Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-11-07 / 48. szám

Veszprém 1891.

XI. évfolyam. 48. szám.

Szombat, nov. 7.

Itfel'gjel«» minden szombaton. — A lap ára : egész évre 6 frt ; negyedévre 1 írt 50 kr,; egyes szám ára 15 kr. — Hirde íések petltsora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr„ 30 kr., kincstár illeték. — A hírlap irodája: nPetöfl“-intézet Veszprém (városház -tér

■ .. .. . V . .WA'W»"

■o

YASZAEY KOLOS

Magyarország herczegprimása.

Üdvözletünket a magyar katholikus egyház fejének ! Isten áldása legyen főkormányzói munkáján — mint vele volt a pápa s az apostoli király nagy kegyelme !

És viselje az ország legnagyobb méltóságát — ad multos annos.

Uj korányát látjuk kelni benne, egyházunk egének. Uj szellem, uj élet lüktetését érezzük a katholikus világ táborában.

Mondhatlan lelkesedés s véghetetlen bizalommal néz ma feléje az egész ország. Mert mint kiváló fontos tényezője a nemzet politikai életének : hivatva van az ország vallás-erkölcsi s loiltur-törekvéseinek áldásos s hatalmasb lendületet adni.

Fenkölt lélek, nagy hazafias szellem s véghetlen jóságu szív vértezik az uj egyházfőt apostoli küldetése nagy missiójára. Jsmeri az életet s a társadalmat, melyből oly fényes-magas polczra emelkedett; ismeri a nemzet bajait, a nép erkölcsi igényeit s hiányait. S a sebeket, miket helytelen vezetés, könnyelmű elhanyagolása az erkölcsi élet fejlesztésének, ütött a nemzet-testen : senki jobban nem műtendi, mint O, ki eddig is egész életét oly puritán önzetlenséggel szentelte e magasztos missiónak.

Higgadt, ismérveiben biztos, erős életbölcselem s csodás eredményű administrativ tehetség jellemzik főként.

Az a szükebb egyházi tábor, a szent Benedekrend, melyet eddig kormányzott : mai magas színvonalával fényes alaprajzát tárja elénk annak — mit várhat tőle im Magyarország egész katholikus egyháza.

Az ebbeli remény szülője annak a mondhatlan lelkesedésnek s véghetlen bizalomnak, melylyel ma az egész ország rátekint.

S ha az egész országnak van oka, szerető bizalommal csüggni az uj főpásztoron : mennyivel több okunk van nekünk arra, a Balatonpartok népének ?...

Hiszen az a nagyjövőjü kultur-küzdelem, mely az ezredév óta elhanyagolt, milliónyi kincseket magában rejtő Balaton kultuszának fejlesztéséért foly most, szerte a pusztuló-ínséges partokon : annak a nemzetgazdasági kultur-mozgalomnak is O volt a zászlóvivője. Az ő energiája, százezernyi pénzáldozattal megbizonyitott törhetlen bizalma a Balaton-kultusz jövőjében : adta az impulsust arra, hogy most a huszezer-holdnyi borvidékét vesztett nép lázas hangyaszorgalommal lát mindenfelé a munkához — bogy partjain az üdülést kereső idegeneknek szállást adva, e forgalom utján uj keresetforrást nyisson magának és maradékainak.

Az O initiativája nélkül ma még álom volna a Balaton gyors vizi közlekedése. Nélküle Balaton-Füred, a kincses tó metropolisa szétzüllött volna s tán már idegen kufár-náczió uras- kodnék benne. Nem áldásául, de pióczájaul a vidéknek s a fürdőközönségnek.

Eltet, serkent, munkára és kitartásra buzdít minket az a jó reményünk, hogy habár kegyes főpásztorunk el is hagyja ezt a mi szegény partvidékünket s lelkét-szivét meg keilend osztania az egész országgal immár : a Balaton-kultusz ideális szép zászlaját nem ejti ki kezéből s szelleme itt marad a magyar tengeren, reményi-adó vezérszóvétnekül az ínség sötét pariagain tévelygő földiéinek. Legyen vélünk az ő nemes jó szive, mint vele lesz örökké igaz szeretetünk, örök hálánk, a nemzet bizalma-lelkesedése — s az Isten áldása!

Kompolthy Tivadar.

* *

*

A magyarországi szent-Benedek-rend története szoros összefüggésben van hazánk művelődés-történetével. Magyarország első püspökei és érsekei a szent-benedekredi apatok voltak. Maga Asztrik-Anasztáz pannonhalmi apát, a ki szent Istvánnak Rómából a koronát hozta, — esztergomi, némelyek szerint kalocsai érsek volt.

A pannonhalmi főapátok közül az utóbbi időben is sokan váltak ki érdemeikkel. Ismeretes dolog, hogy Rimely Mihály főapátot annak idején kalocsai érsekké, Kruesz Krizosztomot pedig, a ki sopronmegyei horvát- ajku születésű volt, zágrábi érsekké akarták kinevezni.

A pannonhalmi főmonostor nagy ebédlőjében olvasható fölirás szerint a pápák száma 18, a kardinálisoké 200, a püspökök száma 15,000 volt; köztük 7000 érsek. Idők folytán a szent-benedek-rendi szerzetesek közül is számos pápa, kardinális, érsek és püspök került ki.

* *

*

A rend tagjai Magyarországon mindenkor, mint az igaz hazafiság mintaképei voltak ismeretesek. A hazaszeretetet csöpöghették az ifjúság fogékony szivébe is. A közel múlt időkből Maár Bonifác hires történetiró Guzmics Izidor a nemzeti ébredés korszakának kiváló férfia, Czuczor Gergely, a költő, Czinár Mór a derék régiségbuvár, Römer Flóris dr., a tudós arheologus, Rónay Jáczint, a nagytudományu főpap, mind kiváló diszei voltak annak a rendnek, a mely egykor Deák Ferenczet, a haza bölcsét is tanítványai közé számította. A rendről Deák Ferencz később is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott.

A benezés-rend hazafias szelleméről a legszebb bizonyítványt állította ki önmaga — József főherczeg.

Mikor a pannonhalmi ős székesegyházát, melyet Kruesz Krizosztom roppant költséggel, stílszerűen rcnováltatott, Simor János herczegprimás nagy ünnepséggel felavatta, — az ős monostor vendégjéül tisztelte József főherczeget is.

A szertartások befejezése után a fényes lakoma fénypontja József főherczeg ő fenségének felköszöntője volt.

— A szt.-Bcnedek-rend — úgymond — mindenkor tiindöklött hazafias erényekkel. Es ha majd eljön az az idő, midőn fiaim nevelésére férfiakra lesz szükség, eljövök ismét Pannonhalmára s e rend tagjai közü fogom kiválasztani azokat a lelkes rendtagokat, a kik az én inaimból is jó hazafiakat fognak nevelni.

És a főherczeg, mint apa, beváltotta szavát. Piait: József és László főherczegeket, a pannnnhalmi benezések közül kiszemelt férfiak nevelőgondjaira bizta.

Éppen, mint egykor szent István Imre herczeget a bako.nybéli benezés apátra !

Ennek a hazafias rendnek a kebeléből jutott most Vaszary Kolos, jelenlegi pannonhalmi főapát, az esztergomi érseki székbe. Pannonhalmáról, melynek ormain egykor Árpád, a honszerző lovának patái is csil- lámlottak, — Sión ormára!

Fényes pálya! Egyszerű szerzetesből — első egyházi dignitás.

Zalamegye vallja őt fiának. Született Keszthelyen 1832-ik év február hó 12-én. Tehát még az 59-ik évben jár. A keresztségben Ferencz nevet nyert. A Kolos név — szerzetesi neve. Szüleit korán elvesztette s az élet korán önállósághoz szoktatta. Öt testvér között ó volt a legfiatalabb. »Múlta túlit puer: sudavit et alsit.« Iskoláit Keszthelyen végezte a premontreiek vezetése alatt álló gymnásiumban. Itt bevégezve a hat osztály^ belépett a benezés-rendbe s mint noviczius Pannonhalmán folytatta tanulmányait, a hol bevégezvén a theologiát is, — 24 éves korában pappá szentelték. Komáromban mondta első miséjét, a hol már előzetesen egy évig mint tanár működött az ottani algimnáziumban. Ezután is még egy évig itt tanított ; 1856-tól 1861-ig Pápán működött az ottani algimnáziumban.

A pápai gimnázium igazgatója ekkor Füssy Tamás volt. Vele együtt itt indította meg az Ifjúsági Plutarch czimü ifjúsági folyóiratot, mely füzetekben megjelenve, az ifjúságnak volt szánva. Sok szép költemény jelent meg tőle ezekben a füzetekben. Itt jelentek meg: Hunyady János, Fehér György, Festetich György és Szilágyi Erzsébet czimü történeti, élet és jellemrajzai.

Pápa Veszprémmcgyéhez tartozván, mint Veszprémmcgye bizottságának tagja, már pápai tanár korában élénk részt vett a megyei közélet mozgalmaiban is.

Első nyilvános szereplése akkor történt, midőn Teleki László gróf egy küldöttség élén, Pápán át, Dákára volt utazandó, a hazába visszatért Batthyány Lajosné grófasszony üdvözlésére. Ekkor Pápa városa

Vaszary Kolost kérte fel, hogy a küldöttséget a város nevében üdvözölje. Vaszary Kolos ekkor oly hatásos, ragyogó szónoklatot mondott, hogy Teleky gróf szemei — könybe lábbadtak.

Ettől az időtől kezdve, Sá rkány Miklós bakonybéli apáttal együtt, ó volt felváltva a vármegye — disz-szónoka. Beszédeit, politikai lelkes szónoklatait, melyeket a vármegye gyűlésein mondott, máig is lelkesülten emlegetik.

*

Az ezután következett éveket, 1861—1869-ig Esztergomban töltötte. A provizórium idejét csendes irodalmi munkásságra fordította.

A Thun-rendszer alatt a gimnáziumi ifjúság Pütz Vilmos történeti könyveire volt utalva. Sallangos, izeden s minden hazafias érzületet nélkülöző müvek voltak ezek. Vaszary, kinek éppen a történet volt legkedvesebb tárgya, megírta a tanuló ifjúság ^számára először a világtörténetet, melyet három kötetben Világtörténelem czim alatt még abban az évben rendes iskolai könyv gyanánt cl is fogadtak. Két évre rá pedig, 1865-ben, Horváth Mihály történeti munkája nyopian, mely hivatalosan az iskolákból ki volt tiltva, megírta Magyaroszág története czimü munkáját^ szépen lelkesen, igaz magyar szellemben.

Szóval pedig kibővítette ő. I anitványai rajongva csüngtek szavain s nem egyszer éljenzések között hagyta el a tantermet. Hazafias lelkét öntötte szavaiba. Ragyogó szemeiben ott lobogott a honszeretet lángja.

Sokan most is kegyelettel gondolnak reá. Tanítványa volt Esztergomban a sok jeles közt -- Baross Gábor jelenlegi miniszter is.

* *

Az alkotmány helyreállítása után, 1869 1885-ik évig Győrött működött mint házfónök s igazgatótanár. Itt is kizárólag hivatásának élő, lelkes, buzgó tagja volt a rendnek.

Mikor a tanárképzés reformja eletbe lepett, ó volt az első, a ki letette a tanári vizsgálatot az egyetemen s a pannonhalmi benezésrendnek ő az első okleves tanára.

Az irodalom terén itt is buzgón munkálkodott. Győrváros és megye monografiájá-hs. ő irta meg Pannonhalom történetét, mely a történetiró kiváló képzettségére vall. Más két forrásmunkája is jelent meg. Az egyik. Adatok az i\S 2g. évi országgyűlés történetéhez, melyben Guzmics Izidor naplóját méltányolja. A másik \ Adatok az i8jo-ki országgyűlés történetéhez. Egy másik kiválóbb munkája: A várnai csata czimü müve, mely forrástanulmányokon alapuló kritikai munka, czáfolva a közforgalomba hozott hibás történeti adatokat.

—

______ *

m *

M

int győri igazgató a közügyek terén is kiváló működést fejtett ki.

Tagja volt Győrváros törvényhatósági bizottságának, a központi választmánynak, a nevelésügyi és alapítványi bizottságoknak, továbbá tagja volt a győri állami tanítóképző intézet igazgatótanácsának s a győri állami polgári leányiskolái gondnokságnak, a győri kath. autonómiai választmánynak s a kát iskolaszéknek,

Szeretet, tisztelet környezte győri igazgató korában. A rend székháza, melynek ő volt kormányzója, gyakran látta a város és megye értelmiségét cgybegyülve a nagy ebédlőteremben, ahol az ünnepségek ékesszavu szónoka mindig a házi gazda volt.

A rendnek, pontosságnak embere volt mindig. A vidám társaságokból idejekorán el szokott osonni, egész észrevétlenül. Egészségére mindenkor nagy figyelmet fordított.

Hivatalos óráin kívül, ha időt szakíthatott, folyton tanulmányainak élt. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi irodalom jelesebb termékeit i s azonnal megszerezte.

Teljesen jól beszél németül és igen jól ir és beszél francziául. Több évig rendes, franczia születésű, társalgója is volt.

Naponkint megtette szokott sétáját. Rendesen a székház előtt elterülő főtéren tette meg rövidebb sétáit. Azt azonban mindennap megtette, hogy elnézett a szedreskert mögött lakó, egyik rokonához, a hol unokaöccscsei, a Vaszary-fiuk, Vaszary Sándor czenki tisztartónak fiai voltak elhelyezve s a győri főgimnáziumot látogatták. A fiuknak ő volt — a korrepetitorjuk s ha kellett — korrektorjuk.

% % %

Győri igazgató korában érte az a kitüntetés, hogy rendtársainak őszinte bizalma s benső szeretete a pannonhalmi főapátsági méltóságra emelte 1885-ik évi -április hó 28-án.

A rend ugyanis alkotmányos, szabad választási rendszer alapján, önmaga választja szótöbbség szerint, főapátját. Hármat kandidál a rend. A három közül egyiket a felség nevezi ki.

A választás Zalka János dr. győri megyés püspök vezetése alatt folyt le s az eredményt általános megelégedés kisérte.

A főapáti installácziók nagy fénynyel szoktak végbemenni. A köztiszteletben álló férfiú megünneplésére készült is megye és város erősen.

Hanem hát az történt, hogy a szerény férfiú titokban szépen kitért az ünnepeltetés elől s egyik nap kora reggelén a győri püspökvár kápolnájában Zalka János megyés püspök egész csöndben, csupán az udvari papok jelenlétében — fölavatta az uj főapátot.

győriek csak másnap értesültek az előbbi napon végbement ünnepies cselekményről. Csak a szent-mártoniak tudtak meg valamit a dologról, a kik visszajövet alkalmával siettek üdvözlésére.

Ekkoi történt, hogy a mint már előbb is megírtuk, az uj főapát azzal viszonozta a megemlékezést, hogy az összes iró honoráriumát, a miket Wodianer budapesti könyvkiadójától, történeti munkái után kapott s összetakargatott. — egy summában odaadta a szentmártoni iskola alapjára.

Mivel pedig a dáridó elmaradt, ezt azzal ütötte helyre, hogy a felavatásával egyidejűleg, egyházi, közoktatási és jótékonysági czélokra — 10.000 forint alapítványt tett.

így ünnepelte meg főapáttá való felavatását.

Nem egész hat évi főapátsága szakadatlan lánczolata a nagyobbszabásu alkotásoknak.