bátyám­mal beszélgetni. — Jó, készen várlak, 4-kor indulhatunk. — Köszönöm, 3-kor itt leszek. Csakugyan úgy lett, már reggeli 4-kor vidám csengéssel hajtatott ki egy gyors­kocsi a sz.-l9tváni vámháznál Bajáról fel — Kalocsának tartva. .Idején elérték a rév előtti csárdát, de a komp (látták már félórával előbb) épen átmenőben volt, várhattak pár órát, míg vissza vergődik. — Na ez baj, a ki áldója van, — türel­metlenke tik a repülésre kész vőlegény; — de legalább jól megebédelünk addig, mig vissza jön az a Noé bárkája;~ aztán megtudja kedves Sándér bátyám egy jó gondolatom is akadt,|| az itteni csár­dás tüzes Kossuth-párti, jó lesz meg- tréfalni, hadd legyen) neki is egy-két jő napja. — Na ugyan sokáigítartott a komoly­ság, mit tegnap fogadtátédes Laczi öcsém, de vigyázz, a helyzetedben nem tanácsos tűzzel játszani, megéget, mikor nem is gondolnád, maradj csak vesztég. —( Apró tréfa az gesz; nem ártok vele senkinek, meg ait« itt a végtelen pusztán egészen magunka vagyunk, alig látja valaki mit csinálná'; csak zsandárt ne hozzon a rossz szél. r Ezzel beérkeztek az_á]ga alá. az öreg ur lekászolódott | tartót! az i v ő-nak, a bőrében meg nem férőMlegény-jelölt a lőcsnek támaszkodva nézi», hogy vezeti istállóra lo\ait a kocsis, s mikor ez vissza jött a kocsihoz, valamit hordozott a fü­lébe 8 ezzel derült hangulattal követte az öreg nrat, s nem sokám vidáman fo­gyasztották a jó pécsi bőit addig is, mig a megrendelt jó ebéd elkeltül. A kocsis ezalatt leakasztotta a kocsi oldalról az ott lóggó vas vitát, mely nél­kül bácskai kocsis-ember ki se hajtat az udvaráról, katonásan vállra,kapta s jár­kált fel- s alá a szekér körül. A szolgáló hamar észre vette a furcsa silbakot s vízért meove a kútra, oda for­dul hozzá I pergő nyelveu kérdi: — Hát ke talán a Dáriui kincsit őrzi abban a fakó ládában, hogyugy szoron­gatja azt a vasvellát a vállán ? — Ippen azt, hanem tá>olabb innen, azt mondom, mer’ baj lesz ám, ha valaki sokat ekrendezik itt körűién. — Baj-e, azt szeretném l^iii, — enye­leg a csinos sárközi kis h/‘na i képen legyinteni készül a jól meglTmett bács­kai legényt. <1 —; Három lépést tülem, azt mondom, veti ez oda s katonásan .szgronyt sze­gezz*-be vágja magát a szép ellenség előtt, a ki e nem is álmodott védelemre sikoltva futott vissza a konyhába — üres sajtárával. A tűz hely körül aztán haditanácsot tartott asszonvuépség, meg a; tű/.helytá­mogatók, meg a korcsmáros} s ki lön derítve, hogy ezek nem igazban járd népek, jő lesz őket szemmel tartani. Nem sokára aztáD kijött a jóképű korcs-1 maros s .adjon Isten — fogadj Isten“ után vallatni kezdi kocsisunkat, bogy hát honnan, merre, mi járatban vannak kelek stb. efféle, de e közben nagyon közel talált menni a kocsihoz,'mire ismét csak .sznronyt szegezz* lett I ja válasz, meg az, bogy a halálfia az, kiia kocsit csak raegériateni is merészkedik stb. A korcsmáros kíváncsisága erre .lohbnt vetett, mint a pozdorjarakás; na megálj, gondolja magéban fejcsóválva, majd meg- szeliditlek éu mindjárt; másféle vendégek is megfordultak már a sükösdi révcsárdá­ban. Azzal a pinezébe futott s csakhamar visszatért egy tele pinteasei nkhoz mondván: — Na atyafi, ne rezenérozzon úgy az emberrel; aztán tudja meg azt, hogy én is voltam ám katona, külömb, mint ke, mert én Kossuth-huszár voltam s vágtam a ráczot, németet a mig csak benne tar- tótt, kenek meg a szeméből is kilátom, hogy csak németet szógált eddig, azt is csak futással. — De tréfa a mi tréfa, igyék ked is, necsak az urai, tudora, hogy megszomjuzott, messze földiül1 jönnek ugy-e, azért volt úgy megizzadva az a két jő sárga. — Három lépést tőlem! kiált' a kocsis szuronyt szegezve, ha katona veit az ur, tudni kell a rágulát, hogy az őshöz kö­zeledni mennyire lehet. — Persze hogy tudom, szólt i'a meg­hökkent korcsmáros, de azt is tgdom ám, hogy a szegény fáradt őrön hogyan szo­kás segiteni. S ezzel főidre tettein pin- test a strázsa elé és sietett vissza az ivóba, hol ugyancsak csengetett Valaki. Mielőtt az ebédet feladná, még egyszer próbált szerencsét a gyanús kociiuál, hol a pintest ugyan üresen lelte, de az őr csak „szuronytszegezz‘-zel fizetett' érte. A korcsmarost felszolgálás köztien majd szétvetette 1 kíváncsiság, fülelt sn'e is, arra is, de csak nem bírta eltalálni mi­féle járatban levő lehet ez a kétifikedvü ur, ki oly jő ebédet rendelt meg nála, A völegényjelölt mikor mánVb ebéd vége felé járt, kiszólt a koesisif® hogy abrakolhat, 1 mig ez a lovak fejébe húzta az abrakostarisznyát, maga vette vállra a yasvil'lát s ugyancsak merte hosszú lé­pésekkel a kocsi környékét, miglen a ko­csis felválthatta öt. Aztán visszament Sán­dor bátyánkhoz. __ Na bátyám, súgja az öregnek, mind­járt ki lesz cserélve ez a mi hosszúképp csárdásunk is, nézze már megint pintes- sel támadja meg a vasvillás strázsát.. Csaku gyan, a korcsmáros feladván a fekete kávét, ismét a kocsisnál termett s előhozva neki 48—49-et, magyar becsü­letet, német czudarságot, beszédbe elegye­dett vele jó messziről, mindig közeHebb és közelebb érve a szelídülő őrhöz. __ Na bátyám, szólt a betanított ha­mis kocsis, ha tudnám, hogy k >zlílrtk murád a sző, hát . ■ • ^n öcsém?! verte 4aeUaLau-OT3VKö ember, hátba kerékbe törnek szóltok-e egy kukkot 1ST Na, az volna még i Hát aztán az a sok szép jószág, atJ1 átverődik a Dunán Tolnának nleg on­nét erre le Bajénak, meg az a sok ísau- dar, pusziázó uténnuk, meg az a sok kér­dés faggatás, hogy hét igy, úgy, meg amúgy, ki járt erre, mit hajtott arra stb. efféle. Se tudója ee látója nem vagyok én egynek se, mondok a sok beszédre, itn teszem, a dolgom enni, inni adok urnák, szegénynek, csak arra van goadom, hogy fizessen, a többi nem tartozik én hozzam. Hejh öcsém, nagy politikával jar am a világ sorja, ha én észszel nem élnék, re­gen rám gyulladott volna ez a csárda. De igyunk hát egyet öcsém, tudod mire? Kossuth Lajos egészségere. • — Na arra már én is jazok, szól a ravasz kocsis, aztán halkan folytat». Úgy I látom az urak mozgolódnak oda bent, 1 fogunk nem sokára. Hát bátyámnak meg- i mondom kik ezek ; de köztünk maradjon. __ Öcsém?! hát nem fi1“6" — H át bátyám ezek mérnökök, tudja meg kee, mérecskélik a csatatért Bajától Kalocsáig, itt a sok mappa ebben a lá­dában. Hejh! bátyám, csúnya verekedés lesz itt a tavaszszat, aki meger.; de elég, mert meglátnak bennünket. __ Sohase láttuk egymást, érted öcsém ? _ Cs akis úgy bátyáin I. A korcsmáros arcza kiderült e r.irre, 1 mint a teli holdvilág; nem tudta mivel elá@r. v -o* sem ? hírre, mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom