Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-08-29 / 38. szám

Veszprém, 1891. v —­V • • Veszprémi Független Hírlap. Ijrmánybiztos lelkes ténykedéséről több jlkalommal emlékeztünk meg. Hogy mennyi ambiczióval és hazafias jóindu­lattal törekszik a tettek arisztokratája Itatásában eljárni, illusztrálja azon újabb elhatározása, hogy szeptember j-én nagyobb tanulmányútra indul a jjalaton-parton, mely útra, úgy a szak­értőket, mint a Balaton-kultusz fel vi­rágozásán fáradozó vezérembereket is meghívta. 4 tanulmányútra a „Barossát bérelte ki s ezen mintegy százan fog­nak utazni, mint a gróf meghittjai. Utazójegyül a kormánybiztos levele szolgál. Hírlapunk részéről Kompolthy fivadar, e lap felelős szerkesztője vesz részt a tanulmányúton, mely a követ­kező rendben fog megtörténni: Szeptem­ber hó 1-én ind. Boglárról este 8-kor; érk. Keszthelyre éjfél táján. Szeptem­ber hó 2-án ind. Keszthelyről reggel 5., Badacsonyból reggel 7Va-, Révfülöp­ről 87*.; érk. Leilei partra 9.15.; indul Leilei partról d. e. 11.; érk. B.-Keresz- tur partra d. u. 1.; indul B.-Keresztur- partról d. u. 5.; érk. Keszthelyre este 6., Badacsonyra este 872., R.-Fülöp este 972-, B.-Füredre este 117» órakor. Szept. hó 3-án ind. Bfüredről reggel 8., Almádiból d. e. 972-, Kenéséről d. e. 10.; érk. Siófokra d. e. 11.; ind. Siófokról d. u. 1/»5., Kenéséről d. u. 6., Almádiból 672-5 érk. Bfüredre este 7 órakor. — Uj albiró. A veszprémi törvény­szék egyik derék tagja, Barátit István, tvszéki jegyző méltó és régen ntegér- demlett előléptetésben részesült, ameny- nyiben a héten a devecseri járásbíró­sághoz albiróvá neveztetett ki. Előlép­tetéséhez őszintén gratulálunk. — Katonai előléptetés. A vesz­prémi fiatalság egyik rokonszenves, derék tagját, Horváth hadapród tiszt- helyettest — mint a »Rendeleti Köz­löny «-ben olvassuk — saját kérelmére áthelyezték a csendőrséghez s mint ilyen a kassai szakaszparancsnoksághoz lett vezényelve, ami bizonyos előlép­tetés számba megy. A fiatal törekvő katonától nem szívesen válunk meg, de örömmel kívánunk neki uj pálya- utjára szerencsés előléptetéseket. — A kir. ügyészségről. Dr. Masjon Vilmos kir. alügyész a héten kezdte meg szabadságidejét, melyre ugyancsak rászolgált a sok munka után, mivel Pongrácz Jenő távozása óta az ő vál- laira nehezedtek az ügyészi teendők s ezenkívül a végtárgyalásokon a köz­vádlói tisztet is neki kellett teljesíteni. Most hogy az uj ügyész dr. Gerő An­tal megérkezett és hivatalát elfoglalta, a munka megoszlik s igy Masj ónnak alkalma nyílt a szabadság élvezésére. — A Dunántúli közművelődési egye­sület javára nagyszámú Budapesten lakó dunántúli fiatalemberekből álló rendezőség, köztük sok megyénkbeli is, szeptember hó 5-én, a régi polgári lövölde termeiben szini előadással ösz- szekötött tánczmulatságot rendez. — Városi közgyűlés tartatott hét­főn Kováts Imre elnöklete alatt. A képviselőtestület legelső sorban is egyik elhunyt, tevékeny tagja Andro- v i c s Imre halála felett fejezte ki részvétét és ezt jegyzőkönyvbe is iktatta, kivonatát pedig a gyászoló özvegynek megküldeni rendelte. A köz­gyűlés főtárgyát különben a tűztorony ujjáalakitási költségeinek jóváhagyása képezte. Az erre kirendelt bizottság 4900 írtban állapította meg az építési költséget és azt a képviselőtestület jóváhagyta. Az órákon kívül az egyéb munkák kiadását árlejtés utján a ta­nács által végeztette a közgyűlés, minek az lett az eredménye, hogy az ácsmunkát Kéz ácsmester, a réz- müvesmunkát Szilágyi Mihály nyerte el. — A közgyűlés egyúttal megtekin­tette azokat az érdekes okmányokat, melyek a torony régi gombjában vol­tak elhelyezve s melyek szövegét hír­lapunk más helyén közöljük. V i k á r Lajos v. főjegyző megbizatott, hogy készitsen hasonló irányú, de természe­tesen a mai kor szellemének és sty- lusáuak megfelelő emlékiratot amit az uj gömbbe fogDak elhelyezni. A torony ünnepélyes felavatása hatósági beavat­kozással fog megtörténni és ez érdem­ben is egy bizottságot választott a közgyűlés. Egyéb tárgya nem volt a .közgyűlésnek. — A tűztorony metamorfózisa las­san, de biztosan halad előre és hihe­tőleg még ez évben elkészül az újítás, s a felavató ünnep karácsonyra törté­nik. Az uj tűztorony tulajdonképen nem vedli meg régi alakját, csak uj jelmezbe öltözik. Legérdekesebb ujitása az lesz a toronynak, hogy mind a négy oldalról éjjel is olvasható világitó órát kap, melyek mindegyike másfél méter átmérőjű lesz, tejüveg lappal ellátva, belülről reflex - lámpákkal kivilágítva, hogy az óramutató a város minden részéből látható lesz. Hasonló óra még csak egy van az országban, a buda­pesti Teréz-városi templomon s a vidéken a mienk lesz az első. — A kivitel nehéz teendőivel a városi tanács Mendelényi István fiatal óra­művészt bizta meg, aki csak azért vá- lalkozott olcsóért a munkálatra, hogy azok bemutatásával tehetsége jelét adja és ezzel még jobban érdemessé tegye magát a közönság pártolására. — Vitorla-versenyek. A Stefánia yacht-egyesület vitorlás versenyeinek ez idei második sorozata e hó 26-án kez­dődött Bfüreden. — Színészet Veszprémben. Ténynyé vált tehát a veszprémi müértó közön­ségnek azon régi óhajtása, hogy vala­: mikor renorairt, jól betanult, kitűnő i repertoirral ellátott s zenekarral biró | színtársulat jöjjön falai közé. Ilyen I testület jött a székesfejérvári színtár­sulatban, mely V e d r e s s művezetése alatt csütörtökön kezdte meg műkö­dését a „Czigánybáró“ operettel, mely tust a szept. 6-iki kiránduláshoz kölcsön­kérni hogy vihar esetén a kirándulók kedé­lyét majd 5 deríthesse fel. A „Baross“ hajó oly biztos és erős szer­kezetűnek bizonyult már több esetben, hogy egy kis tengeri betegségnél egyéb baj még oly viharban sem történhetik, minő a vasár­napi volt, melyről azt állítják, hogy húsz év óta hasonló nem korbácsolta fel a Bala­ton hullámait és igy minket is szerencsésen szállított a biztos siófoki révbe. Siófokra érve már besötétedett és igy csak félhomályban tekinthettük meg a bala­toni fürdőt, a villákat és a Sió-zsilipet. Siófok a fővároshoz közelségénél és kényel­mes közlekedésénél fogva a balatoni fürdők között a legszerencsésebb helyzetben van, de fürdője, bársonysima homoktalaja és hul­lámverése is a legkellemesebb balatoni für­dők közé sorolja. Viszont azonban ^siófoknak osy hátrányai vannak, melyek emelkedését nagyon hátráltatják. A legnagyobb hátránya, hogy árnyéka nincsen, a balatonparti faülte­tések a forró homokban nem diszlenek, azu­tán rettenetes pora van, vendéglői pedig a kor igényeinek nrm felelnek meg és az élelmezés drága. Mindamellett néhány év óta sok szép nyaraló emelkedett a Balaton partján és ha az alakulóban levő részvénytársaságnak si­kerül temérdek befektetéssel a hátrányokat megszüntetni és elég türelme lesz befekteté­seinek gyümölc.sözését megvárni, Siófokból elsőrangú balatoni fürdő lehet. Fürdőháza igen csinos, elég kényelmes és úgy vau szerkesztve, hogy minden télre ki­tolható, de nagyon kellemetlen, hogy a für­dőház körül a viz igen sekély és attól nagy utat kell tenni, mig oly mély viz található, melyben megfürdeni lehet. Siófok megtekintésével bevégeztük tanul­mány utunkat. Mert Balaton partján Keszt­helyen kívül csak Bal-Füred, Almádi és Siófok azon helyek, melyek tulajdonképpen fürdők, a többiek nyaralók, üdülő helyek, hol megförödni is lehet, de azokban arra, hogy vendégek is vonzzanak, édes kevés, vagy semmi sem történt. Azok a gyönge gyermekek eldoradoja, kihasználatlanok, és a muzdulatlanság, a szűk szemkörü önzés, az egészséges spekuláczió iránti előfordultság szomorú jelenségeit mu­tatják, ezek pedig esküdt ellenségei a termé­szet nagyszerű ajándékának. Habár a látottakat a mi specziális viszo­nyainknál fogva gyakorlatilag nem érvényes sithetjük, mindamellett utazásunkon becses tapasztalatokat szereztünk, melyek abban összegezhetők, hogy Keszthely rationabili- befektetésekkel, melyeket a czélból tesz, hogy a fürdőt magasabb színvonalra emeli, azt a fürdőzők részére kényelmessé teszi. A partokon még árnyékos sétányokat lé­tesít és annak közepén egy nagyobb sza­bású szállodát emelend, mely a fürdőhelyek gyógytermét helyetesiteni lenne hivatva és a vendégeknek rósz idő alkalmával gyülhelyévé lenne, ezek fürdőnknek az elsőrangú balatoni fürdők között is előkelő helyet fogDak biz­tosítani. A versenytől nincs mit tartanunk, mert mi sem akarjuk a többi fürdőktől a vendégeket elvonni, mert lehet mindegyiknek közönsége, a mienket az fogja képezni, mely kényelmet és szórakozást olcsóság mellett keres. Ezt pedig Keszthelyen inkább megtalálhatják, mint bármely más fürdőn, mert Keszthely nemcsak fürdő hanem város is hol elég és olcsó lakás, jó élelmezés kapható. Van inte- ligens társadalma, melynek körében kellemes szórakozás feltalálható egészséges levegője és gyönyörű vidéke számos nagyszerű kirán­dulási ponttal, negyedórányi távolságban pedig hazánk egyik gyöngye, a páratlan gyógyforrásu kies Héríz a maga 32 fokos meleg vizével. A természet adándékait azonban ne tartsuk elégnek hanem emberi észszel, munkával és költséggel aknázzuk ki; ez az, a mit a kiküldött albizottság észleteinek eredménye­ként a fürdőbizottságnak ajánlhat és akkor Keszthely a Balaton einporiutnává lesz és az alsó Balaton fürdőinek hegemóniáját elnyeri. H. alkalommal a jelenvolt közönség meg­győződött, hogy a testület megérdemli azt a jó hirt, mely jövetelüket meg­előzte. A társulat igazgatóságának mód­jában van megszerezni minden újdon­ságot s igy igen sok élvezetes estre van kilátás. A bérlet kedden veszi kezdetét „ Király fogás* operettel. A gyűjtést V e d r e s s művezető és Tompa Kálmán társulati tag fogják eszközölni. Semmi kétségünk, hogy szivesen fogadja őket az előkelőség s nem tagadja meg pártolását ettől a tes­tülettől, mely igazán megérdemli azt. — Fejes Antal rendőrkapitány nem ment szabadságra, mint az hiresztelve volt, hanem hivatalos ügyben ment Budapestre, ahol csak két napig idő­zött, amit a kapitány ur kívánságára készséggel jelezünk. — A férj hálája. Bató Tivadar, városunk derék iparosa felkért bennün­ket, hogy fejezzük ki e helyen is hálás köszönetét a veszprémi iparos ifjúsági egylet iránt, mivel szeretett neje temeté­sén testületileg szívesek voltak meg­jelenni. — A SíÓZSilip most tudvalevőleg ujonan készül s a munka nagy erővel folv a Sióban. Mintegy 100 ember dolgozik ott s veri le a beton-alap pilótáit s a munkálatokat egy jeles képzettségű ifjú mérnök Kenessey Béla vezeti, nagy gonddal és ügyelettel. A mü november 1-re elkészül s 40,000 forintba kerül, mely összeget az érdek­társulatok s a kormány fedezik. — Az életmentés büntetése. Valóban fura dolog az, hogy valakit az életmen­tésért feddés ér. így történt ez meg, mint bfüredi levelezőnk tegnap jelenti, a „Baross“ kapitányával. Jeleztük e héten, hogy a nevezett hajó kapitán}7a, Maschke János s gépésze Terhe János az e hó 16-án vasárnap dühöngött rettentő balatoni orkán alatt Péterffy Domonkos bpesti kúriai tanácsjegyzőr, egy az orkán által elkapott halászla­dikból szerencsésen kimentették. A mentés természetesen időt vett igénybe, de ezt a késést Terbe gépész „teljes gőzerővel“ nagyrészt behozta Örstől Füredig, úgy, hogy oda csak 3 perez késéssel érkezett be. Bár emiatt (mint általán soha még) a gőzös nem késett el a siófoki vonatról, feljelentette va­laki a kapitányát igazgatóságánál s az igazgatóság a késésért — valósziniileg nem tudván a késés okát — tényleg meg is rótta. Igen különösen veszi ki magát ez a megrovás akkor, mikor arról kell szónak lenni, hogy a két derék életmentő kellő kitüntetés s de- koráczióbán volna részesítendő. Mert ha esetleg egy vonatról le is késett volna egy egész rakás ember — egy jóravaló ember megmentése a biztos halálból, még is csak elébrevaló. — Hisszük, hogy a kormány teljes mél- tánylattal fog a derék életmentők ki­tüntetése iránt intézkedni. — Csendórségi szemle. Szánvi Ár­pád csendőrhadnagy, a veszprémi csend­őrszakasz uj parancsnoka, a vármegye területén levő csendőr-őrsök megszem­lélésére utazott. — Lukácsi, mint vádlott. Lukácsi István, rendőrségi tollnok vádlottként állt szerdán a törvényszék előtt. Bog­ii á r Károlyné panaszolta be hiva­talos hatalommal való visz- szaélés és sanyargatás miatt, mivel őt Lukácsi tavai szeptemberben este letartóztatta, erőszakkal bevon- szolta a rendőrségre és ártatlanul ne­gyed óráig fogva tartotta a rendőr- szobában, jóleliet az ott levő rendőrök felismerték Bognáruét, akit jóravaló, tisztességes asszonynak tartanak s nem olyan személynek, aki rossz szán­dékkal jár éjjel egyedül. Letartóztatása előtt vasalásban volt Weiszéknál s hazamenet esett meg vele a baj. L u- k á c s i azzal védekezett, hogy ő rend­őri szolgálatot teljesített s szigorú uta­sítása volt, hogy akkor fogdossa össze a csavargó gyanús személyeket. O jó- hiszemiileg cselekedett s azért vitte a városházára Bognárnét, hogy ott iga­zolja magát, mint illetékes helyen. Erő­szakot pedig azért fejtett ki, mivel Bognár né nem akart menni és ezzel gyauusabbá tette magát. Dr. Masjon közvádló mindazonáltal súlyos vádat emelt Lukácsi ellen, mig dr. Rosen­berg Lajos alapos érveivel kelt a vádhatóság érvei ellen. A törvényszék a védelem álláspontját találta elfogad­hatónak és Köves biró elnöklete alatt felmentő ítéletet hozott. A tárgyalást egyébként érdekessé tette az is, hogy a bizonyító eljáráshoz szüksé­ges iratokból a város szomorú köz- biztonsági és közegéazségi állapotáról vonták le a leplet. A rendőrkapitány egyik átiratában ugyanis azt Írja, hogy a rendőri teendőket az egy Lukácsi (Titipu városában sok minden egyéb) teljesíti, mivel a hajdúk csak szabad óráikban rendőrök, különben hivatal- szolgák, ezeket a polgármestertől az utolsó iruokig mindenki küldözgeti, a rendőrbiztos pedig legnagyobb idejét városi gazdasági teendőkkel tölti. Azt a szomorú tényt is bevallja a rendőr- kapitány, hogy télen-nyáron a város közönségének élet- és vagyonbiztonsága felett két rendőr őrködik, ha ugyan őrködik, mert azt mondja a ka- pitáuy ur, hogy a rendőrök haragosai Lukácsinak, aki az ő inspiciálásukkal van megbízva (! ?) Biz ez elég szomorú önvallomás a kapitány részéről és mél­tó arra, hogy a törvényszéken kívül más illetékes helyen is vegyék fontolóra. Nemkülönben megbotránkoztatóan gya­lázatos közegészségügyi állapotok ke­rültek itt szóba. Olyan gyalázatos pros­tituált állapotokról számolt itt be egy­két orvosi jelentés, ami szintén sürgős hatósági intézkedést követel. — A székesfehérvári tankerületi fő- igazgatóság ügye. Ismeretes dolog, hogy két évvel ezelőtt a tankerületi főigaz­gatóság székhelyét váratlanul Pécsről Sz.-Fehérvárra helyezték át. Ez az in­tézkedés igen fájt a pécsieknek s an­nak idején kérvényt adott be a minisz­tériumhoz, ahol azonban nem intéz­kedtek kedvezőleg a pécsieknek. A „Pécsi Fgyeló“ e miatt következőleg ir: „A tankerületi főigazgatóság érde­kében annak idején a város kérvényt nyújtott be a közoktatásügyi minisz­tériumhoz, a mely visszahelyezést maga a mostani főigazgató is helyeselte. E kér­vénynek azonban a „magas“ miniszté­rium nem adott helyt s ezen megta­gadást azzal indokolja, hogy a körül­mények, melyek két év előtt a főigazga­tóságnak más városba való áthelyezését követelték, máig sem változtak. A minisz* tnriumnak ezen eljárása mindenütt visszatetszést szült, annyival is inkább, mert városunk számos körülmény, fő­leg pedig iskola-rendszerünk folytán teljes jogosultsággal provokálhatja ma­gának a Dunántúlban az elsőséget. (?) S ha ott fönt tekintetbe vették volna azon számos áldozatot, melyet a város — a kormány minden szubvencziója nélkül — évenkint a közoktatás és tanügy érdekében hozni szokott és azt, hogy városunk a magyarosodás te­kintetében valóságos missziót teljesit: akkor ott fönt aligha ejtették volna el oly könnyen e reánk nézve fontos kérdést, melynek negligálása által a „m^gas“ minisztérium ugyancsak el­árulta városunk iránti nem törődöm- ségét. Az az állítás pedig, hogy a két év előtti körülmények nem változtak, egyszerűen nem igaz. Mert annak ide­jén Mészáros főigazgató magankiván- sága volt, hogy Pécsről Székesfehér­várra tétessék, bonnet, mint a közok­tatásügyi minisztériumba berendelt szak­közeg, minduntalan a fővárosba futkoz- hassou; a mi ugyan elég vastag jogtalanság volt. — Ez a körülmény Mészáros halálával, illetőleg az uj fő­igazgató kinevezésével igenis megszűnt. Tehát semmi ok, hogy a régi pécsi tankerületi főigazgatóság székesfehérvá­rivá erőszakoltassék. — Keszthelyről B.-Füredre. Szept. 6-án Keszthelyről Bfüredre egy na­gyobb kirándulás van tervben, oly for­mán, hogy a kirándulok még az nap este 10 órakor visszatérnek Keszt­helyre. Utazás gőzhajón oda-vissza I. hely 2 frt 40 kr. II. hely 1 írt 60 kr. Társas ebéd Bfüreden, 1 frt 75 kr. E kirádulás iránt nagy érdeklődés nyil­vánul s a részvételi iveken már számos aláirás jegyeztetett. — Beiratások. A veszprémi izr. hit­községi elemi és ism. iskolában a ta­nulók összeírása f. hó 30. 31. és szept. 1- én (mindennap d. e. 9—11-ig) fog megtartatni. Az előadások szept. hó 2- án kezdődnek. Ezen időn túl csak kellőleg indokolt folyamodvány mellett vétetnek fel a tanulók. — érdekes vég tárgyalás volt szer­dán az idevaló törvényszék előtt. Ifjú Stumpf János, Rednágel János s Kneisz József kolontári jómódú polgárok fiai voltak a vádlottak, akik késsel agyon- szurták Kövér István borszörcsöki legényt. Az ügyészség szándékos em­berölés bűntettében kérte vádlottakat bűnösnek kimondani, de a törvényszék dr. Krascsenics, dr. Rosenberg és Ányos ügyvédek védbeszédeinek meghallgatása után a bűncselekményt többek bántal­mazásából eredő halált okozó súlyos testi sértésnek minősítette a cselek­ményt s az első két vádlottat két és fél évi börtönre Ítélte, Kneisz Jó­zsefet felmentette. Az ügyész fellebezett, — A balatoni gőzhajók hétfőn szept. 31-én befejezik ézidénre járlataikat. Szept. 1-től okt. 10-ig csak a „Baross“ fog még járni naponta. 1-szer Siófok s Füred között s a „Kelén“ naponta kétszer, Boglár s Badacsony közt. — Beiratás. A veszprémi keresk. társulatnak »alsófoku keresk. iskolá­jába« járó tanulók f. é. szeptember i—5-ik közti napokban Szép Lipót tanítónál iratnak be. Az oktatás heten­ként 2—2 órai időszaporitás és szak­rendszer alkalmazása mellett mind a három osztály számára ugyanezen hó 6-án kezdődik. Fölkéretnek a t. üzlet­főnökök, hogy valamennyi tanulót be­íratni és a kitűzött órákban az isko­lába rendesen járatni szíveskedjenek. Veszprémben, 1891. aug. hó 27-én. A veszpr. keresk. társulat elnöksége. — Öngyilkos segédjegyzö. Még úgy szólván nem is végzett a derék Kras­csenics Károly azzal a nagy munká­val, hogy lemossa teljesen a szégyent, melyet a körjegyzőségre Blauhorn Já­nos, most egy éve öngyilkossá lett elődje hozott s már is újabb kelle­metlenség merült fel. Bendekovich Fe- rencz segédjegyző, épen midőn a pénz- ügyigaztóság kiküldöttje Rapaics Ro­meo titkár a szokásos évi felügyelő vizsgálatott jött Zirczre teljesíteni, agyonlőtte magát. Rapaics táviratilag értesítette az esetről a pénzügyigazga­tóságot és sürgősen a helyszínére hivta Neogrády Bertalan igazgató-helyettest, aki szerdán ki is utazott Zirczre. Eb­ből azt lehetett következtetni, hogy Bendekovich valami galibát csinált a jegyzőirodában, de most örömmel ér­sültünk, hogy nem sikkasztás az ön- gyilkosság oka. A vizsgálatot folytatja Rapaics titkár. A szerencsétlen véget ért Bendekovics Ferencz 9 m. m. re­volver töltényt lőtt jobb halántékába. A golyó a baloldalon jött ki és rög­töni halált okozott. Sándorffy Miksa dr. járásorvos bonczolta fel. Bendeko­vich jómódú család gyermeke s előbb postatiszt volt, de könnyelmű élet­módja miatt nem tudott e hivatalban megállapodni és jegyzősegéd lett. Idő­közben családjával is meghasonlásba jött 's igen valószínű, hogy e miatt határozta el magát végzetes tettére. — Lopják a kukoriczát! Ez a panasza a gazdáknak, akik napról- napra látják fogyni tejes-kukoriczáikat. Eddig csak suhanezok foglalkoztak e szakmával, a héten már napszámos asszonyok is hozzáláttak az üzlethez. A kerülő megcsípett kettőt Vajdáné és Cseh Daniné személyében s bekí­sérte őket a rendőrségre. — A közös hadsereg fölszerelése és a kis ipar. A közös hadügyminisz­ter megküldötte az országos iparegye- sületuek a kisiparosok számára föntar- tott ezikkekre kiirt szállítási fölhivást. E szerint szállítandó 31.000 pár czipő, 7000 pár csizma, szíjak, szijgyártó- munkák, paszományáruk. A miniszter kijelenti, hogy habár az első e nemű kísérlet eredményre nem vezetett, ille­tőleg kielégítő nem volt, mégis újabban fölhívja a kisiparosokat a szállításban való részvételre. Az idén már nemcsak egyesek, hanem alkalmi szövetkezetek is pályázhatnak. Egy-egy pályázó leg­alább 500 frt áru munkára tartozik vállalkozni. Csak olyan iparosok pá­lyázhatnak, a kik az árukat tényleg saját műhelyükben készítik. Vállalko­zók ki vannak zárva. Bánatpénz 10 százalék. A pályázatok ez évi novem­ber hó 30-án déli 12 óráig nyújtandók be a közös hadügyminisztériumhoz. A pályázati fölhívás, a szállítandó csik­kek jegyzéke és árszabálya az országos ioaregyesülétnél (uj-uteza 4. sz.) a dél­előtti órákban megtekinthetők. — A pápai orth. zsidók a munka­szünet ellen. Múlt szombaton zsúfolá­sig telve volt a pápai izr. népiskola első emeleti nagyterme, ahová már a két nap előttről halasztott gyűlésre az érdeklődők serege megjelent. A gyűlés lefolyása a következő volt. Lővenstein Adolf elnök megnyitja a gyűlést és elmondja, hogy a munka­szünet ellen az orth. izr. között úgy a fővárosban, valamint a vidéken általá­nos mozgalom indult meg. Felliivja Marton J. L.-t, hogy fejtse ki a köz­gyűlés czélját. Marton előadja, hogy a kereskedelmi miniszter ő nagyméltó­sága által 1891. XIII. t.-cz. hozott törvény az izr\ iparosokra, kereskedőkre, sőt még a gyárosokra nézve is annál is inkább káros, mivel e szerint ezek most két nap kénytelenek szünetelni a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom