Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-05-10 / 20. szám

Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, május 10. Ve: megszavaztatott, a mit Nádasdy Ferencz gróf mint elnök megköszönt. Érdekes javaslatott tett Ester­házy Ferencz gróf, hogy t. i. a hon- alapitás ezredéves ünnepére irattassék meg Veszprémim egye monográfiája, és azzal Y é g h e 1 y i Dezső alispán bi- zassék meg. A közgyűlés az indítványt nagy lel­kesedéssel fogadta el. Fenyvessy Ferencz hivatkozva a Dunántúl orsz. képviselőinek tegnap­előtt Budapesten tartott értekezletére, mely a Dunántúl kivándorlási és ma- gvarosodási ügyeltei joglalkozott, in­dítványozta, hogv Veszprémmegve fel- iratilag üdvözölje a hazafias mozgalmat s jelentse ki készséges támogatását és hivja meg megyéjébe a kezdemé­nyezőket a nemes eszme érdekében. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Bezerédj Viktor dr. azt indítvá­nyozza, hogy a főispán és a megyei képviselők kerestessenek meg, hogy járjanak el a miniszternél aziránt, hogy a rendszeresítendő állatorvosi állomás székhelye Veszprém legyen, mert a lezajlott állatjárvány eléggé megmutatta, hogy mennyi hátrány háramolt a birtokosokra azáltal, hogy az állami állatorvos Győrött székelt. A megyei gazdasági egyesület által kért, és a kormány által megígért szénkéneg főraktár felállítása és sür­getése iránt tett indítványt ß e é Jenő. A közgyűlés egyéb tárgyai, melyek hírlapunkban közölve voltak, a köz­gyűlés másnapján intézteitek el, a bizottsági tagok nem nagy érdeklődése mellett, aminek oka a tárgyak érdek­telenségében keresendő. V I D E Z. Bánd község Gsáky-szalmája. (N. Véghely Dezső kir. tan. alispán úr figyelmébe.) Bánd, május 8. E becses lap egyik közelebbi szá­mában „kisközségeink házi bajai“ czirn alatt Biki Károly úrtól egy rendkívül érdekes közlemény jelent meg. Tökéletesen osztom az abban fog­lalt nézeteit, Biki Károly urnák. Náluuk Bánd községben hasonló szo­morú állapotok léteznek, a mire ezen­nel fel is hívom ngys. Véghely Dezső kir. tanácsos alispán ur figyelmét. A mi községünkben annyira össze­vissza kuszáivá vannak a községi ügyek, hogy a birói számadások felülvizsgá­lása okvetlenül szükségesnek mutat­kozik. Boldogult Vermes Illés alispán úr­tól megvették a község részére a korcsmát regáliával együtt, azzal a szándékkal, hogy a korcsmának a jö­vedelme törlessze le a vétel árt, a mit a veszprémi takarékpénztár fize­tett le a község helyett; a kamatokat pedig a községi lakosok fizették, hogy a korcsmái árenda tisztán a tőke tör­lesztésére legyen fordítható. vagy egy pikoló mellett lopjuk a napot és két krajczáronkint vesszük meg és szipor­kázó elmésségek dobálása között nyújtjuk át hölgyeinknek, kik tükörből tanult bájos mosolygás s biztató szemforgatás kíséretében tűzik keblükre. S mégis szívesen látjuk a gyöngyvirágot a nagysádék keblén s az utczahösök gomb­lyukában, még szívesebben mint a virág­áruló pesztonkák tányérján. Mert tudom, hogy evvel is két krajczár ment oda, mit könyöradománynak hívnak. A gyöngyvirág­árulás is csak módja a koldulásnak s vala­mivel szebb mint a vak fiú kintornázása, vagy gitárpengetése. Az adakozás is könnyebb, mert még kap is érte valamit, mit fitogtatás nélkül mutogathat: a bokor aljáról tépett virágot, melynek árából kerülhet csak sok ember kezébe az istenadta száraz kenyér. Milyen sokféle szerepre is van e kis vi- rágocska teremtve. Egyik helyen: „ez a nő nekem tetszik, neki adom;“ másiknál: „boldog vagyok, ő szeret, szentgyörgyvirágot adottharmadik­nál : „ma tetszeni akarok“ stb. A ki pedig ájulja, annál csak két krajczárt és kenyeret jelent, melyért nem egyszer, de százszor kellett meghajolnia. A langyos levegő és a kor emléke kicsal bennünket is a szabadba. Felkeressük a helyeket, hol legtöbb szentgyörgyvirágot szoktunk találni. Összeszedünk néhány cso­korra valót mi is. De ne rontsuk el mások kenyérkeresetét, adjuk oda a mellettünk bujkáló gyermekeknek. Én már odaadtam. , . Holnap megveszem s csak azután tűzön a harna szemű lány kebelére. Huszár Pál. Néhány évig, mig a márkói esperes- plebános úr ál t a dolog élén, rendé­ben is ment a dolog; a községi lakosok fizették a reájuk esendő kamatokat abban a reménységben, hogy az árenda a tőkét lefogja törleszteni. Az esperes úr elhaltéval a birák uraimék felszed­ték a korcsmái haszonbért; a községi lakosok, ennélfogva tovább a kama­tokat nem fizették; a Vermes bir­tokhoz tartozó czenzálisták a többi lakosokat, a korcsmái jogból kizárták, most jelenleg csak ötven ember tartja hozzá jussát. Azonban mégis a községi bíró szedi- fel a korcsmái haszonbért, össze-vissza keverték a községi, sőt még a hit­felekezeti bevételeket és kiadásokat is, annyira, hogy egyik biró sem akar az általa el ke zeit pénzről számot adni. A községi pótlékba illetőleg a köz­ségi költségvetésbe felvettek a bikák élelmezésére száz forintot, ugyan akkor szinte arra a czélra felvett az akkori biró, a korcsma árendából száz frtot; a mint hallottam, a közös erdőből eladtak időnkint háromszáz frt értékű fát, ennek sincs gazdája, hogy hova lett!? 1888. évben felvettek a községi költségvetésbe száz frtot tűzoltói sze­rekre, a mi a múlt évben a községi pótlékba belett fizettve, de a tűzoltói szerekből még egy pemét sem lett beszerezve. S mint a volt bíráknak saját szájukból hallottam, mindegyik­nél van, kinél több, kinél kevesebb pénztári maradvány, kérdésemre miért nem fizetik be a községi pénztárba? azt felelték: „majd ha az előt­tem levő biró befizeti, akkor én is befizetem!“ Nem tudom, hogy a községi száma­dások mikortól fogva nincsenek beadva, de ha be vannak is adva, nálunk már régidétől fogva csupa i'okonság domi­nálja a községi ügyeket, k é z-k e z e t mosással írják aláaközségi számadásokat. Én azt hiszem, hogy háromféle jöve­delmet, háromféle természetű kiadáso­kat, igv, amint a mi községünkben vau, a bíráknak össze vissza kuszálni nem szabadna, kezeli a biró a község jövödelmét, a községi pótlékkal, kezeli a korcsma jövödelmét, ami most már szerintük csak ötven ember tulajdona, kezeli a hitfelekezet pénzét, ami megint a hitfelekezet tulajdona. Ennélfogva a háromféle természetű bevételt és kia­dást annyira összebonyolitották, hogy most ugyancsak ember legyen ám aki a birák uraim mauipuláczióin eltud igazodni. Euné fogva a fent elősorolt okok is eléggé igazolják, hogy nálunk a községi birák számadásait nagyon kivá natos volna felülvizsgáltatni. .Remélem is, hogy nsgs Véghely Dezső kir. tan alispán ur, szigorú vizsgálatot fog községünk érdekében elrendelni. Tisztelettel maradtam a tek. Szer­kesztő urnák stb. Fe,es Dániel. IiccLalom.. eseményekben, mint pedig jellemfestés és érzelem tekintetében kitűnő regényében újabb bizonységát látjuk, hogy Daudet nem csak az olvasó érdeklődését tudja lebilincsenli, de a szivek meghódításában is nagy m ster. Az önfeláldozó gyermeki szeretet, az ártatlanul vádolt becsület, valamint a tiszta magasztos szerelem diadalmaskodása egyiránt érvényre jut „Az elitéit leányáéban. A regény két kötetet képez, s ára diszes piros egész vászon kötésben 1 frt. — Kiadja Singer és Wolfuer könyvkereskedése. EEözg'Sbzd.a.ság'. A triesti álta'ános biztosító társaság. (Assicuvazioni Generáli) f. évi április hó 29-én Triestben tartott 58-ik köz­gyűlésén beterjesztette az 1889 évi mérlegét. A közgyűlésnek tett jelentésekből ér'esülünk, hogy az életbiztositási ágban a díjtartalék 2 046.093 frt 42 krr?d szaporodoti. és 1889. deczember 31-én 26.634,162 frt 01 krra emelkedett, mig az 1889-ben ujonan kötött biztosítások összege 16.225,817 frt 85 krra rúgott, miáltal az 1889. deczember 31-én érvényben levő biztosítások tőke összege 116 904,648 frt 39 krra felszaporodott. Az elemi biztosi ási ágazatokban a díjtartalék 2-194,541 frt 21 krt tesz ki, míg az 1889. decz. 31-én a jövő évekre érvényben maradó dijkötelez- vények összege 23.544,053 frt 22 krra rúg Az értékpapírok árfolyam ingadozásának fede­zésére szolgáló tartalékalap 253,855 frt 74 fcrral szaporodott és 1889. deczember 31-én 1.190,453 frt 60 krra emelkedett, noha a kisorsolandó érték­papírok csak is névértekükkel lettek a mérlegbe felvéve. A tőkésitett nyereségtartalék elérte az alap­szabályszerinti magasságot 2 625,000 írttal, mig az ingatlanok tartalékalapja 1.289,480 frt 92 krra emelkedett. Az 1889-ben kifizetett károk összege . 10.114 545 frt 47 kr. A társaság alapítása óta egész 1889. decz. 31-ig 227.371940 frt 22 krnyi tekintélyes összeget fizetett ki károk fejében. Ezen összegből 139.041 káreset 42.396,621 frt 32 krnyi kártérítéssel hazánkra esik. Az összes biztosítéki alapok 2.388,389 frt 32 krról 40.758.238 frt 32 krra emeltettek és a leg­jobb értékekben vannak elhelyezve. Tiszta nyere­ség fejében 653.438 frt 48 kr. lön kimutatva, mi­ből minden egyes részvényre 106 arany forintnyi 265 franknyi jutalék esik­Mint ismeretes, az Assicnrazioni Generáli élet- biztosított feleinek érdekében már évek előtt elha­tározta és alapszabályainak 43 §-a értelmében ke­resztül is vitte, hogy az életbiztositási ág dij'arta- léka a B) mérleg szerint egészen külön kezeltetik és számoltatok el és bogy az alaptőke és a nyere­mény tartalékok felét kizárólagosan az életbiztosi- tottak javára külön lekötötte. 1889-ben nevezett intézet az életbiztositási tárczája érdekében még egy igen fontos lépést tett előre, a mennyiben ki­jelentette, hogy az életbiztositási ág különös érde­kében a jégbiztosítást üzletköréből kizárja és azt mint a baleset ellen való biztosításnál tette, egy külön e czélra szolgáló intézetnek átengedi. Ez által a triesti általános biztositó társaság üzletfelei mégis azon helyzetben vannak, hogy ösz- 6zes biztosításait a nevezett intézet ügynökei által helyezhetik el jól és megbízhatóan, mert a mint a baleset ellen való biztosításokat az „Első o. ált. baleset elleni társasáig“ által intézteti el, ép úgy utalja a jégbiztosításokat a szintén általa támoga­tott „Magyar jég- és viszontbiztosító részvénytár­sasághoz“ elintézés- végett, Minthogy, mint isme- setes. ezen két intézet mindegyike egy-egy teljesen befizetett millióra rugó alaptőke és az Assicurazioni Generáli jól kipróbált ügynöki hálózata felett ren­delkezik és azonkívül az anyaintézet szolid elvei szerint kormányoztatik, nevezett két társaság is azon kellemes helyzetben van, hogy biztosítási ágaikban a legm sszebbre terjedő biztosítékokat képesek nyújtani. ÚJDONSÁGOK. — „A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországban“ czim alatt Fenyvessy Fe­rencz dr. orsz. képviselő uj könyvet irt, mely actualis jelentőséggel bir, a mennyiben még e hóban fog dönteni e kérdés felett a képviselőház. Fenyvessy müve három részre oszlik. Az elsőben a legapróbb lélkiismere- tességgel tárgyalja a kérdés egész hazai tör­ténetét, közölvén benne minden illetékes helyen mondottakat; a második rész a tör­vényjavaslat előkészítéséről szól, s különösen az enqueteröl, melynek ultra orthodox tag­jait „Marphurius és Pancrace“ czimü feje­zetben maró gunynyal ostorozza. Végül a harmadik részben, mely a kérdés fejtegeté­sét tartalmazza, a külföldi szakirodalom gondos felhasználásával foglalkozik behatóan és szakszerűen az egész kérdéssel. Feny­vessy könyve kétségkívül élénk érdeklődés­ben fog részesülni, annyival is inkább, mert — mint előszavában mondja — tájékozta­tóul kiván szolgálni, nehogy a müveit kö­zönség és köztük a fiaik jövőjéért aggódó szülők megijednek egyes tudósok vészkiáltá­saitól. Az érdekes mű a Pallas nyomdából, a Révai-testvérek bizcmányában, csinos alak­ban került ki és egy írtért minden könyvárusnál kapható. — A közkedveltsógü „Egyetemes Regény- tár“ legújabb (V. évfolyam 13—14) kötete Daudet Ernőnek egyik legérdekesebb regé­nyét „Az elitéit leánya* cziműt hozza, Sziget- hyné Szalay Erzsi ismert szép szabatos magyar fordításban. — Daudet szellemes tollát ismertetni felesleges, de annyit minden­esetre megjegyezhetünk, hogy ezen, úgy — Hogy van Kossuth ? Nagy hazánk­fia, mint egy tu rí ni levelező írja, a telet változatlan jó egészséggbeu töl­tötte; csak most, a tavasz beálltával vette őt elő néhány napon át a régi viszeres báutalom, mely miatt nagyobb vérveszteséget szenvedett, a mi tete­mesen elgyőugitette. De Kossuth erős testi és lelki szervezetével már le­győzte a bágyadtságot és most is min­den reggel 8 órakor már az „Iratai“ legújabb kötetein dolgozik, a reggeli és ebéd idejét kivéve, egész napon át. Ruttkayné tervezett magyarországi útja egyelőre elmarad, mig Kossuth egész­ségét a hegyes vidéken való nyaralás teljesen helyre nem hozta és mig a honossági törvény szomorú dolga által is busougóvá vált kedélyállapota, nem javult némileg. — E helyüt megem­lítjük, hogy nagy hazánkfia „Iratai“ újabb köteteinek sajtóalá rendezéséhez II el fi Ignácz ajánlatára titkárául Kőszegi Józsefet, városunk szülöttét, volt szemináriumi hitoktatót alkal­mazta, aki legközelebb már Turinba utazik. — Készülődések Balaton-Füreden. Küszöbön a fürdőidény, közéig a szép piros pünkösd napja, amidőn Balaton- Füredet ismét átadják „hivatalosan“ a nagy közönségnek. Serényen foly hát a munka, hogy idejében készen legyen minden a megnyitás ünnepére. A meghosszabbított sétány, vagyis az úgynevezett „Kolos-sétány“ már teljesen készen áll. A most már 500 méter hosszúságú partisétáuy kedvesen lepi meg a fürdő vendégeket. A szín­ház is teljes jókarba van helyezve, az erdei sétány kitisztogatva, tisztásai tűlevelű fákkal, erdei és lux fenyővel beültetve. A fényiroda épület nagyob- bitva és uj tetővel ellátva, a meleg fürdőknél uj gőzkazán alkalmazva; több szoba a folyó évben is ujbuto- rokkal szereltetett fel; a forráskút és gyógyterem közti plató szép vasrácso­zattal láttatik el. Szóval mindenütt történt valami újítás, hogy a fürdő­vendégek kényelméről és megelégedé­séről gondoskodva legyen. Immár sza­bad a verseny Magyarhon kies fürdői közt, Balatou-Füred bízvást nyertesnek kerül ki a versenyből. — Veszprémváros katholikus pol­gáraihoz. .Meghívás. Katholikus jellegű főgymnáziumunk és elemi iskoláink tárgvalása végett f. hó 11-én délelőtt fél 11 órakor a városház nagy ter­mében katholikus gyűlés tartatik; melyre Veszprémváros katholikus pol­gárait tisztelettel meghívom. Szabó György kanonok és plébános. — Elhunyt honvédszázados. A hely­ben állomásozó honvédtisztikart gyász érte. Mitterpacher Imre szá­zados, a derék katona, ki nemcsak bajtársainak, de polgárságunknak is szeretetében állott, hosszas szenvedés után elhunyt 49 éves korában. Te­metése tegnap délután nagy részvét mellett ment végbe. A nagyszámú polgárságon kívül jelen volt a honvéd­tisztikar, élén Vukovich őrnagy- gyal és a szolgálatban levő legénység. A mélyen lesújtott család fájdalmát a következő szomorú jelentésben tudatja: Özv. mitternburgi Mitternpacher Im- réné szül. Polák Ida úgy maga, mint gyermekei : Gusztáv, Alfonz, Olga és Imre, úgy édes anyja: Polák Józseíné, valamint testvérei: mitternburgi Mit­terpacher József és özv. Sághy Kál­mánná szül. mitternburgi Mitterpacher Gusztána nevében is fájdalomteli szív­vel jelenti, íeledhetlen férje, atyjuk, vő, illetve testvérjüknek mitternburgi Mitterpacher Imre, m. kir. honvédszázados, népfelkelő nyilván­tartó tisztnek, f. 1890. évi május hó 7-én d. u. 7 órakor, élte 49-ik, bol­dog házasságának 21-ik évében, hosz- szas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. évi május hó 9-én, d. u. 5 órakor (lakásáról : hosszu-utczai Weisz-féle ház) fog a róni. kath. hitvallás szer­tartásai szerint örök nyugalomra té­tetni. Az engesztelő szt. miseáldozat az elhunyt lelkiüdvéért, f. évi május hó 10-én, d. e. 10 órakor fog a szt. Ferencz-rend helyi templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Vesz­prém, 1890. május hó 8-án. Az örök világosság fényeskedjék néki ! — Találkozás tíz év múltán. A veszprémi főgymnásíum VI. osztály tanulói kegyeletes fogadást tettek ma­guk között. Elhatározták ugyanis, hogy tiz év múlva, ezerkilenczszázadik esz­tendő julius 4-én találkoznak az első veszprémi vendéglőben. Az ifjak közt sokan vanuak akik a VI. osztályból lépnek más pélyára és igy elválnak azoktól, akik érettségit is tesznek. Ezért határozták el a tiz év múltán való találkojást már a hatodik osztály végeztével. — Mikor a lélek megtörik, megsem­misül a testhüvely is. Napok alatt az egyik, hónapok múltán a másik, de a megsemmisülés biztos. A sze­gény Molnár Sándor veszprémi ajbiró is ilyen sorsra jutott. Még csak hírlapunk előző számában referáltuk azt a szomorú hirt, hogy Molnár al- biró elméjére örök sötétség borult. Régi idegbaja a Rosos-temetésen leg­magasabb fokát érte és a kaszinóban még az nap nyilatkozott a megbom­lott agy. Molnárt elvitték a budai irgalmasok kórházába s elhelyezték az élőhalottak közé. Képzelhető-e lesuj- tóbb csapás egy ember szeretteire, mint midőn búcsúzni kell egy élőha­lottól. Részvétet kelt e fájdalom, de enyhülést nvujt a szomorú hir, hogy immár a megbomlott lélek hüvelye sem érez fájdalmat. Molnár Sándor egy hét alatt megtörött és le ke el­költözött az élőhalottak országából oda — ahol mindenkire az örök vilá­gosság fényeskedik. — Semsey Aranka hangversenye. Megyénk tehetséges szülötte, a szép kis Semsey Aranka, aki nem rég városunkban kezdte meg hangverseny körútját, ma este a pápai állandó színházban tart hangverseeyt Arányi Dezső, a budapesti zenekedvelők solo tenoristája közremőködése mellett. A hangverseny műsora: 1. Sonáta, 14 szám Beethoven, zongorán előadja Sem­sey Aranka k. a. 2. Románcz Aidából Verditől énekli Arányi Dezső úr. 3. Papillons, Schumann, zongorán előadja Semsey Aranka k. a. 4. Ária Hugo- nottákból Meyerbeertől énekli Arányi Dezső úr. 5. Rondo capricioso Men­»U Sí. delssohn, zongorán előadja Semsey ' Aranka k. a. 6. Magyar classikus nép­dalok, énekli Arányi Dezső úr. 7. Ma­gyar ábránd, dobosi emlék. Siposs An­taltól, zongorán előadja Semsey Aranka k. a. Mint levelezőnk értesít, a hang­verseny iránt élénk érdeklődés volt az értelmiség körében s igy annak mai anyagi sikere biztosra vehető. — Nyertes versenyló. A tavaszi ló­verseny első napján, az egyesitett nem­zeti és hazafi dijat, ami nem kevesebb, mint 10.000 frank aranyban, Ester­házy Móricz gróf, megyénk főispán­jának „Prádó“ lova nyerte, elsőnek futva be az 1600 méter pályát. A totalizetór kétszeres dijat fizetett. — Munkásmajális Herenden. A he­rendi porczellán-gyár munkásainak felejthetetlen, kedves emlékű nap lesz a múlt szombati, melyet ünneppé avatott részükre O r 1 e y János gyár- ; igazgató, aki kiváló szakértelmével nem feledi, hogy a verejtékes munka embereinek is kell egy szép tavaszi napot szórakozásra nyújtani. Szomba­ton kínálkozott erre a kedvező alka­lom, amit a munkások, mintegy más- félszázan, köztük Herend község egész­ségtől csattanó arczu leányaival meg is ragadtak. Reggeli nyolcz órakor J vonultak ki a gyári munkások diszes, „éljen a hazai ipar“ feliratú nemzeti j lobog k alatt, a Rákóczy-induló mel­lett a szent-gálli erdőbe, de külön erre elkészített helyre. A déli érákban több vendég is érkezett, kikre a szives ; vendéglátó munkásokon kivül Ízletes ! majálisi ebéd várakozott. Folyt a ' táncz jókedvvel, volt három futóver- , seny is érdemes dijakkal. A délutáni [ órákban a szabadság alatti mulatság- p nak vége szakadt. Nem a csendőrség I zavarta meg a munkásokat, hanem í egy jótékony záporeső. De a gyári munkások voltak olyan élelmesek és 1 a mulatságot a gyár helyiségében [ folytatták. Valóban elismerés illeti E O r l e y igazgatót a munkások iránti figyelméért, nemkülönben Kern Zsig- 1 mond főkönyvelőt, aki maga is hoz- [ zájárult a siker előmozdításához.-- Az irgalmasrend pápai társhá­zának házfónükéül a Pozsonyban tar- [ tott tartománygyülésén a jelen voltak r bizalma ismét Pöck Fausztint válasz­totta meg. — Az első majális csütörtökön volt í a Sas-hegyen, ahol a szürke-nénikék ) zárdái tanítványai tartottak majálist, i A kis növendékek kedves nővéreik | kíséretében kocsikon rándultak a hely- I színére. — Színészet városunkban. Mégis L határtalan az a közöny, melylyel Völ­gyiné társulata iránt közönségünk I viseltetik. Igaz ugyan, hogy Miskolczi 1 meghúzta a szinpártoló közönséget, de j az is tagadhatatlan, hogy még mindig [ maradt 300 olyan ember Veszprém-' ben, akinek van egy forintja, hogy legalább egyszer színházba mehessen ' s igy csak három előadás pártolásával ! is lendítettek volna színészeink két- j ségbeejtő lethargiáján. Hanem ugylát-1 szik a közönség nem akar egy forintot sem áldozni, holott Völgyiné testületé olyan tisztességes vígjáték [ előadásokat tart, hogy Miskolczy leg- ’ sikerültebb operette előadásai elülhet-J nének mellette. Ma és holnap tart még előadást a színtársulat s eltá­voznak városunkból — ha tudnak. Mert itt lételük alatt folytonos deficittel játszottak s bár teljes adós-; ság mentesen jöttek — üres zsebek-f kel kell távozniok. Szeretjük hinni), hogy akik e sorokat elolvassák, nem vonják meg e két előadástól a szín- lapon is kért „részvétteljes pártolást“ és ezzel elősegítik a társulat kimoz­dulását. Ily óriási. közönynyel visel­tetni a kultúra terjesztői iránt milyen j óriási bűn, mikor még egy cseh-verk- list is jobban illik pártolni. — Izr. tanítók gyűlése. „A vesz- prémmegyei izraelita tanitó-egyesület* I szerdán közgyűlést tartott Baum Fiilöpj veszprémi tanító elnöklete alatt. Baum Fülöp megnyitó beszédben üdvözli »I megjelent egyleti tagokat és taniigj'i; barátokat és felhívja figyelmüket a napirendre kitűzött tárgyak alapos tüzetes megvitatására. A napirend elsői tárgya volt „az országos izr. tanító'I egylet“ alapszabály-tervezetének felel - vasása és megvitatása. A tervezetet egylet megbízása folytán Szép 1 ál H'1! veszprémi néptanító dolgozta ki nyújtotta be a központi választmány'! nak s óhajtandó, hogy e szakszeri^11! kidolgozott beható tanulmányozás0?! alapuló tervezet a szerkesztő által kh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom