Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-08-29 / 38. szám

Veszprém, 1891.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, aug. 29.

királyi házat, a Bourbont visszaállította ; Európa állapotának s a közönséges békesség felállításának kimunkálására az uralkodó fejedelmek többen személyesen, mások követjeik által Bécsbe, Ausztriának fővárosába, felséges királyunk lakhelyébe öszve gyülekeztek ; e mái napon pedig szabad királyi Buda városába, mint ezen nemes Magyarországnak fővárosába, már harmad naptól fogva, ez országnak szeretett nádor-ispánjánál császári főher- czeg József Antal Nepomuk Jánosnál, királyunknak egyik kedves testvérjénél, Budavárosának is kimondbatlan örömére, mulatnak. Éljenek! Éljenek! Éljenek! A veszprémi megyebéli püspöki székbe ül Méltóságos Kurbélyi György császári királyi udvari tanácsos és felséges királynénknak udvari cancelláriusa. A veszprémi nemes káptalannak rang szerént való tagjai ez időben : Nagyprépost és kánonok : méltóságos Nedeczky Nedeczky Károly dri\ eszti választott püspök, a Boldog- ságos Szűz Máriának egresi apáturja, apostoli protonotarius. Lactor és kánonok : főtisztelendő Hornig János, a Boldogságos Szűz Máriának babolcsai apáturja, nemes Szala és Somogy vár megyékben táblabiró. Cantor és kánonok : főtisztelendő Babies András veszprémi vári Mindenszentek prépostja, nemes Somogy és Veszprém vár megyékben táblabiró. A többi kanonokok: Kopácsy József veszprémi hazafi, szent Jakab somogyi apáturja, szent Mihály arkangyal hántai prépostja, cathedralis főesperes; — Küllei János, szent Lászlónak Somogy vár megyei prépostja, szalai főesperes és nemes Veszprém és Somogy vár megyékben táblabiró; — Lekovics János a Boldogságos Szűz Máriának veszpx-émi- völgyi apáturja és Somogyi fóesperes;

— Balassa Adalbert següsdi főesperes;

— Horváth János szent Mihály rudinai apáturja, nemes Szala és Veszprém vár megyékbe táblabiró; — Koloss- váry Sándor Veszprém városának plé- bánusa, Nemes Veszprém és Szala vár megyékbe táblabiró; — és Sinkay József. Becsületbéli kánonokok pedig: Kovács Antal Palota városának plébá- nusa; és Tuisk Ferencz Kaposvár városának plébánusa és az azon nevű kerületnek alesperese; mindnyájan, mint az Anyaszentegyháznak ez időbéli fó- fó őrállói. Nemes Veszprém vármegyének ugyanezen időbéli főispánja: Nagy- méltóságu Gróf Galanthai Eszterliázy Nepomuk János császári királyi kamarás ur, valóságos belső titkos tanácsos, és a főméltóságu Erdély országi udvari királyi canccHáriáuak refereuda- riusa. Kinek bölcs kormányzása alatt: első-alispányi hivatalt Bésán Istvánp — másodikat Felső-őri Rába Boldizsár viselik ; — Bezerédi Bezerédy György főjegyző; Kocsi Horvát Sámuel és Öry Filep Gábor aljegyzők; Esztergami Ig- nátz, Paraicz Ferencz, Szabadhegyi János főbirák; — Hunkár Mihály, Kun László, Vigyázó János, Szakonyi József és Kenessey Lajos szolgabirák; — Balassa László, Soós Pál, Osváld Dániel, Sermauecz Antal, Molnár Ferencz, Somogyi Gedeon, Vigyázó József, lttzés Mihály és Győri Benjamin pedig esküdtek; — Kalmár János, és Grmanecz Gábor fő-, Kis Pál pedig altiszti ügyviselők; Illési Miklós fő, Németh Jakab és Balog János aladó- szedők; Kupricz Mihály számvevő; Balassa Ignácz archivarius; — Simoga Mihály, Szalóky István, Mártonfalvay János és Jezerniczky István pedig biztossak; — mindnyájan a nemes vármegye Hivatalainak ez időbéli valóságos viselői. Veszprém városának polgári közönségét városi rendes birói díszes hivatallal kormányozza érdemes Treuer József, kinek hathatós iparkodásának tanúbizonyságául szolgáljon ezen közhasznú és diszü épület is. — Főjegyző Csirke János, ki egyéberánt a palotai és jánosházi méltóságos uradalmaknak rendes fiscalisa és a nemes Magyarországbéli polgári éz ecclesiai törvényszéken hites ügy- visellő. -— Belső tanácsbeliek: Súly Antal számos esztendőkig városi rendes bíróságot már viselt érdemes személy, Pápai László, Jákói Sámuel, Szaur Pál, Rudi Mihály, Klug János, Brandstetter József, Devecseri István. Jádi Ferencz, Cseh Szijjártó István és Zsolnai István; — Külső tanácsbéliek, vagyis deputatusok: Vádi Ferencz, Haubner Mátyás, Tomsics József, Ráj- zinger György, Oszlányi Ferencz, Rozinán István, Arléth Jakab, Jákói Mihály, Halász Pál, Rados József, Med- venics József és Rózsa József, ki egyszersmind városi adóvevő is; mindnyájan a városnál közönséges hivatalt viselő érdemes személyek. Városi árvahivatalt gyámatyai névvel viseli a fent is már nevezett Treuer József és már tizenöt esztendőktől fogva egy- százhetvenkét megkülönböztetett városi árva-massákról s még számosabb árvákról dicséretes iparkodással gondot visel. Vágynak még a város közönséges dolgai elintézésekkor egyes-egyes voksokkal felruházva választott Hatva- nosok, ugyancsak hatvan személyből állók, kik egyesmind a deputatus és tanácsi karoknak mintegy nevelő oskolái, kik közzül ezek a megüresült székekbe választatnak. Városi közön- zéges szolgálatokat tesznek ez idő szerint, és ugyan: kvártély-mesteri szolgálatot Boronyai László hatvanos, egyszersmind piaczi vizsgáló; szabad vajdait Farkas Ferencz a város gazdasága

mellett; vásár bíróit Szőllösi János és Győri József; uttza-birót pedig Pa- czai Ferencz, Ludvig József és Farkas János, kik úgyszintén a városnak forma ruhájába setét kék posztóból sárga sinorra járó egy huszár és két hajdúk, a két erdőkerülőkkel együtt a közönség szolgálattyára mindenkor talpon állanak. Ezen toronynak, mint szintén a mellette álló uj háznak építtetése mellett főinspector képpen fáradozott személyeknek úgymint a városi polgárság részérül Treuer József és Arletli Jakabnak, a nemesség részéről pedig nemes Tóth Szili Jánosnak, hogy neveik és érdemeik a késő maradéknak is ezennel általadassanak, érdé- meseknek ítéltettek. Érdemesek az emlékezetre mindazon mesteremberek is, kik ezen díszes épületeken munkálkodtak, úgymint: kőmives mester Strap- kovits Sebestén, Vizler János pallérral ; — ácsmester Fogt József, Tisszin- ger Károly pallérral ; — lakatos mester Jordán Bernát, ki a Magyarország czimerének és a koronának elkészítésébe mesterségebéii tudományos gyakorlottságának remek mivót adta; — Foichtinger Károly képiró, ki azokat megaranyozta és kiirta; — Kolompá- ros mester Krénicz Ignácz, ki mind a gombot veres rézből remek módon elkészitette, mind az egész tornyot is bé fogja fedelezni; — úgy szintén Gombos mester Teliér János is, ki azon gombot 25 darab species négy forént harmincz krajezárokat darab számba érő és finom aranynyal, tüzbe, tükröző pompára, remekül megaranyozta; — mindnyájan Veszprém városának polgárai és lakosai. Ezen folyamatba való 1814-ik esztendőbéli octóber holdnapnak 27-ik napja, csütörtök, és ugyan Szabina szűz napja az, melyen a városi közönség, legelsőben is az Urnák nevét a várbeli nagytemplomban buzgó áhétatossággal segítségül hivta; azután az itt pompásan tükröző finom aranyozott gomb a város házától, hol közönséges látásra kitéve vala, díszes muzsikaszó mellett a polgári katonaság által az uj-épület- hez fel késértetett, ott pedig osztán mind ez, mind az e felett pompássan felemelkedett a nemes Magyarország czimere, megezüstözött kettői keresztre, a négy fő folyó vizeket Dunát, Tiszát, Szávát és Drávát ábrázol«) ezüstözött lapokra, a hármas hegyek csuttsai a dél színben ragyogó napnak arany sugárait elfogván, melléke és aljának zöldelő színével pedig Pannónia gazdag termékenységére mutatván; egyéberánt aranyozott sujtásokkal csinosan kiperemezve; ezek felett ismét a szent korona, egészen megaranyozva, belől veres bársony színre kifestve, külső részén drága köveket ábrázoló ékességekkel, egész kerületébe pedig brilli- ántokkal készitve, mely mindezeknek legfelső részén az aranyalma' kiskereszt- tel helyeztve, a főtisztelendő Papság- , nak, a főbb-főbb rangú polgári tisz- I teknek, a városi elöljáróságnak, a nagy | számú városi és külföldi lakosoknak jelenlételekbe ; paradirozván a magyar polgár katonaság ngyan Paczai Ferencz kapitánya; a német polgár katonaság pedig Hermán Antal kapitánya kor- , mányozásokkal, pompás muzsika, sip, dob, trombita-szó zengése alatt mindenek örömére hegére tétetett, s a jövendoségnek, és a mennyire a világi dolgok változandósága megengedi, a legkésőbb századoknak is által adatott, Fogt József ács mester és pallérja Tisszinger Károly bátor lépéseik mellett. Mely örömet ma estvére egy a német polgárságból öszve állott thea- tromi társaság, Langer Ferencz órás mester házába való nézőszinbe elöl- adandó theatromi darabbal Herrenber- ger Constantin vezetése alatt igyekszik nevelni; — azután ugyanott közönséges örömre bál, muzsika és táncz lészen. Adja a Magyarok Istene, hogy a békesség, a tudományok, a földmi- velés, a szép és kézi mesterségek, a kereskedés, a magyar hazába vég és határ nélkül virágozzanak. Jegyzetté Veszprém városába október holdnap

27-ikén az MDCCCXIV. esztendőben Csirke János ra. k. Veszprém városának hites főjegyzője. Treuer Jósef m. k. Veszprém városának rendes birája. (P. H.)

A veszprémi Tettes Nemes Commu- nitás mostanság Perceptora Cseresnyés István. Deputatus urak nevei: Turnier Hendrich,.Boda Pál, Raksányi György, Babai Péter, Galambos Pál, Döme Mihál, Szarka János, Tesi István, Kántor Gábor. Tormási János. Cseresnyés Pál, Tóth Szili János, Miklós György, Stojánovits György, Berkeny Mihály, Szabó Vörös Ferencz, Szinai Péter, Faljsocher András, Kovács Adám, Hegyi László, Szél Ferercz, Körmendy Mihály, Szabó György, Fejér János, Kováts Pétéi'. Szolgálatbéliek : Kováts István hadnagy. Jezernitzki Sámuel és Vörös Dániel collectorok. 1814-ik esztendőben október holdnapnak 26-ik napján tetetődött fel 9 órakor. (P. H.)

A beiratások a helybeli r. k. főgymnasiumban.

A helybeli rom. kath. főgymnasiumnál az 1891—92. iskolai évre a tanulók szabályszerű felvétele és beírása szept. hó három első napján fog eszközöltetni; ezt megelőzőleg aug. 30. és 31. napján tartatnak a javító-, pótló- és magánvizsgálatok. Figyelmeztetem ennélfogva azon tanulókat, akik javitó-, pótvizsgálatra utasitvák, avagy mint magántanulók osztály vizsgálatot tenni óhajtanak, vizsgálatuk megejthetése végett au« 30. vagy 31-ik napjain az igazgatóságod okvetetlenül jelentkezzenek, miután a szép temberi napok kizárólag csak felvételek g beiratásra vannak fentartva,

Az 1. osztályra való jelentkezést illetőleg fentartjuk az eddigi szokást, még pedig hogy aag. 30-án csak a helybeliek, mint el sőséggel bírók, jelentkezhetnek ; a vidékieké zedig csak azutáni napokon kerülhgt a sor kik közül természetesen csak annyi fog fel. vétetni/ a mennyit a törvényes 60-as szán megenged.

A felvételre jelentkező tanulók kivétel nélkül himlő-oltási, illetve ujraoltásl bizonyít., ványnyal lássák el magokat; az I. és Vili osztályra, — nemkülönben más tanintézetből bármely osztályra jelentkező tanulók pedig keresztlevelüket, illetőleg születési ivüket i« hozzák magukkal.

Az V. osztályba fellépő tanuló szülője, illetőleg gyámja köteles a felvételnél kije- lenteni, vájjon fia, illetőleg gyámoltja, az 1890. évi XXX. t.-cz. értelmében a görög nyelvet, avagy a görög nyelv pótlására meghatározott tantárgyakat fogja-e tanulni.

Azon tanulók, kik a múlt tanévben az V. osztályban, a görög nyelvet és irodalmat tan81ták, amennyiben az egyéni hajlamaik- s rátermettségüknek meg nem felel, VI. osztályba való fellépésük alkalmával a görög nyelvet illető irányukat megváltoztathatják s a görög nyelvet pótló irányra léphetnek át, ha az uj irány megelőző osztályában elvégzett tananyagból pótló-vizsgálatot tesznek, — Ugyanezt tehetik a megfelelő pótló-vizgálat letevése mellett azon növendékek is, akik a múlt iskolai évben a görög nyelvet nem tanulták, de tanulmányaikat ezután a görög irányban folytatni óhajtják.

Az igazgatóság.

UI BONS ÁG OK.

— Eötvös Károly képviselő ur két napot fölött városunkban e héten és tegnap Balatonfüredre utazott. Útja több napirenden levő kérdéssel függ össze.

— Kossuth Lajos névünnepét Veszprémben nem ünnepelték meg ez idén a független érzelmű polgárok, minek oka a párt szervezetlenségében keresendő. Kenésén a Sóos és Szánthó családok rendeztek fényes estélyt La- jos-napjára, melyen mintegy 50 meghívott vendég vett részt. Veszprémből ft. Bényey Gábor, Hullám József és hírlapunk szerkesztője vettek részt. Mondanunk sem kell, hogy a szép ünnep a legvidámabb hangulatban folyt le.

— Hírlapunk szerkesztője a mai

hajnali vonattal, Jób fiával együtt, Kelenföld és Zágrábon át Fiúméba utazik, honnan szept. 1-én visszatérő- leg Bogláron csatlakozik a gróf Széchenyi Imre kormánybiztos ur által vezetett s több napon át tartó, bala- tonpart-járó, homokszőllő-telepitési tanulmányút exkurziójához. Távollétében

V. Hullám József ur szerkeszti hirla- punkat, ki Lipikről e héten érkezett haza.-- Tanulmány-ut a telepítés ügyében.

Széchenyi Imre gróf, m. kir. telepítési

gébb idegzetüeket megrázkódtató — nagy Ívben tett kanyarulattal irányát elnyerő, melyben gyorsan iramodott a sik viz felé.

Az utasok a fedélzeten kisebb-nagvobb csoportokat képezve, csakhamar a gyönyörű táj szemlélésébe merültek.

Gyors egymásutánban maradtak el változatos csoportokban a Balatont szegélyező keszthelyi hegyek, a regényes szt. Mihály hegye, tetejéu a kápolnával, a Balatoriba benyulónak látszó szép fekvésű M.-Győrök, az ő fehérre meszelt templomtornyával és beeveatünk a szigligeti öbölbe, hol a Balaton legszebb tája, a hegy lejtőjén festőién fekvő Szigliget község apró fehér házikóival, mögötte a szigligeti várrom, a Badacsony és vidéke teljes pompájában tárult szemeink elé. Badacsony hatalmas csonka kúpjától északkeletre húzódó hegyláncz mögött előbukkant Csobáncz, a Kisfaludy Sándor által megénekelt várrommal, az egészen szabályos ezukorsüveget képező gulácsi és a kissé hajlott tóti hegy.

Figyelműnket legtovább a Badacsony hegy egészen kerek két nagy kúpja, melyek egymásra helyezve egyenesen a síkságból emelkednek ki, tartotta lekötve. A kúp alsó része, melyet a bazalt málladéka borit, szől- lővel van beültetve, mig felső részét erdő borítja. A felső részt hatalmas bazaltoszlopok szegélyezik, melyek, mint az orgonasi- pok, merőlegesen emelkednek, fölöttük pedig erőteljes fák vertek gyökeret, aljukat szederinda, iszalag és málnabokor futja be.

Tovább haladva látjuk Badacsonytól észak felé húzódni a a tapolezai völgyet, melyből a nagy Szt.-György hegye, a halápi hegy, Hegyesd és a már korábban látott Csobánez, Gulács és a tóti hegy regényesen emelkednek ki. A gyönyörű látképet kiegészíti keletről Szigligetnek a két öböl között a tóba nyúló hármas hegye.

Badacsony már balatoni fürdőhely számba megy. Ujonan épült kikötőjében a „Helka“ és a Boglár, Révfülöp és Badacsony között közlekedő .Kelén“ naponkint többször kötnek ki. Van neki egy rendes vendéglője, a „Hableány“, a vendéglő és a Balaton között elterülő parkszerű árnyékos sétánya. Azonban fürdője oly primitiv deszkabJué tiz szűk vetközővel és egy keskeny, két deszkából összeszegezett hidjával, sekély vizével, hogy

ez a fürdövendégekre vonzerővel ni>m bir. Különben is a közös fürdőt csak a „Hableány“ vendégei és a vidékről kirándulók használják, a villatulajdonosok és lakóik a parton sűrűén egymás melté elhelyezett tulajdonukat képező bódékat használják vet- közőül.

A somogyi parton számos apró fabódékkal tarkított sivár homoknál és sovány, szórványos fakulturánál és helyenkint, egy- egy homokba ültetett szőlőnél egyebet nem látni. Ezen fabódék jelzik a somogyi fürdőhelyeket ; pedig a somogyi part, mely a tengeri fürdő több előnyös kellékeivel bir és mely a fővárostól 3—4 óra alatt vasúton elérhető, egyikévé lehetne a legjobb fürdőtelepeknek. Maga Boglár a somogyi part metropolisa, mint fürdő még igen primitív állapotban van, daczára Somogymegye áldozatainak, melyekkel egy szép kőmolót építtetett és hogy Körmendy Lajos vendéglakásokul több csinos házat építtetett. De fürdője tekintetében még semmi sem történt; B -Berény, Keresztur, Fonyód, Lelle, Szemes és Szántód pedig még mindig várják a teremtő kezet.

Badacsonytól Révfülöpig haladva, kellemes benyomást nyer a szemlélő a kis-örsi hegység és a szép rendesi erdőtől, mely utóbbi közvetlen a Balaton partján egy lejtőn tűnik fel és csak az fájlalható, hogy a Balatonnak ezen szép része, melynek gyönyörű, árnyékos helye már megvan, mig másutt legnagyobb áldozatokkal sem bírnak ilyent teremteni, kihasználva nincsen.

Révfülöpnek szintén van kikötője, melyből élénk gőzhajó és kompközlekedés fejlődött ki, magát Révfülöpöt kellemes szőllőhegyek, erdők és jegenyékkel beszegett vidék alkotják. Egész kis park ezen hely, ahol most már sok család, különösen tanárok nyaralnak. Azonban nincsen fürdőháza, társadalmi élete, szórakozási helye, az élelmezés is nehéz és különösen hiányzik a kényelem. Idővel azonban élénk és keresett fürdőhelylyé lehet, ha a fürdő érdekében actiót fognak kifejteni.

Midőn gőzhajónk Révfülöpöt elhagyta, a nap lenyugvóban volt és a zalai part hegyein túl elbúcsúzó nap sugarai gyönyörű pirosra festették a viz által képezett fodrokat, mig a somogyi part felől felkelő hold azokat megezüstözé. A látvány oly elbájoló volt, hogy festő azt lefesteni nem képes.

Révfülöpön túl a balatoni part már sokat vészit nagyszerűen bájos regényességéből, változatosságot csakis, a sajnos még kopár, különben pedig festői fekvésű Tihany nyújt a szt.-Benedek-rend kolostorával és kéttornyú templomával.

Amint Tihany északkeleti részéhez értünk, a kivilágított B.-Füred tűnt szemeink elé, mig Siófokról a .Baross“ gőzöst láttuk színes lámpáival megvilágítva B.-Füred felé haladni.

Este 9 órakor érkeztünk B.-Füredre, hol még nagyon mozgalmas élénkség uralkodott, különösen a kikötőnél, hol sokan várták a két gőzhajó megérkeztét.

Balaton-Füred a legelőkelőbb európai fürdők benyomását teszi az idegenre. Két év óta, mikor teljesen átalakíttatott és az európai magas színvonal felé emeltetett, évtizedek mulasztásai tétettek jóvá. A szt.-Bene- dekrend, mióta Vaszary Kolos főapát áll az élén, kinek a fürdőigazgató Kovács Ábel választásában is szerencsés keze volt, a kor ral lépést tartani igyekszik. De sokban járult a fürdő élénkítésére a „Stefánia yacht-egy- let‘, melynek főúri tagjai a nyarat Füreden töltik és sok előkelő főúri vendéget vonzanak oda. A látogatottságot még nagyon emelte a balatontavi gőzhajózás és kényelmes vasúti összeköttetés a fővárossal. Ha mindamelllett B.-Füred még mindig nem oly látogatott, mint a hogy megérdemli, ennek oka főkép abban rejlik, hogy annak nyílt titkát, mikép marasztaltassék és el ne riasz- tassék a vendég, megtanulni nem tudták.

B,-Füred eléggé ismert, mintsem szükséget éreznők azt bővebben e helyen ismertetni.

Kö'zvetlen a Balaton partján, mely feltöltés által nyeretett, s mely szilárd kőfallal van körülvéve, egy hosszú, négy sor nyárfából készült árnyas sétány van, mely estefelé, mikor az egész fürdőközönség ott sétál rendkívül élénk. A sétánytól jobbra emelkedik a yacht-egylet pompás emeletes pavil- lonja, mögötte a hajógyárral, balra van a gépház, melynek szívó- és emelőgépe a vizet két csövön szivatyuzza a Balatonból, részben öntözési, részben a meleg fürdők vizzeli ellátásának czéljából.

A balatonparti sétány felett van az igen jól gondozott árnyas park Kisfaludy Sándor szobrával, ezentúl pedig a nagy sétány közepén, a gyógyforrás kútjával.

A sétányt a kétemeletes fürdőház, az uj- ház, a fedett sétány, a gyógyterem, a nagyvendéglő nyitott terassal, a földszinten kávéházzal. emeletén pedig éttermekkel és a dr. Mangold-ház szegélyezik, j Van B.-Füreden még Esterbázy-szálloda, több magánház és szép nyaralók. Sétányul szolgál még egy szép árnyas erdőcske, melyben a színkör van, mely erdőcske Arácsig húzódik.

| Tanulmányunk főtárgyát a fürdöház képezte, melyet beható szemlélés alá vettünk.

A fürdőház, mely pár évvel ezelőtt készült és 45 ezer forintba került, külsőleg, két \ oldalon levő négy-négy tornyos pavilonjaival imponáló benyomást tesz. Az egész fürdőház, melyhez egy hosszú, négy méter széles hid vezet, teljesen fából van pilótákra építve, közepén egy nagy váróteremmel, melytől jobbra a férfiak, baira pedig a nők fürdőjéhez van a bejárat.

A fürdő, úgy a férfiaké, mint a nőké, három részből áll. Az uszoda három oldalról a fürdőszobák által kerítve, a negyedik a Balaton felé néző oldalán egy nyílt folyosóval két részből áll, egyike a nem úszók részére, kipadlózott és léczkeritéssel ellátott medencze, a másik az úszók fürdője a nyílt Balatonban. Az uszodában 45 elég kényelmes vetkőző és két zuhany van. Van egy tükörfürdö 10 vetkőzővei, melyek mind a négy oldalról elzárják a fürdőt és 26 magán vagy zárt fürdő. A női osztály ugyanily beosztással bir. A fürdő talaja sáros, mely 1 sárnak gyógyhatást tulajdonítanak és a viz

1 3—5 méter mély.

j A fürdőház és hid minden oldalról jégtö- \ rőkkel van körülvéve, hogy a téli jég rom- ! bolásától megóvas8analc. Értesülésünk szerint ! a jégtörők meg is védik a fürdöházat és a ■ hidat.

j Bal.-Füreden befejezvén tanulmányunkat, i vasárnap délben a .Baross“ hajón Almádiba | ráadultunk.

j A felső Balaton partjának szépsége messze | elmarad az alsóétól, mindamellett elég vál- j tozatos hosszú hegylánczolatával, mely B.-Fü- , redtől a tó végéig húzódik és melynek hasa- j dékai között Kövesd, Alsó- és Felső-Örs, | Lovas- és Vörösberény községeket látjuk,

1 Kövesd és Alsó-Örs között a hegy lejtőjén elterülő szép erdővel, mely szintén még kihasználatlan.

Almádi a Balaton északkeleti részének nyugati partján fekszik egy hegyoldalban, és azóta lett fürdőhelylyé, mióta a phylloxera szőllőit elpusztította. Veszprémmegye, melyhez tartozik és Veszprém város, melytől egy órai távolságban fekszik, hatalmasan felkarolják ezen szép jövővel kecsegtető fűrdőtelepet. A phylloxerától elpusztított területen szép nyaralók épülnek, melyek közül kiválnak Véghelyi veszprémin, alisp. és Szalav veszprémi kanonok nagyobbszabásu nyaralói, ez utóbbi a hegyoldalban építve, lapos tetejével egy középkori lovagvár benyomását teszi.

Almádinak van gőzhajó közlekedése, mely most ugyan még csekély számban hozza a vendégeket, mert a lakások drágák, a különben jól gondozott balatonparti park kevés árnyékot ad, vendéglője és fürdője primitiv, azonban az almádi-i fürdő-részvénytársaság nagy áldozatokat hozott már eddig is a fürdőért, ezen áldozatok meg fogják hozni gyümölcsüket, mert Almádi, mint B.-Füred | fióktelepe, a felvirágozás kellékeivel bir é3 már most is a veszprémieknek kedves kiránduló helye.

Almádiban Kompolthy Tivadar, a „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztője, az almádi fürdötársulat egyik legtevékenyebb tagja, ki az egész nyarat Almádiban tölti családjával, volt előzékeny ciceronénk és adta meg az informatiókat a fürdőről, ugyan ő örvendeztetett meg bennünket elragadtatásával, melylyel Keszthely szépségei és a szigetfürdő tervezésének genialitásáról beszélt, és beszélt azon sok kiránduló, kik Kenese és Almádiból Keszthelyre hajóztak és kijelentették, hogy jövőre a keszthelyi fürdőkő zönség jelentékeny százalékát fogják képezni.

Almáditól B.-Füredre és Siófokra visszautazva a Balatonon ért bennünket azon borzasztó vihar, mely annyi vészt hozott egész megyénkre és mely a hajón azon izgalmas jeleneteket idézte elő, melyekről hírrovatunk számol be. Az izgalmas jelenetek közepette azonban H. barátunk volt az, ki jó kedélyét megtartó és a vihar Ó3 tengeri betegség által megrémült utasoknál művészi köpenyével és a fejére húzott csuklyával, melylyel a hajó fedélzetén vihar, villám és esővel | daczolt. nem egyszer élénk derültséget kel- f tett, úgy, hogy Cs. barátunk indíttatva érezte magát ezen „bűvös“ és „viharedzett“ klep0‘